Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-24 / 19. szám

J/TÍRYIDBK A jannár 30-lki sajtódélntánon Venczell Béla, a m. kir. Operaház híres basszistája, a rádiózok kedvelt énekesművésze is fellép Az irodalmi délutánon Énekes János prelátus mond megnyitót Megkezdődött a jegyek vásárlása az Ujságboltban (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Nagy, szines plakátok vonják magukra most a nyíregyházi közönség figyelmét. A plakátok irodalmi délutánt hirdetnek, amelyet a Budapesti Központi Sastóvállalat írói rendeznek a keresztény nemzeti újságírás reneszánszának tiz éves fordulója alkalmából. Az irodalmi délután, amelynek belépőjegyeit már mos; lefoglalják az Ujságboltban, nagy érdeklődést kelt Nyíregyházán. Most már bizonyos, hogy az irodalmi számokat nyújtó Gáspár Jenő költőn, Zadravetz páter, volt tábori püspököli, Lendvai István és Zágon István írókon, Baranyai Lajoson, a Központi Sajtóvállalat igazgatóján kívül egy hírneves énekes művész is lejön Nyíregyházára. Ez az énekesmüvész nem más, mint Vencel! Béla, a m. kir. operaház basszistája, kinek nagyszerű szólószámai a rádió stúdiójának mindig erős visszhangot keltő müsorpontjai. Vencellt szeretik az országban mindenütt, mert kivételesen szép organuma és mély tehetségű énekmüvészete kivált a magyar nótázásban hat rendkívüli erővel a dalt kedvelő közönségre. A rendezőség összeállította a január 30-án, a Korona nagytermében délután hat órakor kezdődő irodalmi "délután műsorát is. Eszerint a bevezető beszedet Énekes János prelátus kanonok mond ja, aki üdvözölni fogja az irodalmi délután neves gárdáját. A sajtónap jövedelmét a pestiek átengedték a nyíregyházi ingyen levesosztókonyha javára és ezzei kifejezésre juttatták, hogy^azt a szeretetet és támogatást, amelylyel a nyíregyháziak a Központi Sajtóvállalat ujságirását erősitik, azzal igyekeznek megköszönni, hogy segítségére jönnek a nyíregyházi szegényeknek. Ig*y a 2, 1 pengős és ötvenfilléres belépődíjakkal a jótékonyság ügyét szolgáljuk, amikor a sajtónapon megjelenünk. & nyíregyházi munkanélküliek memorandumban kérik a város gyors segitségét és hivatkoznak arra, hogy több mint ötszáz nyíregyházi család nyomorog a munkanélküliség miatt (A uNyirvidék" tudósitójától.) A nyíregyházi munkanélküliek terjedelmes memorandumban fordultak Nyiregyháza képviselőtestületéhez és munkaalkalmai, ennek hiányában gyors természetbeni segélyt és pedig kenyeret és lisztet, szalonnát, tűzifát és családonként legalább 30 pengő lakbérsegélyt kérnek. A városnak mintegy 25—30 ezer pengőjébe kerülne a kérelem teljesítése. A memorandum már a pénteki szakosztályi ülés előtt tárgyalás alá kerül, de valószínű, hogy a város nem tud kielégítő megoldást találni a mai nehéz helyzetben, ha csak ugy nem tesz, mint a többi vidéki város: kölcsönt vesz fel a munkanélküliek megsegítésére. A memorandumban a munkanélküliek higgadt hangon és Nyiregyháza város szociális érzésében, a képviselőtestület érző szivében és belátásában bizakodva tárják fel helyzetüket, ötszáznál több a munkanélküli szakmunkás és napszámos. Rámutatnak a kérvényezők arra hogy tudatában vannak Triánon hatásának, annak, hogy részben a szerencsétlen és bűnös béke az oka a munkanélküliségnek.' Nem zárkózhatnak el azonban a nagy ínségben a segítségkérés előt és elsősorban azt szeretnék, ha munkát, közmunkákat kaphatnának. A memorandum a nyíregyházi munkanélküliség egyik okát abban látja, hogy több vállalatnál' budapesti munkást alkalmaztak, holott a vállalkozók maguk is elismerik: a nyíregyházi munkással sok esetben többre mentek volna. Kimutatja a memorandum hogy a kérelmező munkanélküliek átlag évenként 180 munkanapot dolgoztak és ha a keresmény öszszegét elosztjuk 365-tel, kitűnik, hogy egy napra 3 pengő 50 fillér kereset jut, vagyis hetenként, hat napra 21 pengő, mig a lét minimum a legutóbbi index szerint heti 72 pengő. így nyilvánvaló a munkásság panaszának jogosultsága. Nyíregyháza harcba indnl a „morbns hnngaricns", a tuberkulózis fenyegető réme ellen A febrnár 8-i kalikó-est mögött halálosan komoly eélkittzés a háttér 6 Br. Vietórisz József főigazgató előadása „A három Szász Károlyról" a Leánykálvinenmban Ugy látszik a »nemo profeta...