Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

MÍRYIDÉK. 1*3«. íebru* 13. k munkanélküliek Irta: dr. Szontagh Tamás, a TESz. országos elnöke. Azok a vélemények, melyek a hágai egyezményt mérlegelő politikusok és gazdasági szakemberek részéről a nyilvánosság előtt elhangzottak, egyöntetű hangsulyozottsággai várható gazdasági fellendülést emlegetnek. Ezekben a nagyfontosságú nyilatkozatokban rövid türelmi időt kérnek az illetékesek, melyek folyamán a viszszanyert gazdasági, pénzügyi önállóság előnyeinek tényleges értékesítése utján az élet minden ágazatára kiható intézkedéseiket megtehessék. Hogy mekkora legyen ez a türelmi idő, erre nézve ma aligha adhatna pontos feleletet bárki is. De hogy egy nap veszteni való időnk sincs, azt be kell látnia minden felelős tényezőnek. A köznyomor oly lesujtó arányokban terjed országszerte, hogy minden elmulasztott pillanat végzetes katasztrófát idézhet fel. Feli kell tehát emelnünk szavunkat. Bármilyen kellemetlen és kényes kérdések kapcsolódnak is ennek a magyar életlehetőség prob lémájának rendezési körébe, foglalkoznunk kell azokkal, mert a mai elképesztő helyzet parancsoló szüksége nem tűr halasztást. A gyors elhatározás, az azonnali cselekvés kötelezettsége alól nemimen tesiti az élen állókat sem a hágai egyezmény várható ígéreteire, sem más halasztást jelentő intézkedésre való hivatkozás. De míg nem tudunk munkát, elfoglaltságot, kenyeret adni minden éhező szájnak, addig nem lehet sürgetőbb, égetőbb megoldásra váró feladata az országnagyoknak. Beérhetjük-e csak gondolattal is ennek a szónak mérhetetlen pokoli mélységét: munkanélküliség! Ep, erős ember, isteni értelem sugárzik lelkében, telve akarással, termelési vággyal, előtte Istennek csodaszép teremtett világa sokezernyi alkotási lehetőséggel, mögötte egy maroknyi emberpalánta, a család, melyet naponta táplálni keh és ez az ember, nem egy, de sok ezer, százezer s mögötte a családok élő ember-erdeje kétségbeesett tehetetlenséggel tétlenül áll, mert nincs munkája. Hányan vannak a munkanélküliek, hol, merre, mivel tengetik' megátkozott életüket, ki számolná, ki tartaná nyilván? Csak ha egy nyomorúságos munkaalkalom nyilik, akkor tűnnek fei megdöbbentő rajokban s méregetik egymást szorongással, hogy valahogyan elébe vághassanak a tömérdek pályázónak. A népjóléti minisztériumban most folynak előkészületek, hogy kataszterre vegyék, összeírják a nélkülözőket, de addig s azután is ki ad nekik munkát? Halljátok országnagyok! Becsületes, dolgos, nagycsaládu sok ezer ember nélkülöz, éhezik, mert nincs munkája. Ártatlan gyermekek fáznak, senyvednek, mert erős izmu, isten képére teremtett ember: apjuknak nincs keresete. Ne hivatkozzatok Trianonra, ne hivatkozzatok általános világgazdasági válságra! Keresztényi sziwel, emberi könyörülettel, józan mérséklettel Csonkamagyarország még a legutolsó nyomoréknak is tudna kenyéradó munkateret adni. I.ehet-e mentsége a mai szörnyű állapotnak addig, mig sokan, nagyon sokan három-négy munkakör bő javadalmát harácsolják össze maguknak, mig egyesek vagyont jelentő évi javadalmakat osztogatunk! Egy titokzatos betörési kísérlet története a törvényszék előtt Két ízbe® térte fel a bsregsnrányi postahivatal ajtaját Leeső Kálmáa, de mindig megzavarták Az őrgátnál azonban a soffőr fékezett. leszállította részeg utasát és 5 pengő viteldíjat követelt tőle. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Titokzatos eset tartotta izgalomban január 31-én Bereksurány község lakosságát. Blodár Mária postamesternő éste 7 óra felé bezárta a postahivatal ajtaját, majd a vaspántra erős Wertheim Lakatot kulcsolt és átment a szomszéd ismerőséhez látogatóba. Egy negyed óra sem telhetett et, amikor a postamesternő valamilyen ügyben ismét visszatért a postahivatalba. A sötét folyosón nem vett észre semmi gyanús neszt, nem látott senkit és nyugodtan ment az ajtóhoz, hogy a lakatot kinyissa. A kis kulcs azonban bármennyire erőlködött nem fordult a lakatban. Végre is hiábavaló próbálkozás után segítségül hívta a háziasszonyát, aki gyertyát hozott magával, hogy megállapítsák a baj okát. A két asszony a világosság mellett rémülten látta, hogy a Wertheim lakatot valaki teljesen összezúzta. De csodálatosképen nem tulajdonítottak az esetnek nagyobb jelentőséget, az összetört lakatot egy másikkal cserélték ki, azután annélkül, hogy aggodalmaikról valakit is értesítettek volna eltávoztak a postahivatalból. Este 8 óra lehetett már. A község kihalt utcájára a januári ólmos sötétség .borult. Egyszerre azonban a postahivatal felé léptek közeledését lehetett hallani és ugyanakkor egy emberi árnyék húzódott meg a postaszekrény mögé, Beregszászy Tamás aljegyző közeledett gondtalanul fütyörészve. Nem találkozott a postames- | ternővei s igy nem tudott az előz- • ményekről semmit. A gyanúsan meghúzódó árnyékot azonban észrevette és villanylámpájával kíváncsian világított rá. A szekrény mögüi sápadt, zavarodott arccal Leeső Kálmán beregdaróci Hangya-bolt kezelő meredt rá. —'' Mit keres itt Leeső ur — kérdezte az aljegyző minden gyanú nélkül. — A szövetkezetet keresem — felélte a megszólított hebegő ijedelemmel. — Akkor rossz helyen jár — nevetett fel az aljegyző, mert azt hitte, hogy Leeső részegre itta magát és amiatt támaszkodik a falnak. Aztán hazatért és elfelejtette a különös találkozást. Csak másnap reggel jutott ismét eszébe, amikor értesült az elmúlt éjszaka titokzatos eseményei rői. A faluban izgalommal tárgyalták, hogy az éjszaka folyamán valaki két izben is megkísérelte "felfeszíteni a postahivatal ajtaját. A betörő nehéz feszítővassal letörte a másik lakatot is és félig már kifeszítette az ajtőt, amikor megzavarták. Beregszászy erre azonnal jelentést tett a csendőrségen az éjszakai kalandjáról és Leeső Kálmánt letartóztatták. A nyíregyházi kir. törvényszék Horváth tanácsa a napokban vonta felelősségre Leeső Kálmánt, akit a z ügyész egyrendbeli lopás bűntettének kísérletével vádolt. A kistermetű, vörösszőke ember a legagyafurtabb ésszel kigondolt detektivreggqyt is felülmulta fantasztikus meséjével, amellyel ártatlanságát akarta igazolni. Elmondta, hogy azon a napon a Hangya részére Vásárosnaményban akart bevásárolni. 50 pengős bankjegyekben 200 pengőt és néhány ezüst pengőst vett magához és igy várta az autóbuszt a beregdaróci országúton. De nagyon korán volt még, hideg szét fujt, jeges eső permetezett, hogy felmelegedjen bement Máriapapiba a korcsmába. Ott pá linkát ivott. Közben találkozott Hirsch Izsák szódavizgyárossal, akivel aztán sorra járták a korcsmákat és alaposan felöntöttek a garatra. Este 5 óra lehetett, amikor elvált a két dülöngélő cimbora és Leeső az országúton bandukolt haza Beregdaróc felé. A titokzatos autó. Sötét volt már, amikor messze egy közeledő autó reflektorának éles fénye villant fel. Leeső nem törődött vele, de az autó megállott és az ismeretlen soffőr invitálta Lecsőt, hogy csak üljön bátran be, szívesen elviszi Beregsurányig — ingyen. Leeső erre elhelyezkedett a kényelmes ülésen és a titokzatos autó sebesen surrant a község felé. Városi Színház Mozgó, Szerda Csütörtök Éneklő, beszóld és zenélő film! A modern Fauszt (Botrány, az Operában.) Dráma 9 felvonásban. A Fauszt főszerepeit a newyorki Metropolitain Operahouse művészei éneklik. Kis érőfilm: Az éneklő doboz szines kínai film Előadasok : hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 é» 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits dohánytézadében d. e. 10—12 óráig Nem volt már aprópénze s igy e&y 5° pengős bankjegyet adott át a soffőrnek, aki bement a faluba a bankjegyet felváltani, mig Leeső addig az autót őrizte. Sokáig ácsorgott ott, várta a soffőrt, míg végre a keresésére indult Ugy gondolta, hogy a postahivatalba találja meg a soffőrt, de ott már mindent zárva talált és a folyosón nem égett lámpa. De azért be akart kopogtatni, há^ha van bent valaki, és amikor a folyosóra lépett a postaajtó mellől hirtelen egy gyanús és sötét alak suhant el mellette. Csodálkozva nézett a menekülő alak után és abban a hiszemben, hogy a soffőr az, üldözőbe akarta venni, amikor közvetlenül mellette lépteket hallott és Beregszászy aljegyző villanylámpájával az arcába világított. Aztán ment tovább a soffőrt keresni. Az egyik korcsmába meg is találta, de az szemérmetlenül tagadta, hogy ismerné. Leeső a vitatkozás hevében elővette a tárcáját, hogy az 50 pengő hiányát bizonyítsa, mire a soffőr egy gyors mozdulattal kikapta a kezéből és kirohant az éj sötétségébe. Arra, hogy ez a vakmerő rablás melyik korcsmába történt nem tud visszaemlékezni, mert anynyira be volt rúgva. Horváth elnök a sunyiképü kis vörös ember fantasztikus meséjét szó nélkül, mosolyogva hallgatta végig, csak mikor mlr befejezte fűzte hozzá jellemző véleményét: — Ez a szép történet beillik egy izgalmas detektív regénynek. Mondja meg barátom őszintén, hol olvasta ezt. — Ez az én egy igaz történetem — válaszolt a vádlott méltatlankodva. — Jó, jó, csak legyen, aki elhigyje magának. A tanúvallomások során Blodár Mária postamesternő bejelentette hogy a vámtisztek is nyomoztak ebben az ügyben. Berendelték az összes autósokat, akik azon a napon Beregsurányban megfordultak és megállapították, hogy Lecsőt semmiféle autó nem vette fel. A kir. törvényszék a felmerült adatokból bizonyítottnak látta Lecső bűnösségét és ezért 3 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen ugy az ügyész, mint a vádlott és védője fellebbezéssel éltek. Ha 80 fillérért felad egy 10 szavas apró hirdetést a Nyírvidékbe, melyben kiadó lakáeát hirdeti, lakását a lakáskaresők oly tömege keresi fel, hogy azok közül feltétlen kiválaszthatja, az Öniek megfelelő lakót.