Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-16 / 39. szám

\ f*SO. február A jó teakészítés titka: a Tiiíamos teáskanna Valamennyien szeretjük a csen­des téli esték meghitt hangulatát, amikor családi, vagy baráti kör­ben egy csésze illatos tea élvezete közben ugy érezzük, hogy rövid időre minden gondunktól és ba­junktól megszabadulunk. A tea hazája Kina és Japán, ahonnan a XVI-ik században ke­rült hollandi kereskedők utján Európába s rövidesen általános közkedveltségre tetí szert, noha mint minden újdonság, igy a tea is. magas ára miatt eleinte csak a gazdagok fényűzése volt. Ekkor még a tea ritka és becses ajándé­kok közé tartozott s a nagy ün­nepi lakomákon soha sem marad­hatott el. Ma már a tea közszük­ségleti cikk s mindamellett elké­szítését sokan még ma sem értik. Valamikor a háziasszonyok a jó tea készítésének a titkát magában a teában keresték s féltve őriz­ték a különböző fajták keverésé­nek módját, pia már azonban kör tudomásu, hogy e titok a tea el­készítésében van. A legdrágább és legnemesebb aranylevelü kínai teát is el lehet rontani, ha az elké­szítésnél nem vigyázunk s például nem elég torró vizet használunk, vagy kifőzzük a teát, amely eset­ben az teljesen elveszti illatát. A legtöbb rossz tea a konyhá­ban. a takaréktűzhelyen, a gáz­főzőn, vagy spiritusz gyorsfőzőn készül, mert legtöbbször nincs tü­relmünk kivárni a víz felforrását. de hogy ha ki is várjuk azt, a konyhából való tálalás folytán a viz hamarosan elhűl és végered­ményben hideg, vagy legjobb eset­ben langyos teát iszunk. Ezzel szemben a villamos teáskannával teánkat az ebédlőben, vagy akár a fogadó szobában is elkészíthet­jük anélkül, hogy ezáltal vendé­geinket zavarnánk vagy magunk­nak kényelmetlenséget okoznánk. A villamos teáskannában a víz rövid idő alatt felforr s mivel a fillamos teáskannát a szobában is használhatjuk, a tea a kiszolgálás alatt nem hül el. Ezenkívül a vil­JNrtffllYIDÉK. 11 Kossuth-utca, Bessenyei-tér, Kos­suth-tér és a Bocskai utca által határolt városrész minden egyes lakosával (még a pólyásokkal is) közöljön valamit és azt akarná, hogy minden egyes személy meg­hallja a hangját, akkor fel kellene utazni a rádió központjába, mert onnan beszélve saját otthonában mindenki megérthetné a szavát, amivei szemben Nyíregyházán nin­csen terem ilyen tömeg befogadá­sára és ha az a vásártéren se­reglene össze, akkor nem volna hang, amely megtudná értetni ma­gát. Más városokban már vannak rádióegyesületek és meg lehet ál­lapítani, hogy azokon a helyeken már vendégszerepelt a mikrofon. Ennek fontosságát nem bizonyít­gatom, csak arra utalok, hogy az országban 280.000 rádiós 1 millió 500-at kitevő családtagja figyelt fel ilyenkor -az egyes városokban iefolyó eseményekre. A mikrofon­nak Nyíregyházáról is volna köz­vetíteni valója, mert a Bessenyei Körben is léptek már fel világhí­rű művészek, leleplezték nálunk is a Hősök szobrát, Benczi Gyula földjén még vannak kitűnő muzsi­kusok, akiknek játéka felejthe­tetlenné képes tenni a sóstói esté­ket. Máriapócs még mindig a régi vonzóerővel "bír messze vidékek­re. Ezenkívül vármegyénkben és városunkban vannak fel nem fe­dezett tehetségek, akiket bátorí­tani kell a szereplésre és vannak olyanok, akik hivatás nélkül tör­tetnek a mikrofon felé, akiket vissza kell tartani a nyilvános sze­repléstől. Minden fontosabb eseményről tudósítást kellene küldeni a stú­diónak. amelynek hírszolgáltatását még Nyíregyházán sem lehet nél­külözni. Ennek bizonyítására két esetet hozok fel. Amikor boldog­emlékü Kardos I^tetán tanácsnok meghalt sajtószünétws nap volt és a kinyomott gyászjelentések szét­hordásához idő kellett. Egy bekül­dött gyászjelentés alapján azon­ban a fádió kellő, időben tolmá­csolta Nyíregyháza gyászát és igen sokkal abból értesültek a váratlan eseményről. A másik esel akkor játszódott le, amikor a já­lamos teáskannában a tea sokkai tovább marad forrón, mert a vil­lamos edényeknek kettős fenekük miatt általában sokkal jobb hőszi­getelésük van. Egy régi japán szabály szerint a teához való vizet mindig fris­sen vegyük a vízvezetékből, vagy a kútból. Ezután a kannát fedjük le és az áramot kapcsoljuk be. Ha a víz felforrt, csészénként 1—2 * gramm teát tegyünk a teáskanná­ba, az áramot kapcsoljuk ki s 2—3 perc múlva a készen levő illatos teát csészékbe önthetjük. Az így elkészített tea illatos és ! üditő, ugy, hogy a villamos teás- ' kannát használó háziasszony min­dig elnyeri a vendégek és jóbará­tok dicséretét. — Az egyszerűbb , teáskannák már 30 pengőért is i lkapható(k) s a hat csészés teáskan- j nában hat csésze tea elkészítésé- 1 hez 1.2 hektowattóra szükséges, s vagyis egy csésze tea elkészítése 6 filléres hektowattóránkénti egy­ségárnál 1.2 fillérbe kerül. Van-e szükség p Rádió j Egyesületre ? Kimutattam már, egyik cikkem­ben, hogy az emberiség milyen kincset nyert a rádióban, de utal­tam arra is, hogy ez a kincs még meglehetősen csiszolatlan. A kü­lönféle társadalmi állású emberek­nek másnmás a kívánsága vele i szemben, sőt az egyforma kép- \ zettségü előfizetők ízlése is váltó- í zik vidékenkint. Szükség van te- 11 I hát rádióegyesületekre, hogy azok 5 I a kívánságokat összhangba hoz- j hassák az egyes vidékek érdekei- ' nek hivatásszerű szószólói is le- S hessenek. A városunkban megalakítandó j egyesületre különösen szép hiva­tás vár, mert Nyíregyházán 963 : rádióval bíró család van és a- j mennyiben a statisztikusok egy át- j lagcsaládot öt tagnak vesznek, az I orvhallgatók figyelmen kivül ha­gyása mellett is megállapítható, hogy Nyíregyházán naponta 5000 lélek hallgat rádiót. Óriási szám ez, mert a városbeli lakosság egy negyedének felei meg. Tegyük fel, hogy valaki azt akarná, hogy a VERSE SORSOK MISZTIKUMA Csak multamba nyúlok utánad A kezed régen nem fogom. Magam dobtam el a jogom. Tudod, nem járt felénk a nyár, Más mellett tart szelíd öröm, A vágyaidhoz nincs közöm. i De tartnak titkos rendelések. Ez már rég elvégeztetett. Nem mi szabjuk az életet. Mert túl a testen, életen Erős, kegyetlen kapcsok állnak Ott nincs ereje a halálnak. Mindig tudom, ha meggyülölsz:. S ha gőgös nyakad meghajol, — Talán — nevetek valahol... Lehet, hogy váIliink vércsíkos mér És sorsunk kötelei fájnak, De éltünk fonalának Egykedvűn s szüntelen bogozzák Kuszált és tarka-barka 6zálát a Párkák. ÁRNYAT ŰZÖK­' Állj meg! — sikoltom — Tompa csend, i Ág nem zizzen, visszhang se cseng, j Árnyat űzök az éjben. • Újra látom- Lassan halad • elfeketült fenyők alatt, i a zöldhomályu éjben. : Palástja súlyos, ó-arany, ; árnyéka nincs, fénye olyan, ( mint száz jánosbogáré. ; »Könyörgöm, szavam van veled ! ; Fázom, egész testem remeg, ! s olyan régen futok már! I Otthon kihűl a tűzhelyem, ; félek, az útat sem lelem, | homályba vész itt minden... Palástod én szőttem reád, könnyemtől csillog koronád, s kezedben — jaj — a szívem 1 í Add vissza! Más kezét fogom, l kell a szívem ! — Csend. Lombjukon ' kacagnak csak a gerlék­j Otthon kihűl a tűzhelyem, i félek, az útat sem lelem, árnyat űzök az éjbe®. rásbiróság irattára égett. A 6 óra­kor észrevett tűzről 8 órakor az elnök jelentést tett az igazságügy­miniszteriulmban és ez alapon 9 órakor a rádió már részletes tudó­sítást hozhatott róla. Pár perc alatt olyan tömeg özönlötte el az­tán a Kossuth teret, hogy katonat segítséget kellett igénybe venni a visszatartására. Sok szó esik mostanában a relé­állomásokról, amelyek segélyével a 201 méteren dolgozó kisbuda­pestet akarják az egész országban detektorral vehetővé tenni. Ha a detektorral való vehetés térképét nézzük, akkor arra jövünk rá, hogy Nyíregyházától északra és keletre olyan fehér folttal jelzett országrész van, amely az ország egyhatod részét teszi és ahol nem sikerül a detektor vétel. Hozzá ha sonló terület nincsen az egész or­szágban. Nyíregyházán kellene te­hát egy reléállomást felállítani, a­mely néha önálló műsort is köz­vetíthetne és elláthatná szükség esetén a posta repülőterének rá­diószolgálatát is. A megunt gépek eladását is közvetíthetné az egyesület, mert hasonló az eset ahoz, amikor a nagyságos urak kiselejtezett ruhái az inasokon keresztül a cigány­purdén áll meg. A megrepedt do­bozu, kicsorbult skálájú szelekti­vitásból vesztett gépek még min­dig kedvesek lehetnek a kispénzű emberek előtt, melyeknek volt tulajdonosai aztán a legújabb konstrukciókat szerezhetnék be. — Az iskolákban is meg kellene ked­veltetni a rádiót és a jótanulók jutalmazásául olcsó gépeket szét­osztani. Egy műszaki bizottság a he­lyt zavarok keletkezésének okát kísérhetné figyelemmel és szük­ség esetén a postaigazgatóság se­gítségét is igénybe vehetné azok leküzdéséhez. Ugyanez önzetlenül adhatna szaktanácsot a tagoknak, mert bizony történnek még ma is becsapások egyes lelkiismeretlen eladók részéről. Az elmondottakból is kitűnik, hogy mennyire fontos a rádióegye süiet megalakítása, legyünk te­hát mindannyian ott, a saját jól felfogott érdekünkben. Sps. ŐSZI NAPRAFORGÓK Alázatosak ők, a napraforgók ősz idején, s nem nézhetnek a Napra. Mélyen bókolnak, meghajlik a hátuk és magtól súlyos fejük nem virágzik­Állnak sorban és értő megadással várják érett gyümölcsök sorsát. Ó! vájjon gondolnak-e még a Napra! És néha, egy-egy drága pillanatra érinti-e szívüket nyári emlék: nyilas sugárok, tikkadt álmu este? És — jaj — ha nékem csak egy felelhetne, hogy mit hozott el a tavaszból eddig? S az első, tiszta, tavaszi sugárra ha gondol, vájjon fáj is? Megveti-e groteszk és lomha testét? És fáradt fejét vájjon megpróbálja még egyszer és kegyetlen utoljára felemelni a Napra? etcs •• * ~ w üs Bpest Varrta Budapest Wenw. kapható mindenütt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom