Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-21 / 16. szám

J^VfRYIDÉK Sándornak emlékét, aki a magyarban rokonság gondolatmenetében indult kutatóutjára, de akinek eszmemenetét elfeledték Budenzék kedvéért, annak a német származású tudósnak előretörése idején, ak ímegirta ugyan a finn-ugor összehasoniitószótárt, de aki fiatal éveiben még nem tudott magyarul sem és igy a magyar nyelv szellemébe bele sem hatolhatott igazán. (' Ma aztán újra feltámadt az eltemetett igazság és magyar-hun rokonság a tudományos világban is faktum. Hóman és a történettudósok egész sora alaptételeként vallja a hun rokonságot. Ezt hirdették a magyar krónikások is Anony mustói kezdve. Ezeknek a krónikásoknak kell ma is hinnünk. Ha a hun-magyar rokonság pozitívumából indulunk ki és ránézünk azokra a térképekre, amelyek feltüntetik a hunoknak Indiából történt szerteágazását és elfogadjuk azoknak a historikusoknak érvelését, akik bebizonyítják, hogy India ősi hatalmas kulturnépe nem árja, hanem turáni hun nép volt, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy ennek a hun népnek ma is élnek leszármazottai az ősi földön és ezek között a hunszármazásu magyarsággal rokonvnásu népcso portokra kell ma is találnunk. — Ez a meggondolás vezette Zajti Ferencet is, aki Indiában különösen Magariában, a gujár hunok földjén meg is találta az etnográfiailag, etnoiogiailag és nyelvi szempontból ma is felismerhetően rokon népet. Előbb sirszobrok jelentek meg a bizonyító erejű fényképek vetítése során előttünk. A sirszobrok mindegyike áldozati poharat tart kezében. Ezek a hun sirszobrok előfordulnak a képek tanulsága szerint az egész földön. Bulgária területén épp ugy találtak ilyen szobrokat, mint a mongol földön vagy Amerikában. A szobrok előfordulási helyét összekötő vonal mentén egy tipusu nép elterjedésének vonalát találjuk. Indiából messze egész Kina határáig élő nyomul a lovas hun nép, amely ellen Kína a magaslatokra is felkúszó falial védte magát. A hunság elterjedésének bizonyi tékái űtán vezetett ei bennünket Zajti Ferenc az Indiában ma is élő és a legedzettebb, legszebb népcsoportot alkotó hun utódok közé. Jártunk a mesék földjén. Magyar arcok, alföldi magyar lejek jelentek meg a képek ámulatba ejtő során. Kuruc katonák, huszárok, csikósok, alföldi nemzetes urak portréi tekintettek ránk és megéreztük a messze arcok vonásaiban az évezredes mult testvéri üzenetét. De nemcsak a szemek tekintete, az arcél metszése, hanem a viselet etnográfiája: szőttesek, varottasok, virágszirmos motívumok keleti szépsége csillogtatta meg azt a szín és formakincset, amely az első tekintetre azonosságot hirdet a kalotaszegi vagy matyó hímzésekkel. És láttuk a hun ősök márványpalotáit, az építőművészet gazdag remekeit, a képzelet csodáit. Láttuk a márványromokat, a romokban is felemelően gyönyörű temp lomot, ahol ezer évvel ezelőtt egy udaipuri fejedelem hun leánynak esküdött hűséget. Láttuk a ma is délcegen előrobogó indiai lovas'ságot, a magyaros szerszámmal díszes paripán ülő fejedelmi férfit, láttuk a legjellegzetesebb gujároktói lakott Kótahot, a gujár regőst, aki »odu«-ban Iakák és aki igy beszél: »Mu magaraka vogzmuk« »Mi magaraiak (hegyi lakdk) vagyunk«. Láttuk az ősz , regős Írását is és előttünk volt azoknak a szavaknak jegyzéke, amelyek mind ismeretesek a gujár dialek tusban is, a magyar nyelvben is. Láttuk Buda várát Indiában és láttuk a Maros folyót. És az álomszerüen varázslatos képek nagy tanulságát megjegyez, tük ugy, amiként Zajti hirdette: a a büszke Nyugat idejön ötletért, idejön a szépség és lelki gazdagság áhítatos szemléléséért, idejön Keletre. Nekünk, akik büszkék lehetünk erre a rokonságra meg keli értenünk, hogy nézzünk Ke letre. Nekünk: Ex onente lux.. Keletről jő a világosság, a tény. Ám menjünk Nyugatra, ahová utal a kultúra mai parancsa, de akkor Nyugattal újra csak Keletre térünk áhítattal és csodálattal és itt Keleten mi otthon vagyunk. Egy régi képen azt is bemutatta Zajti Ferenc, hogy a mai golfjátékot, amelyet mint angol sportot, az angoloktól ianul a világ, a turáni lovas nép már évezreddel ezelőtt játszotta. Innen került Nyugatra sok minden, amit most Nyugat, mint modern kulturszerzeményt tár a világ elé. Büszkék lehetünk indiai rokonaink múltjára, de büszkék lehetünk jelenére is, azokra, akik között nincs analfabéta, akik mindenütt pompás hajlékot építenek hét osztályos elemi iskolájuknak. Zajti megéreztette velünk,ho gy a magyar-hun rokonság, az indiai , hunivadékok és a magyarság közötti kapocs kérdése ma a modern tudományosság előtt is mind ismertebb, az indiai tudós körökben pedig tudatosság, amelyet büszkén hirdetnek. A rokonságnak nagy jelentősége lehet politikai tekintetben is. Indiai testvéreink benünket mint a nyugati kulturát is felszívó előőrsöket megbecsülnek és a hatalmas közösség láttára Nyugat is megbecsüli a magyarságot. Az ősi 'hun- zene is felsírt azon a grammofonon, amelyet Zajti "hozott magival és melynek lemezére egy öreg pásztor tárogatójátékát vette föl. A magyar zenével való ielki rokonságoWl'rcztük meg abból a hun balladáDöl, amelyet Dobai Sára tanárnő adott elő meleg közvetlenséggel Kovách Árpád tanár zóngorakisérete mellett. Zajti Ferencet, aki a vétitettképek hatását az indiai muzeumokból hozott szőttesek bemutatásával is fokozta, elő adása után lelkesen ünnepelte Nyíregyháza és a vidék közönsége. A magyar-hun rokonság apostola Nyiregyházárór még az esti órákban Budapestre utazott, ahoi vasárnap défeíőtt előadást tartott. Budapestről Pécsre utazik Zajti Ferenc, akit az egész országban nagy érdeklődéssel várnak és akinek rövidesen sikerülni fog a magyarság millióinak lelkében hatalmas érzéssé növelni az indiai hun utódokkal való kapcsolat és érintkezés vágyát, amelynek kiszámíthatatlan eredményei lehetnek Magyarország javára. 1930. január 21. A fagykárosult gazdák több mint a tele Nyíregyházához tartozik A gyűlést báró Vay László einök nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve a megjelenteket. — Majd rámutatott a nagygyűlés öszszehivasának fontosságára s egyben kifejtette, hogy a nagygyűlés . székhelyéül azon szomorú tényből választották Nyíregyházát, mert a fagykárosult gazdák több, mint a felerésze idetartozik. Részletes e-.óadásából kibontakozott a magyar szőlőtermelés katasztrofális helyzete. 20-—25 ezer katasztrális holdra tehető az a terület, amelyen a szőlő teljesen kipusztult. Egyetemes nemzeti érdek vezeti tehát a Kamarát, amikor ezzel a súlyos problémával foglalkozik. Már a mult évben részletes tervezetet dolgozott ki a károsult gazdák segélyezése érdekében azonban a kormány még ezideig nem intézkedett. Ezért vált szükségessé az országos értekezlet összehívása. A segítség ezideig ígéret maradt csak A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének nyíregyházi nagygyűlése a fagykárral sújtott szőlősgazdák és mnnkások helyzetének megjavítása érdekében (A »Njfirvidék« tudósítójától.) A Tiszánti?li Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vasárnap délelőtt léi 11 órai kezdettel a Korona dísztermében óriási érdeklődés mellett impozáns keretek között tartotta meg nagygyűlését. A gyűlésen, amelyen a fagykárosult tiszántúli szőlősgazdák sérelmeit vitatták meg, a földmivelésügyi minisztérium képviseletében Varga Zsigmond m. kir. gazdasági főtanácsos, országos szőlészeti felügyelő, a Sző lősgazdák Országos Egyesületének képviseletében Kosinszky Viktor m. kir. gazdasági főtanácsos, alelnök, dr. Baross Endre ügyvezető igazgató, a Mezőgazdasági Kamara képviseletében Báró Vay László földbirtokos a kamara elnöke, dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos a kamara főtitkára, vitéz Ceglédy Béla kamarai főtitkár, Hank Olivér kamarai titkár, Meskó László a mezőgazdasági bizottság előadója, Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő és Papp Géza a Gazdasági Egylet titkára jelentek meg. Hétfőn EUNYHÖ Regényes t(Héaef 10 falv. Rendelte: Heinz Paul. — Magyar Az uralkodó herceg . Fritz Strawny Ferenc Xavér herceg André Matton! Nádja hercegnő . . Elisabeth Rinajeff Hanhenau gróf, gárdakitány . . Maleolm Tod és a pompás Kedden ÉS PALOTA - Irta ; Alfréd Schírokauer. 8iöv?g: Tibor János — Szereplők : A miniszterelnök . . Paul Biensfeld s Az utolsA fiakkeros . Leo Fankert Liza, a leánya . . . Gritta Ley Ilona Carmen Carfellieri kisérft műsor. Szerdától, január 22 tői A budapesti Forum Színházzal egyidöben QE BÁRKAJ a vízözön és vérözön drámája két rész, 12 felv hta: Darry! Franeis Zanuck. R.ndezte: Kertész Mihály. Magyar szöveg : Füdor Sándor. — Szereposztás a filmen : Travls (Jáfet) . . , . Oeorge O'brien A pap (Noé) .... Paul Mc Allister Marié (Mirjara) . . . Dolores Costello Nickoloff (Nephilini' . Noah Beery A1 (KhAra) Ouinn Williams Hilda ....... Louise Fazenda Jegyelővétel egész nap a nappali és esti pénztárnál. Előadások kezdete . vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétkö-nap 5, 7 és 9 orakor Ezután Rácz Lajos dr. kamarai főtitkár a Kamara működését ismertette. Megfigyeléseket, majd helyszíni szemléket tartottak a legkiválóbb szakemberek bevonásával a fagykársujtotta vidékeken és észleleteiket. a sürgős segítség módozatait a kormány elé terjesztették. Azonban a radikális segitség — úgymond — 'mindezideig csak ígéret maradt. Pedig családok ezrei vesztették ei a kenyeröket s a kipusztult tőkével a vTSke« is megsemmisült. A 25 ezer katasztrális holdon beláthatatlan fekete csikók, kidőlt szőlőkarók mutatják a borzalmas pusztulást. De a mult esztendei fagykároknak az igazi mérlegét csak az 1930. év tavaszán lehet lesz megállapítani. Termelési politikai szempontból tehát radikálisan kell segíteni és pedig elsősorban az államnak a bajokon. Határozati javaslat. Ezért a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a következő memorandumba foglalja sérelmeit és terjeszti sürgős orvoslás végett a kormány elé: Az 1928—29. év telén fagykárt szenvedett tiszántúli szőlők felújítása s a szőlősgazdák és szőlőmunkások válságos helyzetének orvoslása tárgyában. A Tiszántúli 'Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a fagykárosult tiszántúli szőlősgazdák 1930. évi január hó 19-én Nyíregyházán tartott nagygyűlésének határozatából felterjesztésben kéri a kir. kormánytól, hogy: 1. A bekövetkezett károkról sürgősen hivatalos kataszter felvétele rendeltessék el, mert a további részletes teendőkről pontos kép csak ez alapon lesz nyerhető. É kárkataszterben vétessék figyelembe, hogy nem csupán az 1929. télvégi és tavaszi kifagyások akkor észleltetett mértéke az igazi pusztulás, hanem az akkor meggyöngült szőlőkben az 1929. nyári szárazság miatt, majd az 1929—30. tél folyamán beállott károk is e fagykár következményeiül tekintessenek. A kárkataszter felvétele során állapittassék meg az is, hogy a kipusztult egyes szőlőterületek- nek újratelepítéssel vagy más ilyen módon hasznosítása látszik indokoltnak, illetve közgazdasági vagy szociális okokból is kiváltként szükségesnek. 2. A szőlősgazdák függő kölcsönei sürgősen konvertáltassanak,