Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

Nyíregyháza, 1930. február 23. * Vasárnap Jkl« évfolyam. 45. sz. és vfeMfccn: eefadaaáíiy. Ai«^«vta ELEK MNtrkMSia I VKRTSE X. ANDOR &M*ti«M»»a4« és kiadóhivatal: Széchenyl-üt 0. Scwkftsxttteéft toiaton: 6—22. A kíatlohlvmai telefonja; 1-89. ^*o*Moh«4Hi* 26568 Kéziratokat nem adunk vtaaxfe. Az energiatörvény Bud János kereskedelmi minisz. ter a képviselőház legutóbbi ülésén kijelentette, hogy az energiatörvényt egy hónap leforgása alatt a Ház elé terjeszti. E törvénynek hallatlan jelentősége lesz, ipari és gazdasági szempontból egyaránt. Már régen szükségét éreztük egy ilyen törvénynek, de kétszeresen szükség van ma rá, amikor az ország elektrifikálása folyamatban van. — Kell, hogy országunk mai csökkent energiaforrására való tekintettel, a tüzelőanyagokban rejlő energiát minél gazdaságosabban aknázzuk ki. Gondoljuk csak el, hogy evenként 17 millió mázsa tűzifát és nyolc mázsa szenet importálunk az " országba. ami azt jelenti, hogy fűtőanyagokért mintegy 50 millió pengő megy ki országunkból évenként külföldre. Ez már magában is kötelességünkké teszi, hogy minden erőnkkel ennek a gazdaságilag oly terhes importnak megszüntetésére törekedjünk. Természetesen az államnak gondoskodnia kell, hogy törvény síabályoz2a a minél olcsóbb és célszerűbb energiatermelést, ami csak egy helyes és átgondolt centralizálási tervvel vihető keresztül. Sokkal gazdaságosabb, ha a nyakra-főre létesített, nagy tőkepazarlást jelentő kisebb-nagyobb villamoscentrálék helyett nagy centrálék létesítésére törekszünk, mert minden kárbaveszett darab szén, fa, vagy lignit, ugyanannyi szénbeho" zatalt von maga után. Különösen az úgynevezett hulladékanyag helyes felhasználására kell nagy figyelemmel lenni, mert az áramtermelés mindenütt nagyobbára ezzel az anyaggal történik, amelynek másként való felhasználása nemigen képzelhető. Éppen ezért a kötelező takarékossági elwet se. hogysem egyeztethető össze, hogy egyes városok külön energiatelepeket állítsanak fel, ami '"felesleges üzemi kiadásokkai és anyagpocséklássai járnak. Egységesen kell rendezni az egész kérdést és éppen ezért nem engedhetők meg, hogy bizonyos tőkecsoportok monopóliumot, illetve kizárólagossági jogot kapjanak az ország egyes ré szeinek villanyvilágítására. A takarékossági és.a rentabilitási szempontokat szem előtt tartó energiatörvény mérhetetlen kul turáiis és gazdasági haszonnalfog járni országunkra. Hiszen nemcsak a kiviteli ipart lendíti fél az olcsó energia, hanem a mezőgazdasági üzemek rentabilitását is csak ilyen olcsó energiával lehet biztosítani. Az egész országnak az állam direktívája mellett történő fokozatos eléktrifikálásához olyan nagyfokú kulturális és gazdasági érdekek fűződnek, hogy a legnagyobb örömmel kell üdvözölni egy olyan törvény gondolatát, amely garanciát nyújt arra, hogy az ^ energia felhasználásánál egyedül S csak a közérdek lesz irányadó. Mii mondanak a ffiáv. nyíregyházi köreiben a vasúti tarifaemeléséről (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Máv. tarifaemelése élénken foglalkoztatja azokat a köröket, amelyeket a díjtételek váratlan intézkedése érzékenyen érint. A tarifaemeléssel kapcsolatban számos imformativ közlemény jelent meg. — A Nyírvidék munkatársa most e közlemények kei kapcsolatban a Máv egyik nyíregyházi tisztviselőjét kérdezte meg és érdeklődésére a következő felvilágosítást kapta: Annál a szoros összefüggésnél fogva, amely a vasúti forgalom és az általános gazdasági helyzet között f ennáll a vasúti díjszabások mindenkor jelentős tényezőként szerepelnék a termelési és értékePillanatképek Bécsből 'A »Nyírvidék«« eredeti tárcája. Irta: Kovács László dr. Mária Terézia udvartartása nél kül Bécset elképzelni nem lehet. A romantikus kor királynője hü ud. varoncai kíséretében minden nap pontosan megtartja audenciíját és fogadja a mir nem túlzottan lojális hódolattal eléje járuló szemlélődő külföldit. A miniszterek és tábornokok, kik éjjel-nappal testőrként szoros falanxban őrködnek a rajongott felség felett, bámulattal nézik a királynő türelmét és királyi nyugodtságát. Mi áz? Mái* ezt is lehet? A királynőre, néznek. Lesik a parancsot. »Ki a berozsdált kardot a hüvelyébői és előre.« A parancs nem jön és a szemlélődő külföldi nyugodtan merülhet ei a Baedecker tanulmányozásába. Kik is ezek az urak? Daun, Van Swieten és társai? Persze — szalad vissza az emlékezés fonala. -— Hétéves és örökösödési háborúk. Vitám et sangumem. Sok csata. Lelkes magyarok. 7 évijjj állandóan lelkes magyarok és a fenti urak bevonultak a történj lem könyvében .és' szobornak, ki a Mária' Terézia-térre, mely legszebben kiképzett része Bécsnek. A »kedvelt hü magyarjaim* régi, romantikus korában elmerült idegent a profi fényképészek raja dobja vissza a jelenbe. Kik a nagy királynővel a háttérben akarják megörökíteni a történelmi visszaemlékezést. Királynő, mint egyszerű háttér. A tábornokok hallgatnak. A Burg környékén a Habsburg sírja vissza a multat. Ki lovon, ki gyalog. De a közelükben a ház tagja'inak jó néhány szobra Ring forgalmában a nov. 12-iki osztrák köztársaság megalapítóinak egyszerű, amellett imponáló mellszobrai nem igen sejtik a mult feltámadását. Nagyobb útkereszteződésnél jói öltözött rendőr irányítja a "forgalmat. Kezével int és megindulnak a megrekedt jármüvek és gyalogosok. Magas fiatalember né zegeti a házszámokat. Majd átvág az utón a tömeggel. Hallom, mikor a rendőrhöz fordul: Bitté. Wo ist die Kolmgasse ? »Nyugodtan menjen a második kereszteződésig. — szólt magyarul a rendőr. Nevet és hozzáteszi: »BurgenIandi vagyok.« Kiérezte belőle a magyart. * A muzeum egyiptomi stilusu ter mében a téli napsugarak táncolnak. Végig hancurozzák az alig háromezeréves egyptömi királyleányt, gyorsan elsiklanak a hatalmas és sitési viszonyok alakulásánál. A vasúti díjszabásnak ez a szerepe a mai gazdasági válság és a külföldi verseny folytán nagymértékben fokozódott és a magyar vasutak nem is vonták ki magukat a ríjuk háramló kötelezettség teljesítése alól, olyannyira, hogy a termelési és értékesítési nehézségek leküzdésére és a gazdasági válság enyhítésére évente körülbelül 18 millió pengő értékű díjmérséklést adtak. Ezenkívül avas. utak a személyforgalomban is kénytelenek voltak számos menet dijkedvezményt nyújtani aminő pl. a munkás, tanuló, köztisztviselői hétvégi menettérti (week-end), kiállítási, Szt. István-napi stb. kedvezmények, amelyek szintén jelentékeny összeget képviselnek. Mivei pedig az államvasutak költségvetésében jelentékeny tehertételként nehezednek a mindinkább fokozódó nyugdijterhek és az államvasutaknál eszközlendőha laszthatatlan beruházások kérdése is sürgős megoldásra"'vár, az államvasutak kénytelenek voltak uj bevételi forrásokról gondoskod. ni, hogy ilymódon a kiadások és bevételek közötti egyensúlyt biztosíthassák és ezáltal közgazdasági feladatuknak továbbra is meg felélhessenek. Ónként kínálkozott tehát ez a megoldási lehetőség, hogy a személyvonati menetdijak mérsékelten emeltessenek, annyival is inkább, mert a február 16-a előtt érvényben állott személyvonati díjszabás jóval olcsóbb volt minden más európai vasuténáí és átlag 25 százalékkal yolt olcsóbb, mint az áilamvasutnak háború előtti szemelydijszabása. Szakemberek megítélése szerint a fennálló kényszerhelyzetben fentemiitett díjszabás kisebb mértékű , emelése az utasközönségre elviselhető lesz tekintettel arra, hogy a dijszabásemelés nem terjed ki olyan jegynemekre, amelyek kulturális, szociálpolitikai és gazdasági célokat szolgálnak, minők a munkás hetijegyek, tanuló havijegyek, továbbá a havi, az éves és féléves bérletjegyek és ezen emelés előreláthatóan képessé fogja tenni a vasutakat arra, hogy közgazdasági hivatásukat a mai nehéz időkben továbbra is betölthessék. m bizonyára sötét és pokoli főpap földi maradványai felett, megvilágítják a kőkorsókat^ szobrocskákat, rég letűnt korok isteneit. A tömeg a termen át hullámzik Néhol meg-meg állanak és elcsodálkoznak több ezerév csodáin. Isis gjágikus kora, balzsamozás, bűvészet és művészet, óriási oszlopok, pvramisok, sfinxek és hieroglifek egy pillanatra elevenen kerülnek ki az emlékeink elfeledett régióiból. »Követ hord a gúlához a jpór és Milliók egy miatt_.« . A terem egyik sarkában felgyűrt gallérú sápadt fiu sugdos a szomszédnőjének. Ábrándos kék szem nevet a világba, a sjőke fürtök kikandikálnak a kalap alól és a többi megszokott. sablon.-Jó meieg van. 'A tielfrnset'fütik. Jobb itt bent mégis, mint kint csatangolni. Elkapok egy suttogást. »Was bedeutet ungarisch: Ich liebe dich.« »Szeretlek.« * Helyben vagyunk.Elfordítom a fejemet. Magyar diák lehet. A régi porlepett ókorba becsendült az éiet szava. A királyleány múmiája szebben álmodja tovább évezredes álmát. Az istenek megbocsájtóan néznek össze. Visszanézek. Kis sfinx sejtelmesen mosolyog a királyleány lábánál. Ö már tudja az élet titkát. Egyszerű szó: »SzeretIek.« * A termek hosszú során át szép soriában állanak egymás mellett a középkori fovagok. A délceg bur gundiai 'őrgróf farkasszemet néz az óriás mantuai herceggel. Hatalmas termetű — szinte már nem is emberi — a brabanti határgróf. A velencei dogek szerényen húzódnak meg a Habsburgok között. Ameríe a szem itt ellát csupa herceg, gróf, király. Néhányan sisakjaik rostélyán bámulnak a világba. mások mellvértjükön kivésett hőstetteikkel dicsekednek. A lovak nehéz fegyverzetben egykedvüek. Itt is jó meleg van. Egy-két nemes lovag vértezetet még megbámulják a látogatók, de aztán sietnek tovább. Megrémülnek a százszámra ácsorgó hősöktől. Fiatalság tör be a középkor századaiba. A büszke hősöket valósággal frapirozza. Felsőbb leányiskola növendékeinek a p'falzi választó . fejedelem előtt szikár tanárnő előadást tart. A lovag örömmel hallgatja — a leányok kevésbbé — a hőstetteket és páncéljainak súlyát. Mennyi ideig is várt rá, hogy elfelejtett ütközeteit melyekben sok sebet ejtett és szerzett, újra végig élje. A leányok egymás között suttognak és — mint mindig — a Efyes t&Ám ára Í8 fillér