« sem 100 percentes igazság! Sőt! Itt van dr. Vietórisz József, mint élő cáfolat. Az igaz, hogy erre azt szokták mondani, hogy . a »kivétel« csak erősiti a szabályt, de letagadhatatlan tény a beszámoló krónikás előtt az, hogy a »helybeli előadóc meghallgatására is megtelt a Leánykálvineum tornaterme az előkelő közönséggel. Dr. Vietórisz József liceális előadása »A három Szász Károly«rói szólt; a püspökről, a politikusról. és a legeslegifjabbról, »A mi nótánk« cimü, nem rég megjelent verskötet szerzőjéről. Az előadás •ujabb irodalomtörténetünk nagyértékű fejezete, amely az adatok gazdagságával, annak művészi csoportosításával, biztos kritikai megállapításaival, előkelő és közvetlen stihisművészetével a mester kezének félmjelzését hordja. — Emellett az u. 11. »modern« irodalom lokálgőzös, lármás kábulatától és hangzavarától meg-megszédülő magyar ifjúságot a melegszívű tanítómester meggyőződése erejéve* irányítja a szellemi ingoványból a nemzeti irodalmunk tisztultabb ethikai és esztitikai magaslatai felé, midőn igy szói: »Magyar ifjak, magyar lányok! Ha az elkerülhetetlen divat hatása alatt vagy ujdonsághajhászatból, vagy akár puszta véletlenből olyan könyveket olvastatok, amelyek pillanatnyi kellemesnek tetsző benyomás után lehangoltsággal, bosszúsággal, felháborodással érintették izlésteket: fű rosszét ek meg lelketeket a három Szász Károly költészetének tiszta és üdítő forrásában s adjatok hálát az urnák, aki a maga ingyen kegyelméből gazdagon meg ajándékozta nemzetünket ugyanegy család három nemzedékének nagy tehetségében, hü szolgálatában és jeles alkotásaiban.« A mindvégig élvezetes és szines előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Kedves és szemléltető betétekként szavalatok voltak. Szász Károly műfordításaiból »A Lábas órát« Kóréh Erzsébet I. éves tanitónőjelölt és a » Heten vagyunk címűt Közlik Ibolya IIT. oszt. tanuló, az eredeti versei közül pedig a »Magyar zené«-t Kenyn herc Borbála IV. és »A kis Ilonka emlékezete« c. ciklusból kettőt Laky Irén III. polg. isk. tanuló, ifjabb Szász Károly verseiből pedig az »Én is ott voltaim kezdetű rapszódiát Balázs Gabriella I. éves tanitónőjelölt és »Az Alföld lelke« cimiit Hatvani Piroska III. polg. oszt. tanuló szavalta el. Minden szavaló értelmes, kedves előadása, zajos tapsokat váltott ki. Külön műélvezetet nyújtott a politikus Szász Károlynak »A szabadfalvi pap leánya«« cimü lírai regényének szemelvényes ismertetése. Az egészen friss költői termék bájos tónusa, üde romantikája és kettős »kézfogója«« felemelte és felmelegítette a lelkes hallgatóság szivét. Dr. Vietórisz József előadását egész terjedelmében lapunk vasárnapi számában közöljük. (N.V.) Hölgyeim! *é«sból hoaott Itgujafeb, szenzac

;osa« szép kalapmodeljeimot 10 P-lőí k82úve árusíts®. Walterné kal»pszalon, Luther-utca 20. szám (A »Nyirvidék« tudósitójától.) J Kalikó-bálat rendez Nyiregyhá- ] zán a József király herceg Szaná- I tórium Egyesület, hogy a társada- I lom hatalmas lendülettel történő megmozditásával gyűjtse össze a tuberkulózis ellen való harc pénztárát. Bái tesz a kalikó-est, a kacaj, a vigadás estje, alkalom a fiatalság örömének virágbaszökkenésére, hajnalig tartó táncra, amelynek kelleniét a kalikó titokzatossága fokozza, de a színes, kacajos bál mögött halálosan komoly a háttér: felvenni a harcot a Nyíregyházán ijesztő mértékben pusztító magyar betegség, a tuberkulózis ellen. A tuberkulózis (hektika, sorvadás, száraz betegség, tüdővész...) az a titkos féreg, amely szétrágja megszámlálhatatlan emberi élet fonalát. Mintha csak erre a szörnyű kórra gondolt volna a tüdővé^ szes Petőfi, midőn az »Egy gondolat bánt engemet....« c. költeményét irta: »Elhervadni, mint a virág, amelyet titkos; féreg foga rág... Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, mely elhagyott, üres szobában áll«..^ Tuberkulózis f KL nem. hallott er1930. január 24. ről a rémről ? Melyik az a község és város, melyet megkímél? Hol van család, mely gyászt nem öltött miatta? Letépi a szerető édesanya kebeléről az ártatlan kisdedet. Csontvázzá sorvasztja a viruló hajadont, a reményteljes ifjút. Sírba taszítja a családfenntartó apát. A halálba ragadja a családi otthon oltárképét: az önfeláldozó anyát. A hektika a mai emberiség leg" nagyobb réme. Irtózattal gondolunk rá. Félelemmel ejtjük ki a nevét. Segítséget, oltalmat keresünk ellene. Harcba szállunk vele. Kell is. Már régóta kong a vészharang, melynek hullámai hirdetik a rettentő valóságot, hogy hazánk fővárosában minden 7. ember tuberkulózisban hat" meg, hogy Magyarországon legnagyobb a tuberkulózis halálozási aranyszáma Európa országai közt, hogy a tuberkulózis egymaga kétszer anynyi áldozatot szed, mini a többi fertőzőbetegségek együttvéve. Koch Róbert német orvosprofesszor a modem bakteorologia megalapítója volt az. aki felfedezte a tuberkulózis parányi, csak ezerszeres nagyítás mellett látható veBszőalaku bacillusát és ettől az időtői kezdve megindult a küzdelem a betegség gyógyítása, és megelőzése irányában. A külföld nagyarányú megmozdulására nálunk is megindult a küzdelem a tuberkulózis ellen. — Nagy horderejű nemzetmentő munkáról van itt szó, melyből mindenkinek ki kell venni a részét szóval, lettel, otthon, a társadalomban. mindenütt. A lappangó veszedelem mindnyájunkat fenyeget. Hosszas, lelkiismeretes szakorvosi vizsgálatok megállapították, hogy a 10—14 éves gyermekek 80—90 százaléka fertőzött a tuberkulózis barillus által. Nem régen a budapesti tiszti főorvos jelentését olvastam, mely szerint az iskolaorvosok 71.329 gyermeket vizsgáltak meg s azok közül 20.723, tehát 29 százaléka volt beteg. Ezek közül 4692 kimondott tüberkulotikus, 8814 nagyfokú vérszegény... Egy ifjú generáció, melynek 29 százaléka beteg, egy ifjú nemzedék, melynek az lesz a feladata, hogy majdan testi-szellemi erejével megváltsa a trianoni Magyarországol, összekulcsolt kezekkel kéri a magyar társadalmat, hogy mentse meg, hogy segítsen rajta. Ezt a kérő szózatot tetemrehivásnak kell tekintenie Mindenkinek, akinek gyermekei vannak, aki gyer mekneveléssel foglalkozik. Az inintelligens magyar társadalomnak tanúságot kell tenni arról, hogy fel fogja a rettentő veszedelmet, melyet a tuberkulózis a morbus hungaricus magában rejt. Szent fogadalmat kell tennünk, hogy teljes erőnkkel közreműködünk a mindnyájunk érdekében folyó tuberkulózis elleni küzdelemben. Lankadatlanul hirdetni kel] a teljes meggyőződést, hogy amint az orvosi tudomány ^kiintette a pestist, a himlőt és a temetőnek sok más sirszaporitó ragályait, ugy el kell tűnnie a tuberkulózisnak is. Nyíregyházán tulajdonképpen még alig történt valami a tuberkulózis ellen való küzdelem terén. — Amit a betegek segítése terén láttunk, azt a Szanatórium Egyesület nyíregyházi tiidőbeteggondozóu ja cselekedte nagyszerű kitartással, szívósan, hittel és azzal a szeretettel, amire csak üz aszszonyi szivek képesek. A város is segítette és ma is segíti ezt az akciót, de intézményesen nem történt ezen a téren semmi. Erdei iskola, fekvőhelyes gondozó, ami-