Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-10 / 7. szám

1931. január II. Utazás — Turisztika Északafrikai tanulmányút A Párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osztálya, amely a »Mefhosz« tanutmányutjait rendezi, február hó 15-én tanulmányutat indit Északafrikába. Útirány a következő: Budapest, Velence, Róma, Nápoly, Siciilia, Palermo, Túros, Constantine, Biskra, Alger, Oran, Marseille, Niice, Monte-Carlo, Genova, Milano, Budapest. A téli és tavaszi tanulmányutakra vonatkozó prospektust díjmente; sen megküldi bárkinek a^ Párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osztálya (Budapest, Ferenc-körut 38, tsz. 2. Tel. Automata 872—74)Szóbeli felvilágosítások a hivatalos órák alatt hétköznaponként d. •ii. 4—6 óra között. JsfVíKYIséíC, Szőlősgazdák gyűlése Nyíregyházán A Nyirvidék több izben rámutatott arra a gazdasági és szociális szempontból szinte katasztrófális kárra, amely a fagy következtében a tiszántúli és elsősorban a nyíregyházi szőlőbirtokosokat sújtotta. A szőlősgazdák most sokhelyütt tétován állanak, nem tudják mit kezdjenek kipusztult területükkel. A sorsdöntő kérdések megvitatására a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének közreműködésével" gyűlésre hivta össze a Tiszántúl Mezőg^dáit. A szőlősgazdák nagygyűlése január 19-én vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a Korona nagytermében. — Uj Balázs Árpád lemezek érkeztek az Ujságboltba. Beszélgetés Feld Matyival, aki három napig nem akar szomorú embert látni Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.^ Egy pohár fekete mellett ülünk az ország egyik legvidámabb és és legjobb szivü emberével, a mosolygó, ragyogó arcú Feld Matyi direktorrai és bohózatiróvai. A bői esek nyugalmával és derűjével járja most Feld Matyi az országot. Volt Székesfehérvárott és JCecskeméten. Mindenütt a Nem tudok én' zsidó nélkül élni c. harsogó kacagásra ingerlő bohózatát mutatja be. A bemutató előkészítésére jött Nyíregyházára is. Nem várja meg az interjú kérdéseit, beszél, beszél, kedvvel és kedvre deritően. Azért jövök Nyíregyházára, eb, be az intelligenciájáról olyannyira nevezetes városba, hogy itt felderítsem a szomorú embereket, akik ma bizonyára itt is vannak. Az utcán megfogtak az emberek és ezzei állították meg bennem a szót: Matyikánk, jöjjön avval a pompás komédiájával. Láttuk Pesten háromszor is, de telt háza íesz itt ís vele, mert megnézzük negyedszer is szívesen. Előre biztosítanak, hogy minden páholyt eladnak. Kídves emberek és kedves város. Maga a polgármester ur az elsők között. Amikor felkerestem és kértem, hogy engedje át három napra a színházat és hogy hát ne kellessen fizetnem "bért, vigalmi adót és efféléket, nem is engedett beszélni Őméltósága. Ugy. tett, mint ahogyan híréből "ismertem: a színészet iránt való szeretet és a kuftura diktálta, amit mondott: Igazgató urat az egész ország ismeri és szereti, az Ön társulatának kész ségesen nyitjuk meg a színházat áldozattal is. Tessék megnézni folytatja Matyi igazgató: itt vannak a székesfehérvári meg a kecskeméti lapok, 'hasábos cikkekben mondanak köszönetet azért, hogy ^Somogyi Nusival és a Nem tudok zsidó nélkül élni c. "darabom többi fővárosi szereplőivei és görleivel, díszleteivel három napon át ott játszottam a városukban. Minden cikknek az a poénja: nem lehet megfizetni ázt az <;mbert, aki ma megkacagtatot betnnünket órákon át. Hát igenis, ez a célom Nyíregyházán is. — Három napon át nem akarok szomorú, csüggedt embert látni Nyíregyházán.... — A darabom sikere? Büszkén mondhatom, óriási sikere van mindenütt. Nem bántok én ebben a darabban senkit. Ébredő és zsidó együtt mulatnak azon az igazságon, amit az én bohózatom a nevettetés eszközeivel meggyőzően igazol, hogy a magyar ember, akármit is mond, megvan az ő házi zsidója, akit szidhat, de nem nélkülözhet. Minden bántó él "és tendencia nélkül sikerült azt a jól ismert, ha be nem is vallott tényt színpadi "bohókázás módján megéreztetnem. És amint beszélt Feld Matyi mosolygott felé az egész kávéház. Csak a pincér néz rá szigorúan, mert feketéjét cask félig itta meg. A fekete? Hja, vigyázok a szivemre. Inkább vagyok élő Feld Matyi, mint halott Shakespeare — mondja, aztán sietve kapja hóna alá irattáskáját, megy a miskolci vonathoz. Nyíregyháza után a következő állomása Miskolc lesz. Feld Mátyás bohózatát, a Nem tudok én zsidó nélkül élni cimü öt kéjibői álló darabot a jövő héten csütörtöktől három napon át játszák a Városi Színházban. Nyíregyháziak a csabai városi kulturális kongresszuson (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A békéscsabai városi kulturális kongresszusról több izben megemlékezett a Nyirvidék. Közöltük, hogy a kongresszus február első napjaiban lesz és műsorának lénye ges része a városok kulturális együttműködésének biztosítása képezi. 