Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

10 JsrttfKYIDÉK. Újjászervezik Ssabolcsvármegye levente­egyesületei I állandó vármegyei leventetábort szervez a vármegye Mikecz István alispán a levente­ügy fejlesztése érdekében nagyje­lentőségű rendeletet intézett Nyír­egyháza város polgármesteréhez, a járási főszolgabírókhoz és a köz­ségi elöljáróságokhoz. A rendelet a leventeegyesületek rövid időn be­lül megtörténendő újjászervezése tárgyában intézkedik és az a főcél­ja, hogy a leventeegyesületekbe be­szervezze a vármegye egész társa­dalmát. A vármegye leventeegyesületei — mondja a rendelet — 3z egyesü­leti élet fejlesztésében az elmúlt években nem érték el a kivánt ha­ladást. Az egyesületek működése főleg csak a hivatalos közegek által ve­zetett kötelező foglalkozásokra szo­rítkozott. Az egyesületnek a köteles tagokon kivül más tagjai nem igen vannak. Az anyagi eszközöket pe­dig úgyszólván csupán a testneve­lési alapokból merítették. Ezek Szerint a társadalom a* egyesület életében eddig alig vett részt, holott kívánatos volna, hogy abban minden magyar ember részt vegyen, mert akkor az egyesület számtalan tiszteletbeli, alapító, pár­toló és önként működő taghoz jutna. Az egyesületek fejlesztése érde­kében a következő programmot tű­zöm ki : 1. A vármegye társadalma az •egyesületekbe beszervezendő, ugy hogy abbjan ki-ki anyagi és testi képessége szerint akár mint tisz­teletbeli, alapító, vagy pártoló tag, akár pedig mint önként működő tag vegyen részt. 2. Az önként működő tagokból céllövő sport szakosztály alakí­tandó . 3. Az egységes és egyöntetű mű­ködés biztosítására központi veze­tést, központi pénzkezelést és köz­ponti intézmények létesítését rend­szeresítem. Központi intézmény gyanánt el­sőnek egy állandó vármegyei le­vente tábort terveztek, ahol az ok­tatók és segédoktatók nevelése tör­ténnék. A vezényelteket a táborral kapcsolatos gazdaság látná el díj­talanul étkezéssel. A törvényhatósági testnevelési bi­zottság a kitűzött munkaprogramm végrehajtásával, illetőleg az irányí­tással, felügyelettel, ellenőrzéssel és támogatással az alapszabályok 21. szakasza alapján egy szakközeget biz meg, aki mint a Szabplcsvár­megyei Levente Egyesületek ügy­vezető elnöke fog működni. Az ügyvezető elnöki teendőket egyelőre Retsky András vármegyei 5 testnevelési felügyelő felügyelői teendőivel kapcsolatosan fogja el­látni. A monkaprogramm megvalósítá­sához a következő utasításokat adom : I. Minden egyesületben általános tisztújítás tartandó. A községi test­nevelési bizottságok a rendelet vé­telétől számított 15 napon belül tartsák meg a jelölő gyűlést. Jelölés a következő tisztségre tör ténjék : 1. Elnöknek közügyekben tevé­keny ember jelölendő. 2. Alelnöknek hasonlóképen. 3. Pénztárosnak lehetőleg az adó ügyi jegyző vagy községi pénztár­nok jelölendő, aki a tagsági dijak beszedését- gyakorlatilag legjobban tudja megoldani. 4. Ellenőrnek számadásban jár­jjj tas egyén választandó. 5. Jegyzőnek jóirásu egyént kell 6. Könyvtáros, aki egyben szer­táros, az oktatók vagy működő ta­gok közül szemelendő ki. 7. Számvizsgáló bizottságba cél­szerű a testnevelési bizottság 3 tag­ját beválasztani. A jelöltek névjegyzéke a jelölés után a főszolgabíróhoz azonnal fel­terjesztendő. II. A tisztújító közgyűlések feb­ruár és március hó folyamán meg­tartandók. A közgyűlés napját a fő szolgabíró urak a közgyűlés tárgy­sorozatát előkészítő tiszti érrtekéz­leten fogják meghatározni. Ezen értekezletek február hó 10-ig megtartandók. Az értekezlet re berendelendők a községi testne­velési bizottságok elnökei és min­den község vezető főoktatója. • A vármegyei testnevelési felügyelő az értekezletre meghívandó. Az érte­kezlet napját a főszolgabirák a vár­megyei testnevelési felügyelővel egyetértőleg állapítsák meg. A rendelet ezután rész&tes tárgy­sorozatot tüz ki a leventeegyesüle­tek közgyűlése számára. Remélem, fejezi be ezután az alispán — hogy a testnevelési szervek buzgó munkája a levente egyesületek ujjá szervezésével meg fogja hozni azt az anyagi lehetősé­get, hogy az egyesületi életet fej­lesztő intézmények a következő években folytatólag megvalósítha­tók lesznek. Az egyesületben pedig nemcsak a kötelezett, hanem az önként mű­ködő tagok is dicsőséget hoznak a magyar tömegsportnak és különö­sen törekedjenek, hogy a céllövő sportban nemzetközi viszonylatban is megállják helyüket. Természetesen akad közöttük olyan is és pedig elég nagy szám­ban, aki mint a esik siklik el a paragrafusok között s aki soroza­tos és állandó bűntettei dacára el­kerüli a megtorlást, sőt még te­kintélyt is szerez összeharácsolt vagyona révén magának. Ezekre szokta mondani a cini­kus pesti, hogy »zseniális« ember s az elkövetett aljas tetteit, ame­lyekkei sok ezer egyén exiszten­ciáját tette tönkre egyszerűen »ügyes trükknek«« magasztosítja. Különösen a Balkán államokban élnek vidáman ezek a morál ínsza­mtik, ahol gyakran magas állami hivatalt töltenek be s a hatalom birtoklása mellett bőven nyílik al­kalmuk beteges ösztöneikkielégin tésére. Az erköfesi világrend alapjaiban ingott meg a háború után annak következményeképen. amelyhez még hozzájárult Európa gazdasági összeomlása is. A megélhetés problematikussá vált és a lekek de moraiizáltsága mellett az üres gyomor játszik felbujtó szerepet. A bűnös hajlamok korlátokat törve szabadultak fei s a bűnözők soha nem tapasztalt mértékben foglal­koztatják a bírákat. A nyíregyházi Törvényház en­nek a mai társadalomnak a gyüj­tőszekrénye. Ott forr, lüktet, él, szenved, sir és kacag az élet. A folyosón a polgári perek halmazát január 19. tárgyalják. Itt a beteg kereskede­lem agonizál. Szorongatott adó­sok, deklamáló hitelezők, csődbe­jutottak, hitelcsalók százai vár­ják az ítéletet. Az első emeleten a civakodó szomszédok, a tyuktolvajok, vere­kedő, korhelyek, szélhámos ügy­nökök, lókupec cigányok szennyes ügyében mondják ki a döntő szót, zárt ajtók mögött a serényen dol­gozó járásbirák, mig a második­emeleten »a magasabb régiókban' a sötétielkü, megrögzött gonosz­tevők, a gyilkosok halott sápadtan, remegve várják méltó büntetésü­ket. A főtárgyaló teremben Brenuer hármas tanácsa bogozza ki egy sereg tanú vallomásából a bonyo­lult bűnesetet. Néha egy-egy na­gyobb per két-három napig is el­tart, amig ítéletre kerül a sor. A másik tárgyalóteremben Horváth tanácselnök szedi ki egy psziholó­gus éleslátásával a vádlott legrej­tettebb gondolatait. A foivosó egy másik szárnyán a válni óhajtó há­zasfelek ülnek néma gőggel a padokon, gyűlöletes pillantásokkal méregetve egymást. A lombikba zárt. bomlott, be­teg élet vajúdik itt s a bírák hasz­talan hozzák meg lázas munka mellett az ítéleteket, a társadalom leghatalmasabb bomlasztóereje a. Bűn legyőzhetetlen. lar most meg kellene kezdenünk a Sóstó propagálását Az elmnlt évben mindössze hat külföldi és 116 belíaldi vendege voli a Sóstónak á nyíregyházi kir. törvényszéken állandóan emelkedik a bűnügyek száma — á bűnözők soha nem tapasztalt méretekben foglalkoztatják a bírákat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) ­A nyíregyházi kir. törvényszék ; a rövid karácsonyi szünet után j ismét nagy mtezivitássai fogott a munkához Az elkövetett büntet­tek sorozata soha sem szünetel és mindig nyomon kiséri a megtorlás, az igazságszolgáltatás. Az ember. még mindig az ősi ösztönök rabja, lépten-nyomon beleütközik a tör­vények labirintusába s mintahogy egy hires jogász hangoztatta: a társadalomban csak két embertí­pust lehet megkülönböztetni: azt. aki már volt s azt aki még ezután kerül a bíróság elé. (A »Nyirvidék tudósítójától/ 1 A Sóstó szépségéről és orvosi szempontból is feltűnő jelességei­ről sokat hallottunk. Megszépült a Sóstó az elmúlt években és aki csak itt jár, elragadtatással em­lékezik meg Nyíregyháza nagy ter­i mészeti kincséről, a Sóstógyógyfür-' | dőrői. ' Mit ér azoaiban a látogatók elis­j merése, ha nincs híre ennek a für­| dőhelynek, ha nem hirdetik hangos | reklámok, ha nem gondoljuk ki a • propaganda lehetőségeit a Sóstó népessége tekintetében. Első lépé­sek közétartozna ebben a tekintet­ben a Sóstó üdülőhellyé választása a Társadalombiztosító Intézet által beutaltak részére. Ha hivatalos kö­rök segítségadásával megkezdőd­nék a .Sóstó látogatása, csakhamar elterjedne a híre messze földre. A Nyirvidék több ízben irt az Idegenforgalmi Iroda felállításá­nak szükségességéről. A Menetjegy irodával kapcsolatban a város köny nyen, kevés költséggel megszervez­hetné az Idegenforgalmi Hivatalt, hogy e tekintetben sem maradjunk Miskolc, Eger és a többi vidéki vá­ros mögött. Az Idegenforgalmi Hi­vatal megtalálná a módját a Sóstó reklámozásának. Az elmúlt évl>en a nyíregyházi városi orvosi hivatal kimutatása sze rint, a Sóstón hat külföldi és 116 Ixilföldi, összesen tehát 122 vendég volt, ami vajmi kevés a fürdő fel­lendítéséhez. Maga az orvosi hiva­tal is szükségesnek tartja a be­hatóbb propagandát és a Sóstóról a következőket mondja : A Sóstó az 1929-ik évben sem volt eléggé látogatott, amit annak kell betudni, hogy kellőképpen reklámozva és propagálva nincs. Remélhetőleg a mostani bérlő ke­zében, akinek üzleti érzését és hoz­záértését már ismerjük, nagyobb fellendülésnek fog indulni. A fürdő látogatottságára vonatkozólag, — el tekintve a kádfürdőt igénybe ve­vőktől, akiknek száma az eladott fürdőjegyckből megállapítható, pozitív adataink nincsenek, ugy, hogy e helyütt bátorkodom előter­jeszteni, hogy a Sóstón a bérlő köteleztessék vendégkönyvet fel­fektetni, amelybe minden érkező, ha csak egy napra is megszálló vendég, személyes adatainak pon­tos kitöltése mellett bejegyeztessék és annak az ellenőrzésével, hogy az pontosan megtörténik-e, a Sóstó felügyelője bizassék meg. Ebből a jelentésből az tűnik ki, hogy a Sóstó céltudatos és tervsze­rű fellendítése terén a kezdeti lé­péseket sem tettük meg'. Még a pontos adatgyűjtésnél sem tar­tunk. Reméljük, hogy ezen a téren az idei évben jelentős változás vár­ható... és végre valahára megtör­ténik az alföldi városokban olyan ritka természeti szépségnek, az ár­nyas, csöndes, frissítő levegőjű, gyógyhatású Sóstó propagálása. •52 Modern a^ XJ,i3ág"bolfba m sebészeti, szülészeti és belbeteg-ílcnek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj I közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában pengő naponta. Orvosát I , ÜT^m Nyíregyháza, Sáilói-atca 42. szín. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom