Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-03 / 2. szám
1930. január 1. JWlf ÍR YIDÉK. 21 Hogyan kerüljük el á£lmeszesedésrői ma talán még többet beszélnek laikus körökben, mint orvosok között. Ez a betegség ugyanis az emberiség egyik nagy átkának tekinthető. Veszedel messége a mai viszonyok között 'két irányban is hat. Először azzal, hogy az emberi életet sokszor megrövidíti; másodszor azáltal a félelem által, melyet igen sok ember néi"" néha egészen jogosulatlanul, * a betegség túlzott megítélése áltai okoz. Mert bizonyos korban ma már szinte mindenki retteg az artenoszTderozisztóf s ez a rettegés megmérgezi az emberek életörömét s maga is képes a betegséget előkeSTitő véredényelváltozásokat elősegíteni. Megszokott dolog, hogy az ötvenedik életév után az ^•észségi állapot legtöbb megzavarását az érelmeszesedés rovására irják, igen gyakran minden alap minden komoly ok nélkül. Érelmeszesedés alatt az ütőerek falának bizonyos elváltozását értjük, mely azzaí jár, hogy az érfal elveszti ruganyosságát, aminek következtében mészsók rakodnak le bele. — Ez a mészsólerakodás azután nemcsak ruganyosságnélkülivé, hanem többé-kevésbbé merevvé is teszi az érfalakat. Az elmeszesedés természetesen különböző mértékben fontos ütőérrészleteket támadhat meg. Az ütőérrendszer egyes pontjai különösen hajlamosak az efmeszesedésre. Ezek közé tartozik elsősorban a nagy ütőér, az aorta szívből kiinduló része; azután az agy-véredények és a szivizomzatot vérrel ellátó artéria-coronaria. De az ütőér rendszer más részeit Is megtámadhatja az efmeszesedés, amely aszerint ítélendő meg, hogy milyen fon tos ponton mutatkozik. Az agyartériák elmeszedése természetesen súlyosabb dolog, mint például az érelmeszesedés! ? a láb-artériák ilyen irányú megbe-tegedesée. Az artérioszklerozis föllépésének helye szerint a betegség tünetei is változnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egészen jelentéktelen szervezeti zavarok is gyakran —ugyanolyan tüneteket mutatnak, mint az érelmeszesedés. Bizpnyos emésztési és ideges zavaroknak a tüneteit hozzánemértő egyáltalán nem tudja megkülönböztetni az artérioszklerozisz tüneteitől. Ugyanilyen tüneteket mutatnak az egyes belső elválasztásu mirigyeknek zavarai és a női termékenység kimaradásával járó zavarok is. A vörös fej. A tünetek között eléggé ismert a nagy izgülékonyság, melyet gyak ran jelentéktelen okok idéznek elő Némely betegnek állandóan vörös feje van a sok izgalomtól. —amit az agy-ütőerek elmeszesedése áltai okozott vérpangássa/lehet magyarázni. Az ilyen vérpangás, ha hosszasan tart, komoly veszedelmet jelenthet, mert a ruganyosság nélküli érfalak könnyen megszakad hatnak és a kiömlő vér az agv kisebb-nagyobb részeit elpusztíthatja, aminek következménye, az a súlyos megbetegedés, amit köznvei ven gutaütésnek neveznek. Ilyen esetekben még idejébem orvoshoz kell fordulni, aki orvosszerekkel és a helyes életmód előírásával legtöbbször megtalálja a módot a veszedelem elhárítására. A vérbaj, mint előidéző ok. Ha felvetjük a kérdést, hogy mit kell tennünk elsősorban az artérioszklerozisz elkerülésére, mindenekelőtt azt kell válaszolnunk, hogy óvakodnunk kell bizonyos fertőző betegségektői, elsősorban a vérbajtól. Az elmeszesedés egyik legsúlyosabb fajának, az aorta elmeszesedésénék ugyanis majdnem minden esetben a vérbaj az oka. Ezért-védekezni kell íillene minden erővel, s ahol egyszer már szervezetbe került, alapos »sálvarsan«, higany, vagy jódkurákkai kell azt kigyógyítani