Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-09 / 6. szám

i 1930. január 9. jWlrfltYID&C. 7 * Amit a közönség észrevesz Panaszos levelek, észrevételek ét egyéb megszívlelendő aprc -^^ok A diszkrét illatszer avagy ének a hiszékenység vámszetíőlről Általános a panasz az egész or­szágban, hogy az ipar és kereske­delem tönkre megy, mert a meg­élhetés ezerféle bajaival küzdő kö­zönségnek megfogyatkozott a vá­sárlási kedve. Ezzel "szerhben azt tapasztalhatjuk, hogy olyan egyé­nek használják ki a közönség hi­székenységét, akik sem az állam, sem a város fenntartásához egy fii lérrel sem járulnak hozzá. Ezek az illaberek emberek kaméleon mód­jára változtatják lakhcylüket és foglalkozásukat és mire jönne az adókivetés, sok esetben már nem csak a vármegyét hagyják el/ de még az országhatárokon is átlóg­nak. Hol templomalapitásí segé­lyért esedeznek kezeik között olyan nyomtatott Vgyüjtőivét szo­rongatva, amelyet a rendőrség so­hasem látott, hol 'kórházi ápolá­sukról és messze otthonukról tar­tanak megtévesztő meséket, hol könyvügynökösködnek •'és 3 pen­gőért ajánljanak diszkönyveket, el­hallgatva azt, hogy a három pen­gőket nem egyszersmindenkorra, hanem havonta és legalább egy éven át kell fizetniök. Megesik, hogy listát mutatnak fel a sok beszédtői agyongyötört háziasz­szonynak és "előadják, hogy az nem baj ha nem is vásárol sémit, csak azt az ivet irják alá, amellyel iga­zolják majd küldőik előtt, hogy valóban voltak náluk és átvettek egy ingyen adott mintaküldeményt mondjuk egy darab szappant. Hogy aztán az aláirás milyen köte­lezettséget jelent arról sok eset­ben a bíróságok tudnának tanús­kodni, amikor a cég perelj mert az aláíró vonakodik átvenni a jó házi szappan készítéséről szóló ; vaskos könyvet. . ! Mindezeket azért mondottam el. j mert városunkban' egy ujabb fajta trükkel kezdenek doígozni a hi­székenység vámszedői. Az utcán menőknek diszkréten megsúgják, hojj^- igen szép zsebkendőik van­nak, melyeket olcsón adnak el, tucatszámra, mivel azok más vá- ! rosbói ere'dnek. Máskor negyedli- 1 teres kifogástalanul adjusztált, i rendkívül színezett kölnivizet hor­danak házról-házra és 9 pengő heiyeít 2 pengőért is odaadják mert újévi ajándékba kapták és pénzre van szükségük. Az üveg bőrlekötése kissé meg van reped­ve és érzik is a rémek illat. A megvásárló csak aztán jön rá, hogy az üvegben értéktelen viz van és hogy az árus ujjai között piciny szi vacsot tartott a legfinomabb illat­szerrel megöntve. Amidőn a hölgyek figyelmét fel­hívom a most nálunk vendégsze­replő illatszeres elegáns úrra, azt kérdem a ha&ságoktóf, hogy ha már január i-től a kerékpáron sza­ladgáló suszterinastól is arcképes igazolványt kivánnak, miért nem szorítják ezeket a vámszedőket arcképes igazolványok tartására és arra, hogy az aláirt rendelési la­pok kópiáját hagyják ott a fheg­rendelőnél. Egy megkárosított családanva. Mezőgazdaság Mezőgazdaság—Méhészet Irta: Körössy Lajos. I. A mezőgazdasági élet boldogu Iásának útjában mindjobban föl­tornyosuló s már . nemcsak egyéni, de társadalmi szempontból is ka­tasztrófális következményekkel jár­ható nehézségek arra kényszeríte­nek bennünket, hogy azok továb­bi terjedésének meggátlására al­kalmas mindazon tényezőket igény­be vegyük, mik a bajok orvoslásá­hoz a legradikálisabb módszerek­nek ígérkeznek. Ezen őseinkről reánk maradt foglalkozás: . a me­zőgazdaság van hivatva e nehéz­ségek áthidalására, mi a kultura kezeinek átformálása következté­ben sokkal több oldalról és ered­ményesebben kihasználható jöve­delmező foglalkozássá nemesedett. Állami intézmények alakultak, hol tudományos alapon kísérletező versengők gárdája igyekszik azon kitűzött célhoz, hogy uj rekordo­kat állítsanak föl az őstermelés vi­lágában. A technika terén is gyors iramban követik egymást az ujabb és ujabb találmányú eszközök, hogy azokat minél tökéletesebb és használhatóbb formában állítsák a többtermelés és az emberi kénye­lem szolgálatában. A tudomány sasszemei állandóan ott őrködnek a modern találmányok tábora fö­lött, hogy arbe nem töltött héza­gok kiegészítésére ujabb még sok­kal "tökéletesebb, ideálisabb talál­mányokat illesszenek a mezőgaz­daság keretébe. Hiába! ma már minden foglalko­zási ág rátermettséggel, ambíció­val és a legmesszebbmenő körülte­kintéssef tartható fent abban a stádiumban, hogy az illető létér­dekeit biztosithassa. Kívánatos voína tehát, hogy a mezőgazdasággal! összhangzatban levő és rendelkezésünkre álló mindazon haszonnyujtó mellékfog­lalkozásokat, miknek felkarolása anyagi eredményeket ígér: a me­zőgazdaság jövedelmezőségének szolgálatába állítani. Az általam ismert s a mezőgaz­daságban felkarolásra legérdeme­sebbnek ajánlható mellékfoglalko­zás, illetve gazdasági ág a méhé­szet, ami a mai, modern kor tudo­mányos elveinek hatása alatt oly kiváló eredményeket nyújtó, nélkü­lözhetetlen gazdasági* ággá neme­sedett, hogy ezen minőségében már fontos kiegészítő részét ké­pezi a modern mezőgazdálkodás­nak. A legújabb korban végzett tudo­mányos kísérletezések kétségtele­nül beigazolták, hogy a melleknek mezőgazdasági szempontból felbe­csülhetetlen nagy értéke van. Ez főként ott nyilvánul meg, hogy a méhek telepétői 5 km. körzetben tenyésző, tehát a méhek röpkörze­tébe eső mag és gyümölcstermő növényzetek megtermékenyítését az általuk végzett himporozás ré­vén oiy nagymértékben elősegítik, hogy ugy a mag, mint a gyümölcs­termés tekintetében beálló több­termelés nagymértékben emeli a gazdaság jövedelmét. A méhek ezen tevékenységének a gyakorlatban, hogy milyen nagy jelentősége vari, erre nézve hitelt érdemlő adatokkaf szolgál két is­mert nevü ameikai tudós több eset ben megismételt azon eljárása, hogy az ugyanazon helyen tenyész­R ledöntött bálvány. — ANyírvtdék regébe. Irta: Váth János. M3 Máriusz gonoszan ránevetett szemével Erikára, aki tudatára jutott, hogy tapintat tan volt és mélyen elpirult. Ám gondolat köréből nem zökkent ki »ha türelmi rende letet se, hogyan lehetne várni az egyenlősí­tést ?« Mélyen elszomorodott, hogy nem áll hat a világ elé az ötvössel. Most is milyen szép lenne, ha férj és feleségként állhatná nak itt Arra, hogy más róma nőkként együtt éljen rabszolgájával, legföljebb fel­szabadítva, sehogyse vitte rá a lélek. A száműzött rá se néz Erikára, aki gyászával folyton fülébe súgja Szeveruszt Cypria templomáig és vissza. Máriusz pedig még gonoszabb képet vág. Erikának a Mester szavai ötlenek eszé­be : az én keresztem édes teher. És aláza tos lélekkel hordja vállain a megaláztatás terhét. A gályán adott ebéden is érzi, hogy kicserélték pamlagján a helyét." Egy feslett, rosszhírű nő kapja meg, Máriusz hetérája. Valéria az ilyesekhez hozzá volt szokva a romlott Rómában, de az egyenes beszédtől már elszokott. Eltalálták hát gondolatát, mi kor a tiszteletreméltó Erika ötödik helyen kapott jobb felől 'helyet. Messze esett ér­deklődésétől. A nap lebukott a bazalt hegyek mögé. Körülcsókolta világbíró nagyságában a trón­ról letaszított halandót környezetével együtt. Valéria elmélázott, ahogy aranykoronája szinte láthatólag merült aranyból bíborba, bíborból violába, violából szürkébe, hamuba De a magábaszállás hamuhintéséig nem ju tott el, csak Erika lelke. A szürkeségben elő­ször csak a Vénusz tünt fel, mikor megin­dult a kétárbócos. Fáklyák gyúltak ki a hajón. Fényük ott lobogott a gálya körül a vízben. Arany, bíbor, kék, lila és az ég tudja, hány szin nem vonaglott, fonódott össze, bomlott szét körüle. A vitorlákon kigyuladt kísértetiességük. A színcsoda letakult a víz­ről, miikor távolba siklott a hajó, de annál fantasztikusabbá olvadt össze fölötte. Mint ha kigyuladt volna. Egy láng volt és egy égre csavarodó barna füstcsóva. Erika már a villája erkélyéről nézte és semmi gyönyörűséget se lelt benne. Hiúsá gok hiúságának tartotta. Néró égő Rómája jutott eszébe. S elfeledte, hogy a vanitatum vanitasból ő is hord a szívében egy vég zetes vágyat az egyenlőséget, v * Esdrás megint őrt állt s Myriám újra kísértette, hogy mutassa meg neki a ke­resztények gyülekezetét. — Mondtam, nincsenek még érdemeiid rá, hogy pártfogoljalak, örökkön kószálsz s bűnbe ejted tapasztalatlan bajtársaimat. Ha rossz vérednek parancsolsz, akkor... — Az anyámért! Nézd, mióta nyomja az ágyat. — Mégse ápolítod. Rosszon jár az eszed: a jótevőnk életét keserítenéd. Esdrás, hallgass meg ! Anyámnak beszéltem a Názáretiről, aki nagy próféta -. Isten fia, aki érettünk emberré lett. — Hát legyen nékem a te igéd szerint. Bízik, hogy a követői csudát tesznek vele. Vigasztalást adnak néki gyötrelmeiben. A katonát meggyőzte, látta fajtájának örökké az arcban kutató természetével, mert habozóan tétovázott: Na hát iszen, de rosszban ne sánti kálj ! — Nem, Esdrás Jó útra térek, meglásd. J Hát ki vigasztalja meg: Piusz, avagy a katekista ? Csak az ötvöst vezetnéd hozzá. — Te — gyanakodott a katona —nem ' mmmmmmmmmmmmsm jársz te egyenes úton ! Hanem, egy istenem, megkeserülöd, ha a dominát megbántod ! — Lándzsájával fenyegető mozdulatot tett. Hát elkíséred — tért reménnyel My ryám az útjára. — Tudod, hol lakunk. Tudom. Egy időben sok ecetet mért bátyád bor helyett a tömlőmbe. - Mikor jöttök ? — vette hallatlanba a leszólást. Strázsa után. Majd a halászoktól! A katekétával megérkezett a katona. Myriám teletöltötte tömlőjét palso- • melléki borral, amit a bátyja hozott anyja számára. Igaz, hogy sok jutott Cypria ré vén a pogány pap asztalára s szeretőinek is adott belőle dőzsölő hajnalok után, mikor haza kísérték az éjszakai tanyákról. Anyja azonban keveset fogyasztott a borból, mert a cseléd magára hagyta a nyomorékot. Leg­följebb jó asszonyok látogattak be hozzá, de asszonyos nyelvükkel csak lánya viselt dolgaival háborgatták : Egyetlen lányod, aztán így viseli gondodat. — Ha idegenre bíznád is, kü lönben gondolna rád. — Jó fiad van, mért nem költözöl hozzá ? — A minapában is megbotránkozott viselkedésén az egész telep Myriám hetek óta beszélt a katekétáról s ami kevés szépet tudott, a kereszténység­ről. Jézus csodáiból egy-egy aranyszál meg­akadt a fülében s asszonyos csodálkozással beszélte bele anyja lelkébe, hogy az a biza­kodás netovábbjával kapaszkodott a mentő szalmaszálba. A próféta, Mester, Rabbi, Krisztus gyakori emlegetése kifényesítette pöttönv kis cselédjének, a katekétának érde­mét is. Az ötvös Ura nevében jött. A vigasz­talás szavaival férkőzött a beteg lelkéhez. (Fölyt kör* i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom