Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-14 / 37. szám

193«. február 14. J^IfÍRYIDÉK. Dr. Ferenczy Károly előadása Sundar Singhről a Leány­kálvineumban A tegnapi vallásos délután a rendes keretek között, a megszo­kott közönség részvételévei folyt le a Leánykálvineumban. A 32. dicséret első versének eléneklése után dr. Ferenczy Károly ref. ta­nitónőképzőintézeti igazgató olva­sott Bibliát (Zsid. 11. r.) és imád­kozott mély áhitattal. A vallásos karéneket a polgári iskola növen­dékei adták elő Dobai Sára ének­tanárnő gondos betanításában és vezénylete alatt. Ezután dr. Fe­renczy Károly ismertette lelkes melegséggel a XX. századbeli ke­resztyén missziói történet, Istentől gazdagon megáldott lelkű zarán­dokának, Sundar Singhnek csodá­latos életét és egyéniségét. Há­nyatott életének eseményeit kö­vetve lehetetlen Pál apostol meg­próbáltatására és szenvedéseire nem gondolnunk. (2 Kor. 11. r. 16 v.) Az előadás, szemléleti bemu­tatása volt annak a mindnyájunk­ra kötelező igazságnak, hogy egy­háztagnak lenni annyit jelent, mint Jézus Krisztus engedelmes és alá­zatos tanítványának lenni, mert Jézust nem lehet megismerni, hogy ne szeressük és nem lehet szeretni, hogy ne szolgáljunk neki. Mikor először kerül a "biblia a kezébe, felháborodott indus lelke hevületében széttépi azt. 14 éves korában, lelkében meghasonlva öngyilkosság által akarta megta­lálni a teljes békességet és az utolsónak szánt éjszaka gyötrel­mes vívódásaiban megharcolja »a lelkiismeret tragédiáját« és megta­lálja a bibliában a megmentő igét: Jöjjetek én hozzám mindnyájan akik megfáradtatok és megterhel­tettetek és én megnyugosztlak ti­teket (Máté 11 r. 28 v.) — Apai átok, mérgezés, törzsének megve­tése, kísértés, megfélemlítés nem térithetik el megtalált üdvössége útjáról, 16 éves korában megke­resztelkedik, felölti magára a sadhuk sárga ruháját, kezébe ve­szi piroskötésü bibliáját és háló­szőnyegét és elindul Apostoli út­jára. Eleven színekkel rajzolja elénk dr. Ferenczy Károly Sundar Singh sok életveszedelemmel tel­jes életét és világot járó útjait. Beiéláttatta a hallgatóságot a ki­való előadó ebbe a mélységes ke­resztyén lélekbe, bölcs és mély ér­telmű nyilatkozatainak bemutati­eával. 1920-ban Európába vágyik Sun. dar Singh. Azt hitte ugyanis, hogy otc lehet igazi keresztyén élet ,ahot a keresztyénség kultu­rává és hatalommá lett. Monda­nunk sem kell, hogy a nagy zarán­dok nem találta meg Európában azt a keresztyén kulturát, amit keresett. Kiener svájci lelkész igy nyilat­kozik Sundar Singhről: »Van egész lényében valami, ami azonnal kiemeli 'környezetéből. Valóban csak a sadhu (zarándok) meg­szólítás illik hozzá. Megszokott udvariassági formáinknak itt visz­sza kell lépniök. Vüágosan érez­tük, hogy mindnyájan az ifjak ugy, mint a 'méltóságokat viselő őszhajuak feltekintettünk rá, — •ö a nagyobb«. Oxfordban megkér­dezték véleményét az angol ke­resztyénségről s igy nyilatkozott: »Ugy érzem, hogy ugyanugy, aho­gyan a napi a köd és a pára miatt itt Angliában csak ritkán látha­tó, ugy az igazság napja is majd­nem mindig rejtve marad a ma­terializmus köde és párái közötts. Amerikai utján igy nyilatkozott «gyik beszédében: »Jézus itt azt mondaná: jöjjetek énhozzájm mind nyájan, akiket az arany súlyosan megterhelt és én megnyugosztlak titeket®. Genfben a reformátió­termében — ahol a népszövetség gyűlésezik ezt mondotta: »A népszövetség nagy erőfeszítéseket tett, de addig nem érhet el sem­mit, amig nincs a szivek között szövetség s ez a szövetség csak ugy válik lehetségessé, ha annak adatnak át a szivek, aki a szi­vek felett is mester.« Zürichben egy őt hallgató kom­munista azt mondta: »Ha minden ember olyan volna, mint ez a Sadhu, nem volna szükség kom­* munizmusra«. Lelkészek, tanárok, theologusok előtt többször vissza­tért a nyugati keresztyénségre: J »Ti európaiak — ugy mond — túlságos sietségben vagytok, nincs időtök arra, hogy imádkoz­zatok és éljetek®. Kemény beszéd, ! de igaz, hogy a keresztyén ember imádság nélkül tehetetlen. Éles szemmel és keserű csalódással látta meg, hogy az európai keresz­tyénség lényegében a legrosszabb fajta bálványimádás — az önimá­dás bálványozása. »Itt mindenütt olyan embereket látok, akik a szórakozást keresik. A legtöbbnek fehér az arca és fekete a szive.« A teljes életet kereste és lehet, hogy ezóta Tibet zordon világá­ban meg is találta, mert 1929. szept. 3-ika óta nem tudunk róla semmit. — Az európai útjáról irt holland munkát dr. Ferency fordí­totta magyarra s rövidesen meg fog jelenni. A mindvégig élveze­tes, tanulságos és szines előadást nagy figyelemmel és hálás oda­adással követte a hallgatóság. (N. .V.) A Doni Kozák Kóros hangversenyét a Besse­nyei Kör rendezi: de bérleten kívül Megírtuk tegnapi számunkban, hogy a világhírű Doni Kozák kó­rus február 25-én, kedden tartja harmadik hangversenyét a Korona nagytermében. A hangversenyt a Szabolcsvár­megyei Bessenyei Kör rendezi, — még pedig bérle/en kivül, miután az impresszárióval nem sikerült megfelelő szerződést kötni. Ennek a hangversenynek a megrendezése olyan nagy anyagi kockázattal jár, J amit a Kör vezetősége nem vál­lalhat. A hangversenyre már eddig is annyi előjegyzés történt, hogy a a közönség előreláthatólag a kis­termet is meg fogja tölteni. £pen ezért ajánlatos a jegyek minél előbb való kiváltása. Jegyek Dicker Gyula könyvke­reskedésében (Telefon 3—18) vált­hatók 2 (állóhely), 4, 6 és 8 P árban. Tiimos császár jövendője ... fiohenzollern Tiimos megjörendöltette egy jóssal a sorsát A berlini »Achturblatt« egyik szerkesztője véletlenül tudomást szerzett Vilmos volt német császár egy leveléről, amelyben a számű­zött uralkodó Johansen berlini ok­kultista professzort felkérte, hogy jósolja meg neki jövendő sorsát. A tudós tanár hajlandónak mu­tatkozott a jóslásra és segítő esz­közül csupán három dolgot kért Vilmostól: a legújabb fényképét, néhány kézírásos sort és egy ru­hadarabot, amelyet az utóbbi idő­ben gyakrabban viselt. Vilmos beküldte a kért tárgyakat és velük a három kérdést, ame­lyekre sürgős választ várt. A három kérdés a következő volt: ' 1: Természetes halállal hal-e meg a volt császár? 2. Visszatér-e még halála előtt Németországba ? 3. Ha igen, ugy lesz-e ujből ő a német birodalom császára ? A professzor válaszát pontosan senki sem tudja, mert a császár elolvasása után azonnal a tűzbe dobta... Annyit árult el csupán, hogy — alig van kilátása a Németországba való visszatérésre. Egyébként oly lesújtó hatással volt a levél Vilmosra, hogy az eset óta — búskomorság vett erőt rajta. A német nép túlnyomó többsé­gének nem hitt Vilmos idáig. Egy okkultista jósra volt szük­ség, hogy elhigyje: nincs számára visszatérés... Amerika 37500 dollárt költött a háborúra Washingtonból jelentik: And­rew W. Mellon pénzügyminiszter egy jóváhagyott interjúban azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a most Londonban folyó tengeri