mindaddig, amig a szervezetben többé nyoma nem marad. Izgatószerek is elöőidézhetik az érelmeszesedést. Az előidéző okok között nagy 1 szerepe van bizonyos vegyi izgatószereknek is, elsősorban az alkoholnak és a nikotinnak. Ezek köz-* vetíenül az érfalakra hatnak károsan, nem az idegközpontokra, mint például a kává. Nem számit az, hogy olyan emberekre is találunk, akik magas kort értek el, bár bőségesen éltek alkohollal és dohánnyal. — Ezek az esetek csak megerősítik a szabályt. A legtöbb véredényelmeszesedési esetnél az alkohol és nikotin túlságos élvezete nagyban hozzájárult a betegség előidézéséhez. 'V Intelem a cigarettázókhoz. Hozzáértő körökben eléggé ismert dolog bár nem hangsúlyozzák eléggé, hogy a dohányzók között is a szenvedélyes cígarettázókazok akik leginkább vannak kitéve az artérioszklerotikus elváltozásoknak A magyarázatot abban lehet keresni, hogy a cigarettadohány sokkal finomabbra van vágva, mint a szivar- vagy pipadohány s igy ugyanolyan mennyiségben nagyobb felületen szolgáltat nikotint. Ezért az eimeszesedés elsőö tüneteinek föllépése után erősen mérsékelni ken a dohányzást és ha csak lehet idővei teljesen föl keh hagyni azt. gyakran kelleténél Jobban fűtik a lakást. Ha ilyenkor a szabad* ba jövünk, a hirtelen változó hőmérséklet gyakran okoz meghűlést. Köhögés és erős nátha jeicn.kéznek csakhamar. Néhány Aspirm Tabletta megelőzi a komolyabb bajokat. - í Utasítson Túra pót zatakrt éa követeden ccomagoiáat.* r BayarVigyázat a szívre! A sziv-ütőér elmeszesedése artenoszklerozis súlyos formái közé tartozik. — A szívizmoknak ugyanis szintén megvan az érhálózatuk, mely őket vérrel látja el. Ha ez megbetegedik, .— görcsöket idézhet elő az érfalakban, megzavarja a szívműködést s az egész szervezetben vérellátási zavarokat okozhat. Ezért minden ilyen esetben pontosan kell követni az orvos tanácsait és tartózkodni kell tninden kilengéstől. Szomorúság és öröm. Az érelmeszesedés előző okai között bizonyos szerepe van az idegrendszernek is. Minden izgalom, — akár szomorúság, akár öröm idézi azt elő, az idegrendA ledöntött bálvány. — A Nyírvidék rr+ét*t — IM: VÖft Ji Eriki is fölállt. Remegve és bűntudattól eltelve. Előtte egy rabszolgát kinzott amiatt vallomásra a lelkiismerete, hogy férjes írónője rosszra csábította. A páternek tüzes vasvessző volt a szava s keményen suhogtatta meg a gyónó fölött: »A paráznaság a legégbekiáltóbb bün- Amékőtök vétkes szemmel nézett egy nőre, paráználkodott- Az Ítéletnapján, jaj a tisztátalan életűéinek!« Erika, mintha ráolvasták volna, lelkiismeretfurdalást érzett magában. A szavak tűzesője lávázott rá s önkénytelenül támolygott fel térdeléséből. Szomszédai a fátyolon s a mélyre húzott csuklya alól is megismerték a hitközség jóangyalát, rabszolgák, nyomorultak gyámolitóját, akinek a torkába szorult szivével a szava is, hogy Piusz páternek segítenie kellett. — Nagy az én vétkem, atyám A keresztények segítségét hittem magamnak. Hazugság volt- Nem a meggyőződés vezetett. Jaj, ugy érzem, hogy a legnagyobb bünt én viselem. Szerelemből tettem. Szemet vetettem a község vezetőjére... Szánd, bánd bűneidet — vágott közbe a páter, hogy a botrányt kiküszöbölje. — Hiszel s jót cselekedtél: A hit pengő cimbalom jó cselekedet nélkül A te^jó szived meggyógyított téged. Jöttek aztán az önzést felcsukló -vallomások. Mindenki tisztára akart fürödni köze harmatában s megtörölközni felebarátjainak megbocsátó szánakozásában. Aztán elmondták a Confiteort- A pap is meggyónt s a nép feloldozta: »Irgalmazzon néked a mindenható Isten és megbocsátván vétkeidet, vezéreljen az örök életre. Ámen.« Zsoltárrészeket recitáltak s közösen az Isten irgalmát esdették pap és hívek kölcsönösen egymásra. Az angyalok karácsonyi himnusza után köszöntötte híveit az Ur békéjével >s felolvasta az Evangéliumot. János apostol jelenéséből indult ki s látnoki szemmel festette a messze jövőt: »A rómaiak utakat építenek a csordanépek alá, akik Keletről a sötétség bélvegét hozzák homlokukon- Fényes palotáikat, a bün és förtelem tanyáit porrá égetik, hogy a keresztnek áldó hatalma alá hajtván fejüket, maguk emeljenek a Kenyér és Bor áldozata fölé hét csodáit a világnak. Látom a vad hordákat- Eljönnek s a Krisztusból ,'kivetkőzött lelkek ostoraivá lesznek Isten kezében- De aztán magukra veszik a katetunek fehér ingét s sittya vérüket .lealázzák a szentvér előtt- A kéjes kirándulások útjára, a Via-rózsára a kereszt Ézenf jele kerül s föntről, a hegycsúcsról, a Légisz Portalisz büszke ormáról óriásán tárja a világ elé a megváltás jele kirjait- Az egész földön a kereszt uralkodik... Róma, a büszi ke Athén por-hamu lesznek- De Krisztus él és uralkodik a szivekben. Uton-utfélen felmagasztaltatik a gyalázat fája .. Egy akol és egv pásztor lészen« Mindenkit átragadt a szó, az egy akol és egv pásztor idejébe- Erika már itt érezte a közelben, hogy beteljesülve lássa boldogságát és szerette volna,ha a jámbor férfiú erre határozott idővel szolgál- A siralomvölgyét nyögő rabszolgák Ígéretet vettek benne, hogy nemsokára eljön a szabadulás órája- Mindegyik a maga szájaize szerint teljesítette ki a jövőbe festett szavakat. S az érett a lelkek méhében: Egy akol, egy pásztor és egyenlőség. — A zsoltárok s dicséretek sinai jövendölései is kiszorítva biztatásul világítottak eléjük, mint a sivatagi tüzes felhő a zsidók elé. S a siralmakat feledték. Már a kenyér kiválasztása után mosta kezét a pap: majd Szent Anbrus himnuszát remegte el; megtörte a kenyeret s az Ur em, lékezetére testnek és vérnek nyilatkoztatta ki. a Borral együtt Végre kiosztotta: Vegyétek és egyétek! A kicsinyek részesültek elsőnek belőle, j mivel »Övék a mennyek országa-« A <kia Kelemen suttogó boldogsággal szólalt meg a vétel után: — Atyám. Orbánusz beteg Engedd, hogy én vigyem hozzá a szent Eledelt Az agg rosszul hallotta az elfogódottiságtól s helyette újra ismételte a kérést- Nagy örömet festett vele a pap lelkére s késztetve tudakozta: Mit tennél gyerekem, ha pogányok ron tanának rád s kebledről leszaggatnák a Szent-Emléket? A fiúnak büszkeségtől csattant ki a bőre: — Atyám, legelőször is sietve magamhoz venném, hogy meg ne gyalázhassák Inkább kész volnék meghalni, hogy sem a gyalázatát megérjem. A pap kifényesedő szemmel lehajolt és homlokon csókolta a fiút: — Áldjon meg, aki értünk halt, a Mester. Aztán a gyülekezet felé hirdette Bizony mondom nektek az Úrral, ennyi hitet nem leltem a felnőttek közöttElőtte terült szét a nagy asztal. Alatta négyszögletes nagy római téglákból kopori só épült házikó formájára. Piusz atya utolján köszöntötte a hiveket: Dominusz vobiscum s aztán szétbocsátotta őket a pirosló hajnalban. Krisztus vigasztalásától megenyhült lélekkel oszlott szét a kis hitközség. A Pelso-tó felett bíborosán égtek a hajnali felhők. Mintha megnyílott volna az ég. Erika és Kelemen között lépegetett az aggastyán. A fiu imádságos kezeit köréje kulcsolta az ezüstszelencének. Egész lelkével azon csüggött. Piusz és Erika római híreket beszéltek. (Folytatjuk.)
