Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-10 / 7. szám

193*. január 1«. Hágai alchimisták A középkor sötét művészete termelte ki a titkok útvesztőiben bolyongó fantasztikus emberfajtát, a átkos aranycsinálót. Szőlővenyígét«l ember vérig, állatok agyvelejéig, mindenben és mindenütt kerestek a nagy titkot, a bölcsek körét, amely a dolgok természetét megváltoztatja, aranyat és ezüstöt csinál a nemtelen fémekbár, birtokosát pedig hallatlan elő•yök urává teszi. A bölcsek köve nír. őrök ifjúság birtokában juttatja a* embert, leküzdi a járványokat, betegséget és minden bajt. A hágai konferencián az angol francia diplomácia a kisantanttai együtt meg van győződve arról, kogy megtalálja a bölcsek kövét, i politikai bölcsek kövét, amelynek rarázsereje jóbarátot csinál az ellenségből, békés adófizetővé teszi a hadisarccai agyonsanyargatott •emzeteket. Meg vannak győződve róla, hogy ez a politikai bölcsek köve egyrészt uj aranyakat termei a dolgozó népek verítékéből öt állam számára, másrészt ezeknek az államoknak biztosítja ac örök ifjúságot, amit a békeszerződésben értek eí. Kérdés, valódi-e ez a "bölcsek köve, vagy pedig, mint az nagyon sokszor előfordult a középkori aíchimédiában is, a sa fát fantáziájuknak, vagy esetleg egypár ügyes szélhámosnak estek áldozatul ezek a hágai alchimisták is. .i . . ,A német-francia • ellentét túlságosan éles ma még ahhoz, hogy a francia diplomácia biztosan elköny velhesse a Young-egyezményt. A seankcíók kérdésében Németország éppen .olyan hajthatatlan, vagy mondjuk népszövetségi nyélven,, hogy makacs, mint Magyarország. A bennünket érdeklő keleti jóvátétel ügyében pedig sikerült a •agyhatalmak egyoldalú protektorátusának elérni azt, h&gy a kisantant a nagyszerű pártfcJgás hatása alatt vérszemet kapott, külön blokkot csinált Hágában, összekapcsolta a három jóvátételi kérdést, úgyhogy most már az osztrák, a bufgár és a magyar jóvátétel csak egységes elvek alapján lehet majd elintézni. Es ha Tardieu miniszterelnök vasárnap volt szíves kijelenteni, kogy megdöbbentette a haszontaranságoknak az a tömege, amely lyei a nemzetközi politika á maga útját elzárja, "hogy a kérdések Ié•regére nem fordítanak gondot, valósággal megfulladnak a szavak özönében, akkor el kell ismernünk, hogy a francia miniszterelnök rátapintott a hágai alchimisták működéséire. Valóban az a legnagyobb baj, hogy a sok képmutató beszéd, szónoklat, ünnepélyes fogadás és szertartás tengerében elmerüléssel küzködő kicsiny szirt a realitások és józan belátás. Nehéz lesz fölrobbantani ugyanazoknak a nagyhatalmaknak a kis antant blokkját, akik maguk kovácsolták össze ezt a blokkot, éppen oryan nehéz, mintáhogy a középkor aíchímistájának nehéz volt megszabadulni a saját fantazmagóriájától, „merthiszen az emberi Wlefc csodálatos tulajdonsága, hogy önmagát is befolyásolni tudja és megőrülhet, téves utakra kerülhet, anélkül, hogy tudná. Ez az egyszerű lélektani megálla ptfás kívánkozik a hágai tárgyalások margójára, mert Hágában lassan-lassan nem látni a fától az erdőt, a problémáktól és a paragrafusoktól nem látszanak az elintézni való kérdések, pedig Európa testületileg egyet kíván Hágától: békét, a gazdasági válság megoldásinak előkészítését és a régi igazságtalanságok kiküszöbölését. Ezt nem titokzatos vegyészkedésseí, hanem a dolgoknak a nevükön való nevezésével lehet a legkönnyebben elérni, amíg ez nincs meg, addig hiányzik az egész ülésezés igazi" jogosultsága, őszinteség hiányában megmarad annak a rokkant népszövetségi kísérletnek, amtne*k eddig is ismertük és a hágai diplomaták nem gyakorlati erríberek, hanem a középkorból ittfelejtett alchimisták. A lelki tényezők szerepe a gazdasági bajok orvoslásánál írta: Andrássy Kálmán. A Budapesti Hírlap . f. évi 4. számának gazdasági rovatában, fenti cím alatt jelent meg egy nagyon érdekes tudósítás, a 'Magyar Cobden Szövetség gyűléséről, illetve e gyűlésen Fleissig Sándornak, az AngoI-fMagyar bank alelnökének előadásáról. Ez a Cobden Szövetség, mint ismeretes, a legmodernebb gazdasági 'érdekek müvelője, kutatója, nagy nemzetközi vonatkozásokban is s bizony nem mondhatni róla, hogy a leglysebbmérvü vallásos színezet is félrebillentené figyelmét szakkörén kívül. £s mégis, ilyen húrokat penget, mely pengetésre nem árt felfigyelni, alantabb mozgó gazdasági lelkeknek is. íme: »Fejtegetéseit — t. i. Fleissig S. — arra a meggondolásra alapiottta, hogy az államháztartás szanálása és a valuta stabilizációja után a magángazdaság lassan induló , belső újjáépítése a lelkek szanálása nélkül, nem válbB* tik sem teljéssé, sem pedig véglegesen megalapozottá. Az iparos és kereskedő talán csodálkozással hallja, hogy gazdasági bajainak orvoslása körül döntő szerepe jut a íelki tényezőknek. Igaz, hogy a fegélesebbszemü könyvrevizor sem találja meg üzleti könyvekben és mérlegekben a vállalatok sorsát el döntő pszichológiai rugókat, de ez nem változtat azon az egyszerű igazságon, hogy az olyan iparos, vagy kereskedő, aki csak a számlából és a kinlevőségei bónitásából igyekszik magának az üzletmenet képét és a további föladatai körét megrajzolni, nem ismeri a helyzete lényegét, hanem Ugy jár el, mint az az orvos, aki nem jut tui a beteg tüneti kezelésén.... Az adósszó szentsége, a kötelezettségek teljesítése, a magántulajdon éfve£nék tiszteletben tartása fog eljuttatni a lelkek szanálásához. Győzni kell annak a belátásnak, hogy a végletekig menő tisztesság nemcsak erkölcsi érték, hanem egyúttal e legjobb üzlet is.« íme, a tiszta arany csengései... Hát hiszen, ez a tisztajáratu gon dolkodásnak és érzésnek olyan természetes foíyománya, hogy bizonyosan még a nyíregyházi piaci rendőr is, midőn kibillenti a hamisított tejet, nem az edényben, nem a tehén tőgyében keresi a hibát, hanem a tulajdonos Telkületében. Vagy ha én, vagy bárki, megejtő reklám utján rendelünk valamely árut s megérkezve az áru, guta környékez annak felbontásakor, bizony nem a postaszolgálatnak kívánunk boldog ujesztendőt, sem az árut becsomagoló szoígti nak, hanem annak a kereskedőnek, vagy gyárosnak, kinek lelkületét a csalás ördöge szúrta nyársra es sütögeti a pokol tüzében. Száz szónak is egy a vége: az ember felkéből születik és jő ki minden olyan gondolat, tény, irányítás, mefy az egyéni" és társadalmi élet nyugodt fejlődését eszközölheti. Ezt a mozgató erőt látja az Angof-jMagyar bank alelnöke a maga nagy anyagi gépezet** forgásában és forgató kerekeiben. És hogy működnek azon millió és millió kerekek, melyek látva és lát hatatlanul, külön és egymásra hatásukban életnek nevezhetők? ennek meglátása alkalmazása, az a lelkiség, mely az anyagi mozgásokba tiszta képet mutat. Erre mutat, tiszta felki látással egy másik nagy bankdirektor, voft magyar pénzügyminiter a Bibliából — dr. Hegedűs Lóránt. Úgyszintén egy másik kiválóság, testi gyógyítás terén a lélek erősítése ügyében is elsőrendű orvos: dr. They Lóránt. Tudnék én ilyeneket szinte sorozatosan előállítani, az igazi műveltség bármelyik fokozatából, fent és alant. De legyen elég most ennyi. á közönségnek nem kell ezután okvetlen felkeresni a városi iktatót: postaládát helyeznek el a városháza kapujában (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az adminisztráció egyszerűsítésére vonatkozó miniszteri rendelet utasítja a városokat, hogy meg felelő helyen postaládát helyezzenek él az iratok felvétele céljából. Nyíregyháza polgármestere intézkedett a mérnöki hivatalbarf, hogy megfelelő méretű ládát készítsenek s helyezzék el. A láda a BMHH^HSSBBHHBEHHHBfflHI JLJP Z9l jffStk, H", m •y Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor RE6INALD DENNT legújabb vígjátéka 7 felvonásban DENNY BENŐSÜL REX A. CSODÁLÓ bravurfilmja 6 felvonásban A PRAIRIK KALÓZA • 1 iniiiiMi'iiwiii'iiiiBiiiiiirflaagBBKiE kapualjba kerül s .bjárki felhasználhatja a városhoz intézett ügyiratának gyors beküldése céljára. Ha valakinek bármely ügyben írásos beadványa lesz a városhoz, szabály szerűen felbélyegzi az iratot, ellát _ ja okmánybélyegekkei és jótékony sági bélyeggex, azután bedobja az iratot a város levélszekrényébe, ameiynék mérete olyan lesz, hogy jókora iratcsomagot is könnyen befogadhasson. A láda tartalmát naponként két óra előtt veszi ki a városi iktató, hogy a sürgős ügy darabok még aznap iktatás alá kerüljenek. A levelesláda megkiméli a közönséget a városháza emeletére való járástól és az esetleges folyosói' várakozástól, természetesen csak abban az esetben, ha pontosan tudja, milyen okmányra miféle bélyeget kell ragasztani. Ezér

t valószínű, hogy a városi levelesláda mellé ki fogják függeszteni a felbélyegzéshez szükséges utasítást is. A hideg téli napok alatt csökkenteni kell a rendőr őrszolgálati idejét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Öimos, szürke köd ereszkedett Nyíregyházára e hét elején, amely valami kimondhatatlan fásult, szomorúságot kölcsönöz a város hangulatának. A karcsú tornyok, a há zak büszke kupoláit elnyelte a sürü köd s az ember szeme nem repülhet, mint fürge madár a végtelenség felé. Az emberek, mintha valami titokzatos rém elől menekülnének szinte futva igyekeznek az utcákon, míg talpuk alatt fehér fogait csikorgatja a kövezetre tapadt hó. Csak a posztoló rendőr tipeg nagy csizmájában fáradhatatlan szorgalommal. Bundája fekete prémgallérján apró ezüstszilánkok csüngnek, rendőr leheletének apró jégvirágai. A rend és nyugalom, mindnyájunk életének és vagyonának biztonsága tőlünk csak egyszerű törvénytiszteletet és fegyelmet kiván de a rendőrtől kötelességtudást, önfeláldozást és fizikai gyötrelmet követel. Tizenötfokos metsző hidegben éjszaka, egyedül, egyhelyben 4 órát ácsorogni és éber figyelemmel kisérni az utca életének minden jelenségét, olyan emberfeletti teljesítmény, amely miatt csak a legnagyobb elismerés hangján írhatunk a derék rendőrlegénységről. "De az emberi méltányosság érdekében mégis kénytelenek vagyunk szót emelni e hosszú szolgálati idő ellen. Ha csak egy mód van arra, hogy a hideg idők alatt a 4 órás őrszolgálatot redukálni tudja a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője, rendelje el, mert ezzel nemcsak a humanizmus, hanem a köz érdekében is cselekszik, miután a félig megfagyott, meggémberedett ember nem láthatja ei tökéletesen szolgálatát. Egyelőre csak ideiglenesen mérték fel a városi köztemetőt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A rárosi köztemető kérdése mélyen érinti Nyíregyháza közönségét. Éveken át nagy nyugtalanságot okozott a temetők bekerltetlensége és rendezetlen volta. Most végre azt remélik, hogy a nagyobb városok példájára, központi igazgatás mellett mintaszerű lesz a nyíregyházi temetőkertek állapota is végre.