Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

1§3». február 2 jtfHmwiK. sét is kielégitsük azzal, hogy most amidőn folyó év január hó i-tőt kezdődőleg a város a temetőket SLZ egyházaktól átvette s két köz­temetőt létesített, ezek közül leg­alábbis az egyik a felvégi temető rendbehozassék. A köztemető kiépítési kérdésé­nek kérdése oldandó meg, hogy ezáltal megszüntessék az a van­dalizmus, amely mípden ember ke­gyeleti érzését a legdurvábban sérti. ^ X Ha talán e két létesítménynek kérdésénél megállanék, akkor jár­nék el helyesen. Mert hiszen e két létesítmény oiy összeget igényel, amely a város anyagi erejét teljes mértékben le fogja kötni. Jólehet minkdét létesítménynek vélemé­nyem szerint meg kell hoznia a kamatait, ugy, hogy ezeknek léte­sítményeiből a város lakosságára községi adó teherként egy fillér sem hárulhat. Heg keli olőani a szociális és népjóléti ügyeket is Mindamellett szükségesnek tar­tom, hogy reá mutassak azon to­vábbi követelményekre, amelyeket a további városfejlesztés szem­antjábói már itt le kell szögez­em. Elementáris érővel követeli a mostani kor a szociális és népjó­léti ügyek megoldását. Szükséges, hogy más városokban tett intéz­kedések alapján megoldassék vá­rosunkban is a szegényügy kérdé­st-, amely gondoskodik a szegény­házi ápoláson tul, az élet viszon­tagsága következtében nehéz hely­zetbe került polgártársaink fölse­gélyezésérői. Egyik fontos kérdésünk a jár­ványkórházmak a megoldása, mert az adott viszonyok között egy jár­ványos betegség fellépése esetén a legsúlyosabb helyzetbe_kerül ugy a város közegész ségügye, mint an­nak egész polgársága. A karitatív ügyeink lelkes egye­sületek kezeibe vannak letéve. — Nem tartanám helyesnek és cél­irányosnak, ha ezen emberbaráti intézmények működését korlátoz­nánk azáltal, hogy ezen meleg szív­vel és az anyagi eszközeikhez mér­ve kitűnően ellátott karitatív egye­sületek kezéből a város kivegye. Nem pedig azért, mert azt a me­leg szivet es az élet elesettjei iránt tanúsított odaadó szereletet, a hatóságok sem a- múltban, sem a jövőben, sohasem fogják tudni nyújtani, amit az egyesületek ad­nak. Igenis szükségesnek tartom azonban azt, hogy a jövőben is a múlthoz viszonyítva, talán fokozot­tabb mérvben segélyezze a város ezen karitatív egyesületeket, föl­tétlenül adjon meg minden támo­gatást ezen egyesületeknek, hogy azok hivatásukat minél tökélete­sebben és minél jobban teljesítsék. Igen természetes, hogy a jövő­ben kötelességemnek fogom elis­merni, hogy a város által segélye­zett egyesületek működését ellen­őrizzük és azoknak mikénti műkö­désűkre vonatkozólag irányítást nvujtsunk. Az iskolák fenntartása Városunk költségvetésében rend kívül súlyos összeggel szerepel az iskoláink fenntartása. Mérlege­lés tárgyává kívánom tenni azt,­vájjon nem lehetne-e a vallás és közoktatásügyi minisztériummal le­folytatandó tárgyalások alapján egyes iskolai intézményünket az állam részére átadni. Hiszen ha más vidéki városban körülnézünk, ugy, mindenütt egy sor állami iskolát találunk, amelye­ket a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium létesített és amelyet tel­jes egészében fenntart. Miért ne lordulhatnánk mi js az állam erejé­hez e kérdésben is? Mezőgazdasági szakiskola létesítése Kiváló fontosságúnak tartom, hogy a város vezetősége arra töre­kedjék, miszerint az állammal le­folytatott tárgyalások alapján léte­síttessék nálunk is egy mezőgaz­sági szakiskola (téli tanfolyam), amely a Mezőgazdasági Kamara által fenntartott homoki gazdálko­dás tanítását és oktatását kiegé­szítve, a város alapító ősök utódai­nak adnának módot és alkalmat mezőgazdasági tudásuk további müvelésére. A városi ingatlanok jöve­delmének fokozása Megfontolás tárgyává kívánom tenni a jövőben azt a kérdést, amelyet oly sokszor a helyi lapok hasábjain, de közgyűlés termének falai között is felvetettek, hogy miként lehetne a város nagy me­zőgazdasági ingatlanainak jövedel­mét fokozni, esetleg nem lenne-e célirányos egy kisebb töredékének törzsvagyonként megmaradó más jövedelmező objektumra való át­cserélése. Őszintén meg kell valla­nom azonban, hogy ezt a kérdést rendkívül megfontolandónak tar­tom. Rendkívül megfontolandónak "pedig azért, mert bár igaz, hogy a város ingatlanai nem hozzák meg közel sem azt a jövedelmet, amelyet a város várna, azonban a törzs vagyonná)^ más minőségű törzsvagyonra való kicserélése fe­lette megfontolandó. E nagy hord­erejű kérdést szakembereknek alapos megvitatása tárgyává óhaj­tom tenni, mert csak ezen az ala­pon érhető el, hogy ez ügyben oly döntést hozzon a város közgyűlése, amely az egész város lakosságára megnyugtatólag fog hatni. Ezekben a gondolatokban igye- j keztem a jövő munkásságomnak ' Ftarttr 1-én, M*mbatoR S, 7 ii i órakor, 2-án, vaaáraap 3, 5, 7 és 9 óra!»