lefegyverzési konferencia a béke felé hatalmas lépést jelent, amely az uj évtizedben végleges eredményekre fog vezetni. Kiadásaink túlnyomó részéért — folytatja Mellon — még most is a háború felelős és ennek a tény­nek fe világa mellett ^minden olyan intelligens és becsületes törek­Hangtiszíaságban páratlan az ETERNOLA r a m m a t a n. Kapható kedvező nszletfize­tésre az ÚJSÁG BOLTBAN. vést támogatnunk kell, amely a külömböző nemzetek fegyverzetét a világ békéjét biztosító mértékig le akarja szállítani. Mellon, aki már a harmadik kormányzatot szolgálja, azt tart­ja, hogy pénz beszél... stb., de most szokása ellenére alaposan megeresztette a szót. Többek kö­zött elmondotta, hogy a háború terhének pénzügyi rendezése foly­tán Európa már a gyűlölködés ter hét is levetette. Ha valaki, ugy Mellon igazán tudja, hogy milyen drága a há­ború. Az összeg hallatlan nagy­ságával valósággal megborzasztja az embert. A pénzügyminiszter szájából hallotta meg most Ame­rika népe, hogy 1929. junius 30-ig a háború Uncle Sarnnek 37 ezer 500 millió dollárnál" többe került. Ezer millió dollárt valamivel meg­haladta 1916-ban az ország adós­sága, de három év múlva már 26 ,ezer millió dollárra emelkedett. Ez a kimondani is sok adósság tör­lesztés folytán december 31-cn már csak 16 ezer ötszázmillió dol­lár körül járt. Eszerint az Egyesült Államok a háborús adósságból 10 év alatt majdnem tizezermülió dollárt levágott s a hátralékkal is nagyon hamar el fog bánni, de ha a háború költségeit az ország békés előmenetelére fordították volna, Amerika már nem is ország, hanem valóságos paradicsom lenne. Mellon elmondja, hogy a hábo­rús adósság leszállásának mérté­kéhez képest az adókat is folya­matosan leszállították s ezt a rendszert a kormány továbbra is követni fogja. A kincstári bevé­telek nagy részét az efmult hábo­rúk terheinek kifizetésére és az állandó hadsereg fenntartásával, a jövő háborúkra fordítják. A kongresszus elé terjesztett je­lentésében Mellon már régebben elmondotta, hogy a posta költsé­geit figyelmen kivül hagyva, a kincstár bevételének majdnem kétharmada nemzeti védelemre, katonai nyugdijakra és az ország adósságának kamataira és törlesz­tésére megy el. »Igy — folytatja tovább — ezek a kiadások vagy az elmúlt háborúk likvidációjára, vagy a jö­vő háborúinak megakadályozásá­ra fordíttatnak. Azért használom a »megakadályozására« szót, mert azok az előkészületek, amelyeket mi a nemzeti, védelem szempont­jából kötelességünknek tartjuk megtenni, tisztán csak a jövendő háborúk megakadályozását szol­gálják.® Szombatos lesz a póstásbal (A Nyirvidék íudósitójától.) Szombat este tartják meg a pos­tás altisztek minden évben szoká­sos báljukat és a bál teljes jöve­delmét ez alkalommal is az öz­vegy- és árvaalap javára fordítják. A sikerre minden kilátás meg­van. A jegyek igen szépen fogynak és tekintettel a jótékonyy célra, aki csak teheti, a felülfizetésről sem feledkezik meg. Előrelátható­lag a Korona nagyterme szom­baton este zsúfolásig megtelik kö­zönséggel, akik részben a jótékony­ság oltárán akarnak áldozni, na­gyobb részben pedig a farsangi mulatságok számát egy igen-igen kedves estével akarják szaporí­tani. , Aki tudja, hogy derék postá­saink milyen ambícióval készülnék a szombati mulatságra, az biztos­ra veszi, hogy a' szorgos rendező­gárda tevékenysége nem vesz kár­ba és a postásbál az évad egyik legsikerültebb estje lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom