Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

1930. január 19. JSÍYÍKYIDÉK. scs Szerdától NOÉ BÁRKÁJA az flpolloban Vasárnap 5 órakor kezdődik a Reíormátas Nőegylet Leáoyosoportjá&ak fenltnröéSatánja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Református Nőegylet Leány­csoportjának kulturdélutánja a jó­ság és szépség eszmémek szolgá­latára hívja fei Nyíregyháza kö­zönségét. A kulturdélután vasár­nap öt órakor kezdődik a reformá­tus elemi iskola €isztermében és véglegesen kialakult műsora a kö: vetkező: 1. Klajnik-Huszthy Jolán uriány két novelláját olvassa fel. 2. Sinding: Frühlingsrauschen, ' Gneg: Solveyg dala: Zongorán elő- J adja Ambrózy Gzáéné úrasszony. 3. Dr. Méreyné Dr. Juhász Mar­git úrasszony költeménveibői ad elő. 4. Krecsák László ur magyar és müdalokat énekel zongorakisé­ret mellett. 5. Magyar tánc. Lejti: Csergő Piriké. Belépődíj nincs, 50 filléres mii­sormegváltás kötelező. Felülfizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogad az Egyesület. Emlékszikbe a tavalyi télre? Kereskedelem & kereskedelmi és magán­alkalmazottak törcényjavasla tát ismertette a Kereskedő­Ifjak Egjletések igyésze A Kereskedő Ifjak Egyesületé­ben tegnap este tartotta meg dr. Rosenstem Zsigmond egyesületi ügyész nagyszabású előadását a kereskedelmi és magánalkalmazot­tak jogviszonyát szabályozó tör­vényjavaslat ismertetésérői. *V ter­met zsúfolásig megtöltő közönség sorában ott láttuk a jogász és ke­reskedő társadalom számos tagját is. — Dr. Rosunstein Zsigmond ismertette azokat a szociális, gaz­dasagi okokat, amik a munkaadó és alkalmazottak közötti jogvi­szony ujabb szabályozását szüksé­gessé tették. Különben is az 172. és 75. évi ipartörvény, mely az el­ső tételes törvény, mely az alkal­mazottak jogviszonyával* foglalko­zik, már az idők folyamán elavult, annyival is inkább, mert még nem ismerte tei az ujabb joggyakorlat­ban már kifejezésre jutott igen fontos jogelvet, hogy az alkalma­zott, mint gazdaságilag gyengébb egyed, feltétlenül törvényes véde­lemre szorul, a gazdaságilag erő­sebb főnökkel szemben, hanem eme jogviszony tekintetében, teljesen szabadkezet enged a szerződéses szabadságnak. Majd ismertette az uj törvényjavaslat feűnonclási időre vonatkozó rendelkezéseit. amely lényegében megegyezik a ma is érvénybe levő 1910—1920. MESz. rendelettel. Ebben a rendeletben, a régi törvényekkel szemben mélyre­ható és nagyobb szociális érzékre valló módosításokkal talolkozunk. Az uj törvényjavaslat figyelembe veszi azokat a viszonyokat, ame­lyek közepette alkotódott. Első uji tása a tervezetnek, hogy a határo­zatlan időre kötött szolgálati szer­ződések felbontását írásbeli fel­mondáshoz köti. A felmondási idő tekintetében distingvál elsősorban ! a szolgálati idő terjedelme tekin­tetében. A régi 6 heti felmondási idő vej szemben már 3 hónapban áílapitja meg azoknak az alkal­mazottaknak a felmondási idejét, akiknek a szolgálati ideje a 2 esz­tendőt betöltötte. A fontosabb te­endőkkei megbízott alkalmazottak tekintetében pedig a szolgálati idő­re való tekintet nélkül 3 hónapban 2 évi szolgálat után 6 hónapban állaptija meg a felmondási időt. A rendelet egyik leglényegesebb és egyben teljesen uj intézkedését a 9. szakasz tartalmazza, amely alkotja a végkielégítés fogalmát. Eszerint ha az elbocsájtás nem az alkalmazott hibájából történik 5 $ évi szolgálat után végkielégí­tés jár az alkalmazottnak, mégpe­dig minden 3 évi szolgálat után, egy havi fizetés, amely azonban nem haladhatja meg az alkalma­zott 1 évi fizetését. Ez a végkielé­gítés az alkalmazott elhalálozása esetén annak hátramaradott hoz­zátartozóit illeti meg. Párhuzamot vonva a régi bírói joggyakorlat és az uj tervezet kö­zött megállapítható, hogy az al­kalmaztató hátrányára az uj terve­zet újításokat alig tartalmaz, mert csupán a bírói gyakorlatban már eddig is kifejezésre juttatott irány­elveket és a gyakorlati életben megvalósult szempontokat kívánja törvényerőre emelni. Előadása során dr. Rosunstein Zsigmond részletesen beszámolt a tervezet többi lényeges pontjai­ról, így különösképen a tervezet teljesen uj rendelkezéséről a kö­telező szabadságról. A kötbér, rendbüntetés, a végkielégítés, a szolgálati bizonyítványról — és a munkaadó jogos érdekeit védő ver­senytilalomról. A nagysikerű ismertető előadást az egybegyűltek hatalmas tapssal honorálták. A Kere skedő Ifjak Egyesülete, az igazságügyi minisz­térium közbejöttével Budapesten megtartandó országos érdekképvi­Januér 18., szombaton 5, 7 éa 9, 19., vasárnap 3. 