Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-28 / 49. szám

186 JNftÍRYIDÉK. 1930. február 21. A magyar dalosügy újjászervezése Irta: Gerlóczy Béla az Országos Magyar Dalosszövetség ügyvezető elnöke A magyar dalosügy nagy lépésekkel halad. Az Országos Magyar Dalosszövetséghez tartozó daiegyletek és az ezek kebelébe tartozó dalosok száma évről évre hatványozottan növekszik, a szervezettség egyre' célirányosabb, a művészi nivó örvendetesen emelkedik és sikerült e hazafias, kulturális és szociális ügy iránt már az illetékes tényezők érdeklődését is fölkelteni. Az Országos Magyar Dalosszövetségnek állandó fővédnöke a Kormányzó Úr Őfőméltó sága, állandó védnöke a kultuszminiszter, elnöke a közlelkesedés» sel megválasztott Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere, tiszteletbeli elnöke Jeszenszky Sándor dr. miniszteri tanácsos, a kutuszminiszterium zenei előadója s bizton remélhető, hogy a dalosügy, ha országos szervezete kiépül, hamar eléri a németországi szinvonalat, amely ezidőszerint Európában, sőt az egész világon tagadhatatlanul, a legmagasabb fokon áll. Az Országos Magyar Dalosszövetség vezetőségének, a fejlődés érdekében immár változtatnia kell a régi szervezeten, hogy az intézményt valóban országossá tegye. Ezgmásként, mint kerületek alakításával és e kerületeknek a központtal és egymással való együttműködése nélkül el sem képzelhető. A Szövetség pontos statisztikai adatok és más lényeges szempontok figyelembevételével tervezetet dolgozott ki, amelyet az igazgatóválasztmány is elfogadott. Ezt a tervezetet az elnökség a januárban volt közgyűlés elé ter jesztette megvitatás végett. Az elfogadott tervezet vezérelve a daloskerületek megalakításával az, hogy a kerületek oly helyeken létesüljenek, ahol legalább is ezer dalos csoportosulhat és ahol a város olyan zeneiskolával rendelkezik, amely alkalmas a kerület dalosainak művészi irányítására, karnagyképző tanfolyamok tartására, olyan városokban, amelyeket a körzetükbe tartozó dalosok, oda ás visszautazását számítva, egy nap alatt megjárhatnak. Ezeknek szem előtt tartásával kerületi székhelyek lesznek: Budapest, Budapest északi és déli körzete, Székesfehérvár, Pécs, Szombathely, Győr, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Szolnok és Miskolc. Ez a beosztás nem végleges, a Szövetség ujabb kerületek szervezésére is hajlandó, ha e kerületek az előbb említett föltételeknek megfelelnek és a már meglevő kerületeknek számbeli megcsonkítása nélkül ezer-ezer dalost kimutatni képesek. A kerületek alakítását sok szempont indokolja, de indokolják elsősorban a gazdasági viszonyok, amelyek, országos versenyeknek távoli vidékeken, a régi alapon való rendezését, továbbá karnagyképző tanfolyamoknak Budapesten való fenntartását, a nagy költségek folytán, csaknem lehetetlenné teszik. De indokolják ezt az uj alakulást azok a tapasztalatok is, melyeket a Szövetség legutóbbi két országos versenyén, a szegedi és debreceni versenyen szerzett. Nincs több vidéki város, amely annyi dalost befogadhatna, mint Szeged és Debrecen, a verseny három napján befogadott. Át kell tehát térnünk az országos versenyeknél a szelekcióra, amely abban állana, hogy az országos dalosversenyeken, már nem minden dalegyesület vesz részt, hanem csak az egyes kerületek legjobbjai. Ezzel elérjük azt, hogy az egyes városok továbbra is szívesen látják országos versenyei alkalmából az Országos Magyar Dalosszövetséget, mert ez egyrészt nem kíván tőlük lehetetlent az elszállásolás és ellátás szempontjából, másrészt a verseny zenei esemény lesz, amely messze vidékek közönségét fogja oda vonzani és az illető város idegenforgalmát tetemesen megnöveli. E mellett lehetővé teszi, hogy az Országos Magyar Dalosszövetség kerületi versenyein időközönként, valamennyi dalárda, súlyos anyagi megtérhelés nélkül, megfelelő csoportokban, összemérje képességeit. Az uj rendszer lehetővé teszi, hogy a verseny ne csak kötött karral bonyolódjék le, hanem, hogy a versenyző dalegyesületek szabadon választott karokkal is szerepeljenek, ami egyrészt élvezetessé teszi a versenyt, másrészt elősegíti azt, hogy az érdekeltek a hazai karirodalmat megfelelően megismerjék. A kultuszminiszter előreláthatólag a kerületi központok fejlesztését, ugy, mint azt a porosz kultuszkormány is teszi, megfelelő karnagyképző tanfolyamok felállításával támogatja és ezzel nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is, — ahol legmélyebb gyökere van a magyar dalosügynek, olyan haladást biztosit, amely néhány év alatt, magas ivelésü fejlődésben jut kifejezésre. A kerületek megszervezése a legközelebbi jövőben már meg is kezdődik. Most készül az egységes ügyrend, ezen az alapon lesznek mindenütt a választások és ezek után megkezdődik, az egész országban, az Országos Magyar Dalosszövetség elnökségének és művészi bizottságának egységes, irányító munkája. Az ország dalegyesületei közül ezidőszerint 389 tartozik az Országos Magyar Dalosszövetség kebelébe, de legalább még egyszer ennyi dalárda működik az országban, anélkül, hogy a Szövetség tagja lenne. Mihelyt látni fogják ezek az egyesületek, hogy a Szövetségbe való tartózandóságnak mily nagy előnyei vannak, erősen fokozódni fog a belépő tagok száma és a magyar dalosok tábora rövidesen megkétszereződhetik. Főleg a falurá lesz tekintettel a szövetség, egyrész abból a szempontból, hogy ott dalárdák keletkezzenek, másrészt, hogy ezek a meglevőkkel együtt, megfelelő gondozásban részesüljenek. Ehhez kéri a Szövetség a kultuszminiszter oly irányú támogatását, hogy a tanítóképzőkben kötelező tárggyá tétessék a karéneklés és ltogy ezt ott minél nagyobb intenzitással műveljék. Ha Magyarország tanítóságának jövő generációja ebből a szempontból is felkészülten hagyja el az iskolát, — ami nélkül a dalos ügyben igazi eredmények el nem kepzelhetők — gyönyörű perspektíva nyílik. Mily fölemelő ünnepségeket, versenyeket rendezhetnek az egyes kerületek, mennyire módjukban lesz a hazafias érzést, nemzeti gondolatot ápolni, hogy föllendül a karirodalom révén a művészet, mily látogatottak lesznek a karnagyképző- és dalos-tanfolyamok és mily értékkel gyarapodik majd nemcsak a magyar dalos ügy, de az egész magyar társadalom ! Ha ebbe a mozgalomba a társadalom előkelőségei, az ország valamennyi művésze, zeneszerzője, az ének- és zenetanárok, a tanítói és tanári kar, a hatóságok, a népművelési titkárok megfelelően bekapcsolódnak s gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és főmunkatársa, a dalosügy igaz barátja Jeszenszky Sándor dr. miniszteri tanácsos tovább is abban a megértő komoly támogatásban részesiti ezt a nagyjelentőségű kulturügyet, amelyben eddig részeltették, akkor egy uj fegyvert kovácsoltunk, egy uj kulturális fegyvert, amelynek az ország felvirágoztatására és naggyá tételére irányuló törekvésünkben számottevő szerepe lesz. Dr. Gzegiédy Sáadorné és Dr. Gzeglédy Sándor előadása a Leánykálvmenmbau A febr. 26-iki vallásos estély a rendes külső keretek között kellemes és értékes meglepetésekkel szolgált. Dr. Ferenczy Károly tanitónőképzőintézeti igazgató bibliaolvasása (Ézsaiás 55. r.) és mély áhítatú imádsága után Géczy Gizella tanitóképzőintézeti növendék, Tóth Sári, Szomoinoky Mária és Nagy Kató polg ísk. tanulók kellemesen 5 csengő hangon vallásos dalt ad- , tak elő Dobay Márta kifejező j erejű zongorakisérete mellett. A j nagy tetszéssel fogadott quartett után dr. Czeglédy Sándorné tartott gondolatokban gazdag felolvasást a keresztyén élet csendességéről. Hangsúlyozta, hogy a lelki élet szempontjából milyen fontosak a csendes percek, amelyekben megtaláljuk magunkat és az Istent. Jézus is a puszta csendjébe és magányába vonul, hogy erőt gyűjtsön messiási munkájához. Az édesanya is a csendes éjszakai imádságából meríti nappali munkájához az erejét. A csend nem jelenti a világról való lemondást, hanem az erőgyűjtést. A csendes percek együttes imádsága és bibliaolvasása nagy biztonság lelki életünk számára, a mai zűrzavaros és lármás világban. Az előadás őszinte és mély hatást' váltott ki. Most Dobai Sára ének Február 27-én és 28-án, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor n VÉN KOttÉblflS Egy színész életének megrázó tragédiája 10 felv. Irta: Fülöp Ilona. Rendezte : Kertész Mihály. Főszerepben: Warner Oland, Helene Gosteüo, Clyde Coock. GYILKOS ARANY RIN-TIN TIN, a csodakutya harcai a texasi haramiákkal 7 felv. Főszerepben: üIN-TSN~Tift. tanárnő szólóéneke következett. Magas iskolázottságu fölényes énektudással énekelte el Schubert egy vallásos dalát mélyszinezetü meleg mezzószoprán hangján. Absolut értékű művészi teljesítmény volt. A megértő és jól hangsúlyozott zongorakisére tet Dobai Márta ügyes keze szolgáltatta. Ezután Kóréh Erzsébet tk. növendék dr Thaly Lóránt: A régi hárfa cimü vallásos költeményét szavalta el teljes átérzéssel. Az est második előadója dr. Czeglédy Sándor, ceglédi református lelkipásztor volt. A kiváló előadó a most élő református nemzedék történelmi felelősségéről szólott. Nagy bajunk, hogy a mi őseinktől örökölt református hitünket csak afféle kegyeleti tárgynak tekintjük a legtöbb esetben és nem az Isten csodálatos, bennünket magyarokat megtartó ajándékának. Egyházi életünk éledésének kétségtelenül vannak bizonyos látható jelei, ő azonban ezeket a jelenségeket nem értékeli tul! Önzők vagyunk, nem törődünk elszakított testvéreinkkel, nem is tudjuk, hogy a jelenlegi határainkon kivül, de a történelmi Magyarország területén 1000 ref. templom és egymillió ref. lélek él. A világ 100 millió reformátusa között mi mindig a könyöradományokat kérő, vak koldus szerepét játszottuk. Ha a Krisztus evangéliuma nem lesz ható erő bennünk és életünk minden meg nyilvánulásában — ha nem leszünk az Isten akaratának en gedelmes szolgái és végrehajtói — elveszünk. A lélekből jövő szavak, bizonnyal megtalálták a lelkeket. A vallásos estét a 105. Zsoltár eléneklése zárta \ be. '(N. V.) LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTB&N