Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-09 / 6. szám

1930. január 8. sebb birtokokra esö átlagos teher majdnem kétszerese az összes nagybirtokok terhének. Leginkább az Alföld birtokai van­nak eladósodva, persze itt is leg­nagyobb mértékben az 50 kataszt­rális holdnál kisebb birtokok. A %tsbirtokra esö teher ka­tasztrális holdanként megkö­zelíti a 400 pengőt. is, viszont általánosságban a meg­terhelt földbirtokok minden ka­tasztrális holdjára csak mintegy 200 pengőre rugó teher jut, a ter­hek összege pedig nem nagyobb a földbirtokok mai átlagos értékének 30 százalékánál. Szomorú az az adat, hogy a terhek legnagyobb hányada f51.4 százaléka) nem törlesz­tései kölcsön mig a törlesztéses kölcsönök arány száma mindössze 21.2 százalék. Az összes tehernek több mint 36 százaléka az 50 katasztrális hold­nál kisebb birtokokra nehezedő nem törlesztéses kölcsön. Ez az adat egymagában is beszédesen megvilágítja, hogy milyen fontos volna ezeket a kölcsönöket hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönökké átváltoztatni. A kamatokra vonatkozó adatszol­gáltatás ugyancsak azt mutatja, hogy a kisebb birtokok terhei sú­lyosabbak. Az 50 katasztrális holdnál ki­sebb birtokoknál a teher ép­pen háromszorosa annak a ka­mat tehernek amelyet a nagy­birtok visel. Az év első felében a terhek uj­bó! emelkedtek, még pedig 173.1 millió pengővel, ami 16.7 millió­val "haladja meg az előző félcv­beu tapasztalt emelkedést. Ezut­ial a legnagyobb emelkedés a Du­nántúlra esett, ahoi'a földbirtokok eladdig legkevésbé voltak eladó­sodva jwIr íR YiD Éie . 7 Az uj esztendő ionepei Tallózás az idei kalendáriumban. Az uj esztendő naptárában la­pozgatva sok érdekességet, he­lyesebben sok embert érdeklő dol­got találhatunk. Mindenekelőtt sokakat érdekei a pirosbetüs ünnepek száma, me­lyek minden évben aszerint vál­toznak, hogy a katholikus egyház­nak egyszersmind törvénykezési szünetet is jelentő ünnepei közül hány esik össze történetesen az amúgy is szünetet jelentő vasár­napokkal. A katholikus egyháznak éven kint 17 oly ünnepe van, melyek nálunk törvénykezési szünetet is jelentenek. Ezek közül kettő Hús­vétvasárnap és pünkösdvasámap miután ezek amúgy is munka szünetes napra esnek nem sza­porítják az ünnepi pihenő napok számát, marad tehát tizenöt ün­nepnap a vasárnapokon kívül. Hozzájön ehhez még a nemzeti ünnepünk, Szent Isván napja. Nép szokás szerint legalább félnapi ün nep még a farsang utolsó napja és a munkásoknak május elseje. Hiva^­tafos félünnep még március 15­ike is. Az 53 vasárnapon kivül még 19 nap olyan, melyeken a lakosság egyes rétegei legalább részleges ünnepi riüunkaszünetet tarthatnak Ezekbői 1929-ben 3 ünnepnap esett vasárnapra, (vízkereszt, Kis­asszony napja, Mária fogant.) míg az uj" esztendőben csak két külön ünnep, (Gyergyaszentelő és Péter-Pál "napja) esik majd vasár­napra és igy 71 nap lesz olyan­nak tekinthető, mely ünnepszám­ba megy és ezek közüT 66 a piros­betüs naptári ünnepnapok száma. Külön ünnepnapok nélküli, csu­pán vasárnapi pihenőkre szorítko­zó hónapok lesznek: február, ju­lius és október. Öt pirosbetüs ünnepe lesz a va­sárnapokkal együtt az április, má­jus és szeptember hónapoknak. Hat pirosbetüs ünnepnapja lesz a január, március és november hó­napoknak. Hét