*r AZ ÖRÖK ASSZONY k Calsaibia Piatarai nagkapó izépsíjö txclasW filmje 9 feW. Főazerepbea 0L1VE BORDEN és RALPH GRAVERS R szélhámosok királya Kabndordráma S felír. — Fószarapbam: LUIG1 SERVENTI. Paramouat Híradó. Paramount Hiradó. TUNGSRAM GYÖNGYFÉNYLÁMPA kíméli a szemet, mert KÁPRÁZÁSMENTES keliemes, enyhe fényt nyújt. NEM PISZKOLÓDIK, mert belseje maratott, kivül azonban sima felületű. CSINOS ALAKÚ, tehát minden világítási célra alkalmas I 0 LCSÓ, • mert egyenlő áron jobbat nyújt, mint az átlátszó üvegü izzólámpa. 5 tí* irányelvet leszögezni. Nagyon ter­mészetes, hogy a takarékosság ki­vételével a további kérdések meg­oldására mindig a viszonyoktól és az időktől függnek. Hiszen az élet kereke állandóan halad előre, a viszonyok uj meg uj helyzetet te­remtenek s e helyzethez alkalmaz­kodni kell nerricsak a magángazda­ságnak, de a köztestületek gazda­ságának is. A képviselőtestület kritikája álljon minden ügyben a legteljesebb tárgyilagosság alapján Ezelaiek az irányelveknek lefek­tetésekor már most kérem az igen tisztelt közgyűlés tagjainak jóin­dulatú támogatását és a legőszin­tébb utmutatását, mert meggyőző­désem, hogy csak kölcsönös meg­értéssel vihetjük keresztül váro­sunk további fejlesztésének nagy ügyét." Méltóztassanak megengedni, hogy már itt ez alkalommal az el­ső közgyűlésen kérjem az igen tisz telt képviselőtestületnek nemcsak mmden irányban kiterjedő ellenőr­zését, de kritikáját is, de kérnem kell, hogy ezen kritika mindig és minden ügyben a legteljesebb tár­gyilagosságot hordja magában. Igyekezni fogok, hogy a legna­gyobb előzékenységgel és szeretet­tel viselkedjem a város lakossága iránt, de különösen bajukban hoz­záforduló ügyfelekkel szemben. — Hiszen senki sem jön jókedvébői a hatóság idejét igénybe venni és mindenkit kivétel nélkül ügyes-ba­jos dolgaik elintézése hoz fel ez épület lépcsőin. Kötelessége tehát a tisztviselőkarnak, hogy az élet ba- \ jattól elcsigázott embereket szere­tetteljes és megértő melegséggel fogadják és kötelességük arra tö­rekedni. hogy a polgárok min­den esetben azzal a megnyugtató érzéssel távozzanak e középület fa­lai közül, hogy az általuk megvá­lasztott tisztviselők hivatásuk ma­gaslatán állanak s ha valamely panaszukat talán nem is tudták el­intézni kedvezően, ez nem irható a tisztviselő rovására, de talán a viszonyokra, amelyek a kedvező intézkedések megtételét lehetet­lenné tették. Ismételten kérem a mélyen tisz­telt közgyűlés jóakaratú támogatá­sát, ugy a magam, valamint mun­katársaim számára. A jövő közgyűlés vitatja meg a polgármester prog­ramját A lelkes ovációkkal kisért hatal­mas programm a város fejlődésé­nek további markáns irányvonalát mutatja meg, uj perspektíváját tár­ja elénk. E nagyszabású prog­rammhoz dr. Murányi László szó­lalt fel. örömmel állapította meg, hogy a mai súlyos gazdasági viszo­nvokhez alkalmazkodva a város politikájában a takarékosság szel­leme érvényesül. Köszönetet mond a polgármesternek a mindenre ki­terjeszkedő elgondolásáért, de in­dítványozza, hogy miután ez a programm olyan gazdag, hogy egy szeri hallomásra részleteiben nem percipiálható, a legközelebbi gyű­lésen tűzzék napirendre, megvita­tás céljából. Kardos István emiéke A közgyűlés magáévá tette Mu­rányi dr. indítványát, majd a tárgysorozatnak a Nyirvidékben már részletesen ismertetett pont­jainak megvitatására kerül a sor. Szohor Pá főjegyző az 1929. év­eseményeit foglalta össze, mind­végig lebilincselően érdekes jelen­tés keretében, egy hisztorikus rész­letességével fűzve össze az elmúlt esztendő történetét. A jelentéssel kapcsolatban a halál tragikus ár­nyékát is felidézfe komor és ünne­pélyes mondataínak borús szépsé­gével. Kardos István halálának mementója, temetésének megrázó gyászmenete vonult ei a tagok em­lékezetében ismét. Megemlékezett Paulusz Márton, Baruch Artúr, Burger Pál, Theisz Károly és Klem Dezsőről is, akiket mind a múlt esztendőben ragadott el a város polgárai közül a könyörtelen vég­zet. Vita a kerékpáradó körül Egyébként a tárgysorozat pont­jait a közgyűlés vita nélkül vette tudomásul és csak a kerékpáradó szabályrendeletének előterjesztésé­nél hangzott el éles ellenvélemény. Először dr. Kerekes Pál ügyvéd szólott a jelentéshez és erőteljes argumentumokkal támadta azt meg. Szerinte a kerékpáradó anti­szociális, mert nagy százalékban a szegény osztályt sújtja. A szegény embernek, aki 3—4 kilométer tá­volságban lakik munkahelyétől — úgymond — annyit jelent a ke­rékpár, mint a gazdának a lova. Belátja, hogy a városnak uj adó­forrásokat kell keresnie, de ne a legnyomorúságosabb helyzetbe* sínylődő osztály terhére találja azt meg. Vessen ki a város egyes luxuscikkekre adót. Dolgozzon te

Next

/
Oldalképek
Tartalom