Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-15 / 11. szám

193#. jaatúr 15. jilrÍRYIDÉK. 7 Mezőgazdaság •öyakori hiba a takarmány­répa termesztés körűi Régen tudjuk, hogy a takar­mányrépával olyan takarmánytö­meghez jutunk, mint kevés más takarmánnyal. Okszerű téli takar­mányozás tehenészetekben takar­mányrépa etetés nélkül csak né­hány kiváltságos, különösen cukor répa gazdaságban képzelhető el. Mégis gazdáink olyan kevés figyel­met fordítanak a takarmányrépa­termesztésre, hogy ez a fontos nö­vény csaknem a íegelhanyagoltab­bak sorában van. Igaz, igy is tete­mes hasznot hajt, gondosabb ke­zeléssel mégis több és jobb ré­pánk lehetne. Különösen a kisgazdák a répát igen ritkán egyezik, mert szerin­tük nem is répa az, amely nem nőtt legalább emberfejü nagyság­ra. A répa, amely félméterre, sőt még ennél is nagyobb távolságra fekszik egymástól, nem képes a talaj táplálóanyagtartalmát teljes mértékben hasznára fordítani, emellett még sokkal vizesebb lesz, mint a rendes, helyes sűrűségűre hagyott, s ezért könnyebben is romlik. Különben emellett a nagy termesztési hiba mellett még sok mást is lehetne említeni. Nem utolsó ezek közt a fajta, helytelen, rendszerint csak ötlet­szerű megválasztása mellett az, hogy a műtrágyák termésfokozó és nagy figyelmet érdemlő minőség­javító hatásával sem törődnek ele­get. Pedig a takarmányrépa a mű­trágya iránt nagyon hálás növény. Ha nem vetjük mütrágyaszóróval ' kombinált vetőgéppel, akkor alája j a kat. holdanként szükséges 180— 1 200 kg. szuperfoszfátot az őszi j szántásra, célszerű még ősszel, I vagy a tél folyamán kiszórni. 8o g trágyába kerül is, ami nagyon he­—120 kg. mésznitrogén, vagy en- I lyes, akkor is alig egyharmaddal nek megfelelő mennyiségű egyéb I kell a szuperfoszfát mennyiséget nitrogénműtrágya iránt is hálás | csökkenteni, szokott lenni. Még ha friss istálló- | — Képzőművészet ~ Zene Több, mint százesztendeje, hogy először hangzott fel Beethoven IX. szimfóniája, amelyet a katonazenekar ad elő Nyíregyházán Beethoven IX. szimfóniáját 1927 április 4-én adta elő Budapesten a Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében a Filharmóniai Társaság zenekara. A szimfóniában felhang­zó kórust a Palestrina Kórus éne­kelte. Nyíregyházán május hó i-én volt a zenekari hangverseny, ame­lyen a VI. szimfónia hangzott fel dr Dobnányi Ernő vezénylésével. Most, február 6-án a nyíregyházi 12- gyalogezred zenekarának nagy hangversenyén Nyíregyházán is fel hangzik a IX. szimfónia és a kó­rust a Tisztviselő Dalkör fogja énekeim. A szimfónia előadása mindenké­pen méltánylást érdemlő, nagy ze­nei eseménye lesz városunknak. — Ezt a szimfóniát 1827 május 7-én adták elő első ízben a bécsi Kámt­nerthof Színházban. Beethoven ak­kor már teljesen siket volt és nem vehetett részt a betanításban. Az első előadásról a következő meg rázóan érdekes intimitásokat olvas­suk: A színház zsúfolva volt. Csak az udvari páholy volt üres. Beethoven személyesein hívta meg a felségeket, de a császár és császárné néhány nappal előbb elutazott. Rudolf fő­herceg sem volt jelen. De eljöttek Beethoven összes l)arátai és Bécs egész közönsége. A beteg Zmeskált, Beethoven öreg magyar barátját, gyaloghintón vitték a szinházba. A szólisták élén Sonntag és Unger énekesnők állottak. A közönség so­raiban volt Mayseder, Jansa, Böhm stb. Az Alig. Mus. Zeitung véle­ménye szerint az előadás nem volt kifogástalan, kevés volt a próba, hiányzott az imponáló együttes erő, az árnyékok és fények helyes elosz­tása, az intonáció biztossága s az előadás ámyékoltsága. Beethoven dirigált, de csak lát­szólag. A beintéseket Umlaut adta. Böhm hegedűművész irja le Bee­thoven vezénylését: >, Ide-oda ug­rott, mint egy őrült. Hol fölegye­nesedett, hol szinte a földre ku­porodott, kézzel, lábbpi gesztiku­lálva, mintha valamennyi hangszert el akarná játszani s a kórust is el­énekelni... Olyan izgatott volt, hogy nem vett észre semmit, ami körü­lötte történt. Thalberg látta, hogy Beethoveni a szfcerzo után a dobo­góm állott s a partitura lapjait for­gatta, bizonyára nem is sejtve, — hogy a közönség a háta mögött orkánszerü tapssal ünnepli..- Un­ger Sarolta fogta meg gyengéden ; a karjánál s a publikum felé for- < ditotta. Most látta végre Beetho- i ven az emberek tomboló lelkese- í dését. Barátai kisérték haza. Kimerül­ten a pamlagra rogyott. Egy szót sem szólt, ételt nem kívánt, nem­sokára elaludt. Másnap reggel esti öltözetében ott találták a pamla­gon-.. Alig hisszük, hogy az emberek a IX. szimfóniát első hallásra meg­értették volna. De át voltak hatva a mü nagyságától. Mint égy ha­talmas természeti tüneménnyel szemben, elfogódva, ámulva állot­tak előtte. A nyíregyházi előadást nem mu­laszthatja el városunk egyetlen ze­nebarátja sem. A szimfónia előadá­sa katonazenekarunk magas színvo­nalát jelzi és az a lelkes törekvés és fáradozás, amely zenekarunkat a legnehezebb időkben erre a szín­vonalra emelte, olyan erkölcsi ér­ték, amelyet nem hagyhat senki figyelmen kívül ebben a városban Zenekarunkat kulturális missziójá nak vállalásában megértéssel keli támogatnunk és nem szabad, hogy a Korona nagytermében egyetlen ülőhely is üresen maradjon, mikor a világ zeneművészetének olyan grandiózus alkotása hangzik fei nyíregyházi szereplők hangszerén, mint Beethoven IX. szimfóniája. Italmórésekj réaaére szikségas 502—922. f. mépjóiéti miniszteri rendelet az egészségügyi és tíaatasági rendszabályokról már kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Saéeheayi-át 9. sz R ledöntött bálvámj. A Nyírvidék eredeti regénye. Irta: Váth JáiMS. , 1 81 Az ilyen beszéd vágott ínyükhöz. Ertet- i ték­A hitközségi ülések után ilyen irány j ban puhatolóztak Piusznál s az ötvösnél Vitába eredtek vezetőikkel. S bizalmatlan ki fejezéseket kellett, gyanúsításokat kellett el­türriiök: — Rabtartóink emberei vagytok — A hatalmasokat támogatjátok- — Nektek kel­lene előljárni jó példával­Az egyre gyakrabban felötlő jelenségek megfontolásra inditották a két vezetőt- Fél tek a bizalom elvesztésétől: — Hogy a vezetés más kézbe ne kerül­jön, valük kell mennünk. — Hátha nekik van igazuk? Piusz nagy csodálkozására a másik hit községében is találkozott emberekkel, hogy morogtak békére hangoló beszédeiken s sér­tésekkel akadékoskodtak­— Imádkozzatok és virrasszatok, hogy kísértetbe ne essetek — mondotta Piusz s vérzett a szíve, ha a Dioklécián, Vagy a Neró-féle üldözésekre gondolt. Minden re­ménye füstbe ment- Öreges bölcsesége in­tette, hogy a szívüket nyelvükön ne hord ják. A nagy vérveszteségben szinte megszün tek a szervezetek. A pásztorokkal elszéledt a nyáj- Az aléltságban nem volt, aki össze­tartsa őket és a farkasok örömére szétszéled­tek. Erikának hasztalan példázta ezt — Inkább meghalok, vértanúságot szen­vedek, hogy sem így éljek — heveskedett Nem mondhatta Piusz, hogy esztelen­ség; mert megbántotta volna Tehát a má­áíkról iparkodott meggyőzni: — Isten áldásával, hittestvéreid között férj és feleség lesztek — Hogy újjal mutogassanak rám, mint a római dominákra, akik rabszolgaszeretőik kel... akadt el szava a nagy indulattól és iszo­nyattól. Piusz merően elbámult s alig észreve hetően megbillentette fejét: »Az asszonyi meg­gondolatlanság dönti vérbe hitközségeimet^ És visszafojtott könny futott szét szemeiben Lelkében lepergett nyolc évtized könnye, fá radsága, öröme, csendes boldogsága, remé­nye, Ígérete — sima, egy asszony, aki a leg több jót cselekedte, föléget, pusztulásba hajt mindent- Egy rögeszme, a mi nincs is az evangélium akarata szerint, elsöpreti jósága gyümölcseit- , Ha tudja, hogy Myriám a botránykő ••• Ha meggyónja az ötvös, aminek öntu­data hijján volt .. Ha tudja, hogy Erikát csak a féltés hajt ja rögeszméje felé... A gyenge, jólelkű, viaszhajlandóságú ka tekistát egyik messze provinciába küldi üze nettel, hogy a hívek szolgálatára ott fogja a község papja. Igy csak az aggodalom maradt s 'az imádság, mert a mozgalom jobban jobban terjedt. Erika szorgalmasabban látogatta bete­geit Most ősszel feltünéstelenebbül is tehet­te: A villákban rabszolgákon túl álig akadt egyéb. Máriusz telelt csak a Lepisz Porta­liszban. Katonáival utat kellett csináltatnia a bazaltcsodák fölé s a kialudt tűzhányó tetejéhez. Katonai szempontokon kivül szép­érzék is vezette a rómaiakat A katonai szem­pontokért katonákat, a szép kilátásért rab szolgákat rendeltek ki a szerpentin örök időkre szóló elkészíttetéséhez. — Öszvér-háton tettem meg férjem ide­jében az útat — mondotta Sámuel özvegyé nél s elbeszélte, mennyire haladt a munka s közel a befejezéshez. El, hogy hány nyomo rékja lett a kövek fejtésének és hány árva, özvegy siratja, hogy onnan szépkilátásban gyönyörködhetnek a kirándulók. A Rózsakő mondája is felújult nyelvén, hogy amelyik ; leány legény háttal arról a Pelsó-tónak ül, még abban az évben egybekelnek A gyapjufüggöny meg-meglibbent be­széde közben. Myriám hallgatózott ott. \ A háttalülők egybekelésének hite örök szomjúsággal töltötte el s fajtájának siker­imádata égette, hogy az ötvöst fölcsalhassa. A többit női ravaszsága megoldja Egyszerű­en háttal fordul az ötvösnek Erika tovább nem érdekelte. Ment csa­varogni Egész uton azon gondolkodott, hogyan csíphetné maga mellé az ötvöst? — »Erika csak most ment anyámhoz, azt hiszik, nem vagyok otthon s tovább marad Bekérdezett hozzá, hogy jöjjön a munkások közé föl, igét hirdetni.« Az ötvös nem volt otthon- Katekézisen járt a szomszéd telepeken. A hegyen túl. Meg volt a lehetőség, hogy a hegyen jön ke­resztül visszafelé. Myriám eléje ment- Állta az utászok} gunyjait, csipkelődéseit és gorombaságban nem maradt .adósuk. Cudar vére beteg ki­tartással vitte útjára, mint fajtáját minden­ben. ami sikerre vezet- A hegytetőn kiválasz tott egy mohosfejü hatszögletes bazalthasá­bot s rávetette magát a zöldpárnás kőra és csak könyöke esett rá lomha támaszték­nak hájas térdére. Az ötvös nem érkezett meg az éjszaka se. (Folyt. k6v.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom