Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-05 / 29. szám
6 JsftfRYIDáíC 1930. február 5. Gazdasági nagykorosig * * * A Pesti Lloyd Társulat elnöksége Bethlen István gróí miniszterelnök tiszteletére társasvacsorát rendezett, amelyen közéletünk számos kiválósága mellett közgazdasági életünk úgyszólván valamennyi számottevő képviselője részt vett. A lakomán elhangzott köszöntőkre válaszolva, a miniszterelnök gazdasági szempontból is vázolta a hágai megegyezés jelentőségét s egy frappáns hasonlattal ugy jellemezte e megegyezés pozitív eredményét, hogy a magyar állam végre visszanyerte nagykorúságát. Megszabadultunk a gyámkodástól, az ellenőrzésektől a megkötöttségektől, szóval visszanyertük pénzügyi szuverénitásunkat, ami elmaradhatatlan feltétele egy nagystílű gazdasági politika megindításának. Megkötött kezekkfel, fcéftó anyagi eszközök nélkül tiem lehet gazdasági politikát csinálni, mert ehhez elsősorban pénz kell, pénz és újból pénz. Pénz kell a mezőgazdasági és ipari üzemek p ártolásához, pénz kell egy egészséges exportpolitika megindításához és pénz kell a tarifapolitikához is. Ilyen nagystílű gazdasági politikába nem szabad és nem tehet komoly financiális megalapozottság lielkül belekezdeni. És hogyan és honnan teremtettük volna elő a komoly financiális bázist megkötött kezekkel, abban a gazdasági izoláltságban, abban a hitelnéküliségben, amely pénzügyi szuverénitásunk megkötéséilek, vagyis visszatérve az előbbi hasonlatra — kiskorúságunknak áldatlan következménye volt. Ebben a kényszerű külpolitikai helyzetben, ahol minden terv megvalósítása ezer akadályba ütközött, kelleti a kormánynak az ország gazdasági ügyeivel foglalkoznia. — Nem a jóakarat, nem a megértés, nem is az ötlet és a koncepció hiányzott, hanem hiányzott az előfeltétel: a hitel, a pénz, — a pénzügyi szuverenitás. Visszanyertük nagykorúságunkat, pénzügyi szuvérénitásunkat. és ezzel megváltozott a helyzet. A szük határok eltolódtak és szebb perspektíva nyílt a magyar nemzet elé gazdasági téren. Ezt a perspektívát kihasználni kötelesség. Kötelessége ez elsősorban a kormánynak, de a kormány csak akkor teljesítheti e jól felfogott kötelességét, ha az összes gazdasági faktorok összefognák vele és támogatják abban a törekvésében, hogy egy nagykoncepcióju gazdasági politika útjára térjen. De a nagykorúság mámora ne ragadjon senkit olyan könnyelmű cselekedetekre, amelyeket a nagykorúságra még nem teljesen érett ifjak szoktak elkövetni nagykorusitásuk után. A nagykorúság •nem jelent csupán váltóképességet, nem jelenti azt, hogy immár derüré-borura váltókat írjunk alá a külföldnek, hogy minden hitelünket kimerítsük, eladósodjunk és a szük esztendők sanyarusága után mértéktelenül tobzódjunk a pillanatnyi bőség örömeiben. Nem, a nagykorúság óvatosságraj bölcs önmérséklésre int, a .gazdasági lehetőségek józan kiaknázását kívánja, olyan financiális megalapozottsággal hogy nyugodtan nézhes síink a jövő elébe. Tékozlás helyett takarékosság, vigasság helyett munka, termelő munka, elfecsérelt pénzek helyett gyümölcsöző beruházások eszközlése. És akkor aztán el kell következnie annak a várva-várt gazdasági "fellendülésnek, amelyet a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel és külpolitikai gondoktól felszabadult teljes energiájával egy nagystílű gazdasági politika keretében elő fog segíteni. Optimizmusra szükség van, mon dotta beszédében Bethlen István. De nem vak, gyerekes, irreális optimizmusra, hanem józan, okos judiciumu, teljesen fegyelmezett optimizmusra, amely számit a jelennel és gondol a jövőre. á Benkő András vezető kir. tanfelügyelő vezetésével működő pedagógiai szeminárinmok A február hóban meginduló pe- 1 dagógiai szemináriumok egy részének programmját már közölte a Nyirvidék. A Benkő András vezető kir. tanfelügyelő vezetésével működő szemináriumok rendje a következő: Nagykálló: február 14-én: Történelem: Vitéz Várkonyi László. Polgári jogok és kötelességek: Vastag Miklós. — Természetrajz Kunder Endre. Iskolánkivüli népművelés tárgyú előadások és hozzászólások. Bafkány: február 15-én: Történelem: Duli Antal. Polgári jogok és kötelességek: Betkó János. — Természetrajz: Inotay László. — Iskolánkivüli népművelés tárgyú előadások és hozzászólások. — Ujfehértő: február 18-án. — Történélem: Kádár Béla. Polgári jogok és kötelességek: Vadász Endre. Természetrajz: Margitics Gyula. Iskolánkivüli népnevelés tárgyú előadások és hozzászólások. Polgár: február 19-én. Történelem: Vigh András. Polgári jogok és kötelésségek: Molnár László. Természetrajz: Iskola Nővér. Iskolánkivüli népnevelés tárgyú előadások és hozzászólások. Tiszadada: február 20-án. Történelem: Kiss Lukrécia. Polgári jogok és kötelességek: Barcsa Béla. Természetrajz: Vitéz Nagy Gábor. Iskolánkivüli népmüvelés tárgyú előadások és hozzászólások. Tiszalak: február hó 22-én. — Történelem: Somogyi Ida. Polgári jogok és kötelességek: Pethő János. Természetrajz: Szécsyné Sulyok Erzsébet, iskolánkivüli népmüvelés tárgyú előadások és hozzászólások. Ibrány: február hó 25-én. Történelem: Szakács Béla. Pol'gári jogok és kötelességek: Takács Ferenc. Természetrajz: Kiss Klára. Iskolánkivüli népművelési előadások és hozzászólások. A szemináriumok mindenikében iskolánkivüli népművelési előadások is lesznek kijelölt előadókkai és hozzászólókkal a kitűzött tételek minél nagyobb elmélyítésévé 1 I II HII IH ) Hl Harmadfél millió aranykorona jár Magyarországnak Ausztriától Bocskay István koronájától, amelyre Magyarországon livil Romáaia is igéiyt tart, a bécsi arzeaálig Bécsből jelentik: A hágai kon- i ferencián végleges rendezést nyert ugyan az úgynevezett keleti jóvátétel komplexuma, azonban a hágai megegyezés nem érinti azokat a tárgyalásokat, amelyek immár 10 év óta folynak a budapesti és bécsi kormányok között az osztrák-magyar monarchia likvidálása ügyében. Magyarországnak nagy követelései vannak Ausztriával szemben, azonban az osztrák kormány mindeddig nem akarta ezeket teljesíteni. A magyar követelések két főcsoportra oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok a muzeális értékű műkincsek, amelyeket a Habsburgok érszázadok során Magyarországról Bécsbe szállíttattak. Igy például Bocskay István erdélyi fejedelem koronája, amelyre egyébként a román kormány is bejelentette jgényjogosuftságát, azzal 'érvelve, hogy a régi erdélyi fejedelemség területe a trianoni békeszerződési értelemben ma teljes egeszében Románia része, te**ftát ugy Bocskay István koronája, mint esetleg más Bécsben levő, Erdélyből származó, illetve erdélyi ( vonatkozású műkincsek — Romá' niát illetik meg. | A második csoportba a jelenlegi ! osztrák köztársaság területén levő volt katonai épületek és gyárak tartoznak „amelyeknek építési, berendezési és fenntartási "költségei hez annak idején Magyarország is hozzájárult a kvóta alapján. Ezekért a magyar kormány pénzbeli megváltást követei. Mintegy két év előtt, 1927-ben az osztrák kormány nevében Keinböck dr. 200 millió aranykoronát ajánlott fel Magyarországnak a> volt közös vagyon részesedés címén. Diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint Magyarország ezt az ajánlatot elutasította és Magyarország részesedését két és fél milliárd aranykoronára becsülte A két becslés közötti óriási különbség következtében a tárgyalások akkor megszakadtak. Bécsi értesülés szerint azonban a magyar kormány immár az osztrákmagyar likvidáció 10 év óta húzódó ügyét is tető alá akarja hozni és legközelebb felszólítja az osztrák kormányt a tárgyalások folytatására. A magyar álláspont az, hogy az osztrák kormány az osztrák köztársaság területén maradt volt közös műkincsekért, könyvtárakért, valamint állami intézményekért pénzbeli kárpótlással tartozik a magyar kormánynak. Igy a magyar kormány többek között kártérítést követel az akkori wöllersdoríi müvekért, valamint a bécsi arzenálisban felhalmozott, az öszszeomlás után elkótyavetyélt készletekért is. sz. p. Vidám esetek — Mondja, miért nem akart tagnap táncolni? — Azért mert a vőlegényem megsértett. Azt kérdezte, tudok-e táncolni? — De hisz az nem sértés. — De akkor kérdezte, amikor vele táncoltam. * Egy bálon történt. Egyik ismert debreceni belgyógyász éjfél után benézett a bálterembe. Éppen távozni akart, amikor a terembői kisietett egy tánctól 'felhevült úrinő és megpillantva az orvost, megkérdezte tőle: — Jaj kedves doktorkám, mit csináljak, csupa víz vagyok. Nagyságos asszonyom, éa belgyógyász vagyok, kérdezzen meg talán egy urológust. * Balzac még teljesen rstneret'leH iró volt, amikor az egyik párisi kiadóhoz benyújtotta egyik kéziratát. A kiadó elolvasta akézíratot és annyira fellelkesült, hogy elhatározta, 3000 frankot ad érte. Kocsiba iiit és a költő lakása elé hajtott. A kocsi megállott egy régi roskadozó ház előtt, a kiadó töprengett, vájjon nem volna-e elég 2000 frank Balzac számára aki ebben az elavult házban lakik. Balzacnak csupán kétszobás lakása volt, az is közvetlenül a padlás alatt. A kiadó ujabb gondolata az volt, hogy aki ilyen magasan lakik az 1000 franknak is örüi. Belépett a költő szobájába, látta a szegényes berendezést, a keskeny ágyat, szuette asztalt. A kiadó erre igy szólt: Eljöttem hogy kéziratáért 300 frankot ajánljak fel. Balzac elfogadta az ajánlatot. * Az egyik faluban történt. Egy utazó betévedt a kocsmába, ahol borozgatás közben megkérdezte a korcsmárostól: — Van itt valami intelligencia ? A korcsmáros nagy sajnálkozva felelte: — Nagyon sa jnálom, 'délben volt de mind megették. « Egy jótékonysági bálon Shaw táncra kért egy úrhölgyet, aki irult-pirult a boldogságtól, hogy hires Íróval táncolhat. — Igazán nagyon kedves öntől,, mester, hebegte a hölgy, — hogy egy ismeretlen és jelentéktelen nővel táncol. — Bocsánat, - felelte Shaw ma jótékonysági bál van. *KapJi«tó mindenütt? BÚTOR Alapítva: 1908. Csodaszép asztalos és kárpitozott BÚTOR elsőrendű készitményü nagy választékban megbízhatóan és bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádá»-». 8. sz szerezhető be. M4 havi részietrt. © BÚTOR Telefon: 234.