pirosbetüs ünnep­napja lesz augusztus és december hónapoknak. Az ünnepi pihenőknek egy hó­napra vagy hétre való összetorló­dása nem mindenkinek kedvére való. A darabszámra, vagy nap­számra dolgozó munkások kerese­tét sokszor njpgröviditi a munka­szüneti alkalmak torlódása és külö nősen az iparban hat az üzemekre zavaróan, ha legyes ünnepnapok va sárnap előttre, vagy utána esve, kettős ünnepek keletkeznek. Ily kettős ünnepekben bő része lesz az uj esztendőnek. Ilyen kettős ünnep voít januárban, amikor a Vízkereszt hétfőre esett. Kettős ünnep fesz a húsvéti és pünkösdi ünnepeken *kivüí" szeptemberben, amikor Kisasszony-napja esik hét­főre, novemberben, amikor Minden szentek napja esik szombatra és decemberben, amikor Mária napja esik hétfőre. A karácsony csak­nem négy napos ünnep lesz, mert csütörtöki és pénteki napra foe fsm á két tulajdonképeni ünnep­nap sa szombati egy dolgozónap kedvéért igen .sok ipariizem nem fogja felvenni a munkát. A fiatalság, de az iparosok és kereskedők szempontjából is fon­tos még, hogy milyen hosszú fesz a farsang? E tekintetben panasz­ra nem lesz ok, mert teljes három héttel hosszabb lesz, mint az el­múlt esztendőben. Március 2-án *lesz farsang vasárnap és ennek megfelelően későbbre esik a hus­vCt és pünkösd is. Húsvét április huszadikára esvén, erre az időre igazán elkészülhetnek már a höl­gyek tavaszi toilettjei. Csak pénz is legyen elég hozzá, ezt azonban a kalendárium már nem tudja sem megjósolni, sem garantálni. Nyíregyházán január végén lesz az első hangos film bemutatása a Városi Mozgóban (A Nyirvidék tudósítójától.) Alig mult el hat esztendeje an­nak, hogy egy jeles osztrák mér­nök, Nussbaumer Ottó a Marroni­féle drótnélküli táviró alapgondo­latából kiindulva, megalkotta az első rádiókészüléket. Ennek a találmánynak belátha­tatlan lehetősége nyílott a fejlődés terén, mert az emberiség széles néprétegeit tudjuk általa megismer tetni a művészettel, kultúrával. Különösen a rádió vagy hangos­film korszakalkotó felfedezése óta haladt jelentősen előre külföldön a komoly értéket jelentő népokta­tás, mert a film szereplői nemcsak az arcmimikával és gesztusokkal fe­jezik ki az emberi lélek rejtett ér­zelmeit, hanem a szavakba formált gondolat erejével is. A hangosfilm forradalmositani fogja a szinmüvészetet, amely ed­dig a szinpad falai közé volt zár­va, mert a filmfelvételek az irró fantáziájának szabad szárnyalását teszik lehetővé, minden megkötött­ség nélkül. örömmel értesülünk tehát arról, hogy a Városi Mozgó igazgatósi­ga nigy anyagi áldozatok ' árán megállapodást kötött egy német filmvállaiattal és egy hangosfilm készüléket szereltet be még ezen a héten a Városi Mozgó gépházába. Az első hangosfilmbemutató ja­nuár végén, valószínűleg 20—25-ike között lesz. Az Ufa nagy hangos­film attrakcióját, a »Mámor kerin gót« pergetik le a b^jos Maedy Christians és Hans Stüve szerep, lésével. Nyíregyháza mozilátogató közön­sége óriási érdeklődéssel várja a hangosfilm első bemutatását. Nyíregyházán bon! zászlói Zajly Ferenc az Indiát jarl Indós, aki több mint negyyen millió magyar rokont talált kntató útján lannár 18-án tartje meg vetített iéjes előadását (A »Nyírvidéki tudósitójától.) Zajty Ferenc a kiváló orientalista az elmúlt évben valóságos