Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-31 / 25. szám

JfWÍHYlDBIC 1930. január 31. nyíregyházán 634 opfálási esetben eddig 240 optálő állampolgárságát ismerte el a belügyminiszter Az elmúlt évben a belügyminiszter 26 nyíregyházi lakost honosított vissza a tavalyi 30-at szemben, 12 optáló állampolgárságát ismerte el s £z állampolgársági kötelékből 5 (2) nyíregyházi illetőségűt bocsátott el, mig két egyén visszahonositását nem engedélyezte. Az 1921—22 évben beS

jelentett 634 optálás közül az elmúlt év végéig 240 optáló magyar állampolgárságát ismerte el a belügyminisztérium és igy több, mint fele az optálásóknak ma sem nyert elintézést, aminek nagyrészt az az oka, hogy az optálók a belügyminisztérium által kivánt okmánvo kat beszerezni nem tudták. Dr. Révész Imre második előadása az egyházról a Leánykálvinenmban fia azzal kezdjük beszámoi.Ó!n(kiat, hogy a tornaterem ismét zsúfolásig megtelt és hogy ott láthattuk a nyíregyházi refonmátusok * előkelőségeit — nem mondunk semmi újságot, me

rt a Révész-előadásoknak ez már — azt mondhatnék — szinte hagyományos miliője. A 84. dicséret eléneklésével kezdődött a vallásos délután, majd dr Fereroczy Károly olvasott igét (Ef. 4. 1 16) és imádkozott alázatos buzgósággal. Ezután Keny hr.rz Boriska IV. polg. oszt. tanuló szavalta cl értehitegan Gárdonyi Géza: Virágvasárnapi legenda cimü bityiai témájú versét. A következő műsorszám a Dobai nővérek triója volt. A leheletszerűen finom Schumann-dal áhitata meleg közvetlenséggel fogta meg a hallgatóság lelkét s ha azt mondjuk, hogy a trió zenei előadása Szitlia ]oli kifogástalan harmónium kíséretével a Leánykálvineum műsorszámai közt a legelőkelőbbek közé rangsorolandó, a hallgatóság" egyértelmű közhangulatát tolmácsoljuk. Dr Révész Imre a január 1 8-i előadásának premisszáiból indult ki. Ez alkalommal a láthatatlan és látható, az igaz és nem igaz egyház attribútumaival foglalkozott. A tétel a theoiógiánák is elég kemény diója, de dr Révész Imre fölényes tudása oly biztos kézzel nyúlt bele a tétel körül évszázadok óta gomolygó ellentmondások, tévedések és hamis tanítások káoszába, hogy a Leánykálvineum nem theologus hallgatósága is feszült figyelemmel és el iniem lankadó érdeklődéssel kisérte és követte a veszedelmesen mély szakadékok és szédítően magas hágók utjain az előkelő vezetőt a teljes megértés nagyszerű kilátásához. Az előadás menetét a következőkben vázol itatjuk: A keresztyén emberre nem esetlegesség az , hogy beletartozik-e az egyházba vagy nérn. Az egyházban hinni épen annyi, mint hinni a Szentháromság egy, örök Istenben. Az egyház ház, test és szőlőtő, tehát élő organizmus és annak tagjai Krisztuson épülnek, Krisztussal élnek és Krisztusból táplálkoznak; ez a bibliai értelme a/, egyházbanlételnek. Ha most továbtynenőleg, az egyház jellemvonásaival akarunk megismerkedni, itt sok nyilt és elmérgesedett kérdéssel találkozunk, amelyeknek megoldása nagyon egyszerű a bibliai alapon. A s megnemértés onnan van, hogy a ' vitatkozó felek .nem állanak közös alapon. Az egyház egyik jellemvonása az. hogy láthatatlan. Az egyház a maga bibliai lényegében, krisztustesti mivoltában csak láthatatlan lehet. További attribútumai, hogy egy, szent és közönsége*. A keresztény jelző pleonazmus. mert, hogy az egyház keresztyén, az éppen annyira természetes, mint ahogy a zsinagóga zsidó- Az egyház egy, mert Krisztus egy, akinek az egyház teste, mint ahogy Pál apostol mondja az Efezusi levél 4. részének 4. és 5. verseiben. Amilyen egy, olyan szent, mert az Isten választottaiból, az ő örök és dicsőséges céljaira félretettekből áll. Az előbbiekből következik, hogy közönséges. Itt a -közönséges*'. szónak ne a mai értelmére gondoljunk, amely az »ü«nepi«-nek és a »rendkivű!i«-nek az ellentéte, hanem arra a régi értelmére, amelyet a mi kálvinista őseinek és ezek között az olyan nagyok is, mint Méliusz, büszkén használtak, bogy t. i. egyetemes, vagyis az égése világra kiterjedő, máéként — kathoiikus! Igenis, mi vagyunk a szí) igazi értelmébeai a katholikusok, akik emellé nem teszünk sem helynévi, sem nemzeti korlátozó jelzőt, mert ezzel a szó valódi értelmét tennők semmivé. Az egyháznak ezen jellemvonásait érzékileg nem lehet megállapítani, ezek csak a hit tárgyai lehetnek, azért van az ősi hitvallásainkban az, hogy »hiszek egy közönséges anyaszentegyházai- Az igazi egyház a maga valódi lényege szerint láthatatlan. Ezzel azon tori nem ugy vagyunk, mint Swift, Gulliver utazásának levegőben lebegő acélszigetének láthatatlan városával, ahová csak a kiváltságosak juthatnak fel és ahol a tudósok végzik a maguk elvont csillagászati számításait, nem törődvje a lent levőkkel. A Krisztus egyháza nem ilyen elvont. uszó sziget. Ahogy emberi, látható testbe öltöztette a mi mennyei Atyánk az Ő Szent Fiát, az egyházról is azt akarja, hogy öltsön testet, hogy az Ö országának élőképéül szolgáljon ebbjen az elfordult világban, hogy legyen az uj világot magába záró Noé bárkája, addig is, míg' eljövend az uj éggel és uj földdel a Krisztus "teljes és diadalmas királysága. Ez a földi egyház nem lehet sem egy, sem szerit, sem közönséges. A földi, látható egyház sok tnépek, korok, országok és theológiai felfogások szerint. Ezeknek a sokaságában van hjenne a láthatatlan egyház. Ez nem szent. A gyalomhoz (Maté 13. r. 24 és 48- vers) és a konkolyos búzaföldhöz hasonlít (Máté 13- r, 24 30. vers), ahol a kiválogatásig, illetve az aratásig együtt vannak a jók és gonoszok. Az egyetemesség f (katholicitás) sem állapitható meg tapasztalatilag, mert ez partikularizmust és szemben álló feleket mutat. Itt a melegágya és a keserűgyökére a római egyház eltévelyedésének, amelyik a Krisztus egyházával szemben, a rómait tartja egynek, szentnek és közönségesnek, amit bibliai alapon mondani nem lehet. A láthatatlan azonban a láthatóban bpnne van, mint a testben a lélek, mint a szemben a napfény, mint a testben az ideg s az idegben az akarat. S a látható egyházak bármily vegyes társaságok is, mégis az igazságnak oszlopai és erősségei. A láthatatlan egyház tagjai beletartoznak a láthatóba. Itt a biblia' példákra hivatkozott az előadó: Comélüusra és a tömlöqtartóra s Gárdonyinak Szent Péter és az ördög versenORVOSOK, ÜGYVÉDEK 400 pengő 1 e f i z e t é 1 e stáa napi 13 P 50 fillér rtaíletfizetéi Mellett ssállit*nk MORRIS MIIKOR 22 ióerős, 4 üicns csukott *ie«iély*utomofciU. Angol vezetőmárkaí 5 liter benzinfogyasztás 100 km.-re. John Fowíer & C«. Merris Aatok Képviselete, Bud»p«st. VI.. Andrásxy-út 2

8 274-25 géséről szóló elbeszélésével világította meg szinte kézzelfoghatókig — a nagy igazságot, hogy az Isten munkája kegyelmi munkaMajd arról szólt, hogy az egyház anya. Kálvin János és Augustinus egyértelmű megállapításával érvel, amely szerint »nem lehet SÍZ Istenatyja annak, akinek az egyház nem anyja (abere Hnon potest patrem Deum, ((ni non liabet eccle.siam matrem). Az egyházba bele szüle "tüiik s amint anyánkat, ugy egyházunkat sem választhatjuk meg. Mt csak elfogadhatjuk hálával, hogy az Isten nekünk egyházat adott. Az igaz egyházat azonban keresnünk kell! A látható igaz egyház ismertető jegyeiről szólott még dr Révész, amelyek a hamisítatlan igehirdetés, ennek hiteléül e Krisztustól adott sacramenlumok tiszta kiszolgáltatása és a belső fegyelem. A római egyháznak itt többlete., hogy az egyházon szerűi tök. Krisztus földi helytartója uralkodik, az evangélikusoknál pedig: hiányzik a fegyelem jelentőségé írek helyes értékelése. Aki megismeri a világosságot kövesse! A hit hűség meggyőződéstől átfűtött, emelkedett szózatával fejezte be dr Révész hatalmas előadását. A vallásos est a i 38. zsoltár eléncklésével ért véget. (N. V.) Képzőművészet ~ Zene A hannoveri „Inrier" írja: ?a drezdai vonósnégyes játékában a nemes hangszín párosnlt a kifejezés mélységével A világhírt kvartett febrsár 4 é* mstatkezik be Nyíregyházái (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A hannoveri Kurier van előttünk. A hatalmas német lap » Nyíregyházán február 4-én fellépő drezdai vonósnégyesről a többek között a következőket írja: »Ezelőtt két esztendővel ismertük meg a drezdai vonósnégyest mint olyan kamarazene-egyesülést, mely fáradhatatlanul ural műiden technikai kérdést s nagy művészi értékeivei mély benyomást keltett. Semmiféle dicséret nem túlzott a belső és külső összejátszás tökéletességére, arra a léEi taija Bég a ku Miatyánket? A Temaringa. a kunhalom, meg a kupolás. Érdekes felhívással fordul az alföldi gazdákhoz a Szegeden székelő Alföldkutatő Bizottság. Ez a bizottság, amelynek élén Bibó István dr. egyetemi könyvtárigazgató áll, a magyar oépnyelvészeti, társadalmi és néprajzi múltjának a kutatásával foglalkozik és fyüjt adatokat. Adatgyűjtő munkájának szolgálatában áll a most kiadott felhívása is, amely a következő 7 kérdést teszi fel: 1. Élnek-e még az Alföldön oly öreg emberek, akik tudják a kunnyelvű Miatyánkot? Kik ezek, hol laknak, kitől tanulták és hogyan hangzik .— tudomásuk szerint ez az imádság? 2. Minek tartja az alföldi magyar nép az őskori kőbaltát ? Milyen célra használja? Miféle babonák fűződnek hozzá? 3. Szokás-e az alföldi magyar népnél temetés alkalmával a már felhantolt sir körüljárása ? Ha igen, ének hangja mellett-*, vagy anélkül? lekből folyó muzsikára, mellyel a Beethoven és Schumann kvartettjei brillíroztak. A Beethoven-kvartett főtémáinak kifejezésében lenyűgöző erő nyilvánult meg. — Mindkét mű lassú tételét gyönyörűen hozták, mind a négy hang szernél nemes hangszín egyesült a kifejezés mélységével.« A vonósnégyes hasonló hatást váltott ki a legnagyobb zenei központokban. A nyíregyházi hangverseny jegyeit Dioker Gyula árusítja . ' 4. Népvándoriási temetőkben olykor csontfésüt is találni a halott feje mellett, vagy feje alatt, sőt állítólag Kisszomborban még ma is eltemetik a halottal azt a fésűt, amivel utoljára megfésülték. Ki tud róla, hogy az ország mely részén van még szokásban a halottnak fésűvel való eltemetése? 5. Ismert-e az alföldi nép a »Kunhalom« szót? Hol ismerik és mit értenek ez alatt ? 6. Ismerik-e valahol e kifejezéseket : »Rád nézett a Temaringa. : >Kergesd ki a Temaringát«? 7. Mit jelent a nép nyelvében a »kupol« ige? 479Ha sikereket akar elérni, buli és estélyi ruháit az „ERZSÉBET" ruhaszalonban varrassa Zrínyi Ilona-utca 6. sz.