Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-31 / 25. szám

jrtÍRYIDÉK. Nyíregyháza város 500.000 pengő függőkölcsön felvételére kényszerül, hogy számlatartozásait, valamint az egyházaknál és iskoláknál fennálló hátralékait fizetni tudja i pénzügyi szakosztályok bizottsági kftldtek ki a Táros tartozásainak átvizsgálására 1930. jonuár 31. -vei szemben. Tanoncot 70 kereskedő és gyár­iparos szerződtetett, mig 1928-ban 94-en. Munkakönyvet 18 ipari alkalma­zott váltott, az 1928 cvi 36-tai szemben. Telepengedély mindössze 4 eset­ben adatott ki, amelyek vala­mennyije kisüzem volt. Nagy a pénzhiány az élelmi­szer piacon is. Az élelmiszerpiacokon a pénzhiány s ennek következményeként a vá­sárlási kedv szintén erősen érez­teti Itatását. A felhozatal a szük­ségletet állandóan jóval megha­ladja s a nagy kínálat folytán az irak nagymértékben csökkentek. Az elmúlt év folyamán 40 mun­kaadó 839 munkással kötött gaz­dasági munkásszerződést. A mun­kásszerződések megkötését és ál­talában mezőgazdasági munkások alkalmazását erősen befolyásolta ta az áprilisiján már ismertté vált rendkívüli nagy fagykár. Kgvéb­ként a szerződések teljesítése na­gyobb zavar nélkül folyt le, ugy, hogy hatósági intézkedésekre szük­ség nem volt. Az 1929 évben, agy mint azt megelőzően is a kincstár részére 122 gazdaság termelt dohányt. Száznegyven aj lakás épült Ifiregykázán az elanlt évben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A gazdasági élet pangásának jeleként az elmúlt évben mini­mumra csökkent az építkezési kedv Nyíregyházán. Az építkezé­sekről a város polgármestere a következőket jelenti évi beszámo­lójában : 1929 évben a szabályozási ter­vet nagyobb mértékben csak a Vay Ádám utcai burkolat készí­tésével kapcsolatosan hajtottuk végre. Ezen az útvonalon kisajá­tításra került a Vay Ádám-u. 65. és 67 szám alatti telkeknek sza­bályozási vonalon belül eső része Ugyancsak ezen útvonalon folya­matban van a 69-cs számú telek kisajátítása. Ezen telek tulajdo­nosával eddig a békés megegye­zés nem sikerült. A szabályozási tervnek nagyobb arányú végrehaj­tását a nehéz gazdasági viszonyok lehetetlenné tették és igy a város csak az egyes magánépitkezések alkalmával esetenkint foganatosí­totta a szabályozási tervnek rész­beni Végrehajtását. A magánépitkezési ügydarabok száma 523 volt. Ez a mull évihez viszonyítva 394 darabbal csökkent Az elintézett kérelmek a követ­kezőképpen oszlottak meg: enge­délyt kaptak egy darab 6 szobás, 2 darab öt szobás, 6 darab négy­szobás, 2í darab háromszobás, 57­darab kétszobás, 57 darab egyszo­bás lakás építésére, egy emelet rá­építésre ötszobás lakással, 46 da­rab lakás átalakításra, 29 darab lakóház toldalék építésére, 9 da­rab üzlethelyiség, 11 darab mű­hely és raktár écpitésére, 34 darab melléképület építésére, 44 darab nád és zsindelyfedésnek tűzbiztos anyaggal való kicserélésére, 30 da­rabb kisebb építkezésekre, 82 da­rab épületjavitásra és 8 darab sír­bolt építésére. Elintéztek 26 da­rab épitésrendőri panaszt. Ezek szerint 1929-ben 145 da­rab uj lakás épült, illetve fog épülni. A lakásszaporulat 141 uj lakás, ez az 1928 évihez VÍS/.CM nyitva 175 darabbal kevesebb. Az újonnan épült lakóházak közül 23 régi vásártéri O.F.B. telken. 15 darab pedig az eletói O.F.B. tel­keken épült. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A városháza kistermében tegnap délután a gazdasági és pénzügyi szakosztályok ültek össze, hogy a házipénztár fizetőképességének helyreállítására keressenek valami­lyen megoldást. Nyíregyháza város pénzügyi helyzete az elmúlt két szomorú esztendő alatt fokozato­san leromlott s ma a legsürgősebb és legradikálisabb segítségre van szüksége. Azonban Nyíregyháza pénzügyi krízise nem speciális jelenség, ha­nem az aggonizáló ország súlyos betegségének folyománya. Köztudomásu. hogy az ország ösz­szes városai és községei nyomasz­tó anyagi gondokkai küzdenek és ez az anyagi leromlás egyedül az általános nehéz gazdasági helyzet­tel magyarázható. A házipénztár jelenlegi állapo ta akkor is feltétlenül bekövdl kezett volna, ha a város egy mértéktetesebb városfejlesz­tő programmot hajtott volna végre. Bencs Kálmán dr. m. kir. kor­mányfőtanácsos polgármester nyi­totta meg a pénzügyi bizottság gyűlését, majd Szentpétery Endre dr. pénzügyi tanácsnok ismertet­te a számvevőség jelentését a vá­ros házipénztárának helyzetéről, amely a következőkép szól: Az 1930. évi költségvetés meg­állapítása idején a közgyűlés uta­sította a polgármestert, hogv az 1929 .év végével a házipénztár elmaradt bevételeit és kifizetet­len számlatartozását egybevetve te gyen előterjesztést a pénztár fi­zetőképességének biztosítására. A városnak nincs pénzkészlete s a különböző adóhátralékokból fennálló kinnlevőségek az 1929. év­végével 678.337 pengőre rúgtak. Ezzel szemben a cselekvő hátra­lék, amellyel a város tartozik 786.827 pengő és 74 fillér, tehát a kinlevőségeket a város tar tozása 108.490 pengő és 59 fillérrel haladja tul. A város a s?.ámlatartozásokat, valamint a közhivataloknál, egy­házaknál és iskoláknál fennálló tartozásait nem képes fizetni csak abban az esetben, ha a cselekvő hátralék végösszegének 75 száza­lékát, pontosan 508.473.45 pengőt, rövidlejá­ratú függő kölcsönben fel venné. Azooieévül még más természetű adósságok kiegyenlítésére is szük­sége volna a városnak 278.354 pen gő és 29 fillérre, amelynek fede­zésére a város 280 ezer pengő hosz szulejáratú kölcsön felvételére kényszerül. A kölcsön annuitásának és ka­matterheinek fedezetére a folyó évi költségvetés keretein belül kel­lene gondoskodni, ami annyit je­lent, hogy a városnak 100.000 P megtakarítást kell kimutatni, ill<#­ve előlegezni, de jövőre már a rendes szükségleti tételek közé iktatnák. Végül a számvevőség javasla­tait a következőkben foglalja ösz­sze: Szükséges a legsürgősebb tar­tozások kiegyenlítésére 500.000 P rövidlejáratú kölcsön felvétele, amelyet a város a kinlevőségekből 2 3 év alatt térítene vissza. ­Azonkívül még 280.000 pengő hosz szulejáratu kölcsön felvétele, va­lamint a kölcsönök annuitásának és kamatterheinek a folyó évi költségvetés tételeiből való ösz­szehozása és kimutatása. A város 3.385,035 fillér függőkölcsönének a lehetőség szerint teljes egészé­ben hosszúlejáratú kölcsöne való átalakítása s végül a íüggökölcsönők apasztásá ra a város kevésbbé produk­tív törzsvagyona egyrészének felhasználása válik szüksé­gessé. A számvevőség javaslatához el­sőnek Bencs Kálmn dr. polgár­mester szólt hozzá. Ismertette a pénzügyminiszterrel folytatott tár­gyalásainak eredményét. Ezen a tárgyaláson, mint mondotta 8 10 város képviselői vettek részt, akik hasonlóan a városi pénztár rendezése végett keresték fel a minisztert. A pénzügyminiszternek az az ál­láspontja, hogy a városnak elsősorban a vál lalatokkal, egyénekkel, egy házakkal és iskolákkal szem ben fennálló tartozását kell rendeznie. Erre engedélyt is ad, de az alapokat csak a folyó évi megta­karításból fizetheti vissza. A pol­gármester a hosszúlejáratú köl­csön felvételét nem tartja célsze­rűnek, mert reméli, hogy legké­sőbb félév múlva a helyzet meg­javul. A város folyó évi költség­vetése a kamatokat 10 százalék­ban állapította meg, de időköz­ben a kamatláb egy fél percent­tel esett, ami máris megtakarítást jelent. Az általános pénzügyi krízis mellett még egy szomorú jelen-% ségről számolt be a polgármes­ter. Abból a célból, hogy a költ­ségvetést rigorózusan betartsák, az ügyosztályvezetők összeültek és egész évre megállapították az egyes ügyosztályok hitelkeretét. A. végén sötét és vigasztalan kép tárult eléjük. Megállapították, hogy a januári szükséglet 270.000 pengő volt. mig ezzel szem ben mindössze 140.000 pen gő a tényleges bevétel. Ez a szomorti helyzet kisebb­nagyobb változásokkal az egész esztendőben hasonló. Igy a város bárhogy is igyekszik gazdálkod­ni, mégis megtörténhetik, hogy, a márciusi számlákat csak november ben képes kifizetni. Mindez a leg­kitűnőbb közgazdasági állapotok között is fennállana, mert az egységes adókezelés szinte lehetetlenné tette a város gazdasági prosperálását Mindezekre való tekintettel a polgármester a szakosztályoktól egy ellenőrző bizottság kiküldé­sét kéri, amely a város számfej­tését tételről-tételre átvizsgálná, mert bár az autonóm testület tel­jes megnyugvással járul az 500 ezer pengő felvételéhez, de a tájékozatlan és tévhitek felé köny­nyen hajló nragvközönség talán bizalmatlansággal fogadja. A polgármester expozéja után Bogdán Ferenc szólalt fel, aki a függőkölcsön sürgős felvételét ajánlja, amelynek törlesztése a a befolyó hátrányokból fedezhető. A hosszúlejáratú kölcsönt nem tartja egyelőre ajánlatosnak, mert a városnak arra nincs megfelelő fedezete. Indítványozza, hogy a szakosztályok a polgánnestert ha­talmazzák fel a tervbevett függő­kölcsön felvételére és küldjenek ki egy bizottságot, amely tételen­kint megállapítja a város adós­ságait, Hoffer Bertalan szerint égetően sürgős a város anyagi "helyzetének jelenlegi stabilizálása s ezért az 500.000 pengő felvételére minél gyorsabb megoldást kell keresni ­Ebből az összegből a város fi­zesse ki. a legsürgősebb adóssá­gait, mig a többi megoldást a jö­vő kialakulásától teszi függővé. Szitha Sándor dr. a bizottság kiküldését tartja helyesnek, mig Pisszer János azt indítványozza, a bizottság a város ingatta nainak jövedelmezőségét és egész gazdasági helyzetét ve gye vizsgálat alá. hogy vájjon nem érdemes-e né­mely kevésbé jövedelmező ingat­lanon túladni, másrészt egy gaz­daságosabb rendszer bevezetés* nem volna-e célszerű. Végül is a szakosztályok a bi­zottság kiküldésében állapodtak meg, azzal, hogy annak jelentése után egy rendkívüli közgyűléseié terjesztik az 500.000 pengő felvé­telének ügyét, mig ezidő alatt a a pénzügyminiszter akaratáról is tiszta képet kap a képviselőtes­tület. A polgármester javaslatára Városi Színház Mozgó. Csütörtök Ki a leoeny a csardaban? VigjMéc 7 fel*.: A fösiereohen : Gearge K. Arthmr, Kari Dane és Joaephine Dana Banditák réme VídDYOjati tOrléoet 7 fel*. Főszerepbei ; Tóm mix | Előadások : hétkdaoaa: 5, 7, 9, vaaaruap : 3, 5 Jegyek elővételben a Jakobovita-áekánytőisdéken d 7 éa 9 órakor, e. 10—12 óráig I)

Next

/
Oldalképek
Tartalom