forradalmat vert fel a magyar rokonsággal foglalkozó konzervatív tudósok világában az­zal, hegy feltárta indiai utcának eredményeit. Zajty Ferenc 1929­ben érkezett haza Indiából, Ma­gariából, ahoi 12 millió lelket számláló magyar népet, 30 millió fehér és fekete hunt talált, 2000 éves hun palotára bukkant, Bihar és Maros nevü folyókra, Biharvár ne­vű városra akadt. Utja közben egy gulyás, akit ott gujárnak nevez­nek, igy fogadta a magyar kuta­tót: Mi magarok vágunk. Zajty, Január 8. és 9., szerdán és csütörtökön 5, 7 éi 9 órakor RE6INALD DENNT legújabb vígjátéka 7 felvonásban DENNY BENŐSÜL REX-A CSODÁLÓ bravurfilmja 6 felvonásban A PRAIRIK KALÓZA irm tabletták csak oi eredeti csomago­lásban a zöld sinlo^S"! va­lódiak; minden t»Mct16n "Aspirin 0.5" felírás !Alha­tó. Ügyeljen erre mindig I akire eleinte hitetlenül és kétel­kedőn tekintettek, szerencsére kéz­zel fogható dokumentumokat is hozott magyar rokonaink köréből. Három és fél métermázsa sulyu néprajzi tárggyal jött haza. Ho­zott indiai magar szőtteseket, hangszert, elhozta a tárogató féle hangszeren kisért pásztornótát, amely az 'ősi formájú magyar pász­ttjrdalokkal rokon és amelynek hal­latára könny szökik a szemünkbe, annyira megérezzük benne a test­véri szív dobbanását. Már tavaly felkérték Zajty Fe­rencet, hogy szenzációs utazásának dokumentumait mutassa be Nyír­egyházán is, hiszen Zajty szabol­csi' származású njfehértói születé­íü ember, akire méltán büszke le­het Bessenyei vármegyéje. Most Zajty Ferenc levélben tu­datta a Bessenyei Kör titkárával és Kiss Lajos muzeumigazgató­yal, hogy január 18-án, szombaton megtartja előadását N^regyházán, a Bessenyei Kör Iiceáhs szakosz­tályának rendezésében. Ez az előadás nagyjelentőségű fesz a magyar rokonság kérdésé­nek történetében, mert Zajty Fe­renc itt fog most már félreérthe­tetlen gesztussal" zászlót bontani és innen a magyar megujhódás el­ső harsonásának, Bessenyei Györgynek hazajából lengeti még a rokonság meleg érzésének a testvéri zászlót, az indiai rokonok felé. Ennek az előadásnak méltó ke­retben keh elhangzania. A Kos­suth reálgimnázium nagytermé­ben belépődíj mellőzésével rendezi a üessenyei Kör az előadást, ame­lyen Zajty befogja mutatni a sza­bolcsiaknak azt a száznegyven ve­titettképet, amely eredeti indiai feivételei nyomán készült és amely­képeken a rokon magyarok és hunok életébe nyerünk betekin­tést. Valószínűleg heves tudomá­nyos harcokat vált lei ez a nyír­egyházi előadás, mert már a prog­ramadás nélkül csupán informatív célokból" Budapesten megtartott előadásai nyomán hatalmas vissz­hang támadt a magyar rokonság Icérdése iránt érdeklődők köreiben. Nyíregyháza itt azt a szerepet fog­ja betölteni, amelyet Nagyvárad töltött be az uj magyar irodalom első harcosaínak csatasorbaállása­kor, amikor a holnaposok rajának kiindulási állomáshelye volt. Kétségtelen, hogy a gimnázium nagyterme szűknek fog bizonyulni a január 18-iki élőadáson, ameTy olyan élménnyel várja a közön­séget, amely a maga nemében pá­ratfan és Zajtynak az a reménye, hogy Szabolcs társadalmának ve­zetősége előtt tegye meg nyilat­kozatait a nevezetes előadáson, minden bizonnyal valóra válik. TIS ZTA RONGYOT mennyiségbc& kiadóbirataSmC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom