Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-30 / 24. szám

1*31. január 31. JNftfBYIüélC. dijat- Olyan eredmény, mely az egyesület tevékenységét tükrözi vissza. Az 1928. évi levente versenyről szóló hivatalos jelentés ismét az alső, a »lriváló« csapatok között tünteti fel az egyesületet, mégis mellőzésben részesül. Ebbpn az évben leplezik le országos ünnep keretében és a Kormányzó ur Öfőméltóságának ma gas jelenlétében Nyíregyházán a »Hősök szobrát«- Az ünnepségen a vármegye levente egyesületeinek fele vesz részt- A megtörtént intézkedés szerint előttünk ma is ismeretien ok miatt országos viszonylatban is hirt, nevet szerzett egyesületünk részt n«m vehet- Tiltakozó szavamat az ellenem, személyem ellen éppen a levente-ügy fejlesztése miatt megindult ellenséges eljárás miatt fel nem emelhettem, de nz ünnepélyen a bánat, a keseriisaégkönnyei hullottak szememből ezen mellőzés miatt. Es tudom, bannetcket is fájdalmasain érintett ez. De jó leventékhez illően türelemmel és megadással viseltétek el ezen meg nem érdemelt büntetést. Azóta szerepléseteket közvetlenül «m ismerem Nem is szólok erről. Fiuk ! Leventék ! Ez ennek a kicsiny egyesületnek rövid története. Tele hírnévvel, sikerrel, reménnyel, ígérettel és tele az utolsó nagy versenyre való céltudatos készséggel! és akarattal ! Ezt a sikert, ezt az eredményt azonban csak azért értétek el, mert vezetőtök, főoktatótok Baka László tanító ur volt, aki magyar szive egész melegét igyekezett átültetni fogékony ifjú lelketekbe. Áldja meg érte a magyarok hatalmas Istene ! En rnost búcsúzom tfcetek. Én most elmegyek tőletek. S habár lélekben mindig veletek leszek, ezután csak messziről fogom figyelni müködésteket... Itt lesz helyettem uj elnökötök, Bartos Pál

1 főjegyző ur. aki éppesn ugy szeret titeket, mint én. Hozzá forduljatok minden bajotokban szeretettel és bizalommal ! Szeressétek, tiszteljétek elöljáróitokat, legyetek továbbra is szór 2fclmBsBk és szeressétek mindent k felett szegény, meggyötört, széttépett, árva hazánkat ! Midőn most: megválók tőletek, tele van a lelkem keserűséggel, bánattal és fájdalommal. Szivemet tépi, marcangolja valami, aminek előttetek nem akarok kifejezést adni. Ne keressétek ezt ! Úgysem tav Iáin át ok meg ezen keserűségnek, fájdalomnak igazi okát. Ha szerettek, mit boldogan hiszek és tudok, zárjatok szivetekbe és ne feledjétek el, hogy értetek és rajta tok keresztül szegény, meggyötört édes hazánkért önzetlenül és becsülettel dolgoztam eddig s igy fogefc. dolgozni mindig és minden körülmény között ezután is addig, mig szivem utolsót dobban. Erre tanítottalak mindig, erre tanítlak és erre a munkára kérlek benneteket most is, fiuk, leventék ! A tiszanagyfalui levente példa és fogalom volt eddig ! Hiszen!, az lesz ezután is 1 Az Isten áldjon meg benneteket ! Szebb jövőt ! ! Az áhítatos csendben végig hallgatott beszéd után Bartos Pál községi főjegyző köszöni meg a meleg búcsúzást. ígéri, hogy a leventeegyesületet a megkezdett uton minden erejével tovább fogja vezetni. Majd Baka László ref- tanitó fóoktató búcsúzott el meleg szavakban Gurb^n László távozó elnöktől- Arra kéri őt, hogy ezen kis egyesületet sohase feledje el, mert teljes szívvel-lélekkel őszjrvtéa szereti, ragaszkodik hozzá, mert tudja, hogy az ő irányitása, buzdítása, útmutatása és segítsége nélkül nem tekinthetne vissza arra a sok és szép sikerre, mellyel ma méltóan büszkélkedik. Végül Tóth János a működő ós öreg leventék nevében köszöni meg egyszerű, szívből jövő szavakkal azt a fáradságot, akadályt nem ismerő munkát, mellyel Gurbán László a tiszanagvfalui levente-egyesületet vezette. —- Könny ragyogott minden szemben, mikor mondotta : »Mi nagyon szeretjük a főjegyző urat, ne feledjen el bennünket soha !« A szeretetről, ragaszkodásról biztosító meleg szavak után: a levente egyesület diszmenetben vonult el a távozó elnök és az ünneplésre öszszegyült közönség előtt, A trombita harsogott... a fagyos föld dübörgött a kemény léptek alatt... Az arcok kipirultak . .. a szemek nemes tűzben égtek... A lelkünk bizakodó örömtől ujjongott. .. S a tömegben áhítattal szólal rheg egy öreg, tisztes magyar : »Itt dől el Magyarország sorsa !...« Csaknem kilencezer ügrdarabba! többet intéstek §1 a városházán 1929-ben, mint 1928-ban A város az aj ügyrendtől Tárja az aktahnllám csőkkenésé

t I (A »Nyirvidék« tudósítójától^) A «4ros ügyforgalma 1^29-ben *Énv.eecíen nagyobb volt, mint „,1^8-ban. A közigazgatás 56.000 ügydarabbal szerepel. Ez 5617-tel több, mint az elmúlt évi ügydarabok száma. Az adóügynél 26.666 ügydarab foglalkozott az adókkal. Itt is megnehezedett az idők járása, mert Juhász Mihály tanácsnoknak az 1928-as évhez képest 1864 ügydarabbal több jutott osztályrészül. Az árvaszék statisztikája: 1929-ben 7382 ügydarab sza. porulat: 521. A kihágási ügydarabok száma 2120 volt. itt a szaporulat lényeges: 1047. A képviselőtestületi iktatás 1079 darabbal zárult. Itt kevesebb volt az ügydarab 63-mal. Az anyakönyvi hivatalnál is csökkenés volt a tavalyi állapothoz képest. Itt 1929-ben 199 ügydarabot iktattak, 13-al kevesebbet, mint 1928-ban. A központi választmány nak is kevesebb dolga volt 17 aktával. Az ügydarabok száma mindössze 85 volt. A statisztikai kimutatáshoz a város polgármestere a következő kommentárt adta ki: A statisztikai összeállításból megállapítható, hogy 1929 évben ügyforgalmunk 8956 ügydarabbai növekedett. Súlyos terhet ró ez közigazgatási ügyosztályainkra, begiteni hivatott az év utolsó napjaiban megjelent 5500—1929 évi kormányrendelet a közhivatalok és közintézmények ügyrendjéről, mely azonban csak 1930 évi január hó i-tői lépett életbe s igy eredményeiről a jövő év tapasztala-tai álapján számolhatunk be. t

WI

H

MWWII

IH

MI Zadravetz püspök és kísérete csütörtökön délben érkezik Nyíregyházára a nagy sajtónapra A TOlt táberi püspök ünnepi beszédet ssend, Gáspár Jenő BOTellái olTas fel, LeadTai IstTán Terseibe! ad ele Veneell Béla operaáriákat és magyar dalokat énekel, á sajtódélután részletes műsora (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Zadravetz István volt tábori püspök s kísérete, a Központi Sajtó Vállalat küldöttei holnap, csütörtökön i délben érkeznek Nyíregyházára. Az illusztris vendégeket az állomáson impozáns küldöttség várja. A püspök Énekes János prelátus kanonoknál száll meg és a délután 6 órakor a Korona nagytermében kezdődő nagy sajtóelóadáson ünnepi beszédet mond. A sajtódélután csekély összegű belépőjegyei lehetővé teszik, hogy megjelenhet társadalmi életünk ' széleskörű képviselete. Az irodalmi délutánt követő közvacsora, amely a Korona kistermében lesz nagyszabású társas összejövetelnek ígérkezik. A vacsorán való részvételüket bejelentette csaknem minden nyíregyházi hatóság és intézmény. Ott lesz Nyíregyháza város tisztikara élén dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármesterrel és a tiszta közéleti morált hirdető sajtóvacsorán nagy találkozóra jönnek össze Nyíregyházán mindazok, akik becsülői ennek a sajtómunkásságnak. A nagy irodalmi délután műsorát most már részletesen ismertethetjük a következőkben: 1. Magyar Hiszekegy. Előadja a kir. kath. gimnázium vegyeskara. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Énekes János prelátus-kanonok. 3. Gáspár Jenő, a Petőfi Tágasság titkára, az Uj Nemzedék főmunkatársa novelláiból olvas föl. 4. Demény Dezső: Szerenád. — Előadja a kir. kath. gimnázium vegyeskara. Vezényel vitéz Zatskó Gyula gimn. tanár. 5. Ünnepi beszéd. Mondja Zadravetz István püspök. 6. a) Mozart: Varázsfuvola, Osiris, Isis ária b) Erkel: Bánk-bán: Bordal. c) Schubert: Der Tod und das Mádchen. Énekli: Venczell Béla a m. kir. Operaház örökös tagja. 7. Lendvai István író, az Uj Nemzedék főmunkatársa saját verseiből olvas fel. 8. a) Káldy Gyula: Kuruc 'dalok b 1 Bodrogi: Magyar dalok. — Énekli: Venczei Béla, a m. kir. Operaház örökös tagja. 9. Himnusz. Előadja a kir .kath. gimnázium vegyeskara. A sajtódélutánt követő társas vacsora jegyei holnap egész nap előjegyezhetők és kiválthatók az Ujságboltban, ahol a belépőjegyek is kaphatók, de válthatók a helyszínen is. Kereskedők, ipaxoiok é« az ö-.sjt

j.-« hivatalok réteere *rüfc»ége* ayomUtTMiy okat ixléees kivitelben készíti a JÓSA-ayomda Nyíregyház a, SsAahenyi út tu«. T.ltfon: ta». A nyíregyházi teherpályandTart ideiglenesen a Tasnti temető területén épitik fel (A Nyirvidék tudósítójától.) A szakosztályok tegnap délutáni ülésén Bencs Kálmán dr m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester elnökölt. A tagok érdeklődése ma sem lanyhult és az egyes főblj pontok tárgyalásánál élénk vita alakult ki. Különösen az oly régóta vajúdó teherpályaudvar áthelyezésének kérdése váltott ki nagy érdeklődést és sok termékeny gondolatot. Szohor Pál főjegyző, aki ebben a kérdésben hosszú tárgyalásokat folytatott már több izben a Máv. debreceni üzlet vezetőségével, ismertette ez ügy legújabb fázisát, amely ideiglenes megoldáshoz viszi a teherpályaudvar áthelyezésének ügyét. A város képviselőtestülete legutóbb) a mult év novemberében tárgyalta ezt a kérdést. Legtöbben a Debreceni-ut mentén kívánták a pályaudvar felépítését, mert itt lehetne a legkönnyebben megközelíteni . Azonban a Máv. nem hajlandó nagyobb összeget áldozni az építkezésre, miután az áthelyezés elsősorban a város erdeke, de a jelenlegi vasúti temető területéne mégis hajlandó a város igen nagy ér dekeire való tekintettel két 51 o méteres rakodóvágányt épiteni, —' még akkor is, ha csak ideiglenes lesz az áthelyezés. Szohor főjegyző véleménye szerint a mai nehéz pénzügyi viszonyok mellett egyelőre más megoldás nem valósitható meg s ezért habár nem a legpraktikusabb a vasúti temető helyén elhelyezett lerakodó állomás, mégis ideiglenesen elfogadható. Énekes János prelátus kanonok is annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt a valóban életbevágó kérdést ne halasszák t*> vábl}, már csak azért sem, mert a Máv. átiratából megállapítható, — hogy ma egészen más hangon ír, mint annak idején. Ma a Máv ugy állítja be a kérdést, hogy a vasútnak nem, csak a városnak fontos a teherpályaudvar áthelyezése, pedig akkor ő sürgette. Ha még sokáig várnak, a végén a Máv. anyagi hozzájárulást kér a várostól. Éppen azért javasolja, hogy haladéktalanul fogadják el ezt a a megoldás. Pisszer János csatlakozik Énekes javaslatához s mint ennek a kérdésnek alapos ismerője, részletesen kifejti, hogy az építkezés teljes pangásának tragikusan szomorú idején, a munkanélküliség enyhítése szempontjából is milyen üdvös volna a teherpályaudvar építkezésének gyors megindulása és amellett még a város is nyerne vele. ! Dr Korányi Endre hasonló értelemben nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy bár ellene volt ennek a megoldásnak, de miután más, prak tikusabb) terv évek múlva sem oldható meg, elfogadja a javaslatot. Bencs dr polgármester a város tervszerű fejlődésének szempontjából nem találja megfelelőnek ezt a megoldást és csakis azzal a szigorú kikötéssel hajlandó elfogadni a maga részéről a javaslatot, ha a vasúti temető helyén építendő rakodó vágány kifejezetten ideiglenes jelleggel bir, amely szükség esetén a város más részére helyezhető át. De miután a város közönsége a rakodó áthelyezésével évente mintegy 200 ezer pengőt takarít meg, a temető területeit a város átengedi a Máv.-nak az építkezés céljaira A szakosztályok a javaslatot miau ideiglenes megoldást fogadták d.