Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-04 / 28. szám

If3«. február 4. Elégia Csak azért dobban meg a sziv, Hogy később vissza fájjon; Azért hull le a lomb s virág, Mert napra vágyott nyáron; Azért csodás a szerelem, mert senki el nem éri; Azért örök a bánatod, Mert vissza ki sem kéri. Csak azért sujt a sors, a gond, Hogy ima keljen szádon; Azért boldog az álmod is, Hogy ébredésed fájjon; Azért jő el a tavaszod, Hogy vágyad szárnyra keljen; Azért jönnek nagy örömök. Hogy bánatod megleljen. Csak azért lesz az ég derűs, Hogy szomorítson kékje: Azért viharzik lelked is, Mert elkerül a béke; Azért van ábránd, vágy, remény, Hogy valóra ne váljon; Csak azért dobban meg szived. Hogy később vissza fájjon. Kovács Lajos. Szép asyagi sikerrel végzödött a tűzoltók bálja (A Nyír vidék tudósítójától.) tegnap este volt a Korona nagy termében az Önkéntes Tűzoltó Egyesület hagyományos bálj*- A Korona bejáratánál fenyőgallyal és nemzeti színű zászlókkal ékesített diadalkapu állt, a bejáratnál fáklyás tűzoltók fogadták a? érkezőket, inig a nagyteremben a vendégeket a tűzoltóság tiszttkara fogadta, élén vitéz László Árpád parancsnokkal és Tamáska Endre alparancsnokkal, Vitéz I'ászló Árpád parancsnok lelkes ügyszeretettel rendezte a bálát és a közönség az Önkéntes Tűzoltó Egyesület célkitűzéseinek komoly átérzésében a mai súlyos .gazdasági helyzetben is olyan áldozatkészséggel fogadta a bál tiszteletjegyeinek felajánlását, hogy a bál anyagi eredmény tekintetében a legsikerültebb idei bálnak mondható. Ha most már a űszteletjegyet megváltók el is jöttek volna az estre, mint néhány év előtt még szokás volt Nyiregyházán, teljes lett volna a siker, mert jutott volna a szívnek, a léleknek is az örömből, melyet a nagyközönség anyagi támogatása egyébként nyuj tott. Kilenc óra volt, amikor felhangzott a tűzoltók csárdása: Nádfedeles kis házikóm Le égéit az éjjel... A táncot Tamáska Endre alparancsnok vitéz László Arpádnéval, . a főparancsnpk feleségével nyitotta meg, majd megkezdődött a vígság, amely a hajnali órákig tartott. A tüzoltóesten megjelentek Szohor Pál főjegyző, Nagy Elek "műszaki tanácsos, Raj tik Miklós tanácsnok, dr Krómy Károly ügyvéd, vitéz dr Thurzó György és dr Hrosz István rendőrkapitányok, továbbá Hoffmann Mihály kereskedő, a hadsereg tisztikarának képviselői, és iparos és kereskedő társadalmunk számos tagja. A bálon élénk érdeklődést keltett a Mátrai tiízoltófelszerelési gyár által küldött ajándékok kisorsolása a legszebb táncosnők között. Az első dijat vitéz László Arpádné, a másodikat Palombv Lajosné, a harmadikat Kazár Ica nyerte. A bál rendezésében élénken és hatásosan közreműködött Des Saules Ottó is. — Farsangi tánclemesek, a legújabb slágerek az Ujságboltban kaphatók MmvEK. Mezőgazdaság á bankok elősegítik a mezőgazdasági értékesítési Hogy a bankok mennyire bíznak a hágai megegyezés folytán az általános gazdasági viszonyoknak lt javulásában, bizonyítja az a körülmény, hogy a bankok és-a mezőgazdasági érdekeltek között tárgyalások vannak folyamatban a mezőgazdasági termékek értékesítésének tárgyában. Vidéken már gyűjtik az adatokat, hogy e kérdésben tisztán lássák a helyzetet. Nincs semmi akadálya az ügy rendezésének és a tavasszal "a meg felelő értékesítési folyamat feltétlenül lökést ad a pénzforgalomra is. Komolyan felmerült az a terv, hogy nem volna-e célravezető a • behozatali jegyrendszer alkalma- ; zása nklunk is. Behozatali jegyrendszer ezidőszerint Német-, Cseh és Lengyelországban továbbá Ausztriában van érvényben. Németországban a behozatali jegyrendszer bevezetésével arra törekedtek, hogy a jelentékeny gabo bonafeleslegeket termelő K.-Németországnak a gabonavámok kihasználását biztosítsák, amelyet a Németország nyugati részeibe gravitáló mennyiségeknél a nagy távolság folytán a fuvarköltségek megemésztettek. Ezt a célt tökéletesen ei is érték. Magyarországi érdekeltek szerint a behozatali jegyrendszer nálunk is hasznos szolgálatokat tehetne. Amikor Móricz Zsigmond diák volt Közlik István telekkönyvvezető közli velünk a következő érdekes adatot Móricz Zsigmond diákkoráról : Most, amikor Móricz Zsigmond, a nagy magyar iró városunkban járt, talán nem lesz érdektelen, ha vele kapcsolatban elmondom az alábbi esetet: Móricz Zsigmonddal a sárospataki főgimnázium 6-ik, vagy 7-ik osztályában (a S.-at már nem ott végezte) iskolatársak voltunk. Kovácsy Sándor, a főiskola liires magyar nyelv és irodalomtörténet tanára a házi és iskolai dolgozatokat kijavítás és eredményjeggyei váló ellátás után, mielőtt kiosztotta volna, a legjobb és legszebb dolgozatot — buzdításul és mintaképül állítva elénk — mindig felolvasta. A felolvasott dolgozat csaknem mmdig a Móricz Zsigmondé volt. Egy ily szép dolgozatának felolvasása után igy szólt Kovácsy tanár ur: »Hej Zsiga, Zsiga! Tőled valamikor még sok szépet fog-unk olvasni.«« Jóslata beteljesedett s azt meg is érte, mert a mult évben halt meg 79 éves korában. A Bessenyei Kor liceáiis előadásán Móricz Zsigmcmd és üagy Endre Szabolcsvármegye közönségének pártfogását kérték A Nyugat számára (A Nyír vidék tudósítójától.) A Bessenyei Kör az idén nagyszabású programot tűzött ki maga elé, A zenei szakosztály kitűnő hangversenyeket rendez, az irodalmi szákosztály módot adott az irodalmi szárnypróbálgatásokra, a liceáiis szakosztály pedig lehetővé tette, hogy két jónevü magyar iró előadását élvezhesse Nyíregyházának a komoly irodalmat értékelni és szeretni tudó közönsége. Szombaton délután Móricz Zsigmond és Nagy Endre tartottak előadást a Kossuth reálgimnázium dísztermében. A megyei és városi notabilitások, élükön Mikecz István alispánnal, szép számban jelentek meg az előadáson. A vendégeket a Bessenyei Kör társelnöke: dr Vietórisz József, a a liceáiis szakosztály elnöke: dr Klekner Károly és a kör titkára: Teher Gábor fogadták. Az előadást Klekner Károly dr megnyitó szavai vezették be. Móricz Zsigmond az irodalom jelentőségét méltatta, amihez a mindennapi élet bajai elől menekülünk. Az irodalom magasabbjendü, mint az élet, itt teremtik meg az emberi ideálokat. Az irodalmat nem lehet az irók magánügyének tekinteni Majd Balázsával, Csokonaival, Petőfivel, Adyval foglalkozott, akik az irodalomban a nemzeti lélek folytonosságának legigazibb képviselőiSzóit az irók mostoha viszonyairól és minden bajnak kutforrását Trianonban látja. A gazdasági hely zet lehetetlenné teszi az irók rendes megélhetését, robotmunkát kell végezniök. Előadásomat — mondotta Móricz — teljesen csak irók érthetik meg, akiknek számára nincs hely, hogy mondanivalóikat elmondhassák, kiknek a terrorizált szerkesztők kívánságára boldog házasságokról, vidám anekdotákat kell irniok, ha meg akarnak élni. Közben pedig szünetel az igazság kutatásaEz vezetett arra, hogy Íróasztalom csendjét felcseréljem a szerkesztőség lármájával és élére állI Continental-szálloda Budapesten YII.j^Dohány-tttea 4-2—ti.^se. Tariratok: Confoeotalotei. A vidéki uriközönség igazi otthona I rwabtwg ! — Kényelem! — ' Minden <wohóban hideg-meleg foljrÓTÍE, kfirponti fűtés Egyágyas wobák árai: 5, 6. 7. 8, 9, 10 peogS. Kétógy* mMk áTai: 8, 9, 10, 12, 14, 15, IS peu^. Sroto át Saobák SmtóssefeMmá. jak egy lapnak — mely két évtizede áll fenn —, hogy legyen egy hely, ahol az irók gondolataikat szabadon kifejezésre juttathassák. Babits Mihállyal együtt akarjuk ezt a programot megvalósítani és csatlakoztak hozzánk Nagy Endre, Révész Béla, Kassák Lajos, Schöpf lin Aladár, Fenyő Miksa és a fiatalok közül Kodolányi János, Erdélyi József, Illyés Gyula. Nemzeti irodalmat akaruifk adni, amelynek utja egyenes vonalban a magyar jövő felé vezet. Ezután a tiszazugi tárgyalásokról irott cikkét olvasta fel a NyugatbólMegdöbbentő realitással rajzolja meg a tagadó, ártatlanságát dacosan hangoztató asszony hirtelen összeroppanását, szembeállítva a másik csendes, félénk nővel, akinek mindenki elhiszi, hogy ártatlan. £s végül a falu lidércét: a bábát, aki felfedezi a légyporgyilkot és egymásután rántja bünt^e az asszonyokat. Ha egy férfi beteg, durva vagy iszákos, mindjárt megkérdezi aíeleséget vagy anyát: mit kínlódsz vele? és már adja is busás díjazásért az arzént, amellyel 146 embert pusztítottak el. Tolsztojnak »A sötétség hatalmas című drámája világít csak ilyen mélyen bele a minden erkölcsi mi voltából kivetkőzött primitív emberi lélek sötét rejtelmeibe. A nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte az illusztris irót. Nagy Endre Adyról emlékezett ínég, a nagy költő életének csodás misszióját tárva a hallgatóság elé. Móricz Zsigmond végül »Két nemes állat« című novelláját olvasta fel. Az előadást Nagy Endre szavai rekesztették be, aki a közönséget a Nyugat pártolására kérte. Az előadás után alkalmunk volt Móricz Zsigmonddal beszélni, aki kérdéseinkre a következőket mondotta : — Terveimről beszéljek? Szerkesztem a Nyugatot, egyelőre más célom nincsen. Nagy történelmi re gónyem (a Tündérkert folytatásai közlését már megkezdte a Nyugat. Hogy regényemet zavartalanul fejezhessem be, kéthétre impreszsziók gyűjtése céljából Erdélyt*utazom, ahol Bethlen Bálint gróf vendége leszek. Bethlen nemrégiben járt Budapesten és akkor hívott meg magához. ^ Jövőre mutatja be Elektrámat a Nemzeti Szinház, a darab Bornemissza Péter fordítása és magyar keretbe van átültetve. — Nem. Nem utazom körül az országban, csak néhány városbja látogatok el, ahová nagy szeretettel hívnak, mint Nyíregyházára is. Ide különben annál is inkább szívesen jövök, hiszen magam is szabolcsi vagyok. Debreceni előadásom után hazautazom Budapestre pihenni és — dolgozni. V. Koppányi Erzsébet. Kereskedők, iparosok és összes hivatalok réicére saüktágesayoMtatványokat wlémtiritelbaa kéaziti a JÓBA-syomda Myíregykáz a, SBéohenyi át 9. szám. YeUfion: 139.