Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-25 / 46. szám

J^ftfFYIDÉK. 1930. február 26. Szülői értekezlet a Leány ikálvineumban Vasárnap délután népes érte­kezleten tájékoztatta Dobai Sán­dorné igazgatónő a szülőket a pályaválasztás nehéz kérdésében. Bár a leányok életpályájának ki­választásával nem kell túlságosan sietni, mert a fejiődő hajlamok sok esetben maguk jönnek a töprengő szülők segítségére — mondotta Dobai Sándorné — ez azonban nenr jelenti azt, hogy okos megfontolással körül ne te­kintsenek ,a szü lők a mai sokfelé elágazódó" kenyérkereseti pályá­kon. A gyakorlati pedagógus szi­lárd meggyőződésével, erőteljesen hangsúlyozta Dobai Sándorné, hogy a leánygyermekeket mun­kára kell nevelni és hogy nem szabad félteni a gyermekeket az elfáradástól, mert a / túltengő energiatöbbleteknek ez a leghe­lyesebb, leghasznosabb és leg­biztosabb levezetője. A női élet­pályákról nyújtott ezután beható tájékoztatást az igazgatónő, még­pedig ugy a magasabb elméleti életpályák tanulmányi előfeltéte­leiről, mint a gyakorlati életpá­lyák megfontolandó előnyeiről. A szUlők általános helyeslése között mutatott rá a Leánykálvineum továbbképző tanfolyamának a női élethivatásra és a mindennapi élet szükségleteire egyaránt tekin­tettel levő tanulmányi rendjére, amely a szükséges közismereti tárgyakon kivül magában foglalja a fehér- és tarkaruhavarrást, a gyakorlati háztartástant, a könyv­vitelt, a gép- és gyorsírást. Na­gyon megszívlelendők voltak azok , a szavak, amelyekkel a női mél­tóság megóvására figyelmeztette a kiváló előadó azokat a szülő­ket, akik a gyermekeiket férfiak­kal együttes irodai munkára adják. A szines előadáshoz majdnem minden jelenvolt hozzászólott. A megváltozott nehéz időket legjob­ban jellemezte az egyik állami tisztviselő nejének az a talpra esett megjegyzése, hogy az volt a jó idő, amikor a lányokat még kenyérsütésre és nem kenyérke­resetre nevelték. Bizony ez jó volt — de régen volt I A jelen­voltak hálásan megköszönték az igazgatónőnek a mindenre kiter­jedő tájékoztatást. (N. V.) *** Sporthírek Football Boeskav—Nemzeti 2:0 (1 : 0). Bástya—Kispest 3:1 (3:0).' Budai Ili—Somogy 0:0. Hungária—FereDC váro3 kom bináit—Teplitzer FK 5 1 (1:1). Sabdria—Rákospalota 7:0 (5:0) Magyar—Zalakanizsa 5:4(2:3) Pécsbaranya—Attila 1;0 (1:0). Vasas—Vac FC 1:0 (0:Ű). Újpest—III FC 3:0 (1:0); Soroksár—Merkúr 2:0. Bak TK—Terézváros 2:0, Asztali tennisz Á hetedik Magyar—Oszftrák ping­pong meccs a magyarok 29:0 arányú fölényes győzelmével vég­ződött. — Diszkötéseket készít a Jóba­ayomda könyvkötészet*, Szóche­nyi-ut 9. á legteljesebb siker jegyében zajlott le vasárnap az iparos iíjnság nagy Karneválja A Nyirvidék tudósítójától. A legkitűnőbb hangulatban és a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyében iajlott le a nyír­egyházi Iparos Ifjak Önképző Egyesületének álarcos bálja. A Korona hatalmas díszterme az idei farsangnak még egyik bál­ján sem volt olyan zsúfolásig megtelve, mint a r tegnap esti nagy Karneválon. És városunk közönségének ez a nagy tömegű felvonulása egyik legfényesebb bizonyítéka annak a nagy elis merésnek, amellyel Nyíregyháza társadalma az Iparos Ifjúság ko­moly törekvésű, nagyrahívatott Önképző Egyletének adózik. A megjelent vendégek élén ott látjuk dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos polgármestert, az egyesület diszelnökét, dr. ^Po­linszky Pál kulturtanácsnokot, ott látjuk továbbá ifj. Tóth Pált, az Ipartestűlet uj elnökét is, aki a Rákóczi-induló hangjai mellett vonult be a terembe, ahol dr. Qaray Gyula egyesületi elnök meleg hangon üdvözölte abból az alkalomból, hogy mint uj ipartestületi elnök először jelent meg az ifjú iparosság körében. Az álarcosbál a jelmezesek fel­vonulásával 9 óra után vette kezdetét. Mintegy 120 álarcost számoltunk össze az ötletesebb­nél ötletesebb jelmezesek végnél­küli sorában. Volt közöttük ördög, éjjeli őr, bajadér, rózsalovag, bo­hóc, pierot, pierette, suszterinas, képeslevelezőlap, cigánylány, ta­vasz, nyár, nap, kukorica, kártya, dominó, bécsi kocsis, Chaplin, udvari bolond, halál, házaló zsidó, spanyol Iá*y, török nő, messenger boy, montenegrói lány, rokokó, ABC, rózsakirálynő, ibolya, orosz lány, kéményseprő, kinai lány, de hát ki tudná el­sorolni valamennyit. Igen frap­páns hatást ért el a menet végén a kinai csoport, amely a pekingi iparos küldöttséget ábrázolta. A „pekingi ipartestületi elnököt" kulik hordozták körül a terem­ben diszes gyaloghintón. A felvonulás befejezése után a ,,Rámás csizmát visel a babám".... kezdetű csárdásra megkezdődött a tánc, amely a legrózsásabbb hangulatban a kora hajnali órá­kig tartott. A bálnak igen érdekes moz­zanatai voltak a szépség és csu­nyasági szépségversenyek is. Először is a legszebb női jel­mezes és a Iegcsunyább férfi­jelmezes megválasztását ejtette meg a rendezőség. Erre a célra a vendégek sorából külön zsűri alakult dr. Polinszky Pál kultur­tanácsnok elnöklésével. A zsű­rinek az elnökön kivül tagjai voltnk még dr. Qaray Gyula ügyvéd, az egyesület elnöke, ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök, to­vábbá Téger Béla és árkosi Ba­rabás Tibor a „Nyírvidék" mun­katársai. Az első dijat, mint a legszebb jelmezes Babics Juci nyerte cigánylány jelmezével, a második dijat pedig Erdey Böske kinai jelmezével. Mint a Iegcsu­nyább jelmezesek nyertesek let­tek : Tóth Sándor „házaló zsidó", Havassy István (Kisvárda) „ud­vari bolond" és llcsik János: „halál". A szépségversenyre egész este folytak a szavazások. Az eredményt éjfél után negyed 3-kor hirdette ki az elnök. Kar­nevál hercegnője Kapossy Márta lett, a második dijat pedig Ba­bics Juci nyerte. Ugyancsak ők nyerték el azokat a dijakat is, amelyeket azoknak szánt a bi­zottság, akik a legtöbb szavazó­lapot árusítják. Az értékes aján­dékokat dr. Garay Oyula elnök adta át a nyerteseknek. A bál kitűnő megrendezéséért és nagyszerű sikeréért eisősor­ban dr. Garay Gyulát az egye­sület közszeretetben áiló agilis elnökét illeti méltó elismerés. De külön ki kell emelnünk a Kiss Andor főtitkár, £zabó Károly ci gánybiró, Biczák Lajos iijusági vezér, Torzsa Ferenc, Fábián István, Knaver Gyula és Pásztor Sándor főrendezők nevét is, akik a hatalmas rendezői gárda élén a legtöbbet fáradoztak az est érdekében. Az álarcos bálon Rácz Károly cigányprímás bandája húzta a talp alá valót fáradhatatlan kitár tással. Leventeügy Leventék műsoros előadása Nemcsak a testedző sporto­lással erősödnek és ügyesednek leventéink hanem tudásvágyuk kielégítésére is törekednek, mi­által lélekben is fokozatosan nemesednek. Az iskolán kívüli népművelés magasztos eszméjét legjobban a leventeintézményen belül lehet megvalósítani s tisz­teletet, becsülést érdemel min­denki aki az ifjúság tökélete­sedése érdekében fáradozik. A már évek óta folyó kitartó s tervszerüleg végrehajtott ok­tatói munkának szinte bámula­tos eredményét szemlélhettük szombaton este a Gazdaotthon­ban megtartott előadáson. Sol­tész István levente-oktató tanitó rendezésével a salamonbokori körzetnek derék ifjúsága bemu­tatta Almási Tihamérnak „A tót leány" cimü színművét. A műsor szereplői a következők voltak: | Continental-szálloda Budapesten VII.,'^Dohány-utca 42—44.*sz. Táviratok: Conticentalotsl. A vidéki uriközönség igazi otthona Tisztaság ! — Kényelem 1 — Előzékenység 1 t Minden szobiban hideg-meleg folyóvíz, központi Cílés Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9, )0 pengő. Kétágyas szobák árai: 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16 pengP. Szobák telefonnal. sn-a» Szobák fürdőszobával. Elsőrangú étterem! Zene ! Tánc! Személyek- Gyarmathy János, gazdaember Hok József, Orzse, a felesége Smid Mariska Bandi, a fiók Varga András, Máthé Júlia, közeli rokonuk és gyám­leányuk Smid Annuska Kospál, uradalmi baromorvos Szurov­csák István, Lipták, a tótok fel­ügyelője Zomborszki János, Sári, a felesége Szurovcsák Juliska Bobolya, a tót summások veze­tője Liskány István, Hanka, a leánya Smid Juliska, Misó, tót legény Berecz József, Csend­biztos Kocsis Mihály, Deres, kisbíró Bartos András, Csobor, parasztlegény Smid János, Rigó Matyi, kispostás Iván István, Panni, szolgáló Gyarmathyéknál Varga Zsuzsika, Száli, csapláros leány Jávor Veronka, 1-ső pa­rasztleány Gyebrószki Mariska, 2-ik parasztleány Smid Zsuzsika. A falu népe, tót summások­Leventék! Derék munkát vé­geztetek, büszkék vagyunk rátok*. T. P. á Nyíregyházi Takarékpénz­tár Egyesület gyűlése A Nyíregyházi Takarék énztár Egyesület a folyó hó 23-án a nagyszámban megjelent részvé­nyesek élénk érdeklődése mel­lett tartotta meg 67-ik évi ren­des közgyűlését. Az igazgatósági jelentéssel együtt előterjesztett 1929-ik üz­letévi mérleget a közgyűlés meg­állapította s az izazgatóságnak a nyereség felosztására vonat­kozó javaslatát egyhangúan el­fogadva, annak a tartalékos bőséges szaporítása után meg­maradó részéből osztalékul rész­vényenként 10 pengőnek a ki­fizetését határozta el Az üzleteredményből — ae évközben már kiadott 3919 pen­gőn felül — túlnyomó részben helybeli jótékony és közhasznú célokra az igazgatóság által javasolt 8.000 pengő kerül ki­osztásra. A sorrendben kilépő Bodor Zsigmond, dr. Kovách Elek és Meskó Elek igazgatósági tagok, továbbá dr. Bencs Kálmán és Domokos Géza felügyelő-bizott­sági tagok újból egyhangúan megválasztattak. A közgyűlés az igazgatóság­nak és a tisztikarnak sikeres működéséért elismerést és kö­szönetet szavazott. áz Evangélikus Vegyes Ének­kar műsoros estje A Nyírvidék tudósítójától.) Az Evangélikus Vegyes Ének­kar szép sikerrel mutatta be ujabb fejlődésének eredmé­nyeit az ág h. evangelikus tár­sadalom reprezentánsai előtt a szombat este rendezett műsoros előadásán, amelyet az ág. h. ev. központi iskola nagytermében tartott meg. Az énnekkar mű­ködését szeretettel figyelő ér­deklődők élén megjelent Geduly Henrik püspök, Paulik János kir. kormányfőtanácsos, lelkész, dr. Moravszky Ferenc, Teltsch Kor­nél gimnáziumi igazgató és még számosan.' A műsor Kéler Magyar nyitá­nyával kezdődött, amelyet a 12. honv. gyalogezred zenekara adott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom