Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

1939 február i. á Diadalban Az örök asszony és a Szélhámosak királya mia, holnap és holnapután. Az utolsó idők e. kiválri két filmalkotása * világyháboríf megváltoztatta men talitás, a mélyen leszállt morál következtében alakult lelkiismeretlen élet kiváló megrajzolója. Az örök asszony, az életben mindent jelentő és mindenütt ott lévő asszony, a férfi világában épitő aaigyal. vagy romboló démon, e gyönyörű filmen a maga legtökéletesebb valóságában! bontakozik ki. Szétszedi az asszony lelkét, a. vászonra teríti és titkos rekeszeiben mindenütt ott látjuk a férfit, az asszonyért mindenre képes, mondhatni rabszolgát. A Szélhámosok királya, hol a •kultúra szellemi fegyvereivel felvértezett intellcktuel tehetségét és tudását a bűn szolgálatába állítja, hogy görbe utakon jusson kényelmes, de busásan jövedelmező pénzforrásokhoz. Nyiregyháza mozilátogató közönségének oly kiváló szórakozást nyújt e két film, mint amilyenben része már régen nem volt. Mag? érúekléáés mellei! mitai?;a öe sz Apolló tegnap „A fehér iráög" St Philip Zsigmond, az Apolló-Mozgó igazgatója, aki 25 év óta áll a filmszakma szolgálatában, negyed százados jubileuma alkalmával azt az Ígéretet tette Nyiregyháza moziközönségének.. hogy az idei szezonon olyan műsort fog összeállítani, amilyen nem pergett még az Apolló mozivásznán. Szavát meg is tartotta, mert valóban nem múlik el egyetlen hét sem anélkül, hogy a legszenzációsabb világfilmek valamelyikét, bármilyen anyagi áldozatok árán is, meg ne szerezné a publikumnak. Ezt a tényt igazolta a filmszínház tegnapi — nagy premierje is, amelynek keretében Dumas egyik leggyönyörűbb regényének filmváltozata, »A fehér ördög« került bemutatásra. Cagliostrónak, a legendás varázslónak, a 18. század hírneves kalandorának életét eleveníti meg ez a mesteri film kaleidoszkopszerüsn tovacsillanó képekben* Regénynek filmre való átültetését talán még nem oldotta meg senki olyan tökéletesen, mint Osvald, a darab kiváló rendezője. Dumas csodálatos fantáziáját száz?zázalékig érvényre juttatja a film az akkori idők misztikus világával, pompás jelmezeivel, káprázatos miliőiével. K színészek közüL — akik kivétel nélkül művészi teljesítményt nyújtanak —, külön feljegyezzük * magyar Mecséry Ila nevét. A közönség tegnap a rossz idő ellenére is óriási érdeklődést tanúsított »A íehér ördög« iránt; amely még vasárnapig bezárólag marad műsoron. lore és Hornra! mint Yölegényekkel találkozunk a Városi Mozgó mai előadásán Ma ismét kedvenceinkkel találkozhatunk a Városi Mozgóban, viszontláthatjuk Zorot és Hurut egy kacagtató históriában: A liáztüznézőben. Zoro és Huru miután ismét kicsöppentek állásukból és ismeretséget kötnek Stiglitz kereskedelmi tanácsos szobaleányával illetve szakácsnőjével. Az ismeretség következménye: meghívás vacsorára. Stiglitz kereskedelmi tanácsos értesiti jóbarátja, hogy fiai, megállapodásuk értelmében elveszik leányait, de, hogy megismerjék a leányokat, fantasztikus alakban fog| nak megjelenni. Stiglitz St.-Moritzba utazik és megparancsolja, hogy ha két fantasztikus öltözetű fiatalember jelentkezik, akkor küldjék utána őket- Mi sem természetesebb, mint hogy a vacsorára érkező Zorot és Hurut a kérőkkel tévesztik össze, felpakkolják mind a kettőt és — St.-Moritzba viszik őket. Az örvendező após jól tartja Zoroékat, míg a két kérőt ismételten kiutasítja. Végül megoldódik a rejtély, a Stiglitz-lányok férjhez ! mennek és Zoroék ismét nekivágnak az országútnak. A fekete nász című romantikus íihnjáték megható jelenetei után ugyancsak derűs kacagást fog kiváltani a két jó)>arát pompás mókáz ása. munkanélküliség megoldásának problémája a városi szakosztályok előtt A Táros sárgásén felfekteti a ligszigernbb munkanélküli katasztert és a természetbeni segélyezésre 12 ezer pengőt iránya elő, mig a napszámosok, földmunkások részére munkaalkalmat szerez (A Ííyirvidék tudósítójától.) Az egész héten keresztül tartó szakosztályi ülések utolsó napján, tegnap délután a munkanélküliek segélyezését vették tárgyalás alá. Talán nincs ma Magyarországon, de nyugodtan mondhatjuk: egész Európában, súlyosabb probléma ennél, amikor a gyárak, vállalatok egymásután mennek csődbe, amikor az éhségtől meggyötört mezőgazdasági munkások tömegével telepednek meg a városokban, amikor elpusztul az ipar, megbénul a kereskedelem, tönkremegy a gazda, amikor a városok pénztáraiban egyetlen fillér sem található és az ország a legszomorúbb, legbizonytalanabb jövő elé nézA munkanélküliek kétségbeesett tömege pedig nő, ijesztő méreteket ölt és az éhség, az elfojthatatlan, megláncolhatatlan éhség agitál közöttük, sötét és gonosz indulatokat korbácsolva fel. Budapesten véres utcai tüntetésekben robbantak ki az éhség által bujtogatott indulatok és a desperált tömegek elkeseredése meg-megujuló erővel indit támadást a társadalom nyugalma ellen. A munkanélkülieken segíteni kell! — Ez volt az általános véleménye a szakosztályok tagjainak, de hosszú ideig néma és töprengő csend ülte meg a termet arra a kérdésre, hogy — hogyan? A városnak elapadt a bevételi forrása. Nincs pénz I A költségvetésen kívül nem költhet a város, mert nincsen reá fedezet. Az általános jótékony akció hosszadalmas és a mai viszonyok mellett alig lehet eredményre számítani. De a munkanélküliek siralmas tábora ma még kér, könyörög, de holnap! — holnap lehet az éhség őrületével kirohan az utcára és követel! Segíteni kell rajtuk, segíteni kell a rongyokba burkolt, kenyérért könyörgő, sápadt gyermekeiken. Segíteni kell rajtuk, de hogyan ? * Két kérelem érkezett a városhoz ebben az ügyben. Az egyiket Török János, a szociáldemokratapárt titkára, a másikat Hoffmann Ferenc, a Kereskedő Ifjak Egyesületének elnöke irta alá. Mind a két kérvény az önhibájukon kivül munkanélkül tengődő munkások és azok családjainak a rettenetes helyzetét tárja fel. Vallás és pártállásra való tekintet nélkül irtak össze 600 munkanélküli ipari munkáit., D mennyi napszámos és földmunkás (kubikos) van ezeken kivül, akiket nem irt össze — senki s akiknek az érdekében nem járt el senki! Elsősorban szükségmunkára gondolnak, mert — mint ahogy irják — a munkanélküliek nem alamizs mát, hanem munkát kívánnak s csak ha ez nem volna lehetséges, kérrfek anyagi támogatást. Végül kifejtik, hogy a »város értékes polgármesteréhez és tiszteletreméltó polgáraihoz fordulnak, akik mindenkor segitő szívvel siettek a nyomorgók segitségére«. / Dr Polinszky Pál kulturtanác3nok ismertette a kérelmeket. A számvevőség megállapítása szerint a város pénzbeli segélyt nem adhat, de a jövő esztendőre már előre számohű fognak ezzel a sajnos nagyon is előtérbe kerülő problémával. De most valami sürgős megoldásra van szükség és a polgármester a szakosztályokat munkaalkalmak keresésére hivja fel. Elsőnek Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő kér szót. Kifejti, hogy mint gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakember — mennyire ismeri a súlyos viszonyokat. Szerinte a városnak a munkanélkülieken feltétlenül, a legsürgősebben segíteni kell és erre a megfelelő tökét a föld alól is elő kell teremteni. De nyomatékosan hangsúlyozza, — hogy a város előzőleg a legpontosabb) körzettanulmányt végeztesse el s csakis az igy felvett nyomorgó családokat részesítse segélyben. Ezután a javaslat után percekig ültek szótlanul a .szakosztályi tagok. A töprengő arcokon látszott, hogy valamilyen megoldás' után kutat az elme. A polgármester kétszer is feladja a kérdést, hogy kíván-e még valaki a tárgyhoz szólni. Végre is Bogdán Ferenc töri meg a csendet, aki osztja Kausay nézetét, de az anyagi segélyezést a mai rettenetes viszonyoto mellett elképzelhetetlennek tartja. Igy is problematikus, hogy vájjon sikerül-e átmenteni a város pénzügyi válságát. Szerinte erre a célra más fedezet nincs, mintha város egy pótköltségvetést készit és a felveendő kölcsönt a községi pótadónak bizonyos százalékig való felemeléséből fedezi, amelyre a törvény módot ad. Hoffcr Bertalan ezzel szemben a természetbeni segítségnyújtást tartja a legmegfelelőbbnek.' Különösen a többgyermekes nyomorgó családokra gondol amikor egy konkrét javaslatot tesz: A város 3.400 pengő értékben vásároljon egy vagon 6-os lisztet, mig a Szabolcsvármegyei Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet — amelynek ő is igazgatósági tagja, meggyőződése, hogy felajánl 300 mm. burgonyát. Hogy ebből a Szövetkezet mennyit fog díjmentesen átengedni nem tudja, de bizonyos mennyiségért — egészen biztosra veszi — nem kér ellenértéket. A város fát tud a szegények rendelkezésére bocsájtani, ugy, hogy még csak zsirró! kell gondolkodni és ezekkel az első időkben képes lesz a város a borzalmas nyomort enyhíteni. Azonkívül a nyíregyházi pénzintézeteket tei keli kérni, hogy a szokásos év: segélynyújtást ne a közgyűlés lezajlása után, ha nem azonnai adják ki. amely kérelemnek bizonyára nem lesz semmi akadálya. , Pisszer János csatlakozik Hoffer javaslatához, majd Bencs dr. polgármester terjeszti elő mély szociális érzésekben és külföldi tapasztalatokban gazdag véleményét: — Jói tudom, hogy milyen viszonyok vannak, — úgymond. Egy idő óta sétáim közben olyan jelenségeket figyeltem meg, amelyek meg kell hogy döbbentsenek minden érezni és gondolkodni tudó embert. Félmeztelenre lerongyolódott gyermekekkel találkozik a járókelő, sápadt, beteges, vézna fiucskákkal, akik titokban halk szóval koldulnak egy falat kenyérre valót . Ezen a helyzeten feltétlenül 1 segíteni kell! De mindaddig, amíg egy mód és alkalom van arra, hogy munkával se githetünk a bajokon, addig én ellene vagyok a pénzbeli segélyezésnek. * Az ilyen segítség örök veszélyt rejt magában, a munkával szemben való szabotálást idéz elő. — Amerikában nincs munkanélküliség mert ott, a gigantikus tőke csakúgy, mint a kistőke vállvetve küzd ellene. Városokat építenek fel. ha erre szükség van, ha a felépült házak lakatlanok maradnak is. Ter mészetesen ez a mi viszonyaink mellett utópisztikus gondolat sén nem is azért említem fel, mintha itt is meg lehetne ugyanezt tenni, de az bizonyos, hogy Amerikában nem volt és nem lehet soha társadalmi felfordulás Az én javaslatom az, hogyoszszuk két részre a munkanélkülieket. Azokra, akiknek nem tudunk munkát adni, hanem csak a legprimitívebb megélhetésre szükséges természetbeni segélyt és azokra, akiknek tudunk munkaalkalmakat. szerezni. Ezek a napszámosok, földmunkások és azok a mezőgazdasági munkások, akik téli munka reményében a városba húzódtak. Sürgősen fel fogjuk fektetni a legszigorúbb munkanélküli katasztert a helyi tanulmányok utján. A segélyre szoruló munkások részére s itt elsősorban az épitőmunkásokra gondolok 1 és fél métermázsa szenet, 1 köbméter fát, 3 mm. burgonyát és lisztet kell beszereznünk családonként, amelyre mintegy 12.000 pengőt irányozzunk elő. Viszont a földmunkások részére a leghelyesebb volna a simái közút földmunkájának azonnai való megkezdése, ameiyre az alispán és főispán urak közbenjárása szükséges de azonkívül még több közmunka alkalom létesítése. Mindezek a tervek sürgősek és elsősorban a gyermekek létszámát kell a kataszter felvételénél figyelembe venni. A pénzintézetek igazgatóit össze fogom hivni értekezletre és remélem, hogy sikerrel