Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-25 / 20. szám

1930. január 28. iánké nélkül * * * | Magyarország gazdaságilag újra ,a saját lábára áll, Hágában megszereztük pénzügyi önlállóságunkat. Ha a parlament elfogadja a hágai egyezményt, ettől kezdve szabadon vehetünk fel kölcsönt, nem tartozunk sefilunek a gyámkodása alá. Annyi kölcsönt veszünk föl, amennyit akarunk és attól, akitől akarunk. Illetve annyit veszünk amennyit kapunk és amennyi keli és attól, aki ad. A pénzügyi szuverénitás ennyiben mindig csak látszat, mert, ha meg is szűnik a pénzügyi ellenőrzés, ha a Népszövetség garanciáján kivül is kapunk kölcsönt, mégis csak akkor fogunk kapni, ha Magyarország jópénz lesz a hitelezőknek. Az eladósodás ma már a fejünk tetejéig ér, minden kis magyar állampolgár óriási adósságterheket vállal magára, mikor Magyarországon megpillantja először a napot. Az adósságot még növelni, aiagyon keserű dolog akkor is, ha önállóan Írhatjuk alá az adóslevelet. Pedig szükségünk van kölcsönökre, csak az a kérdés, hogy most már mankó nélkül merre menjünk. Az adósságesinálásnak a kamat olcsóságán kivül van még egy másik kritériuma is. Senkisem mondja csődbejutott embernek azt a vállalkozót, aki életrevaló vállalkozás céljára vesz foi pénzt. De föltétlenül csődbe visz az, ha valaki meggondolatlanul és biztos terv nélkül csmál adósságokat. Abban a pillanatban, amidőn elve. tettük a mankót, hogy a saját lábunkon járjunk, ugy vigyázzunk hogy az első sétánál verembe ne essünk. Kölcsönért jelentkezik a vasút: ujjá akarja szervezni üzemét. Kölcsönt kér a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem és kölcsönt kér a népjólét, végül pedig az állami igazgatás. A sok jelentkező közül mindegyik megérdemli hogy pénzzel lássuk el, de kölcsönt mégis csak azoknak szabad adni, akik vissza tudják fizetni, mert különben maga az állam gyilkolja meg a prosperitást, az üzleti "fellendülést. Ha az állam ad kölcsönt, azt az állam fizeti ÍS vissza, ha az illető vállalat, érdekeltség, társadalmi réteg, vagy mtézmény, amelyik a kölcsönt kapta, nem tudja megfizetni kamatostul, akkor az állam polgárainak kell a gyönge adós adósságát vállalni. Ezért keli fokozottabb fe. lelősségérzettel számotvetni pénz ügyi önállóságunk kezdetén önmagunkkal és ha már kölcsönre van szükség, adjuk azt elsősorban a mezőgazdaságnak, azután az iparnak ez a kettő el fogja tartani a közigazgatást. Eddig is ezen a, két pilléren nyugodott az or szág gazdasági prosperitása, azért nem lehet vitatkozni azon, hogy vájjon a mezőgazdaság és az ipar kapjon-e elsősorban kölcsönt. Mert, ha a mezőgazdaság és az ipar kölcsöne nem rentábilis, azaz nem fizeti ki magát, akkor nem fizeti ki magát ebben az országban semmiféle munka, még kevésbbé •az adminisztráció, amely ezekután egyszerűen a csőd adminisztrálása lenné. A pénzügyi tekintetben önálló sult Magyarország vesse el végre egyszer igazán mankóit és lásson neki, hogy minden rendelkezésre álló erővel a magyar mezőgazdaság és a magyar ipar konjunktúráját megteremtse, minden áldozat, amit ezért hozunk, önmagunkért * függne. hozott áldozat, mert nem helyezkedhetik valaki a munka hierarlhiájában olyan magasan, hogy a végeredményben ne ettől a kettőtől Móricz Zsigmond febrnár 1-én éitezik Nyíregyházára á „Légy jó mindhalálig" Valkay tanárjában Varga Báiiit professzort ábrázolja Méries Zsigmond a dal egyetlen nyíregyházi híve sem. A Magyar Nótaest jegyeit Dicker Gyula könyvesboltja árusítja 5. 3 és 2 pengős árban. A jegyek iránt mutatkozó érdeklődésből azt állapíthatjuk meg, hogy nagy tömegek vonulnak fel a Nótaestre, amely a budapesti zenekar muzsikájára meginduló tánccal fog végződni. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Móricz Zsigmondot várja ma Nyíregyháza közönsége. O lesz a második előadója ebben az évadban a Bessenyei Kör szabadliceális előadásainak. Móricz Zsigmond előadása február t-én délután 6 órakor lesz a Kossuth reálgimnázium dísztermében. A nagy magyar iró legutóbb a »Légy jó mind halálig® c. színmüvével aratott a maga nemében páratlan diadalt. Az előadást végignézte Móricznak egyik volt tanára is, aki meghatottan látta, hogy- a darab Valkay tanárában őt, egykori professzorát örökítette meg. A professzor hazament és hálás tanítványának egy pulykát küldött az irodalmi megemlékezésért. A Valkay profeszszor és a pulyka esete foglalkoztatta a lapokat is. Az esettel kapcsolatban a debreceni kollégium nak egyik növendéke felfedi, hogy ki is hát voltaképen a »Légy hü mindhalálig« c. színdarab Valkay professzora. A »leleplezés< a következő : »Mint afféle históriával foglalkozó ember, aki a debreceni kollégium múltját kutatgatom és erre vonatkozólag szeretek mindent föl. jegyezni, kezdtem utána nézegetni, hogy kicsoda is tulajdonképpen az a kedves debreceni öreg tanár, aki Pesten él nyugalomban és most, hogy a színpadon végignézte a »Légy jó mindhalálig* előadását, annak Valkay tanárjában örömmeí ismert önmagára? Ezt érdemes lesz megjegyezni kollégiumtörté. neti és irodalomtörténeti szempont ból egyaránt. Móricz Zsigmond — ugy tudom - az 1892 3. és 1893 —94-ik tanévben járt a debreceni kollégium gimnáziumába. Az akkor tanító tanárok között kell tehát Valkay typusát keresni, akit Móricz pajkos írói vénávai oly híven tudott karriktrózni, hogy az megindulva küldött neki köszönetet és pulykát. Rájöttem, hogv ez a nyugalomban élő tanár nem más mint a jó Varga Bálint, aki 1 évig 1893—94-ben tanította a kollégiumban Móricz Zsigmondot, akkor aztán nemsokára 1896-ban e». is távozott Debrecenből a budapesti református gimnáziumba. — Azt hiszem, nem sértjük meg vele, ha a közölt igazán megható és kedves apróság után nyilvánosan fölfedezzük az ő kilétét«. A magyar zene ünneplése, a magyar géninsz diadala volt Szilágyi Imre olaszországi hangversenykorntja, amelynek műsorát Nyíregyházán is bemutatja Holnap lesz a Jótékony Mőegylet lagpr Nótaestje a Koronában • (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Holnap, január 25-én lesz a Korona nagytermében Szilágyi Imrének, a magyar dalkultusz kiváló propagálójának nagy Magyar Nóta estje, amelyet a Jótékony Nőegylet rendez szegényei javára. A Nótaestén Szilágyi Imre budapesti cigányzenekar kísérete, Eitner Irén és Vargha Imre" operaénekesek közreműködése mellett adják elő a régi és az ujabb magyar zene gyöngyeit. Az az együttes mutatkozik be Nyíregyházának holnap este, amely együttes novemberben és decemberben Olaszországot jár. ta be olyan sikerrel, hogy utja a magyar zene, a magyar géniusz ünnepIésenek, diadalának utja volt a legnagyobb olasz városokban. Szilágyi Imre, Eitner Irén és Vargha Imre tizennyolc koncertet adtak olasz földön és utjoknak mélyreható politikai jelentősége is volt nagy művészi eredményei mellett. Fiumében, Padovában, Veronában, Bolognában, Modenában, Pólában, Udinében, Triesztben, Velencében, Firenzében, Milánóban, két-két Genuában három estén át tombolt a mámorosan lelke" sedő olasz közönség a magyar dal a magyar zene ünneplésében. M o Szilágyi Imre és kísérete ezekben az olasz városokban a történelmi magyar zenét mutatta be olasznyelvü magyarázatokkal, jelr mezekkel. A'magyar nótaestéket a magyar zene dicsőségére Milánóból és Genuából az olasz rádió világgá röpítette. A híres milanói Convegnoba idáig Szilágyi Imrén kívül csak Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Szigeti jutottak be. Szilágyiék olaszországi diadalulját nemcsak a lelkes olasz közönség ünneplése, hanem A legnagyobb olasz • lapok páratlan elismerése fogadta. A »Plccolo«, a »Popoio d'Italias, a »Cornera deila Sera« hasábos cikkekben méltatták Szilágyi Imrének, Eitner Irénnek, Varga Imrének művészi kvalitásait, a magyar hangversenyek művészi nívóját és jelentőségét az lelki kapcsolatának erősttése teolasz és a magyar lélek mélyebb kintetében. Ezután a diadalmas olasz turné után ünneplő érzéssel tüntető figyelemmel és érdeklődéssel kell, hogy fogadja Szilágyi Imrét, Eitner Irént; Vargha Imrét a nyíregyházi közönség is a szombati nagy Magyar Nótaestén, amelyről nem maradhat el a magyar IDiaáal az „Elfelejtett arcok" világsikerekben gazdag filmet ma este pergeti utoljára a Zoro és Huru ötletes humoru: Szerencsekerék filmjével együtr. E két film. már két estén szórakoztatta a Diadal közönségét. A közönség minden előadás után mélyen megilletődve távozott. Szombaton, vasárnap és hétfőn már »A vasöklü Roberts« c. film ád betekintést a bpx-mérkőzések hiénáinak hamis munkájába; kikóriási összegekre fogadva, hogy pénzt szerezzenek, legyőzetik magukat. A széltében, hósszábp.11 elkövetett szélhámosságok és hamis mérkőzések igen jól jövedelmidnek. mig az egyik »cégtárs« beleun a csaló életbe s mert a közben fogadott fiát is meg akarja mentem a bűn fertőjétől, bucsut mondana a szélhámosok táborának, de cimborája fenyegetéseire és a tekintélyéért aggó dók kérelmére, de leginkább fogadott fiának apjába vetett határtalan bizalmú, megóvása céljából, belemegy a kétesnek látszó mérkőzésbe, hol minden meg engedett és. tiltott ütések, rúgások dacára, élete komoly veszélyeztetésével győz. Ezt követi »A nap hős;-? cimü 7 felvonásos vígjáték. Tisztfiselőjegy a líoé bárIájához Az Apolló igazgatósága Kertész Mihály : Noé bárkája cimü monstrum filmet már csak vasárnapig tartja műsoron. Hogy a tisztviselő és szegényebb osztály részére ís hozzáférhető legyen ez a csoda film,az Apolló vezetősége valósággal kiverekedte a film budapesti képviselőjénél, hogy adják Deleegyezésüket arra, hogy a Noé bárkáját a nyíregyházi tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak is megnézhessék. Igy alkalmat ad az Apolló igazgatósága, hogy ma, pénteken 5, 7 és 9 órakor és holnap, szombaton az 5 és 7 órás vasárnap délelőtt 1 o órakor matiné keretében a tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak is megnézhessék. Tisztviselő jegyeket pénteken és szombaton t.6o és 1.30 Pért szolgál ki a pénztár, mig vasárnap délelőtt 1.2 o és .80 P~ ért. Hölgyeim! Séesből fcoz*tt legújabb. szenzációsán saép ícalapmodeljeim#t 10 ?-W kezdve árssitsn. Walterné kalapszalon, Luther-utca 20. szám. Vételkényszer né tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkivül olcsó árban kerülnek eladásra, u. m hálók, ebédlők, _ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyiregyhza, Kallai-ti. 4. Telefon: 319. 12 hónapig terjedő részletre l