Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

JNCYÍRYIDÉK. 1930. január 12. Vasárnapi írások Harc egy könyv körit! (Válasz dr. Gacsályi Sándornak) A Nyírvidék karácsonyi számá­ban cikket irtam arról a heves és elkeseredett tollharcról, amely immár több hónap óta dul egy könyv körül. írásom célja szerint ismertetés, tartalmában pedig ha­tározott állásfoglalás volt azzal a minősíthetetlenül goromba és igazságtalan támadással szemben, amelyben Szekfü Gyula Bethlen 'Gábor cimü könyve részesült Ru­gonfalvi Kiss István röpiratában, amelyet én alább kifejtendő okok­ból pamfletnek merészeltem ne­vezni. Erre az állásfoglalásra kényszeritett engem tudományos meggyőződésem, ízlésem, és nem utolsó sorban a tudományos vizs­gálódás szabadságának az a tisz­telete, amelyre engem protestáns hitem tanított meg. Cikkem nem remélt nagy fi­gyelmet keltett, sőt dr. Gacsályi Sándort arra késztette, hogy ve­lem szemben Rugonfalvi védel­mében lándzsát törjön. Amennyire méltányolom azt a komolyságot, amellyel velem pörbe száll, any­nyira sajnálom, hogy cikkében a Szekfü—Rugonfalvi ügy lénye­gét nem óhajtotta érinteni. A do­lognak pedig mégis csak ez vol­na a lényege. Cikkét egyébként alaposságra mutató rendszeresség jellemzi, ami könnyűvé fogja ne­kem tenni állításaimnak részlete­sebb bizonyítását. Nagy örömet okozott nekem, hogy Gacsályi cikkében az ellen­kező vélemény kifejezésre jutott, mert ez bizonyára nézetek tisz­tázására fog vezetni. Csak egyet­len állításán csodálkozom mód­felett: azon, hogy Bethlen Gá­borról közönségünk egyoldalúan megfestett képet őrizne meg em­lékezetében az én irásom alapján. Erdélyi magyar lelkem egész erejével, történeti igazságunkba vetett hitem rendületlenségével kell ez ellen az állítás ellen til­takoznom. Én semminő képet nen^ festettem Bethlen Gáborról, csupán azt állítottam •— és ezt állom ma is — hogy -Szekfü Beth­len alakját közelebb hozta megér­tésünkhöz és a szivünkhöz is. i. A cikkíró nem tartja helyes­nek azt a megállapításomat, hogy Szekfü modern módszerekkel, nagy tudományos apparátussal dolgozó történetírása Rugonfalviénál ha­ladottabb. A laikus olvasót nem fogja érdekelni, de a velem pole­mizáló szakembert talán igen, hogy ha megemlítem, hogy ezt a különbséget miben látom. Rugon­falvi módszere könyvéből világosan felismerhetően források szemelvé­nyes közlésénél és a romantikus történetszemléletnél tart. A tör­ténettudomány uj, Dilthey óta szellemtörténetinek nevezett mód­szeréről láthatóan sejtelme sincs, alkalmazását Szekfünél bűvészi mutatványnak tartja. Azt sem ve­szi észre, hogy Szekfü könyvé­ben Bethlen alakját a XVII. szá­zad világtörténeti perspektiváju jellemzésének keretébe illeszti. A legfőbb különbség a két történet­író eljárásában, amint ezj: benyo­másom szerint Gacsályi is meg­érezte, az, hogy Szekfü nem köl­tői eljárással idealizált, romanti­kus, hanem »jőzan portrét« fest. Ez a józanság azonban éppen nem kiábrándító, a történeti hőst sem kisebbíti, mégis reális mult­szemléletre szoktat. Arra a józan, kritikai hazafiságra nevel, amely­hez minden nagy katasztrófa után szükségszerűen visszatérünk (Zrí­nyi, Széchenyi, Deák, Ady, a tör­ténettudományban Szalay László!) Ne hivatkozzunk tehát szon^zé­dainkra és ne mondjuk: Mégha igaz volna is... Ez az ut vesze­delmes lejtőre vezet. A mi nem­zeti multunk dicsőséges és szo­morú fordulatait nincs okunk rejtegetni. Bátran mondhatjuk meg a kendőzetlen 'igazságot min­denkinek. 2. Cikkemben valóban nem cá­folgathattam sorba Rugonfalvi ál­litásaif. Ere nem lehet alkalmas egy rövid ismertetés. Most is csak egy-két ponton tehetem meg. Válasszuk hát a legszembetűnőb­beket : i. A nyugati és keleti ma­gyarság pszichikai eltávolodását, amit Szekfü finom elmeéllel bizo­nyít, Rugonfalvi gúnyolódó felüle­tességgel intézi el. Ez az ellentét, mint tipikus sajátság, történeti tény (kuruc—labanc). 2. Bethlen Az Apolló kérelme. fejedelemmé választásának törté­netét Angyal Dávid Szekfüvel teljesen egyezően adja elő, most mégis szokatlanul hevesen Szek­füt hibáztatja ezért Rugonfalvi. 3. Bethlen hadjáratainak, egész működésének céljául Angyal is dinasztikus érdeket mond. 4. Ga­csályi nagyon jól tudja, hogy Machiavelli a XVII. század gon­dolkodóira nagy hatással volt. — Az állam érdekében való abszolutizmus tőle kapta el­méleti alátámasztását. Az állam érdekében való abszolutizmus a XVII. sz. történetének tengelye szintén történeti tény. Ezek a dolgok nem kisebbítik Bethlen alakját ,sőt azt mutatják, hogy a kis Erdély története is szerves ré­sze a nyugati civilizációnak, mivel minden európai mozgalomnak ak­tív részese, a művelődésnek ez a keleti bástyája . Gacsályinak azt a helyreigazítá­sát ,hogy Rugonfalvi nemcsak Bojtira hivatkozik, szívesen elfo­gadom, bár nem állítottam az el­lenkezőjét. Semmi kedvem sincs ugyanis arra, hogy az idézetekről statisztikát csmálva matematikai módszerrel állapítsam meg, váj­jon más forrásokra esik e külön­külön több, mint a Gacsályitól ak­ceptált 10—15. Azt is bevallha­tom mathematikai érzékű bírálóm­nak, hogy én bizony ideszámítot­tam, külön említés nélkül azokat a forrásokat is, amelyek Bojtiéhoz hasonlóan a fejedelem udvari em­Szombaton SZANATÓRIUM, béréitől valók (pl. Keserűi Dajka Jánostól.) 3. Bírálóm kifogásolja, hogy fe­lekezetieskedéssel gyanúsítottam Rugonfalvit. Elismerem, ezt ob­jektív bizonyítékokkal erősítgetni alig lehet. A vitatkozó felek ezt a vádat elhárítják maguktól. Az inkriminált könyv körűi keletke­zett harc figyelmes szemlélői még­is igazat fognak nekem adni:es: a harc felekezeti motívumokból táplálkozik, amit természeteses hibáztatnunk kell. Amit bírálóm mellékesen Szekfü előbbi munkái­ról mond, nem tartozik a kérdés lényegéhez és ezért legyen szabad erre más alkalommal ' reflektál­nom. Arra pedig, ami a Bethlen Gábor c. könyvre vonatkozik és ugy látszik, Rugonfalvi ítéletének, vádjának ismétlése, feleljenek a későbbi idézetek. 4. Gacsályi megjegyzése után is, Rugonfalvi előrebocsátott mente­getőzése ellenére is kifogásolom könyvének laza szerkezetét, formai tökéletlenségét. Az én meggyő­ződésem szerint a kitikának is megfontolt, összefüggő, szerves egésznek kell lennie, különösen, ha egész könyvvé dagaí. Kompo­zicióbeli hiba akkor is hiba marad, ha elkövetője beismeri. Ebben a tekintetben kívánatos volna, ha Gyulai Pálnak a kritikára vonatko-' zó tanítását a tudományos müvek bírálói is figyelmükre méltatnák. . 5. Igen tisztelt bírálóm nagy segítségemre siet, amikor nem­csak Rugonfalvi könyvének laza szerkezetét, hanem goromba és nyers hangját is megállapítja. A különbség köztünk ebben a pont­ban is csak az, hogy én a tényt nemcsak megállapítom és megér­tem, hanem ei is Ítélem. Degus­tibus... Szekfü kemény replikája a Magyar Kulturában egyáltalábaa nem menti ezt a modortalansá­got, mert ennek a replikának a tó­nusa nem töri át azt a határt, amelyet különböző meggyőződésű müveit emberek tiszteletben szok­tak tartani. 6. Rugonfalvi munkáját pamflet­nek nevezem 1. laza szerkezete, 2. goromba hangja, 3. csalással, hamisítással, • Bethlen gyalázással vádaskodó tartalma miatt. Tudom, hogy nem a centennáriumi ünnep­ségekre készült, de kétségtelen, hogy azzal időben összeesik. Mi­vel nincs tudomásom róla, hogy a centennáriumra tudományos iro­dalmunk protestáns történetíró tollából Bethlen monografiávai gazdagodott volna, talán jogom volt erre a némi kevés gúnyt tartalmazó megjegyzésre. Válaszirásom végére értem. Ugy érzem azonban, hogy még egy kö­telességem van, mielőtt ezt a po­lémiát befejezve a tollat letenném. Bizonyítanom kell, hogy Szekfü munkája valóban gazdagodása tör­téneti irodalmunknak, hogy az ei­lene koholt vádak tarthatatlanok. »Tekintélyi bizonyítékom« rá ma­ga Rugonfalvi, aki első bírálatá­ban talált értéket is Szekfü köny­vében. Azt írja, hogy sajátságos alkotás ez a könyv. Mintha két em­ber irta volna: az egyik ferde vi­lágításba helyezi és eltorzítja hőse képét, a másik igazságra törekvő, mélyen szántó modern historikus, aki ha nem is mindenben helyesen, de sok helyen mesteri ecsettel is­meri el az elbeszélésben elsilányi­tott hősnek kiváló jellemvonásait és lenyűgöző nagyságát. És most sebészeti, szülészeti és bel betegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát 8 mindenki szabadon választhatja. ít wí«. <( wlj-. xr111'» \ m > mr Tsuni: 131 -m Myiregyháza, Kálloi-ntca 42. sitin. ,,A Maros vize folyik csendesen" tegaapi el3ad«a iránt tanúsított érdeklődés olyan mé.-etekat öltött hogy a pénztár alig bírta lebonyolítani a jegy­kiadásokat, miért is ezafon kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a következő előadások jegyeiről előre gondoskodni szíveskedjenek a nappali elővételi pénztárnál (özv. Rottari lesz Istvánné nrnő tőzsdéjében). A film hétfő—keddi prolon­gálása iránt az intézkedéseket megtettük. AZ APOLLO IGAZGATÓSÁGA. Vasárnap Az uj magyar rapszódia! A magyar géniusz filmdiadala MAROS VIZE FOLYIK CSENDESEN,,, (SUSOGÓ ÉJSZAKÁK) Egy magyar huszártiszt szerelmi regénye 9 felv. Az ezredesné szerepében: LIL DAGOVER A huszártiszt szerepében: HANS STÜVE Cigányzene kísérettel. Kisérő műsor, v Helyárak 2 pengőtől 60 fillérig. Tisztviselő jegyek pénteken érvényesek a rendes helyárig ráfizetve. PROLONGÁLVA! Hétfőn és kedden: Maros vize PROLONGÁLVA! folyik csendesen... Legközelebbi vi 1 á gf i 1 m ünk TOIÍSTOJ laESO orosz iró centenáriumára készült hatalmas filmalkotása AZ ÉLŐ HOLTTEST P ODOWKIN és MÁRIA JAKOB1NI főszerepléiével Elő adás ok-kezdete . vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom