Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-14 / 37. szám

193«. február 14. J^IfÍRYIDÉK. Dr. Ferenczy Károly előadása Sundar Singhről a Leánykálvineumban A tegnapi vallásos délután a rendes keretek között, a megszokott közönség részvételévei folyt le a Leánykálvineumban. A 32. dicséret első versének eléneklése után dr. Ferenczy Károly ref. tanitónőképzőintézeti igazgató olvasott Bibliát (Zsid. 11. r.) és imádkozott mély áhitattal. A vallásos karéneket a polgári iskola növendékei adták elő Dobai Sára énektanárnő gondos betanításában és vezénylete alatt. Ezután dr. Ferenczy Károly ismertette lelkes melegséggel a XX. századbeli keresztyén missziói történet, Istentől gazdagon megáldott lelkű zarándokának, Sundar Singhnek csodálatos életét és egyéniségét. Hányatott életének eseményeit követve lehetetlen Pál apostol megpróbáltatására és szenvedéseire nem gondolnunk. (2 Kor. 11. r. 16 v.) Az előadás, szemléleti bemutatása volt annak a mindnyájunkra kötelező igazságnak, hogy egyháztagnak lenni annyit jelent, mint Jézus Krisztus engedelmes és alázatos tanítványának lenni, mert Jézust nem lehet megismerni, hogy ne szeressük és nem lehet szeretni, hogy ne szolgáljunk neki. Mikor először kerül a "biblia a kezébe, felháborodott indus lelke hevületében széttépi azt. 14 éves korában, lelkében meghasonlva öngyilkosság által akarta megtalálni a teljes békességet és az utolsónak szánt éjszaka gyötrelmes vívódásaiban megharcolja »a lelkiismeret tragédiáját« és megtalálja a bibliában a megmentő igét: Jöjjetek én hozzám mindnyájan akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket (Máté 11 r. 28 v.) — Apai átok, mérgezés, törzsének megvetése, kísértés, megfélemlítés nem térithetik el megtalált üdvössége útjáról, 16 éves korában megkeresztelkedik, felölti magára a sadhuk sárga ruháját, kezébe veszi piroskötésü bibliáját és hálószőnyegét és elindul Apostoli útjára. Eleven színekkel rajzolja elénk dr. Ferenczy Károly Sundar Singh sok életveszedelemmel teljes életét és világot járó útjait. Beiéláttatta a hallgatóságot a kivaló előadó ebbe a mélységes keresztyén lélekbe, bölcs és mély értelmű nyilatkozatainak bemutatieával. 1920-ban Európába vágyik Sun. dar Singh. Azt hitte ugyanis, hogy otc lehet igazi keresztyén élet ,ahot a keresztyénség kulturává és hatalommá lett. Mondanunk sem kell, hogy a nagy zarándok nem találta meg Európában azt a keresztyén kulturát, amit keresett. Kiener svájci lelkész igy nyilatkozik Sundar Singhről: »Van egész lényében valami, ami azonnal kiemeli 'környezetéből. Valóban csak a sadhu (zarándok) megszólítás illik hozzá. Megszokott udvariassági formáinknak itt viszsza kell lépniök. Vüágosan éreztük, hogy mindnyájan az ifjak ugy, mint a 'méltóságokat viselő őszhajuak feltekintettünk rá, — •ö a nagyobb«. Oxfordban megkérdezték véleményét az angol keresztyénségről s igy nyilatkozott: »Ugy érzem, hogy ugyanugy, ahogyan a napi a köd és a pára miatt itt Angliában csak ritkán látható, ugy az igazság napja is majdnem mindig rejtve marad a materializmus köde és párái közötts. Amerikai utján igy nyilatkozott «gyik beszédében: »Jézus itt azt mondaná: jöjjetek énhozzájm mind nyájan, akiket az arany súlyosan megterhelt és én megnyugosztlak titeket®. Genfben a reformátiótermében — ahol a népszövetség gyűlésezik ezt mondotta: »A népszövetség nagy erőfeszítéseket tett, de addig nem érhet el semmit, amig nincs a szivek között szövetség s ez a szövetség csak ugy válik lehetségessé, ha annak adatnak át a szivek, aki a szivek felett is mester.« Zürichben egy őt hallgató kommunista azt mondta: »Ha minden ember olyan volna, mint ez a Sadhu, nem volna szükség kom* munizmusra«. Lelkészek, tanárok, theologusok előtt többször visszatért a nyugati keresztyénségre: J »Ti európaiak — ugy mond — túlságos sietségben vagytok, nincs időtök arra, hogy imádkozzatok és éljetek®. Kemény beszéd, ! de igaz, hogy a keresztyén ember imádság nélkül tehetetlen. Éles szemmel és keserű csalódással látta meg, hogy az európai keresztyénség lényegében a legrosszabb fajta bálványimádás — az önimádás bálványozása. »Itt mindenütt olyan embereket látok, akik a szórakozást keresik. A legtöbbnek fehér az arca és fekete a szive.« A teljes életet kereste és lehet, hogy ezóta Tibet zordon világában meg is találta, mert 1929. szept. 3-ika óta nem tudunk róla semmit. — Az európai útjáról irt holland munkát dr. Ferency fordította magyarra s rövidesen meg fog jelenni. A mindvégig élvezetes, tanulságos és szines előadást nagy figyelemmel és hálás odaadással követte a hallgatóság. (N. .V.) A Doni Kozák Kóros hangversenyét a Bessenyei Kör rendezi: de bérleten kívül Megírtuk tegnapi számunkban, hogy a világhírű Doni Kozák kórus február 25-én, kedden tartja harmadik hangversenyét a Korona nagytermében. A hangversenyt a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör rendezi, — még pedig bérle/en kivül, miután az impresszárióval nem sikerült megfelelő szerződést kötni. Ennek a hangversenynek a megrendezése olyan nagy anyagi kockázattal jár, J amit a Kör vezetősége nem vállalhat. A hangversenyre már eddig is annyi előjegyzés történt, hogy a a közönség előreláthatólag a kistermet is meg fogja tölteni. £pen ezért ajánlatos a jegyek minél előbb való kiváltása. Jegyek Dicker Gyula könyvkereskedésében (Telefon 3—18) válthatók 2 (állóhely), 4, 6 és 8 P árban. Tiimos császár jövendője ... fiohenzollern Tiimos megjörendöltette egy jóssal a sorsát A berlini »Achturblatt« egyik szerkesztője véletlenül tudomást szerzett Vilmos volt német császár egy leveléről, amelyben a száműzött uralkodó Johansen berlini okkultista professzort felkérte, hogy jósolja meg neki jövendő sorsát. A tudós tanár hajlandónak mutatkozott a jóslásra és segítő eszközül csupán három dolgot kért Vilmostól: a legújabb fényképét, néhány kézírásos sort és egy ruhadarabot, amelyet az utóbbi időben gyakrabban viselt. Vilmos beküldte a kért tárgyakat és velük a három kérdést, amelyekre sürgős választ várt. A három kérdés a következő volt: ' 1: Természetes halállal hal-e meg a volt császár? 2. Visszatér-e még halála előtt Németországba ? 3. Ha igen, ugy lesz-e ujből ő a német birodalom császára ? A professzor válaszát pontosan senki sem tudja, mert a császár elolvasása után azonnal a tűzbe dobta... Annyit árult el csupán, hogy — alig van kilátása a Németországba való visszatérésre. Egyébként oly lesújtó hatással volt a levél Vilmosra, hogy az eset óta — búskomorság vett erőt rajta. A német nép túlnyomó többségének nem hitt Vilmos idáig. Egy okkultista jósra volt szükség, hogy elhigyje: nincs számára visszatérés... Amerika 37500 dollárt költött a háborúra Washingtonból jelentik: Andrew W. Mellon pénzügyminiszter egy jóváhagyott interjúban azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a most Londonban folyó tengeri lefegyverzési konferencia a béke felé hatalmas lépést jelent, amely az uj évtizedben végleges eredményekre fog vezetni. Kiadásaink túlnyomó részéért — folytatja Mellon — még most is a háború felelős és ennek a ténynek fe világa mellett ^minden olyan intelligens és becsületes törekHangtiszíaságban páratlan az ETERNOLA r a m m a t a n. Kapható kedvező nszletfizetésre az ÚJSÁG BOLTBAN. vést támogatnunk kell, amely a külömböző nemzetek fegyverzetét a világ békéjét biztosító mértékig le akarja szállítani. Mellon, aki már a harmadik kormányzatot szolgálja, azt tartja, hogy pénz beszél... stb., de most szokása ellenére alaposan megeresztette a szót. Többek között elmondotta, hogy a háború terhének pénzügyi rendezése folytán Európa már a gyűlölködés ter hét is levetette. Ha valaki, ugy Mellon igazán tudja, hogy milyen drága a háború. Az összeg hallatlan nagyságával valósággal megborzasztja az embert. A pénzügyminiszter szájából hallotta meg most Amerika népe, hogy 1929. junius 30-ig a háború Uncle Sarnnek 37 ezer 500 millió dollárnál" többe került. Ezer millió dollárt valamivel meghaladta 1916-ban az ország adóssága, de három év múlva már 26 ,ezer millió dollárra emelkedett. Ez a kimondani is sok adósság törlesztés folytán december 31-cn már csak 16 ezer ötszázmillió dollár körül járt. Eszerint az Egyesült Államok a háborús adósságból 10 év alatt majdnem tizezermülió dollárt levágott s a hátralékkal is nagyon hamar el fog bánni, de ha a háború költségeit az ország békés előmenetelére fordították volna, Amerika már nem is ország, hanem valóságos paradicsom lenne. Mellon elmondja, hogy a háborús adósság leszállásának mértékéhez képest az adókat is folyamatosan leszállították s ezt a rendszert a kormány továbbra is követni fogja. A kincstári bevételek nagy részét az efmult háborúk terheinek kifizetésére és az állandó hadsereg fenntartásával, a jövő háborúkra fordítják. A kongresszus elé terjesztett jelentésében Mellon már régebben elmondotta, hogy a posta költségeit figyelmen kivül hagyva, a kincstár bevételének majdnem kétharmada nemzeti védelemre, katonai nyugdijakra és az ország adósságának kamataira és törlesztésére megy el. »Igy — folytatja tovább — ezek a kiadások vagy az elmúlt háborúk likvidációjára, vagy a jövő háborúinak megakadályozására fordíttatnak. Azért használom a »megakadályozására« szót, mert azok az előkészületek, amelyeket mi a nemzeti, védelem szempontjából kötelességünknek tartjuk megtenni, tisztán csak a jövendő háborúk megakadályozását szolgálják.® Szombatos lesz a póstásbal (A Nyirvidék íudósitójától.) Szombat este tartják meg a postás altisztek minden évben szokásos báljukat és a bál teljes jövedelmét ez alkalommal is az özvegy- és árvaalap javára fordítják. A sikerre minden kilátás megvan. A jegyek igen szépen fogynak és tekintettel a jótékonyy célra, aki csak teheti, a felülfizetésről sem feledkezik meg. Előreláthatólag a Korona nagyterme szombaton este zsúfolásig megtelik közönséggel, akik részben a jótékonyság oltárán akarnak áldozni, nagyobb részben pedig a farsangi mulatságok számát egy igen-igen kedves estével akarják szaporítani. , Aki tudja, hogy derék postásaink milyen ambícióval készülnék a szombati mulatságra, az biztosra veszi, hogy a' szorgos rendezőgárda tevékenysége nem vesz kárba és a postásbál az évad egyik legsikerültebb estje lesz.