Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

1939 február i. á Diadalban Az örök asszony és a Szélhámosak királya mia, holnap és holnapután. Az utol­só idők e. kiválri két filmalkotása * világyháboríf megváltoztatta men talitás, a mélyen leszállt morál kö­vetkeztében alakult lelkiismeretlen élet kiváló megrajzolója. Az örök asszony, az életben min­dent jelentő és mindenütt ott lévő asszony, a férfi világában épitő aaigyal. vagy romboló démon, e gyönyörű filmen a maga legtöké­letesebb valóságában! bontakozik ki. Szétszedi az asszony lelkét, a. vászonra teríti és titkos rekeszei­ben mindenütt ott látjuk a fér­fit, az asszonyért mindenre képes, mondhatni rabszolgát. A Szélhámosok királya, hol a •kultúra szellemi fegyvereivel fel­vértezett intellcktuel tehetségét és tudását a bűn szolgálatába állít­ja, hogy görbe utakon jusson ké­nyelmes, de busásan jövedelmező pénzforrásokhoz. Nyiregyháza mozilátogató közön­ségének oly kiváló szórakozást nyújt e két film, mint amilyenben része már régen nem volt. Mag? érúekléáés mellei! mi­tai?;a öe sz Apolló tegnap „A fehér iráög" St Philip Zsigmond, az Apolló-Moz­gó igazgatója, aki 25 év óta áll a filmszakma szolgálatában, negyed százados jubileuma alkalmával azt az Ígéretet tette Nyiregyháza mozi­közönségének.. hogy az idei szezo­non olyan műsort fog összeállíta­ni, amilyen nem pergett még az Apolló mozivásznán. Szavát meg is tartotta, mert valóban nem mú­lik el egyetlen hét sem anélkül, hogy a legszenzációsabb világfil­mek valamelyikét, bármilyen anya­gi áldozatok árán is, meg ne sze­rezné a publikumnak. Ezt a tényt igazolta a filmszínház tegnapi — nagy premierje is, amelynek kere­tében Dumas egyik leggyönyörűbb regényének filmváltozata, »A fehér ördög« került bemutatásra. Cag­liostrónak, a legendás varázslónak, a 18. század hírneves kalandorá­nak életét eleveníti meg ez a mes­teri film kaleidoszkopszerüsn to­vacsillanó képekben* Regénynek filmre való átültetését talán még nem oldotta meg senki olyan tö­kéletesen, mint Osvald, a darab kiváló rendezője. Dumas csodála­tos fantáziáját száz?zázalékig ér­vényre juttatja a film az akkori idők misztikus világával, pompás jelmezeivel, káprázatos miliőiével. K színészek közüL — akik kivétel nélkül művészi teljesítményt nyúj­tanak —, külön feljegyezzük * magyar Mecséry Ila nevét. A kö­zönség tegnap a rossz idő ellenére is óriási érdeklődést tanúsított »A íehér ördög« iránt; amely még va­sárnapig bezárólag marad műso­ron. lore és Hornra! mint Yöle­gényekkel találkozunk a Városi Mozgó mai előadásán Ma ismét kedvenceinkkel talál­kozhatunk a Városi Mozgóban, vi­szontláthatjuk Zorot és Hurut egy kacagtató históriában: A liáztüz­nézőben. Zoro és Huru miután ismét ki­csöppentek állásukból és ismeret­séget kötnek Stiglitz kereskedelmi tanácsos szobaleányával illetve sza­kácsnőjével. Az ismeretség követ­kezménye: meghívás vacsorára. Stiglitz kereskedelmi tanácsos ér­tesiti jóbarátja, hogy fiai, megál­lapodásuk értelmében elveszik leá­nyait, de, hogy megismerjék a leá­nyokat, fantasztikus alakban fog­| nak megjelenni. Stiglitz St.-Moritzba utazik és megparancsolja, hogy ha két fan­tasztikus öltözetű fiatalember je­lentkezik, akkor küldjék utána ő­ket- Mi sem természetesebb, mint hogy a vacsorára érkező Zorot és Hurut a kérőkkel tévesztik össze, felpakkolják mind a kettőt és — St.-Moritzba viszik őket. Az örvendező após jól tartja Zoroékat, míg a két kérőt ismétel­ten kiutasítja. Végül megoldódik a rejtély, a Stiglitz-lányok férjhez ! mennek és Zoroék ismét nekivág­nak az országútnak. A fekete nász című romantikus íihnjáték megható jelenetei után ugyancsak derűs kacagást fog ki­váltani a két jó)>arát pompás mó­káz ása. munkanélküliség megoldásának problémája a városi szakosztályok előtt A Táros sárgásén felfekteti a ligszigernbb munkanélküli katasztert és a természetbeni segélyezésre 12 ezer pengőt iránya elő, mig a napszámosok, földmunkások részére munkaalkalmat szerez (A Ííyirvidék tudósítójától.) Az egész héten keresztül tartó szakosztályi ülések utolsó napján, tegnap délután a munkanélküliek segélyezését vették tárgyalás alá. Talán nincs ma Magyarországon, de nyugodtan mondhatjuk: egész Európában, súlyosabb probléma en­nél, amikor a gyárak, vállalatok egymásután mennek csődbe, ami­kor az éhségtől meggyötört mező­gazdasági munkások tömegével te­lepednek meg a városokban, ami­kor elpusztul az ipar, megbénul a kereskedelem, tönkremegy a gaz­da, amikor a városok pénztárai­ban egyetlen fillér sem található és az ország a legszomorúbb, leg­bizonytalanabb jövő elé néz­A munkanélküliek kétségbeesett tömege pedig nő, ijesztő méreteket ölt és az éhség, az elfojthatatlan, megláncolhatatlan éhség agitál kö­zöttük, sötét és gonosz indulato­kat korbácsolva fel. Budapesten vé­res utcai tüntetésekben robbantak ki az éhség által bujtogatott in­dulatok és a desperált tömegek elkeseredése meg-megujuló erővel indit támadást a társadalom nyu­galma ellen. A munkanélkülieken segíteni kell! — Ez volt az általános véle­ménye a szakosztályok tagjainak, de hosszú ideig néma és töprengő csend ülte meg a termet arra a kérdésre, hogy — hogyan? A vá­rosnak elapadt a bevételi forrása. Nincs pénz I A költségvetésen kí­vül nem költhet a város, mert nincsen reá fedezet. Az általános jótékony akció hosszadalmas és a mai viszonyok mellett alig lehet eredményre számítani. De a munkanélküliek siralmas tábora ma még kér, könyörög, de holnap! — holnap lehet az éhség őrületével kirohan az utcára és kö­vetel! Segíteni kell rajtuk, segí­teni kell a rongyokba burkolt, kenyérért könyörgő, sápadt gyer­mekeiken. Segíteni kell rajtuk, de hogyan ? * Két kérelem érkezett a város­hoz ebben az ügyben. Az egyiket Török János, a szociáldemokrata­párt titkára, a másikat Hoffmann Ferenc, a Kereskedő Ifjak Egye­sületének elnöke irta alá. Mind a két kérvény az önhibá­jukon kivül munkanélkül tengődő munkások és azok családjainak a rettenetes helyzetét tárja fel. Vallás és pártállásra való te­kintet nélkül irtak össze 600 munkanélküli ipari munkáit., D mennyi napszámos és föld­munkás (kubikos) van ezeken kivül, akiket nem irt össze — senki s akiknek az érdekében nem járt el senki! Elsősorban szükségmunkára gon­dolnak, mert — mint ahogy irják — a munkanélküliek nem alamizs mát, hanem munkát kívánnak s csak ha ez nem volna lehetséges, kérrfek anyagi támogatást. Végül kifejtik, hogy a »város értékes pol­gármesteréhez és tiszteletreméltó polgáraihoz fordulnak, akik min­denkor segitő szívvel siettek a nyo­morgók segitségére«. / Dr Polinszky Pál kulturtanác3­nok ismertette a kérelmeket. A számvevőség megállapítása szerint a város pénzbeli segélyt nem ad­hat, de a jövő esztendőre már előre számohű fognak ezzel a sajnos na­gyon is előtérbe kerülő problémá­val. De most valami sürgős meg­oldásra van szükség és a polgár­mester a szakosztályokat munkaal­kalmak keresésére hivja fel. Elsőnek Kausay Tibor várme­gyei gazdasági főfelügyelő kér szót. Kifejti, hogy mint gazdasági kér­désekkel foglalkozó szakember — mennyire ismeri a súlyos viszonyo­kat. Szerinte a városnak a munkanélkülie­ken feltétlenül, a legsürgőseb­ben segíteni kell és erre a megfelelő tökét a föld alól is elő kell teremteni. De nyomatékosan hangsúlyozza, — hogy a város előzőleg a legponto­sabb) körzettanulmányt végeztesse el s csakis az igy felvett nyomor­gó családokat részesítse segélyben. Ezután a javaslat után percekig ültek szótlanul a .szakosztályi ta­gok. A töprengő arcokon látszott, hogy valamilyen megoldás' után kutat az elme. A polgármester két­szer is feladja a kérdést, hogy kí­ván-e még valaki a tárgyhoz szólni. Végre is Bogdán Ferenc töri meg a csendet, aki osztja Kausay né­zetét, de az anyagi segélyezést a mai rettenetes viszonyoto mellett el­képzelhetetlennek tartja. Igy is problematikus, hogy vájjon sikerül-e átmenteni a város pénzügyi válságát. Szerinte erre a célra más fe­dezet nincs, mintha város egy pótköltségvetést készit és a felve­endő kölcsönt a községi pótadónak bizonyos százalékig való felemelé­séből fedezi, amelyre a törvény módot ad. Hoffcr Bertalan ezzel szemben a természetbeni segítségnyújtást tartja a legmegfelelőbbnek.' Külö­nösen a többgyermekes nyomor­gó családokra gondol amikor egy konkrét javaslatot tesz: A város 3.400 pengő értékben vásároljon egy vagon 6-os lisztet, mig a Sza­bolcsvármegyei Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet — amelynek ő is igazgatósági tagja, meggyő­ződése, hogy felajánl 300 mm. bur­gonyát. Hogy ebből a Szövetke­zet mennyit fog díjmentesen át­engedni nem tudja, de bizonyos mennyiségért — egészen biztos­ra veszi — nem kér ellenértéket. A város fát tud a szegények rendelkezésére bocsájtani, ugy, hogy még csak zsirró! kell gondol­kodni és ezekkel az első időkben képes lesz a város a borzalmas nyomort enyhíteni. Azonkívül a nyíregyházi pénzintézeteket tei keli kérni, hogy a szo­kásos év: segélynyújtást ne a közgyűlés lezajlása után, ha nem azonnai adják ki. amely kérelemnek bizonyára nem lesz semmi akadálya. , Pisszer János csatlakozik Hof­fer javaslatához, majd Bencs dr. polgármester terjeszti elő mély szociális érzésekben és külföldi ta­pasztalatokban gazdag vélemé­nyét: — Jói tudom, hogy milyen vi­szonyok vannak, — úgymond. Egy idő óta sétáim közben olyan je­lenségeket figyeltem meg, amelyek meg kell hogy döbbentsenek min­den érezni és gondolkodni tudó embert. Félmeztelenre lerongyoló­dott gyermekekkel találkozik a já­rókelő, sápadt, beteges, vézna fi­ucskákkal, akik titokban halk szó­val koldulnak egy falat kenyérre valót . Ezen a helyzeten feltétlenül 1 segíteni kell! De mindaddig, amíg egy mód és alkalom van arra, hogy munkával se githetünk a bajokon, addig én ellene vagyok a pénzbeli segélyezésnek. * Az ilyen segítség örök veszélyt rejt magában, a munkával szem­ben való szabotálást idéz elő. — Amerikában nincs munkanélküliség mert ott, a gigantikus tőke csak­úgy, mint a kistőke vállvetve küzd ellene. Városokat építenek fel. ha erre szükség van, ha a felépült házak lakatlanok maradnak is. Ter mészetesen ez a mi viszonyaink mellett utópisztikus gondolat sén nem is azért említem fel, mint­ha itt is meg lehetne ugyanezt tenni, de az bizonyos, hogy Ameri­kában nem volt és nem le­het soha társadalmi felfor­dulás Az én javaslatom az, hogyosz­szuk két részre a munkanélkülie­ket. Azokra, akiknek nem tudunk munkát adni, hanem csak a leg­primitívebb megélhetésre szüksé­ges természetbeni segélyt és azokra, akiknek tudunk munkaal­kalmakat. szerezni. Ezek a napszá­mosok, földmunkások és azok a mezőgazdasági munkások, akik téli munka reményében a városba hú­zódtak. Sürgősen fel fogjuk fektetni a legszigorúbb munkanélküli katasztert a helyi tanulmá­nyok utján. A segélyre szoruló munkások részére s itt elsősorban az épitő­munkásokra gondolok 1 és fél mé­termázsa szenet, 1 köbméter fát, 3 mm. burgonyát és lisztet kell beszereznünk családonként, amely­re mintegy 12.000 pengőt irányoz­zunk elő. Viszont a földmunká­sok részére a leghelyesebb volna a simái közút földmunkájának azonnai való megkezdése, a­meiyre az alispán és főispán urak közbenjárása szükséges de azonkívül még több közmunka alkalom létesítése. Mindezek a tervek sürgősek és elsősorban a gyermekek létszámát kell a kataszter felvételénél fi­gyelembe venni. A pénzintézetek igazgatóit össze fogom hivni érte­kezletre és remélem, hogy sikerrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom