Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-14 / 10. szám

1930. január 14. JiVíKflDéK. Mezőgazdaság Megjegyzés i búzatermesztés válságához Ma mindenki, akár ért hozzá, akár nem, arról beszél, hogy főterményünknek, a búzának termesztése nem érdemes, mert a piac nemcsak hogy nem juttatja a buzatermesztőt haszonhoz, de még a termesztésre íorditott költ ségét sem tériti meg. Ez tagadhatatlanul igaz sok gazda esetére vonatkozólag, szerencsére azonban még a mai potom olcsó búzaár mellett sem általánosan. Még ma is lehet jövedelmezően búzát termeszteni! Igaz, hogy ez nem megy olyan egyszerűen, mint ahogy a buzatermesztók legtöbbje végzi a dolgot. Aki megelégszik akkora terméssel, amekkorák az országos átlag körül mozognak és nem állit minden segítőeszközt az ezt jóval felülmúló átlagok elérésének szolgálatiba, az a búzatermesztésre ma feltétlenül ráfizet. Nem is szélve a jó termésekhez szükséges helyes élővetemény megválasztásáról. a gondos talajelőkészitésről, a gazdaság viszonyai közt legjobban beváló nemesitett fajta vetésének fontosságáról, nyomatékor san utalni kell a buza termését több métermázsával emelő helyes műtrágyázásra. — E tekintetben nem lehet mindent még az ősszel megtenni. Hiszen ha szuperfoszfáton, esetleg 40 százalékos kálisón kivül még nitrogénműtrágyát is adunk búzáink alá, még akkor is de különösen, ha ezt elmulasztottuk volna, nem ismerve előre biztosan a búzaföldnek nitrogénszükségletét, tavasszal is rengeteget lendíthetünk fejtrágyaként nitrogénműtrágyát szórunk. 50— 75 kg. mésznitrogén, 40—60 kg. csili- vagy mészsalétrom, illetve . ennek megfelelő Leima-salétrom, vagy ammonszulfátsalctrom, ha . nitrogénpótlásra tényleg szükség volt, gyakran több métermázsával fokozza a termést. A szakértelemmel és kellő gondossággal előállított, az átlagosnál nagyobb búzatermésre nem fizet rá a gazda, hanem haszna is van belőle. Elbocsájtják a magyar tisztviselőket. " A resicai vasmüveknél leépítés címén 70 magyar tisztviselőt tettek ki az utcára, s helyettük rögtön román tisztviselőket alkalmaztak. Az intézkedést olyan komiszul eszközölték, hogy az elbocsijtás épen karácsonyra közöltetett a tisztviselőkkel. Az embertelen intézkedés még jobbérzésü román körökben is a legnagyobb telh 4borodlst keltette. Drákói szigorral bánnak a magyar diákokkal. A zentai főgimnázium beszüntetése miatt Szabadkára került magyar diákok ügye még mindig nincsen végleg rendezve. Több terv született és több mozgalom kezdődött, a magyar szülők sok Ígéretet kaptak, az eredmény azonban semmi. Most tudták'meg a szülők a gimnázium igazgatójától, hogy a gyermekeiket kizárták az iskolából, s emiatt 5 napon belül jelentkezniök kellett volna más intézetben felvétel végett. Mivel ezt a határidőt elmulasztották, mert nem tudtak róla, a felvételt csak a minisztérium engedélyezheti. Ez az oka annak, hogy a nagybecskereki gimnázium VIII. osztályába, amelynek ez idő szerint egy tanulója sincsen, nem veszik fei ! a magyar diákokat. Kényszeráthelyezések Szerbiában. A nyelvvizsgán megbuktatott magyar póstaalkalmazottakat felhívták, hogy jelöljék meg írásban azt a • délszerbiai helyet, ahova magukat áthelyeztetni kívánják. Amennyiben ezt elmulasztanák, a minisztérium saját tetszése szerint helyezi át őket Délszerbiába. Ahol biztos az utazás. A román vasúti szerencsétlenségekről érdekes statisztikát állítottak össze. Eszerint 1929 folyamán Romániában összesen 325 vonatösszeütközés volt. 1550 kisiklás történt és 1895 kisebb vasúti baleset fordult elő. A román államvasutak anyagi kára mindezekből kifolyólag 1929-ben legalább is 100 millió lei volt. Egy év alatt a vasút több mint 500 embert ölt meg. A román lapok a statisztikához fűzött kommentárjukban ironikusan invitálják a külföldieket, s különösen az ellenzéki lapok mondják keserű gúnnyal »hogy idejöjjenek a külföldi turisták, mert itt élvezet az utazás, no és ha ugy tetszik, biztos a halál is!« Magyar falu Uruguáyban. Montevidióbói irják: Az uruguayi Magyar Földműves Szövetség nagy buzgalommal készítette elő az első uruguayi magyar falu megvalósításának ügyét. A montevidói kolonizálási osztály fónöke megkezdette az uj magyar falu területének és határainak kijelölését. Magyar élet Argentínában. A buenos-ayresi Magyar Szó írja: a délamerikai magyarság lassanként kezd öntudatra ébredni és saját érdekében megkezdette a tömörülést mozgalmat. Az argentínai magyar konzul részvéteiévei Montevideóban megalakították a Magyar Szövetséget. S. Sipos Károly: Futott a Göncöl. Anyánk álmodta: Futott a Göncöl. Vak éjszakában futott az Egen, ...Szent Péter húzta, szomorúan húzta: nyirettyüje sirt a kezében. Anyánk álmodta: A Hold szétesett Csillagtalan égen ugy haladt.... Nagy bus árván, nagy magánosan Szent Péter csak egyedül maradt. Anyánk álmodta... Mi csak azt tudtuk, hogy más napon: ugy sirt az anyánk1 S nem értettük, hogy miért került teritőre akkor az apánk. A Critica cimü délamerikai lap a magyarság ellen. A délamerikai "Magyarság írja: A Buenos-Ayresben megjelő Critica cimü spanyol újság vezető helyen foglalkozott Magyarországgal s cikkében azt a megállapítást tette, hogy »Magyarország tulajdonképpen a cigányok őshazája. A cigányok Magyarországról származtak szét az egész világon.« A cikk megjelenése után egy magyar újságíró felkereste a Critica szerkesztőségét s történelmi adatokkal bizonyította be, hogy a Critica információja, mennyire hely telen alapokon nyugszik. A magyar újságírót a Critica szerkesztőségében jóindulattal és előzékenységgel fogadták s a Critica következő számában már egy nagy közlemény jelent meg Magyarországról, amely megmagyarázta az olvasóinak, hogy a magyar nép egy nagyrahivatott kultuniemzete Európának s a magyar nép fiai közül világhírű írók, művészek, tudósok kerültek ki, mint ahogy az Argentínában élő magyarok is az . ország tiszteletére és rokonszenvére érdemesek. A ledöntött bálvány. — A Nyírvidék ereárii reffnye. — Irta: Váth János. 17 Még selypít is neki. A rosszak, prostituáltak minden csábítószeréhez liozzáfolyamodik, csakhogy levegye lábáról a szelíd, ke vésakaratu embert- El-eltün a kamarában s csak úgy sürög-forog, fölhajtja a boros tömlőt Gonosz szeme ég a poklok tüzével- Fején ritka hajszálai borzadoznak, mint a tavaszi lázak állataié. Az ötvös nem lát nagy önelégültségében egyebet, csak a jólakását érzi s így kérődzik magában a megértőt, hozzá felemelkedőt adó lányról: »Ime, ez nem várja az egyenlősítést! Igy is szeretA legjobb falatot hordja tálamra- A legjobb borait önti elém. Elfogadja igéimet- Gyógyulást jelentek a háznak. Bizony-bizony, nem is olyan rossz, aminőnek Erika taTtjajó útra térne, ha... De nem bocsátott-e meg Izrael rosszának, Mária Magdalénának a Kabbi?« Hangosan beszélte ezt magában Közben a saruja orrát nézte A hétszer rossz odafülelt- A helyzet felé derengését kiértette a félig dadogott sza vakból. Odapenderült az ötvös mellé. Festett kezének újjaival belefésült az ötvös gazdag hajába: Mi bánt? Olyan jó lennék hozzád, mint Ráfáel angyal Tóbiáshoz Beteg vérét jóra szelídülve lefogta agya s az ötvös tiltakozó mozdulatára eltágult tőle. Erika apostolútjáról így találta őketCsak a kis Kelemen őrizte, hogy ki nem tört amúgy is felhajszolt idegzete Magára parancsolva szólott: Megnézzük a beteget is, kedves preceptor. S a szava irgalom volt. heves déli vérének folyó lávaizzása között. Kelemen hozzáfutott: Mester, kis vidéki társaim is tudják a katekizmus feleleteit? Az ötvös zavarodottan bólintott igent fejével s indult Erika után a beteghez. Myriám az ajtóban elkapta derékban Kelement: — Gyere, mézeskenyerem van részedre. A fiú akaratosan megrázkódott és kiszabadította magát: Nem kell a mézeskenyered Erika meg nem bocsátott volna ilyen neveletlenséget fiának. Most örült nekiErika le nem tudott volna -nyelni egy szem szőlőt, vagy mézesfalatot se Myriám nál. A morzsa gégéjére szalad és köhögésre készteti A higvérü ötvös és a beteg unzsolják: Vegyen, iszen jó szívvel adjuk Myriám nem is kínálja Csak Kelemenkéért s főképen az ötvösért hozta.utánuk a nyalánkságokat. Erikának még jó a szava, szíve Sámuel özvegyéhez, hogy meggyőzze jövendőbelijét, mennyire méltó a keresztény névre- Csak Mvriámhoz volna szava keményebb! De inkább sírás fojtogatja, egy egy felcsuklik a torkáig, hanem lenyeli s az mind a szívére rakódik és körülvirágezza, mint korallok a sziklát. Aztán hajtja eszméje után; az egyenlősítést szolgálja, hirdeti, mivel a bálványimádást lerontja, mert az útjába áll az államvallással együtt a testvéresülésnek ^ Az egyházközség minden tagját elfogja egy szóra Katonáktól hallja, kik Valéria mellé voltak rendelve őrködésre, hogy a száműzött császárné Diana tiszteletére templomot építtet a Pelsó szigetén, amiért anyja, Prisca meggyógyult Savanyúvizen Ez a hír új gyújtóanyag száján Valami emberfeletti szállja meg: — Az egy igaz Isten és Fiának tisztelete nemhogy uralomra jutna, hanem a pogányság kezd uralkodni? A feslettség példájának üj oltára épül?! Heves vitára kel Piusz páterrel s az ötvös is kap a kemény szavakból, amiért nem fújnak riadót Fellármázná ő, ha férfi volna, a köveket is. Az atya és Katekéta aggodalmasan néznek össze. Féltik virágzásnak induló hitközségeiket, de félnek megbántani pátronájukatPiusz ismeri a nőket, a legrettenetesebbre is Pkészek. Mikor egymásra maradnak, az ötvös készek. — Mit csináljunk? — Csititanunk kell. A gyúlékony anyagot locsolnunk kell. Máskülönben az egész életem munkája kárba vész Mert hiszen örömest halok e pillanatban, ha az ügy diadalát jelenti. Ámde minden elveszne. A sarjadó vetést, vagy talán kalászos búzatáblát érné a jégverés! Az Ur a megmondhatója- Azért köszöntéseink legyen a jelszó prédikációinkhoz: Béke veletek. Nem időszerűtlen, hogyha az angyal karácsonyi szózatát vesszük is alapgondolatul: Békesség a földön a jóakaratú embereknek. Erika ezéntul még erősebb harccal ért sikert. Nyíltan szemébe mondották, hogy Piusz atya s a katekista másként szólanak. Csak a szolgái férkőzhettek társaik szívéhez közelebb- [ Sorsukat összehasonlították a rabszolgákéval: Egész életeden át gyűjtögetted a szeszterciuszokat. hogy megváltsad magadat. El elúszott, vagy ellopták tőled Holnaptól, mikor kivívtuk szabadságunkat, a szeszterciusod is megmarad (F»iyt M>v.) . <-J