Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-04 / 28. szám
jAírnimfaE. 193C február 4. KS?558S Bethlen vallomása \ A képviselőházban tartott nagy, beszéde után az egységespárt lelkes hangulatban ünnepelte Bethlen István grófot. -A miniszterelnök meghatottan köszönte meg a megnyilvánuló szeretetet s igazán szivbői jövő szavakkal válaszolt hiveinek a szeretetteljes megnyilatkozásért. Gróf Bethlen István említést tett válaszában azokról a ,támadásokról, amelyek a magyar kormány politikáját a megegyezés alkalmából a sajtóban és a parlamentben érték és érni fogják. Ezek a támadások egyénileg elszomoritanak, de nem kedvetlenitenek el. Elszomoritanak azért, .mert nem jóleső dolog ha becsületes férfiak morális, szellemi és fizikai tőkéjüknek latba vetésével küzdenek a,külföldön a magyar álláspont mellett, hazajőve aztán morális piszokkal illettetnek és olyan támadásokban van részük, amelyeket nem érdemeltek meg. A miniszterelnök szavaiból bölcs államférfiúi judiciumán tul, a sziv szava is megszólalt, amikor azt mondta, hogy ezek a csúnya támadások nem kedvetlenitik el azért sem, mert az a bíró aki szivében és a lelkében él, a felelősségnek a tudata azt mondja, hogy helyesen cselekedett. Teljesen igaza van a miniszterelnöknek, mert emelt fejjel hirdetheti a hágai tárgyalások eredményét. Az ország nemzeti közvéleménye nagy többségben a hátamögött áll, elismeri azt a gigászi küzdelmet, amit a miniszterelnök volt kénytelen folytatni a magyar álláspont győzelméért. A nemzet nagy többsége meg van győződve arról, hogy a miniszterelnök a lehető legjobban vivta meg nagy csatáját s szeretettel övezi azt a lelkiismeretet, amelyik mindenek elébe helyezte a nemzet érdekeit. Ne kedvetlenitse el a miniszterelnököt az a pár politikai okvetetlenkedés, amely ezekben a napokban megnyilvánult, mert mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy nem lehet elhomályosítani azokat a becsületes törekvéseket, amelyek a magyar kormányt vezették. A közeli időkben mindenki előtt még kézzelfogható bizonyossággá fog válni ugyanis, hogy a hágai eredmények milyen jelentőséggel birnak Magyarországra nézve. És itt gondolunk azokra a befejező tárgyalásokra, amelyek a közeljövőben Párisban fognak megtörténni. A miniszterelnök iránt megnyilvánuló országos szeretetmanifesztáció azt bizonyítja, hogy igenis Bethlen István a magyar ügynek hivatott, bölcs és energikus vezére s benne minden olyan intellektuális és morális érték testesül meg, mely hivatva van a nemzet jobb jövőjét építeni. Kísérjük Bethlen István minden lépését továbbra is az eddigi bizalommal, mert őt a nemzet egyetemes céljaitól sem külországi ellenség, sem belföldi politikai okvetetlenkedés céljából eltéríteni nem fogja. Érezzük mind nyájan mi magyarok Bethlen István lelkiismeretét, amely azt mondja, hogy a magyar miniszterelnök jól cselekedett, olyan jól hogy: abból az országnak és a nemzetnek van ma még szinte felbecsülhetetlen nagyságú előnye. P&ssepartoukat i«fése« kivitelben készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyire^'ykítM, Saéchanyí út 9 sz Ötszörösére emelkedett nyíregyháza postaforgalma az ntoisó negyedszázad alatt Több mint 122 millió pengőt forgalmazott tavaly a nyíregyházi posta. — Statisztikai kimntatás a nyíregyházi posia mnlt évi forgalmáról Valamely város fejlődését, kulturális és közgazdasági viszonyait semmi sem tükrözi jobban, mint az illető város postai forgalma. Nyíregyháza 1929 évi postai (távíró, távbeszélő, rádió) forgal"mát feltüntető összesítő kimutatást és ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat most állította össze Uzoni Jenő kir. postafőfelügyelő hiv. vezető. Uzom Jenő egyidejűleg összehasonlítást csinált Nyíregyházának a jelenlegi és a 25 év előtti postaforgalma között, valamint kimutatta azt is ,hogy a trianoni Magyarország egész postai forgalmának körülbelül hányadrészét bonyo litja le a nyíregyházi postahivatal. Megtudjuk a jelentésből, hogy a nyíregyházi posta az elmúlt negyedszázad alatt milyen óriási mérvben fejlődött. Forgalma átlag ötszörösére emelkedett, de egyes viszonylatokban, főleg a transító forgalma — különösen a gyászos Trianon következtében —ötvenszeresnél is nagyobb. így pl. az 1904 évben feladott 44.746 drb. ajánlott levéllel szemben 181.391, a távbeszélő távolsági forgalomban 2.640 fizetett beszélgetéssel szemben 154.219, a 9.975 drb. átmenő távirattal szemben 136.861 drb. volt az 1929 évi forgalom. A jelenlegi 584 távbeszélő előfizetővel szemben 1904 évben 115 távbeszélő állomás volt. A jövedéki bevétel 1904 évben 152.000 kor., mult évben pedig 783.833 pengő volt. A 25 év alatti rohamos fejlődést különben semmivel sem lehetne jobban szemléltetni, mint a személyzeti létszám szembeállításával* A m. kir. posta ugyanis a személyzetet mindig az úgynevezett munkamennyiségek alapján állapítja meg. 1904 évben 17 tiszti és 23 altiszti létszámmal szemben jelenleg 67 tiszti és 73 altiszti munkaerő látja el a szolgálatot. Megtudjuk azt is, hogy az országban levő 73 kincstári posta; hivatal között forgalom szempontjából Nyíregyháza a hatodik helyen áll. Csak Debrecen, Szeged, Pécs ,Miskolc és Győr előzik meg. A vidéki postahivataloktól kiágazé és közvetlen a hivatal felügyelete alá tartozó kalauz-(mozgo) posták szempontjából Nyíregyháza az első helyen áll. Ugyanis az innen kiinduló 10 kalauzpostával szemben még csak Debrecenhez tartozik kilenc, míg a többi nagyobb vidéki postahivatalhoz legfeljebb 3—6 kalauzposta. Érdekes megjegyezni, hogy Nyíregyháza az ország 1808 (kincs tári és postamesteri) postahivatala között 1929 évben CsonkaMagyarország egész postaforgalmának mintegy egy-száztized részét ,vagyis átlag 1 százalékát bonyolította, le. A nyíregyházi postahivatal 1929 évi forgalmáról egyébként az alábbi számok beszélnek. A zárójelben közölt adatok az egész ország forgalmát mutatják, illetve, hogy Nyíregyháza az országos forgalom hány százalékát bonyolította le. Feladás: közönséges levél, levelezőlap, nyomtatvány, áruminta l> 585.792 drb., hírlap 629.556 drb. ajánlott levél 180.391 drb. (16,297. ajánlott levél 180.391 drb. (16,297. 254—1.12 százalék) értéklevél, érték és közönséges csomag 66.14.6 drb. (12,441.066=0.53 százalék), postautalvány 72.647 drb. (10,232. 341=0.62 százalék) postatakarékés csekk befizetés 128.185 darab (18,038.593=0.72 százalék), távirat 49-302 drb. (3,755.363=I-33 százalék), kezdeményezett távbeszélgetés távolsági forgalomban 86.248 drb. (5,136.149=1.7 százalék.) Érkezés: közönséges levél, levelezőlap, nyomtatvány, áruminta 2,379.052 drb., hírlap 382.525 db. (fővárosi napilapok nagyobbrészét magánvállalat kézbesiti), ajánlott levél 153.854 drb. (17,363.479 = 0.89 százalék), értéklevél, érték és közönséges csomag 134.981' drb (13 691.899=1.14 százalék) posta utalvány 68.552 drb. (9,984.170 =s 0.69 százalék), postatakarék é csekk kifizetés 24.733 drb; (3,460 ^ 917=0.71 százalék), távirat 49.167 drb. (4,079.103=1.22 százalék) távbeszélgetés távolsági forgalomban 67.971 drb. (5,014.246=1.35 százalék), express küldemény 13. 443 drb., postamegbizás 3545 drb. Átmenő forgalom: ajánlott levél 784.727 drb. közönséges csomag : 957.843 drb., értéklevél és érték csomag 56.128 drb., pénzeszsák 70.173 drb., távirat 163.861 drb., távbeszélgetés 56.013 drb. Szédületes összeget mutat a nyíregyházi posta évi pénzforgalma, amely 122,358.918 pengőt tett ki. Ebből jövedéki, vagy tárcaszerü, tehát a posta tulajdonképeni bevétele 783.833 pengő. Ilyenek: eladott postai bélyeg 307.945 P., portódij 90.S59 P., távirási díj 49.688 P., távbeszélő díj 225.890 P. stb. A többi 121.575.085 P. forgalmi vagy átfutó pénz. Ilyenek: eladott pénzügyi és forgalmi bélyegek 723.631 P., postautalvány befizetés 5,129.541 P., postatakarékpénztári és csekk befizetés: 19,804.072 P., vidéki postahivatalok beszolgáltatása 31,655.818 P stb. stb. A távbeszélő központban 1929 év végével 584 állomás volt bekapcsolva (1928-ban 532, tehát 9.97 százalék szaporulat.) Rádióvevő berendezés 1929 év végén 828 volt (1928 évi 395-tei szemben 109 százalék emelkedés). Minthogy kristálydetektoros készülék itt alig használható, így a rádió szempontjából Nyíregyháza a nagyobb vidéki városokkal szem ben hátrányban van. Végül még felemlítendő, hogy Nyiregyházán postahivatal 1859 év óta működik, 1861 évben távirdával, 1899 évben pedig távbeszélővel egyesitetett. Távbeszélője ar mult évben modern közösteleprendszerü (CB) központtá alakitatott át, külső hálózata pedig a most folyamatban levő kábelfektetési munkálatokkal és a budapesti közvetlen harmadik áramkör üzem behelyezésévet lesz kibővítve. á polgári iskolai tanárok tiszai körének közgyűlése nyíregyházán (A »N"yirvidék« tudósítójától.) A polgári iskolai tanárok tiszai köre vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta meg idei közgyűlését Nyíregyházán a városháza kisüléstermében. A közgyűlésen a polgáriiskolai tanárok nagy számban jelentek meg s a nyíregyházi községi polgári fiu és leányiskolák igazgatóin és tanárain kívül megjelent a tiszántúli vármegyék polgári iskolai tanársága, ugy, hogy a városháza kistanácsterme szűknek bizonyult a több mint száz főnyi pedagógusgárda befogadására. A közgyűlésen a város nevében Szohor Pál főjegyző és dr. Pohnszky Pál tanácsnok jelentek meg a nyíregyházi középiskolákat, Február 3-án és 4 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor, HAH FECSKÉK VISSZATÉRNEK Egy elszáat német fiu szenvedései és fantasztikus kalandja 10 íelv. Főszerepben: GUSTAV FRÖHLXCK, OSKAR MARION, DOROTHEA WIECK Kisérő műser: Kisíró műsor : Szerelem akadályokkal és Jaj, az anyósom Burletzk 2 felvonásba* a tanítóképzőt, tanitónőképzőt, a Kossuth reálgimnáziumot, az ág. h. ev. leányliceumot, a kir. kath. gimnáziumot az igazgatók képvisel ték. A közgyűlést H. Fekete Péter a tiszai kör agilis elnöke nyitotta meg, aki a Hiszekegy imája után rámutatott az 1927. törvénycikkre, amely a polgári iskolát kiemelte elzárkózottságából, abból a prokruszteszi ágyból r amelybe az 1868. törvénycikk szorította. — A törvényben biztosított nagy elvek életbevitelét a törvényvégrehajtási utasítástól várja a tanárság. E11nelt a végrehajtási utasításnak tervezetét 1928. nyarán kézhez vették, maga az elnök is megkapta és boldogan látta benne a státus reális kívánságainak teljesedését. — Látta, hogy ennek az utasításnak objektíválása közelebb viszi a tanárságot igazi céljához hogy a magyar kisgazda, a kiskereskedő és kisiparos, egyszóval a kispolgár társadalmat arra a kulturális szintre emeljé, amire a mai élet harcában szüksége van. A végrehajtási utasítás, főképpen anyagi okok miatt, ma sem jelent meg, ami nagyfokú lehangoltságot és elkeseredést vált ugyan ki, de óva inti a tanárságot a türelmetlenségtől, mert illetékes helyen kijelentették, hogy az utasítás meg fog jelenni rövidesen. Ezután az elnök szeretettel köszönti a közgyűlésen megjelent Szohor Pál főjegyzőt, dr. Polinszky Pál kulturtanácsnokot, Mo-