Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-09 / 6. szám
i 1930. január 9. jWlrfltYID&C. 7 * Amit a közönség észrevesz Panaszos levelek, észrevételek ét egyéb megszívlelendő aprc -^^ok A diszkrét illatszer avagy ének a hiszékenység vámszetíőlről Általános a panasz az egész országban, hogy az ipar és kereskedelem tönkre megy, mert a megélhetés ezerféle bajaival küzdő közönségnek megfogyatkozott a vásárlási kedve. Ezzel "szerhben azt tapasztalhatjuk, hogy olyan egyének használják ki a közönség hiszékenységét, akik sem az állam, sem a város fenntartásához egy fii lérrel sem járulnak hozzá. Ezek az illaberek emberek kaméleon módjára változtatják lakhcylüket és foglalkozásukat és mire jönne az adókivetés, sok esetben már nem csak a vármegyét hagyják el/ de még az országhatárokon is átlógnak. Hol templomalapitásí segélyért esedeznek kezeik között olyan nyomtatott Vgyüjtőivét szorongatva, amelyet a rendőrség sohasem látott, hol 'kórházi ápolásukról és messze otthonukról tartanak megtévesztő meséket, hol könyvügynökösködnek •'és 3 pengőért ajánljanak diszkönyveket, elhallgatva azt, hogy a három pengőket nem egyszersmindenkorra, hanem havonta és legalább egy éven át kell fizetniök. Megesik, hogy listát mutatnak fel a sok beszédtői agyongyötört háziaszszonynak és "előadják, hogy az nem baj ha nem is vásárol sémit, csak azt az ivet irják alá, amellyel igazolják majd küldőik előtt, hogy valóban voltak náluk és átvettek egy ingyen adott mintaküldeményt mondjuk egy darab szappant. Hogy aztán az aláirás milyen kötelezettséget jelent arról sok esetben a bíróságok tudnának tanúskodni, amikor a cég perelj mert az aláíró vonakodik átvenni a jó házi szappan készítéséről szóló ; vaskos könyvet. . ! Mindezeket azért mondottam el. j mert városunkban' egy ujabb fajta trükkel kezdenek doígozni a hiszékenység vámszedői. Az utcán menőknek diszkréten megsúgják, hojj^- igen szép zsebkendőik vannak, melyeket olcsón adnak el, tucatszámra, mivel azok más vá- ! rosbói ere'dnek. Máskor negyedli- 1 teres kifogástalanul adjusztált, i rendkívül színezett kölnivizet hordanak házról-házra és 9 pengő heiyeít 2 pengőért is odaadják mert újévi ajándékba kapták és pénzre van szükségük. Az üveg bőrlekötése kissé meg van repedve és érzik is a rémek illat. A megvásárló csak aztán jön rá, hogy az üvegben értéktelen viz van és hogy az árus ujjai között piciny szi vacsot tartott a legfinomabb illatszerrel megöntve. Amidőn a hölgyek figyelmét felhívom a most nálunk vendégszereplő illatszeres elegáns úrra, azt kérdem a ha&ságoktóf, hogy ha már január i-től a kerékpáron szaladgáló suszterinastól is arcképes igazolványt kivánnak, miért nem szorítják ezeket a vámszedőket arcképes igazolványok tartására és arra, hogy az aláirt rendelési lapok kópiáját hagyják ott a fhegrendelőnél. Egy megkárosított családanva. Mezőgazdaság Mezőgazdaság—Méhészet Irta: Körössy Lajos. I. A mezőgazdasági élet boldogu Iásának útjában mindjobban föltornyosuló s már . nemcsak egyéni, de társadalmi szempontból is katasztrófális következményekkel járható nehézségek arra kényszerítenek bennünket, hogy azok további terjedésének meggátlására alkalmas mindazon tényezőket igénybe vegyük, mik a bajok orvoslásához a legradikálisabb módszereknek ígérkeznek. Ezen őseinkről reánk maradt foglalkozás: . a mezőgazdaság van hivatva e nehézségek áthidalására, mi a kultura kezeinek átformálása következtében sokkal több oldalról és eredményesebben kihasználható jövedelmező foglalkozássá nemesedett. Állami intézmények alakultak, hol tudományos alapon kísérletező versengők gárdája igyekszik azon kitűzött célhoz, hogy uj rekordokat állítsanak föl az őstermelés világában. A technika terén is gyors iramban követik egymást az ujabb és ujabb találmányú eszközök, hogy azokat minél tökéletesebb és használhatóbb formában állítsák a többtermelés és az emberi kényelem szolgálatában. A tudomány sasszemei állandóan ott őrködnek a modern találmányok tábora fölött, hogy arbe nem töltött hézagok kiegészítésére ujabb még sokkal "tökéletesebb, ideálisabb találmányokat illesszenek a mezőgazdaság keretébe. Hiába! ma már minden foglalkozási ág rátermettséggel, ambícióval és a legmesszebbmenő körültekintéssef tartható fent abban a stádiumban, hogy az illető létérdekeit biztosithassa. Kívánatos voína tehát, hogy a mezőgazdasággal! összhangzatban levő és rendelkezésünkre álló mindazon haszonnyujtó mellékfoglalkozásokat, miknek felkarolása anyagi eredményeket ígér: a mezőgazdaság jövedelmezőségének szolgálatába állítani. Az általam ismert s a mezőgazdaságban felkarolásra legérdemesebbnek ajánlható mellékfoglalkozás, illetve gazdasági ág a méhészet, ami a mai, modern kor tudományos elveinek hatása alatt oly kiváló eredményeket nyújtó, nélkülözhetetlen gazdasági* ággá nemesedett, hogy ezen minőségében már fontos kiegészítő részét képezi a modern mezőgazdálkodásnak. A legújabb korban végzett tudományos kísérletezések kétségtelenül beigazolták, hogy a melleknek mezőgazdasági szempontból felbecsülhetetlen nagy értéke van. Ez főként ott nyilvánul meg, hogy a méhek telepétői 5 km. körzetben tenyésző, tehát a méhek röpkörzetébe eső mag és gyümölcstermő növényzetek megtermékenyítését az általuk végzett himporozás révén oiy nagymértékben elősegítik, hogy ugy a mag, mint a gyümölcstermés tekintetében beálló többtermelés nagymértékben emeli a gazdaság jövedelmét. A méhek ezen tevékenységének a gyakorlatban, hogy milyen nagy jelentősége vari, erre nézve hitelt érdemlő adatokkaf szolgál két ismert nevü ameikai tudós több eset ben megismételt azon eljárása, hogy az ugyanazon helyen tenyészR ledöntött bálvány. — ANyírvtdék regébe. Irta: Váth János. M3 Máriusz gonoszan ránevetett szemével Erikára, aki tudatára jutott, hogy tapintat tan volt és mélyen elpirult. Ám gondolat köréből nem zökkent ki »ha türelmi rende letet se, hogyan lehetne várni az egyenlősítést ?« Mélyen elszomorodott, hogy nem áll hat a világ elé az ötvössel. Most is milyen szép lenne, ha férj és feleségként állhatná nak itt Arra, hogy más róma nőkként együtt éljen rabszolgájával, legföljebb felszabadítva, sehogyse vitte rá a lélek. A száműzött rá se néz Erikára, aki gyászával folyton fülébe súgja Szeveruszt Cypria templomáig és vissza. Máriusz pedig még gonoszabb képet vág. Erikának a Mester szavai ötlenek eszébe : az én keresztem édes teher. És aláza tos lélekkel hordja vállain a megaláztatás terhét. A gályán adott ebéden is érzi, hogy kicserélték pamlagján a helyét." Egy feslett, rosszhírű nő kapja meg, Máriusz hetérája. Valéria az ilyesekhez hozzá volt szokva a romlott Rómában, de az egyenes beszédtől már elszokott. Eltalálták hát gondolatát, mi kor a tiszteletreméltó Erika ötödik helyen kapott jobb felől 'helyet. Messze esett érdeklődésétől. A nap lebukott a bazalt hegyek mögé. Körülcsókolta világbíró nagyságában a trónról letaszított halandót környezetével együtt. Valéria elmélázott, ahogy aranykoronája szinte láthatólag merült aranyból bíborba, bíborból violába, violából szürkébe, hamuba De a magábaszállás hamuhintéséig nem ju tott el, csak Erika lelke. A szürkeségben először csak a Vénusz tünt fel, mikor megindult a kétárbócos. Fáklyák gyúltak ki a hajón. Fényük ott lobogott a gálya körül a vízben. Arany, bíbor, kék, lila és az ég tudja, hány szin nem vonaglott, fonódott össze, bomlott szét körüle. A vitorlákon kigyuladt kísértetiességük. A színcsoda letakult a vízről, miikor távolba siklott a hajó, de annál fantasztikusabbá olvadt össze fölötte. Mint ha kigyuladt volna. Egy láng volt és egy égre csavarodó barna füstcsóva. Erika már a villája erkélyéről nézte és semmi gyönyörűséget se lelt benne. Hiúsá gok hiúságának tartotta. Néró égő Rómája jutott eszébe. S elfeledte, hogy a vanitatum vanitasból ő is hord a szívében egy vég zetes vágyat az egyenlőséget, v * Esdrás megint őrt állt s Myriám újra kísértette, hogy mutassa meg neki a keresztények gyülekezetét. — Mondtam, nincsenek még érdemeiid rá, hogy pártfogoljalak, örökkön kószálsz s bűnbe ejted tapasztalatlan bajtársaimat. Ha rossz vérednek parancsolsz, akkor... — Az anyámért! Nézd, mióta nyomja az ágyat. — Mégse ápolítod. Rosszon jár az eszed: a jótevőnk életét keserítenéd. Esdrás, hallgass meg ! Anyámnak beszéltem a Názáretiről, aki nagy próféta -. Isten fia, aki érettünk emberré lett. — Hát legyen nékem a te igéd szerint. Bízik, hogy a követői csudát tesznek vele. Vigasztalást adnak néki gyötrelmeiben. A katonát meggyőzte, látta fajtájának örökké az arcban kutató természetével, mert habozóan tétovázott: Na hát iszen, de rosszban ne sánti kálj ! — Nem, Esdrás Jó útra térek, meglásd. J Hát ki vigasztalja meg: Piusz, avagy a katekista ? Csak az ötvöst vezetnéd hozzá. — Te — gyanakodott a katona —nem ' mmmmmmmmmmmmsm jársz te egyenes úton ! Hanem, egy istenem, megkeserülöd, ha a dominát megbántod ! — Lándzsájával fenyegető mozdulatot tett. Hát elkíséred — tért reménnyel My ryám az útjára. — Tudod, hol lakunk. Tudom. Egy időben sok ecetet mért bátyád bor helyett a tömlőmbe. - Mikor jöttök ? — vette hallatlanba a leszólást. Strázsa után. Majd a halászoktól! A katekétával megérkezett a katona. Myriám teletöltötte tömlőjét palso- • melléki borral, amit a bátyja hozott anyja számára. Igaz, hogy sok jutott Cypria ré vén a pogány pap asztalára s szeretőinek is adott belőle dőzsölő hajnalok után, mikor haza kísérték az éjszakai tanyákról. Anyja azonban keveset fogyasztott a borból, mert a cseléd magára hagyta a nyomorékot. Legföljebb jó asszonyok látogattak be hozzá, de asszonyos nyelvükkel csak lánya viselt dolgaival háborgatták : Egyetlen lányod, aztán így viseli gondodat. — Ha idegenre bíznád is, kü lönben gondolna rád. — Jó fiad van, mért nem költözöl hozzá ? — A minapában is megbotránkozott viselkedésén az egész telep Myriám hetek óta beszélt a katekétáról s ami kevés szépet tudott, a kereszténységről. Jézus csodáiból egy-egy aranyszál megakadt a fülében s asszonyos csodálkozással beszélte bele anyja lelkébe, hogy az a bizakodás netovábbjával kapaszkodott a mentő szalmaszálba. A próféta, Mester, Rabbi, Krisztus gyakori emlegetése kifényesítette pöttönv kis cselédjének, a katekétának érdemét is. Az ötvös Ura nevében jött. A vigasztalás szavaival férkőzött a beteg lelkéhez. (Fölyt kör* i J