5, 7 és 9 áraker A huszadik század legnagyobb szélhámosa Kalsndorfilm 7 felr. — A főszerepben: Ltieiano Albertinl Bujdosó jegyesek slágerrigjáték 8 felv. — A főezerepbea : Dlna Gralla és Beregi Oszkár A tavalyi télnek számos meghűlésére, fájós derekre, fagyott lábakra? Az idéci mindezen sok bajt elkerülheti; a vastag, mdeg posztóvá!, duplaerös gumitalppal és háremszoros gumisrgetelássel készült ^ cipő reggeltől estig meieyen tartja lábát és a legnagyobb hóban vagy sárban sem engedi át a nedvességei; töké­letes biztonsággá' vízhatlan. Minden más téli cipőnél főbb Minden más téli cipőnél olcsóbb Főeíárusitás: Palma Kaucsuk R.-T. Bupapest. seleti értekezletre dr. Rosenstem i lesz az előadáson már hangoz­Zsigmond egyesületi ügyészt küi- j tátott különvéleményének kifejté­di ki, ugy, hogy ottan is módjában ; sére . W «W MtMH H«» M o z Verebes Ernő legmulatságosabb filmjét mutatja be vasárnap a Városi Mozgó Holnap matatja be a Városi Mozgó „& svifaá'Kok" eimi ,: filmoperettet Loulou, a Herzigfeld revü star­ja, Agenor herceggel autóturára indul. Defektet kapnak és a her­ceg elveszít egy etüit, melyben egy nagvértékü nyakék és ezer márka van. Ugyanekkor gyalogtúrára indul 2 fiatal ripacs, Fritz (Verebes Ernő) és Franciska, akik megtalálják az elveszett kincset. De nincs sok sze­rencséjük, mert egy gyanakvó rend őrkapitány dutyiba dugja őket. Fritz és Franc is Ica ügyes trükkel Agenort és I.oulout zárják be és a herceg autóján Karlsbádbp indul­nak. Mivel Agenor itt lakosztályt rendelt, a hercegi autón érkező párt fejedelmet megillető pompá­val fogadják és lelkesen ünneplik. A végén azután minden kiderül, de a jószívű Agenor megbocsát j 8!a és holnap a Diadalban Lnciano Albertmit mindenkinek látnia kell a »svihákoknak« és még egy már­kát is kapnak. A kisérő film, melynek cime: „Hadüzenet«, egy újságíró kaland­jait tárgyalja. Crockett szerkesztő kiküldi riporterét, Slatent, hogy ír­jon riportot a leghíresebb alkohol­csempészről. A riporter ügyesen elvégzi feladatát, de a kiadó le­tiltja a cikket. Ezért Crockett szer­kesztő más lapnál vállal állást és riportere is vele megy. Izgalmas kalandok után sikerül egy szen­zációs riportot irni a szeszcsempé­szekről és Slaten a jól végzett mun ka után nászútra indul ifjú fele­ségével. A film főszerepeit Dorothy Bur­g?ss, Róbert Elliott és Paul Pag* játsszák. A huszadik század legnagyobb szélhámosai című filmben megkell nézni a nagy fenomént, ki egyet­len a filmszínészek közül, aki a szédületes produkciókat tényleg — végre is hajtja. E rendkívül izgalmas kalandor­filmben barátaival, kik valósággal ördögök, szemkápráztató ügyessé­gükben, eddig még soha nem lá­tott bravúrokat produkálnak. Min­den mozdulatuk egyszerre törté­nik. még szemük pillája is egyszer­re rebben. Ezeknek élén korona­dísz Luciano Alberrini. az ördögök kapitánya. Luciano Albertinl ki­fogástalan gavallérokból toborzott az ördögöket megszégyenítő ügyes­ségű gárdájával egy elejétől végig rendkívül irgalmas filmcsodában a vakmerőség, a hihetetlenül gyors cselekvés, az ügyesség, a cselveté­sek, légi és más egyéb bravúrok sorozatai a közönséget a legna­gyobb bámulatba ejtik és a cso­dálkozás szinte némává teszi a szemlélőt és valósággal a székhez szögezi. Ezt mindenkinek meg kell nézni. Ezt elfelejteni solia nem le­het. Kisérő filmje a »Bujdosó jegye­sek^ hol a közönség dédelgetett kedvence- Dina Gralla — ki a Lu-I.u kisasszony férje c. filmben bájolta el és kacagtatta a közön­séget és a mi »Beregi Oszkár­unk játssza a főszerepet. E filmben az após és vő az es­küvő előtt együtt lumpolnak és a tökéletesen berúgott vőlegény egy csomó botrányon át a rendőrsé­gen keresztül jut menyasszony® kar jai közé. Dirié Gralla alakítja a végtel«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom