Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-21 / 16. szám

x jtáfÍKYIDÉlC. 1930. január 2Í. Várakozás Várakozunk és lélekzetíojtva vá­rakozik az egész világ. Európa egy pontjára van irányítva az iz­galmas érdeklődés: mit végeznek ott a napnyugati "bölcsek. Bénulva áll az élet forgalma; a munka, a vállalkozás a minimumra zsugoro­dott össze. — Hetek óta sehol sem fognak hozzá semmihéz. Érdemleges, nagyvonalú kezdés nem indul. A lendület energiáját leszorítja a nyugtalanság és a bi­zonytalanság. A parlamentek is szünetelnek az általános, nagy vá­rakozás idején. Hága fölött lebeg s onnan ter­jed szét a szélrózsa minden-irá­nyában a nagyfokú depresszió. Az újságok kiküldött meterologusai —­a tudósítók — nap-nap után rö­pítik szét a villamosszikra Szár­nyán gyors jelentéseiket, helyeseb. ben: pillanatfölvételeiket a hely­zet alakulásáról. Délelőtt enyhült, estére élesedett a feszültség. Vagy fórditva. ami egyre megy. Hol . tisztul, hol elborul az égboltozat Mint a sajka a viharzó tengeren, hánykódunk remény és kétség kö­zött. Várakozunk. És reménykedünk a felszabadulásban. Bízunk a mi sajkánk kormányosában és bízunk igaz ügyünk erejében. A hágai konferenciák összehívói fennen hangoztatják, hogy le akarják végre zárni a háború ak­táit, hogy végérvényesen likvidálni akarják a háborút. Valóban — tíz évvel a háború lezajlása után —r i|.t volna az ideje annak, hogy a győztes hatalmak komoly odaadás­sal békét teremtsenek a népek kö­zött. Békét, amely nemcsak a győztesek érdekét szolgálja, hanem amely alkalmas arra, hogy annyira amennyire a legyőzött nemzeteket is megnyugtassa. Valóban itt vol­na az ideje annak, hogy a győztes hatalmak — ha nem is tudják ha­marosan jóvátenni azokat a gyilkos igazságtalanságokat, amelyeket a békeszerződések elkövettek, amit ysak gyökeres revízió utján lehet­ne elérni — legalább vessenek vé­get az örökös zsarolásnak, szün­tessék meg a hatalmi nyomást és tartsák tiszteletben legalább azt a kevés jogot, amit maguk a szeren­csétlen békeszerződések is elis­mertek. Vájjon ez történik-e Hágában ? Majd elválik. A nagyhatalmak részéről, ugy látszik, megvolna a méltányos be­látás Magyarország irái\yában, de egyik-másik közülük nem tud sza­badulni a barátaitói, akik a mi köz vetlen ellenségeink. Hiába, a nem­zetközi viszonylatban is a legru­tabb kerítő az érdek. És nincs erő­sebb lánc a,nnál, mint amelyet a hideg, a rideg önzés kovácsol. A nemzetközi viszonyok és a háborúból eredő hatalmi kapcso­latok még mindig olyan szövevé­nyesek és szívósak, hogy az igaz­ság várát megoltalmazni: még mindig végtelenül nehéz feladat. Magyarország képviselői emésztő, súlyos harcot vívnak odakint Hágá a nemzet jogaiért, javaiért, jövő fejlődésének biztosságáért s máris jelentős sikernek és nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy a kisantant szemérmetlen manővereit vissza lehetett szorí­tani. Ez Bethlen István gróf egyé­ni súlyának, nemzetközi presztí­zsének, államférfiúi tekintélyének és argumentumai erejének és vilá­gosságának érdeme. Nem tudjuk, hogy Magyarország miniszterelnöke milyen megegye­zésre hajlandó, aminek szükségét ismételten kiemelte Hágában a nyilvánosság előtt. Minden tár­gyalásnak egyik természetes fel­tétele: a kompromisszum lehető­feégel s ez elől természetesen a ma­gyar miniszterelnök sem zárkózha­tik el. De egyben biztosak lehe­tünk, hogy szerzett jogaink és fő­benjáró érdekeink elalkuvásának az árán Bethlen István nem fo^ kompromisszumot kötni. Ebben a biztos tudatban várjuk a hágai eseményeket. Várunk és bízva bízunk. Nyíregyháza farsangi szezonja Halatságok, bálák, előadások s hangversenyek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Valahogyan azt lehetne monda­ni, — ha nem volna annyira gro­teszk, — hogy a rohamosan növe­kedő nyomorral paralell emelkedik a farsangi mulatságok, bálok, esté­lyek és előadások száma. Kétségtelenül igy van, de ennek mélyenjáró okai vannak. A társa­dalom rideg és önző, fásult kö­zömbösséggel fordul el a szenve­dők seregeitői s csak akkor haj­landó adakozni, ha fillérei fejében kap is valamit. Ezért kénytelenek a jótékony egyesületek szegényeik segítése érdekében vidám estélyeket ren­dezni, ahol a szárazon csörgő per­selyek helyett, finom muzsika, bü­vöietes látványosság, pajzán ke­dély és lenge, mámoros tánc buz­dítja adakozásra a különben fá­sult sziveket. Szilágyi Imre magyar nótaestje. Az idei farsangi szezonban bőven nyílik lehetősége a nyíregyházi if­júságnak a tánc gyönyörűségének élvezetében. E hó 25-én a Jóté­kony Nőegylet Szilágyi Imre ma­gyar nótaestélyét rendezi meg. A kitűnő uri magyar nótakirály tel­jes zenekarával vesz részt az es­télyen és szebbnél szebb, régibb­nél régibb nótákkai kedveskedik a közönségnek, Eitner Irén és Varga Imre operaénekesek közreműködé­sével. A kathoiikus sajtó koncertje. Január 30-áti este kathoiikus saj. tónap lesz Nyíregyházán a Koro­nában, amelyen Zadravetz István az arvanyszáju püspök, egy kiváló operaénekes és Lendvat István író vesznek részt. A sajtónap gazdag és művészi műsor keretében zaj­lik le . A Tisztviselő Dalkör álarcos bálja. A Tisztviselő Dalkör hagyomá­nyos álarcos bálja az idén február i-re esik. A Korona nagytermében a szokásos fényes keretek között, diszes felvonulással a karnevál her ceg megválasztásával, pompás öt­letes bohókákkal, ügyes számokkai zajlik le, hogy utána hajnalig tartó tánccal fejeződjék be. Az önkéntes tűzoltók táncmulatsága Másnap, február 2-án, hogy a jó hanrgulat ne oszoljon szét s hogy a derék tűzoltóink elkopott felszereléseiket pótolni tudják a Tűzoltó Egyesület hangulatos táncestélyén folytatjuk tovább a mulatságot. A drezdai vonósnégyes hangversenye Két nap alapos pihenés után, február 4-én este fél 9 órakor a magasabb művészi igényeink ki­elégítésére feltétlenül meghallgat­juk a világhírű drezdai vonósné­gyes hangversenyét a Bessenyei Kör helyiségében. A nyíregyházi gyalogezred zenekarának hangversenye. A művészet élvezetének forron­gó láza még el sem tünt képzele­tünk egéről és máris egy ujabb hatalmas műélvezetben lehet ré­szünk. Február 6-án a nyíregyházi gyalogezred kitűnő zenekara a Tisztviselő Dalkör közreműködé­sével Beethoven halhaattlan remek müvét a IX. szimfóniát adja elő. A Tüdőbeteggondozó Egye. sülét kalikó estélye. De a sokbót még a jó is meg­árt, mulatni akarunk s ezért február 8-án a fehér ala­pon piros pettyekkel tarkított bájos hölgyismerősünkkel felkeres­sük a Tüdőgondozó Egyesület vi­dám, finom kalikó estélyét, mely a Korona nagytermében lesz. A Postás Altisztek Egye­sületének bálja. A kalikó estély fáradalmait bőven lesz időnk kipihenni, mert csak február 15-én este 8 órakor keli ismét felkészülnünk, hogy egy kedves, hangulatos estélyt töltsünk a postásaltisztek bálján a Koroná­ban. A közigazgatási tanfolyam táncestélye. De másnap este már ismét hív a Korona díszterméből kicsendülő, szivrikató, talpalávaló finom ci­gánymuzsika. Ráez Marci hegedűje csalja-csalogatja bűbájos nótáival a fiatalságot e város egyik leg­szebb báljára a Közigazgatási tan­folyam mulatságára. » A Nyíregyházi Iparos Ifjak nagy álarcosbálja De a pajzán hangulat, az élet vidám gondfelejtő mámora lelkün­ket tökéletesen a nyíregyházi Ipa­rosifjak Önképző Egyesületének nagyszerű álarcosbáljai! fogja e. majd, amely február 23-án lesz. Ezek az ördöngös fiatalok káp­rázatos ügyességgel, frappáns öt­letességgel rendezik meg báljukat. A szines, jelmezes felvonulás any­nyi szépséget, kedvességet és ka­cagtató humort ígér, hogy szint­azt mondhatnók: minden képze­letet felülmúl. A Karnevál herceg megválasztása a pompás estély fő­érdekessége lesz, de nem kevésbbé várja kíváncsian Nyíregyháza kö­zönsége a legszebb és Iegcsunyább jelmezes díjazott versenyét, vagy a szépségkirálynő diadalmas vá­lasztását. Ez a bál a február örök­szépségü felejthetetlen emléke lesz. A Városi Dalegylet estélye A tavaszi hajnalhasadás hó­napjában, márciusban elsőnek a Városi Dalegylet rendezi meg mű­vészi színvonalú estélyét. Március 2-án este a Koronában még na­gyobb mértékben, még értékesebb és mulatságosabb keretek között, mint eddig. A pálinka ölte meg (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Röviden megemlékeztünk már arról a szomoruvégü korcsmai mulatozásról, amely e hó 13-án Nagykállóban a Molnár Kálmán­féle »Zö!dfa«vendéglőben játszó­dott le s amelynek halálos áldo­zata Gaál 'Elek nagykállói lakos lett. A csendőrség hosszas nyomo­zás után végre fényt derített e ti­tokzatos ügyre és megállapította, hogy a holtrészeg embert senki sem dobta ki a korcs­mából, hanem megcsúszott és a magas lépcsőről a kemény kövezetre zuhant. Gaái Elek azon a napon este 7 óra tájban feleségétől ázzál kö­Városi Színház Mozgó. Hétfő 5, 7 és 9 órakor a SVIHAKOK Ziehrer operettje filmen 8 felv. VEREBES ERNŐ főszereplésével és Egy újságíró kalandjai 8 fejezetben Előadások: hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyekelővételben a Jakobovits dohánytőzsdében d e. 10—12 óráig szönt él, hogy a Zöldfa vendéglő­be megy vacsora előtt egy pohár pálinkát lehajtani. A korcsmában öt deci sep­röpálinkát ivott meg, amely­től holtrészeg lett. Az elfogyasztott itallal Wenz Aladár mészáros vendégelte meg Gaált, akinek igen jó kedve kere­kedett, táncolt, énekelt a cigányok lelőtt s egy ízben a prímást olyan nagy lendülettel perditette táncra, hogy mind a kelten végigvá­gódtak a padlón. Végre is Weisz megunta a mu­latságot és megbízta a cigányze­nészeket, hogy a tökrészeg Gaált vezessék haza. A cigányok karjá­nál fogva ^ próbálták kivezetni a söntésből, de a részeg ember ellenkezett. Kiszakította magát a cigányok karjaiból és tántorogva kinvujtott karral indult az jjtó felé. Nagy erőlködések árán sikerült neki az ajtót kinyitni,, de abban a pillanatban meg­botlott és a 70—80 cm. ma­gas lépcsőről nagy ivben a kemény kövezetre vágódott, ahol véresen, eszméletlenül terült el. A cigányok Weisz utasitására a lakására szállították az eszmé­letben embert. Felesége nem vet­te észre a súlyos zuzódásokat fér­je fején és azt hitte, hogy részeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom