Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-15 / 62. szám

jAtocmtx. 1936. március 16. SzázöiTeo tagú nagyblzottság készíti elő Nyíregyházán a Szent Imre év ünnepségeit A katholikus elemi iskolákban márcins 15-én Szent Imre emlékfákat Hitetnek — Evvégi ünnepségek. - A középiskolák együttes Szent Imre ünnepe Szerdán délután öt órakor a róm. kath. elemi iskola dísztermében tartotta meg első ülését a nyíregyházi Szent Imre ünnepségek rendezésére a róm. kath. egyházi képviselőtestület által megválasztott százötven tagu nagybizottság Énekes János prelátus elnöklete alatt. A nagybizottság nevében Énekes János felkérte Liptay Jenőnét a bizottság társelnöki tisztségének betöltésére. Miután a társelnök elfoglalta az elnöki széket, Énekes János prelátus nagyszabású beszédben mutatott rá a Szent Imre ünnepségek nagy nemzeti jelentőségére, társadalmi és egyéni pedagógiai hatásának várható eredményeire. Felidézte a kilenc évszázaddal ezelőtt történt gyászos eseménynek, Szent Imre herceg halálának emlékét. Koronázása előtt egy vadászaton vadkan sebesítette meg az ifjúság minden erényével ékeskedő fiatal herceget, aki szülei karjaiban halt meg. Csak az a cinikus, minden nemzeti értéket megtagadó irányzat nyilatkozhatott kicsinylően a tiszta férfiú ság hőséről, Szent Imréről, _ amely irányzat nem tudja megóvni fiainkat a ;vér romlásától, a szellem degenerálódásától, és minden nemzetfenntartóerőellen állást foglal mert a romlás és rontás az eleme. Ma tündöklő fényben áll előttünk Szent Imre liliomos alakja és példaként inti követésre a megujuló magyarság fiait és leányait. Nem elpuhult szülőknek volt életre nem való ivadéka. Az államot szervező, harcos és messze a jövőbe tekintő Szent Istvánnak és a magyar aszszonyokat a keresztény élet munkás ideáljaira inspiráló királyaszszonynak volt a fia, akinek halála körülményei a vadkannal vivott harc is azt mutatják, hogy önmegtagadása és tiszta ifjúsága mellett is férfias bátorság, küzdő erő, acélos akarat lobogott benne. Azok az erények, amelyekben tiszta jellem efénylétt, erőforrásai voltak az Arpádháznak, annak a dinasztiának, amelynek tagjai erőt, hatalmat jelentettek, és az ősi magyar vartus alapján tekintélyt szereztek a messze földön félt és és becsült magyar nemzetnek. — Nemcsak a harcok mezején, hanem a művészetek, a tudomány terén is hírneves volt ez a nemzet, mig az ősi virtus ereje frissen élt, amíg a Szent Imre korának tradíciói ki nem haltak. Szent István korában az üldözött angol királyfi a magyar király udvarában talált menedéket és magyar királyi sarjat vitt magával hitvesül királyi udvarába, ugy, hogy az angol királyok ereiben az Árpádház vére csör gedez. Szinte égi segitség ennek a megfogyatkozott, erejét vesztette nemzetnek, hogy most idézheti fel a nagy ősök lelki szépségeit, hogy most ünnepelheti Szent Imrét, a liliomos ifjú halálának kilencszázados évfordulóján. Az ősi virtushoz való visszatérésre ennek a nemzetnek soha olyan nagy szüksége nem volt, mint ma és a magyar ifjúságot nevelő szülők örömmel tekintenek arra az ifjúra, akinek példája tisztaságot testi és szellemi erőt és egészséget jelent ifjaknak, leányainknak ebben a beteg korban, amikor annyi a materiális csábítás és annyi al••miMMttmiMw Márciusi fény Irta: Fiák András. 1 i A földnek fagyos, lomha, bús rögén mint aranyszőrű tüzes, büszke mén : lihegve táncol Márciusnak fénye. Zabláját tartja szent isteni kéz, míg pillanatra áll s rohanni kész a fagytól nyügzött föld térségin által. Egyszercsak csettint száz kicsiny madár, s rohanni kezd a fényes napsugár aranyport verve utcákon, mezőkön. Utána nyílnak ajtók, ablakok, utcára gyűlnek sápadt alakok s feszülni kezd a lomha vér a szívbe*. A fű sercegve nő lába nyomán és rügy hasad a bús fakoronán, amerre lengve csapkod tűz-sörénye. Tágult szemek elszánt tekintete rohan ujjongva, lázasan vele szabad mezőkre bús kripta-homályból. Életcsirák pattannak, kelnek, égnek, határa nincs a vágynak, a reménynek s összetört béklyón dalol a Szabadság I BSSí' magyar borokat, melyek mégis csak saját hazájukban a legjobbak és hallgassák a cigányzenekarnak elragadó, csapongó, egyszer szomorú, másszor szertelenül vidám nótáit ... És a magyarok is éppen igy vándorolnak Svédország felé, felüdülni a Grand-Hotel-, vagy az Opera-Terrasz látképén, megcsodálni ötsberg professzor monumentális alkotását és csendes, világos éjszakákon a Djurgardenban, vagy Saltsjöbaddnban álmodozni... Miért szeretik a magyarok anynyira Svédországot ? Erre a kérdésre egy paradoxonnal válaszolnom : Azért, mert minél jobban különbözik és minél távolabb van Svédország és a svéd nép a magyaroktól, annál közelebb fekszik szivükhöz. Ez az ón töredékes feljegyzésem nem dicsérő ének akar lenni Svédországról, amire nincs is szüksége sem az országnak, sem a derék svéd népnek s azért legyen szabad az én jó svéd barátaimat egy nagy hibájukra figyelmeztetni. Feljogosít erre, hogy több mint 20 eve ismerem már Svédországot és 1 o éve állandóan Stockholmban lakom. Igen, — jó barátaim — nektek a külföldi s minden idegen módfelett kedves, Magában véve nem volna ez még nagy és veszélyes hiba, ha ez a lelkesedés nem szorítana háttérbe mindent, ami igazi Bvéd. Az idegen dolgok csodálat* gyakran nyüatkorik meg olyan külsőségek többé-kevésbé sikerült utánzásában, amelyek egyáltalában nem egyeztethetők össze a svéd szellemmel, sőt gyakran erőszakoltmak tűnnek fel. Mi külföl" diek azt keressük Svédországban, ami eredeti svéd és nem szívesen találkozunk ál-angolokkal, ál-franciákkal vagy ál-magyarokkal. — Ezekkel a külföldi szokásokkai öregek és "fiatalok egyformán bajban vannak. Apage Satanas 1 Távol legyen tőlem olyasvalamit kívánni, hogy a Strandwágenen csak nemzeti viseletben sétáljanak és Rosanbadban csak »hambo«-t táncoljanak. Nem, én azokra a kis, eleinte alig észrevehető jelenségekre és furcsaságokra gondolok, amelyeket a mi hétköznapi és ünnepélyes társasági életünkbe becsempésztek s amelyik igen gyakran valamely félreértett külföldi szokásból fakad. A mi jó öreg luteránus főgimnáziumunk kemény padjain a serdülő gyermek lelkébe már korán beleültették ezt a klasszikus közmondást : Tempóra mutantur et nos mutamur in illisl Mégis mindig fájdalmas, mikor ezeknél az örökké ismétlődő változásoknál olyan értékek mennek veszendőbe, melyeket mindig nagyrabecsültünk. Nem engedhetem el, hogy végezetül néhány szóval ne beszéljek azokról a változásokról, melyeken Stockholm ment keresztül az utolsó 10 attetendő alatt. Mindenki tátja a gyors amerikai tempót, mely nagy — zöld, veres és lila bérkaszámyákat varázsol elő a gránittalajból. Az utcák szélesednek, sziklákat robbantanak. A Málar vize pedig egyre keskenyebb lesz és mindenütt eleven forgalom uralkodik, mint a svéd nemzet jólétének és életerejének biztató jele. De... Igen, de nem fog Stockholm enyhe arculatja — melyet a Málám és a Strömmen évszázadok óta mindig frissen és fiatalosan tükrözött vissza — teljesen megváltozni ? Nem ilyen helyen kell ugyan panaszkodni afelett, ami már elmúlt — mint pl. a Hantver kare-gatan hangulata a Kngsholm templomnál csupán szép emlék ma már, — de talán mégse került mindig hangulatos alkotás a régiek helyére. Félek, hogy a Bvéd főváros lassankint el fogja veszteni sajátságos karakterét, éppen azt a tulajdonságát, ami a külföldit ide vonzza. Amint a külföldi szokások nem mindig alkalmazhatók s néha — mikor minden kritika nélkül vesszük át — egyszerűen nevetségesen hatnak, éppen ugy visszaijedünk egy hipermodern háztól, melyet komoly régiségében megszürkült épületek közé 6zoritottak be. — Az édeshangu stockholmi költő milyen rajongással énekelt szülővárosának szépségeiről. De vájjon meddig énekelhet még f 1 Hortobágyi juhturó MiatftRfttt kepSaio f Orsz TermeliMagy.. Te|sxS vetkezeti Kixpont B«dipeít, I, Horlfty Miklós-út 119/121 ronkalom van. a veszedelmes tásra. A nemzet hálával eltelten gondol XI. Pius pápára, aki jubileumi évének folytatásaként elrendelte a magyar Szent Imre év megtartását és aki erre az évre a teljes bucsu kegyelmét adta a hívőknek. Messze országokból százezrek jönnek e kegyelem földjére, Szent Imre országába és a nemzetek sorában a lengyel nemzet otthon is buzgó ünnepséget rendez az ifjúság eszményképének, Szent Imrének. Már április havában megkezdődnek az országban a sorozatos ünnepségek, Szent István napján pedig összpontosul az idegen nemzetek részvételével rendezett ünnepségek sorozata Budapesten, ahol a pápa követe az Oltári Szentséget a Dunán hajón viszi. Ezt az ünnepséget, amelyre Amerikából eddig tiz hajó érkezését jelentették, a hitbuzgalom hatalmas manifesztációjává kell tennie a magyar katholikusságnak, mert lehetetlen, hogy az ide sereglő, mély vallásos lélekkel áthatott idegenek világiasságban sekélyesedő látványosságokat találjanak a hit hatalmas megnyilatkozása helyett. Az ország hercegprímásának felhívására az egyes egyházkerületek központból irányítják a Szent Imre ünnepségeket' és az egri egyházmegyében Kriston Ferenc püspök áll az élén az ünnepségek irányításának Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek megbízásából. Az esperesi kerületekben rendezett ünnepségeken kívül nagy ünnepek lesznek a városokban, igy Nyíregyházán is. Ezeknek az ünnepségeknek a támogatá sára kéri fel az elnöklő prelátus a nagybizottságot. A nagybizottság az elnök lendületes és nagyhatású szavait éljennel fogadja és egyhangú lelkesedéssel fogadja el az előterjesztett indítványokat. Ezek szerint a nyíregyházi róm. kath. elemi iskolák már március 1 5-ével kapcsolatban megemlékeznek az ünnepi esztendőről és az iskolák udvarán fákat ültetnek Szent Imre emlékére. — A faültetés az ünneplő közönség részvételével, szavalatok kíséretében történik az iskolák udvarán. A központi iskolában jegenyét, a Liptayiskolában, és a kántorházas iskolában lombos fát ültetnek. Szent Imre műsorral kapcsolatos ünnepet rendeznek az elemi iskolák a szülők jelenlétében évvégén is, amikor színdarabokat, énekszámokat, szavalatokat adnak elő. Május hóban lesz a nyíregyházi középiskolák nagyszabású Szent Imre ünnepsége. A kir. kath. gimnázium, az Angolkisasszonyok felsőkereskedelmi iskolája, a városi felsőkereskedelmi, az állami tanítóképző intézet, a Kossuth-reálgimnázium, a városi polgári iskolák katholikus ifjúsága együttesen állitja össze és mutatja be azt a hatalmas műsort, amelynek középpontjában Szent Imre életét feldolgozó színdarab áll. Ezt az ünnepséget vagy a szabadban, vagy a Vá" rosi Színházban rendezik meg. Szent Imre ünnepet rendeznek a nyíregyházi kongregációk is. Ezek mellett az ünnepségek mellett Énekes János prelátus felhívására a nyíregyházi katholikusok küldöttsége rénrt fog venni ft fővárosi