Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-22 / 17. szám

jWtfüYIDÍK. 193®. január 22. kisantant mindazt a sok bűnét, g ki oly erővel, mint ahogy azok amellyei nemcsak hazánknak, de I elkövettettek, a hágai események az egész Európának ártott. Ha I már rávilágítanak ezekre a kiil­ezek a bűnök eddig nem ütköztek | politikai atavizmusokra. A belügyminiszter megrendszabályozta az adománygyűjtőket, a könyvvel házalókat és az úrnák felállítását á diplomáciai cella íme most már láthatja az egész világ, hogy kik tulajdonképpen megszakítói a lehiggadás politiká­jának. Az antant hosszú nehéz esztendőkön keresztül kebelén me­lengette az újdonsült államokat, amelyeknek hangjuk, mint a hágai tárgyalások anyaga is bizonyítja, annyira megnőtt, hogy most már Snowdent is kihozzák sodrából. — Egyedül a kisantant, de különösen Románia magatartásának köszön hető, hogy a hágai tanácskozások olyan nehezen vezettek eredmény­re. Egyetlen egy államnak a dele gátusai foglalhattak volna el csu­pán olyan merev álláspontot, min tették azt a kisantant kiküldöttet t— ez a megállapítás a magyar államférfiakra vonatkozik. Gróf Bethlen István azonban nemzete érdekét tekintve, a döntő jelentő­ségű pontok megmozdithatatlan­sága mellett kitartva, hajlandó volt tárgyalásokba bocsájtkozni Mi "lett az ertidmény? Eredmény már maga az is, hogy a külföld láthatja, miszerint Magyarország nem az a merev álláspontu ország amelyik a népek közösségének ér­dekében ne volna hajlandó áldoza­tokat hozni. Nem lekicsinylendő eredmény az sem, hogy gróf Beth­len István és a magyar delegáció minden tagja megcsillogtatta a magyar igazság fényét, úgyannyira hogy a külföldi orgánumok egy­másután ismerték el a magyar de­legáció pompás felkészültségét nagyszerű debatteri képességést rugalmasságát s legfőkép: jóindu­latát a problémák megoldása iránt S mindez miért? Afig egyébért minthogy Magyarország ebből a szorító kapocsból, amefyik köz­gazdasági fis fináncpolitikai téren szorítja, kiszabadulhasson. Talán éppen ez a törekvés ejtette gon­dolkozóba a kisantantot, amelynek tíz esztendős politikáját nyilván zavarná az a körülmény, ha Ma­gyarország végre szabadon mozog­hatna. Itt van a dolgok csúcspont­ja. Ezért rikácsol Titulescu diplo­máciai hangjának régi elkopott gra mofonlemezein s ezért kellett a há­gai tanácskozásnak majdnem meg. akadnia. Majd Páris vagy Genf! —' Kezdődik tehát ujbói a nagy, idegf« szító színjáték, de a magyar sors marad a régi vágányán. Marad azonban régi, elmozdithatatlan po­zíciójában igazságunk is s töretle­nek a nemzet érdekének képvisele­tében vezetőink is. A további tár­gyalások alatt azonban már ked­vezőbb atmoszférában nyulhatunk a dolgokhoz, mert a kisantant ép­pen eléggé levizsgázott Hágában, ahoi néhányszor meglehetősen ha­tározott formában hozták a nagy­hatalmak képviselőt tudomására, hogy a hurt nem lehet tovább fe­sziteniök. Snowden már türelmét is veszí­tette, idegesítette Titulescu maga tartása s bizonyára a kisantant merev álláspontja miatt^ humoro­san bár, de nagyon érthetően oly, tréfásnak tartható kijelentést tett hogy »le kellene zárni a delegátu sokat s étien, szomjan tartani, ad­dig, amig megállapodnak.«« Ami ezt a diplomáciai cellát illeti, ab­ban bizonyára nem a magyar állás­pont képviselői számára van fenn­tartva a prics. Az igazságot gyak­ran bebörtönözték már, kenyéren es vízen tartották, de ha a zárka ajtaja megnyílt, miután a dolgokra napvilág derült, ragyogóbbá vált és csodálatosabbá a méltatlanul büntetett személye. Snowden tré­fás megjegyzése, ismerve az angol nemzet igazságérzetét, bizonyára a kisantant felé volt irányítva. Eu­rópa érdeke kívánná, hogy Snow­den szavait komolyra fordítsuk, — hogy egyszer már levezekelje a Megkésett újévi ajándék gya­nánt kapta közönségünk a 120308­29 B. M. számú belügyminiszteri rendeletet, amelynek kibocsájtása igy is osztatlan örömet keltett, mert visszaállítja a családi tűz­helyek szentségét, ahova engedély nélkül nem tolakodhatik be idegen. A helyzet már tűrhetetlen volt, mert ha valaki példám megérde­melten 10 pengős újévi ajándékot •kapott munkaadójától, akkor ei le­hetett arra készülve, hogy annyi arra érdemtelen segélykérő, ado­mánygyűjtő és áruját drágán áru­sító egyén zaklatja órákon keresz­tül, hogy azokat 100 pengőből sem tudná kielégíteni. Ne felejtsük el ugyanis azt, hogy nemcsak azokat kell adománygyűj­tőknek venni, akik minden ellen­szolgáltatás ígérete nélkül kérnek segítséget, hanem azokat is, akik különféle árucikket sóznak a sok beszédtől agyongyötört háziasz­szony nyakába, lett-légyen az, 4 pengőért árusított értéktelen köl­nivíz utánzat, vagy pedig 10 pen­gős értékű könyv, amelyekért egy éven belül részletekben 40 pengő­ket kell fizetni. A lényeg mindig az, hogy negyedértékét sem kap­ja meg a vevő annak az összegnek, amelyet, hoi szirén énekkel, hol megfélemlítéssel szednek ki az ál­dozat zsebéből. A város széleken ugyanis nem restellettek az ísme­(A »Nyírvidék« bécsi munkatár­sától.) A világháború után, a háború és forradalmak által sújtott, legyő­zött államok közül először Ausztria találta meg a nehéz ' helyzetből való kimenekülés útját. A pártok céltudatos és erélyes kézzel foly­tatott küzdelme azután néha erő­sebb kilengésekre is adott alkal­mat, az egyenetlen felületen mégis találtak egy pontot, amelyen a retlenség lovagjai erélyesen is fel­lépni, amit aftbői is lehet sejteni, hogy Torma Imre, a rendőrökkei közelharcot vívott és abban elesett betörő sem útallotta piperecikkek ársuitása közben kikémlelni a ki­szemelt helyeket. Ezért nem le­het feltétel nélküí elfogadni azt a jogászi felfogást, hogy »aki alá­irt valamit, az fizessen.« A könnyű élethez szokott em­bert természetesen nem könnyen szerelnek le és térnek át biztosabb, de kevesebb hasznot adó pályákra. Ezért a rendőrségtőt és a csend őrségtől várjuk, hogy megakadá­lyozzák a tiltott házalásokat. A közönségnek is tartózkodnia kell a beugratásoktól, márcsak azért is, mert van városunkban minden­féle kereskedés, ahoi éppen olyan részletekre lehet vásárolni, mint az ügynököktől. Vannak ugyan olyan utazóárusok, akik a regi vi­lágból megszokott polgári haszon­nal beérik, de ezeket bajos meg­ismerni, a háború utáni konjunk­turális világ megkésett képviselői között. El lehetünk tehát készülve, hogy a házakat sorbajárók ujabb trükköket találnak ki a közönség becsapására és a hatóságok félre­vezetésére. és ezért jó lesz résen lenni mindenkinek, hogy érvényt lehessen szerezni a belügyminisz­ter üdvös rendeletének. legszélsőségesebb pártállásu politi­kusok is egy véleményen voltak. A megértés utja: az idegenforga­lom fellendítése. Az idegen, aki friss vért hoz a vérszegény erekbe, ki az erősen csonka Ausztriát életképessé te­heti, ki vesz, vásárol, él és mulat túlságosan megbecsült vendég it;t Ausztria bámulatos természeti szépségei, az égignyuló, ködbeomló havasok, büszke várak, történeti Hortobágyi juhfurú MimleaCtt kapható! TermeG; T«|sz5watkszetl Központ IMapMt, I, Horthy Miklós-út 119/11! multtai rendelkező nagyszerű kul­turáju városok, magas színvonalú zenei és színházi flet ezernyi szí­nes impresszióval gazdagítják a külföldit. A pénzt érő és költő ide­genek idecsábitásában minden pártállásu osztrák politikus egyei,, ért: minden erővel ezt előmozdí­tani és az itteni álétet kellemessé tenni az idegeneknek, mert minden egyes eltöltött uj nap is jelenté­keny erőforrás Ausztria számára. Ezért érzi minden külföldi ott­hon magát Ausztriában. A ható­ságoktól a magánosokig a legna­gyobb figyelemmel és előzékeny­séggel kisérik a külföldit, legyen az bár turista, kereskedő, diák. Még nem láttam bécsit, ki idegent, ki a német nyelvet csak tön, ki­nevette volna hibás kiejtése miatt, sőt ellenkezőleg a legudvariasab­ban segítik ét a der-die-das ne­hézségein. * De nemcsak nézni és szórakozni jövők emelik Bécs és Ausztria kül­kereskedelmi mérlegét, sokkal in­kább a komoly tanulmányokkal foglalkozók. Az egyetem és a kli­nikák szintén a megértést hozzák előtérbe a politikai pártok között. Nincsen talán olyan kérésük a fő­iskolásoknak, amelyet Bécs városa ne teljesítene. De meg is érdem­eik a legmesszebbmenő támogatást Amilyen szerepet játszottak haj­dan a középkor világában: Pádua Utrecht, Torino és más híresebb egyetemi székhelyek, ahová a világ minden részéből tódultak a tanulni vágyó diákok, ugyanilyen szerepet tölt be ma a bécsi tudományegye­tem. Eísefeberg a sebészet, Neu­mann a g?ge, Wagner "Jauregy a psychiatria, Pichler a fogásza*, Freud á psychoanalysis és még sokan világhírű nevek, hatalmas mágnesként hatnak nemcsak a diákokra, de a mai vggzett orvo­sokra is, kik tudásuk szélesbitési és az elméleti ujabb eredmények megismerése mellett a gyakorlati praxis ujabb követelményeivel is behatóbban akarnak foglalkozni. Wien ma az orvostudomány egyik leghíresebb gócpontja. A betegek is a világ minden tájáról sereglenek ide bántalmaik gyógyí­tására és szenvedéseik csillapítá­sára. A napokban a klinikán egy egyiptomi kereskedővei ismerked­tem meg, ki gégebaját jött- kezel­tetni a miskolci származású Neu­mannal, ki egyébként a spanyol királyt is operálta néhány év előtt. * Az egyetem egyike a legrégib­beknek Európában. A hatalmas mé retü csarnok ujabban felállított márványtábláin a dékánok nevei 1460-tól vannak megörökítve. A tiszteletbeli doktorok között a ma­gyar Semmelweiss, neve ötlik sze­membe. A jelentkezésre a hivatal­ban várnunk kellett. Körülsétálok az árkádok alatt. A hűvös folyosó kon az orvostudomány régi nagy mestereinek mellszobrait és dom­bormüvekben megörökített mun­kásságai mellett lehetetlen meg­illetődés nélkül elmenni. Hyrtl, Billroth, Bruche, Kraft, Eliny és sok nagyon jót ismert orvospro­fesszorok az orvostudomány egy­egy nagy korszakának megindítói de sok fájdalom és emberi szen­vedés, könny Ietörlői is egyben. Ma, kedden utoljára KUNYHÓ ÉS PALOTA Regény®* történet 10 falv. — Irta ; Alfréd Schirokaaer. Rendezte: Heinz Paul. — Magyar szévg: Tibor János — Szereplők: Az uralkodó herceg . Frltz Strasssy Ferenc Xavér herceg André Mattoni Nádja hercegnő . . Elisabeth RinajeB Harthenan gróf, gárdalrftáxy . . Ualeolai Tod A winiszterelnók . . Paul Biensfeld Az «to!sú fiakker»s . Leo Paukert Liza, a leá»ya . . . Gritta Lej Iloia Carmen Carteltleri és a pompás hisérfl műsor. Szerdától, január 22-től » A budapesti Forum Színházzal egyidőben NOÉ BARKÁJA a vízözön és vérözön drámája két rész, 12 feir Irta : Darryl Francis Zanuck. Readezte: Kertész Mihály. Magyar szöveg : Fodor Ssndor. — Szereposztás a filmen : Tra»is (Jáfet) . . , . George O'brien A pap (Noé) .... Pánt Mc Allister Marié (Mirjam) . . . Dolores Costello Niekoloff (Nephilimi . Noah Beery A1 (Kham) Ouimn WilliaMs Hilda Louise Faze»da Jegyelővétel egész nap a nappali és eBti pénztárnál. Előadások kezdete vasárnap S, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor á világ minden tájáról tódulnak a világhírű bécsi egyetemre

Next

/
Oldalképek
Tartalom