'A csabai "kongresszuson részt vesz dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, aki dr. Polinsz'ky Pál kulturtanácsnokkal ütazik Csabára. A polgármester kíséretében résztvesz a kulturális kongresszuson a Bessenyei Kör zenemüvévszeti szakosztálya képviseletében Kovách Árpád tanár karnagy is. WALTERNE KALAPSZALONJA íazelőtt M« Carly Walter Paris Bld. Sebestopot 35.) NyirefM, Luthsr-u. 20, Píria, Bécs és Budapest leg-uiabb és legszebb kalapmodelljei állandóan raktáron. Átalakítások és gyászkalapok 2 óra alatt készéinek. tanulóleány felrétrtiu T73JR ledöntött bálvámj. A Nyírvidék eredeti regénye. Irta: Váth János. 14 Az ő keresztje és a könnyű teher ; a bűnbocsánat és a bűnbánat; a lélek és a test; s az ő irgalma napsugár hevével hullottak a szívére, átjárták beteg vérét, nyilamlós csontjait, mint a Silóé hévvizének melege. A lé fek úgy ki tud áradni a bőrig, ahogy föld a bazalt napsugarakat kiárasztja. Myriám a rosszak bűnbánatával lágyult ci a beszéden. Az ötvösnek Mária Magdalénát juttatta ©szébe s csak fokozta benne lelki erejének ieszeszedését, hogy egyszerre két lelket ttyer meg a Mester országa számára i Mikor befejezte tanítását, szinte maga is meghőkölt, a béna feléje nyújtotta kezét s • lelkéből minden lefoszlott róla : — Nézd, mester, milyen tehetetlen vaayok. Gyerekeimért mennyit szenvedtem télCen-fagyban s mire jutottam vénségemre! Könyörülj rajtam ! A lelke s hite összeroskadását érezte me ötvös, mikor a lélek megmentésére vetette ki az Or hálóját s hogy a testibe zökkent vissza a nyomorult. Gyengeségében megint a százszor rossz sietett segítségére : — Édesanyám, először keressük az Is íen országát s a többi megadatik nekünk. Az ötvös boldogan nézett föl Myriámra: Honnan vette ez a Mester szavait ? Az özvegy zsidóasszony tétován bámult maga elé s lekapta szemét lányáról, mert asszony ösztönével megérezte, hogy Myriámba az elérhetetlen szerelmes megfog hatása csöpögtette a szavakat. A tiszta, tapasztalatlan ötvös nem ismerte a világot, hogy az útszéli bűzös po teolya, ha kell a napsugarakat is visszaveri s tífuszt, kolerát ébreszt benne az áldott nap heve is. | A szánalom krisztusos jóságára ébredt föl, mikor a beteg kezének bélelt szőrme puha fogását érezte tenyerén. Aztán két marokra fogta s szelíd jósággá, végigsimo gatta : — Bízzál asszony s a hited meggyógyít téged. A nyomorult kék nagy szemében a sí mogató jóságtól felgyúlt az .öröm. Nagy, peremes szája mosolyra* derült. Kínoktól barázdált arcara pirosság ömlött ki: — De jó ember vagy, tanító ! Izrael istene áldjon meg — terült szét talmudos hálálkodásra a szava. Myriám már kisurrant s edény csörömpölés hallatszott be. Az ötvös vacsorára gondolt s menni kívánt, hogy alkalmatlan ne legyen. Siettében válaszolta : — Krisztusomban az én áldásom Béke veled! — fordult ki a gyapjú függöny mögül. Myriám állt előtte. Invitáló adakozással szólt hozzá : j — Nem veted meg kínálásomat ? — mutatott a fügével, erdei eperrel s boros edényekkel rakott asztalra. Az ötvös megilletődött. Myriám megütközésnek vette : — Azt hiszem, haraggal távozol, ha meg nem öblíted szád borunkból s meg nem ,ízleled gyümölcsünket. — Az eper ? — csodálkozott el az ötvös a korai gyümölcsön. — Szabados parasztok hozták. — Még nem láttam, pedig hosszú egyházlátogatásaink idején sok kedveskedéssel adták jelét szeretetüknek a hívek — mondta s nem tudta, hogy ezen a földön ilyen lesz a föld népe : az idegennek adja első gyümölcsét is. Erika folyton arra sarkalta tanítóját, hogy a halászok között, a téglaégetők körében és a katonák előtt az egyenlőséget hirdesse. Piusz és az ötvös földízünek tartották s Erika rögeszméjének. Elég, hogy az Úr ban egyek, egy testnek a tagjai. Ha a türelmi rendeletet, az Ige szabad hirdetését megengednék, untig elégnek tartották. Az asszony látott jobban a jövőbe. Nagy Konstantin tíz év múlva olvassa az égről : In signo vinces ! Hogy addig mennyi vér öntözi a diadal útját; az Úr kezében van a vetés. Az ötvös el-eltünt rekkenő délutánokon. Ügy rebesgette vacsoránál, hogy Myriám s édesanyja gyarapítják a hitközséget. Hiú volt és tartós. Myriám megértő szavai s rajongása a hiúságát fogták meg. Nyalánkságával pedig lépre ment a mézekre, gyümölcsökre, holott mindezt a házban is elér hette. Erika szívét a szánakozással hálózta be: Milyen Isten nyomorékja a sátoros Sámuel özvegye. A Mester akarata szerint való cselekedet, ha meglátogatja Erikát kegyessége undorító betegekhez is elvitte. Útnak indította Myriámhoz is A lány várta az ötvöst, de jó képpel fogadta Erikát is. A viselkedése azonban a részeg tudatát ébresztette Erikában Hozzá köszörülődött az ötvöshöz. Ki s be járt-kelt, hogy alkalma legyen pillantásaival szemébe vágni, hozzá dörzsölőzködni. Erika asszony szemét semmi se kerülte el. Jó volt és részvétesen érdeklődött a beteg iránt, aki végtelenül megszerette. S megígérte neki, hogy meglátogatja máskor is. Az ötvös nem beszélt ma hozzá annyit. (Folft. J