Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1930. január 1. JWlfÍRYIDÉK. 11 Tanítók Szövetkezete A »Nyirvidék« karácsonyi számá­ban kis történelmi följegyzést tet­tünk »Takarékosság és Szövetke­zet« c. alatt. Most abból az alka­íomból, "hogy a 'Tanítók Ottho­nának felügyelő bizottsága folyó évi december 28-án tartott ülésé­ben csaknem két órás vita indult pieg a Szövetkezetet érdeklő ügy­ben, időszerűnek találjuk az erre vafó visszatekintést. A csaknem teljes számban egy­begyűlt felügyelő bizottságot Tes­léry Károly elnök meleg szavak­ban üdvözölte, rámutatott a köz­oktatásügyi kormánynak ama prog rammjára, mellyel lehetővé válik oly székvárosokban, melyeknek kü­lönösebben is kialakult tanyarend­szere a közművelődési intézmények decentralizálását követeli ki, — in­ternátusok felállítása, hogy a ta­nyákra telepitett iskolák családos tanítóinak gyermekneveltetési sú­lyos gondját a székvárosok inter­nátusai leemeljék, apasszák. Prog­rammszerü fejtegetésében rámutat arra, hogy az egy-két esztendő aíatt valósuló vágy akkor lesz ked­vezőbb, ha már most jó elejve) igyekszünk módját ejteni annak, hogy tőkegyűjtéssel majdan a ne­veitető szülő teljes ellátásért ha­vonként többet negyven pengőnél ne fizessen. Éppen ez a körülmény teszi indokolttá, hogy az Otthon felügyelő bizottságának minden egyes tagja apostoi legyen és kör­nyezetében híveket szerezzenek a jó ügynek. Itt kapcsolódott be a Szövetkezet Is az Otthon jóléti in­tézményébe. A most záruló üzletévben az Otthon pénzbeli vagyona a taní­tóság lelkes buzgalma folytán 1900 pengőről 3068 pengőre nőtt, melyn»k átadását az elnökség szor gafmazza. Hosszas vita fejlődött ki akörül: van-e szüksége az Ott­honnak a pénz azonnali kifizetésé­re ? A mai gazdasági siralmas hely­zetben háromezer pengőt elvonni egy ugyancsak tanítói szervtől: felette nehéz dolog. Bökényf Dám­ef rámutatott Vargha Ferenc, az Otthon volt érdemes elnökének 1923-ila szózatára, aki bámulatos sikert ért el, midőn negyven nap alatt tudta megszervezni az Ott­hon segítése céljával a Tanitók Szövetkezetét. Nem szabad megfe­ledkezni az úttörők munkájáról. 1923 jan. 15-én kibocsátott felhí­vásban (toborzásban) Vargha Fe­renc és társai igy szólottak: »A Tanitók Otthonának mielőbb ál­lania kell! Ez a vidéki tanítóság­nak rég óhajtott ígéret földje. Sok millióra van szükségünk és mivel gazdasági összeomlásunk, pénzünk értéktelenedése folytán az eddig megteremtett jövedelmi források értéke nulla fokra esett, tehát hat­ványozott jövedelmi forrásra van szükségünk. Az Otthon központi munkásai előkészítő bizottságá ala­kulva megtalálták azt a kiaknáz­hatatlan bányát, amely évenként milliókat fog jövedelmezni. Meg­alakítjuk Nyíregyháza központtal a Tanitók Szövetkezetét ezer koro­nás részesjegyek kibocsátásával.« És febr. 24-én már megtartották az ev. népiskola dísztermében az alakuló közgyűlést nagy érdeklő­dés mellett. Az elgondolás szép volt. A terv jó volt. A keresztül­vitele a dolognak siker szempont­jából — már hiányos volt. És eb­ben maga az üzletrészes tagok követték el hibát... nagyon sokat. A vezetőségnek tudomására jutott, de későn, hogy voltak tagok, kik készpénzzel vásárolták szükségle­teiket másutt, — persze altruiszti. . kus pedagógiai könyvesboltban hi­telre kérték és kapták az árut, ára­ikkal "tartoznak ma is. Az Otthon, — mint jó szülő a gyermekével — Dr. Erdőhegyi Lajos főispán vizsgálatot tartott az ujfehértói községházán A közönség köréből több oldal­ról panasz érkezett Fekete Gyula Uj fehértó községi pénztári ellenőr jegyző hivatali működése, valamint a magánéletben vállalt kötelezett­ségei szabálytalan teljesítése miatt. A panaszok folytán dr Erdőhe­gyi Lajos főispán, dr Gergelyffy András főszolgabíró, dr Sarvay Elek vm. főügyész és Salgó Alfréd vm. számvevőségi főtanácsos kísé­retében december hó 30-án Ujfe­hértó községházánál megjelent s a panaszba tett ügyeket megvizsgálta. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Fekete Gyula mint a Hitelszövetkezet könyvelője, köve­tett el naagyobb visszaéléseket a szövetkezet kárára, saját céljaira fordítván a szövetkezet bevételeit. Az OFB által földhöz juttatottak által befizetett és általa felvett "elő­leg összegeket sem juttatta illeté­kes helyére. Nagyon súlyos bűne a megté, vedt embernek, hogy a hadirokkan­takat is meg akarta károsítani, — ugyanis a község pénztárából il­letéktelenül vett fel a saját részé­re Tizetési előleget, melynek visz­szafizetéséről a "hadirokkantak ré­szére utalt pénzek hamis könyve­lésével akart gondoskodni. Mindezek alapján dr Erdőhegyi Lajos főispán nevezettet a helyszí­nén felfüggesztette az állásától s ellene a fegyelmi eljárást elren­delte. igyekezett a Szövetkezetnek né­mi anyagi segítést nyújtani: jegy­zett három üzletrészt, mit a Szövet­kezet' tizenhétre emelt fel anélkül, hogy ellenértékét az Otthontól megkapta volna. Csak annak iga­zolására hozom fel, hogy a megin­dítók célkitűzését igyekezet a Szö­vetkezet vezetősége megközelí­teni. Nem lehet eltitkolni azt, hogy a Szövetkezet vezetőségének nem si­került a programmot megvalósí­tani a következő okok miatt: a) a szövetkezeti tagok elenyé­sző csekély számban vásárolták boltjukban; b) üzletrészjegyzéseikkef sokan adósok maradtak; c) a bolt üzletmenetét a tőke­hiány miatt, magán-, banki-, fe­dezeti- és kereskedelmi váltókkal tarthatták fenn; d) az adó, posta, dologi szükség­letek, meg hitelnyújtásból szárma­zó kamatok nagy summát vontak el. Ezek miatt tisz.tavagyon kihasi­tására, mefy már az Otthon mér­fegszámíáját növelte volna, nem nyílott mód és alkalom. Ezekre való tekintettel á fel­Ügyelő bizottság a háromezer pen­gős tételt 1930 december vé­géig a Szövetkezetnél hagyja. A Szövetkezet ügyvezetői állására Grigássy Károlyt, aki a szövetke­zeti'élet terén nagy sikerrel műkö­dik, hívta el áz igazgatóság, aki­inek e helyről is szép sikert kívá­nunk munkájához. Mo z 1 A Eossnfh-film nagy sikere a Városi Mozgóban A Kossuth-film amelyet a Városi Mozgó mutat be, megmozdította egész Nyíregyházát, a Kossuth név és eszme iránt való rajongás ha­talmas ereje megfogta a sziveket és előadásról előadásra ujabb és ujabb tömegek sietnek a mozgó felé. A film nem a képzelet romanti kus játéka a mult felidézésével, ha­nem az a valóság, amely 1848-ban a magyar hősiesség hírét ragyogó csillagként röpítette Európa firma­mentumára. Rákosi Viktor Korhadt fakeresztjének legendás csodái ele­venednek meg. Látjuk a Kossuth inév nagy egybefogó erejét, a sáros­pataki diákok harca, amelyet egy bűbájos szerelmi rózsaág fon át, bepillantást enged 1848 egész •drámájába. A katonazenekar és a kisérő énekkar, a. színházat éke­sítő nemzeti szinü zászlók és cí­merek hatalmas fokozói a nemzeti érzésnek, amelyet a Városi Mozgó nagy neveelő erővel szolgál en­nek a szép magyar filmnek bemu­tatásával. Ma is, holnap újév ün­nepén is bizonyára sokan lesznek, akik családjuk kíséretében megte­kintik a szabadságharc diadalmas filmjét, a Kossuth-filmet. Az If vár legendás hőse: lonte Cristo újból feltámadt. Még kezdó iró volt Alexander Dumas és himeve alig terjedt tul a francia határokon, a mikor megjelent a Monté Cristo, de ezzel a regényével örökre elő­kelő helyet biztosított magának a világbirodalom halhatatlanjai kö­zött. Varinak irodalmi alkotások, ame­lyekhez minden időben szívesen tér vissza az olvasóközönség és ezek között elsősorban kell megemlite­nünk a Monté Cristót. Hallatlan népszerűségének talán a leghango­sabb bizonyítéka, hogy ujabb film­változat készült belőle. Az uj Mon­té Chirsto film az utóbbi esztendők egyik legmerészebb és legnagyobb stílű filmvállalkozása. Irányítását: Louis Nalpas és Henri Fescourt, az emlékezetes sikerű Nyomorultak c. film alkotói vállalták. Főszere­peit négy világhírű művész: Lil Da­gover, Bernhardt Götzke, Jean An­gelo éfs Mary Glory alakítják. Ez a nem mindennapi grandió­zus film már e hét péntekjén Nyír­egyházán lesz az Apollóban, igy nem kétséges, hogy a Monté Chris­to—film az Apollónak az idei sze­zon egyik legjelentősebb esemé­nye lesz. la szilveszteri szerencsemalac sorsolás a Diadal Kozgóbin Megírtuk,.hogy a Diadal Mozgó I iktatta be erre a napra, hanemi vezetősége az év utolsó napján | azzal is fokozni kívánja a szilvesz­nemcsak azzal kedveskedik a kö- 1 teri hangulatot, hogy valamenny, zönségnek, hogy a szezon legvídá. " előadáson, tehát 5, 7 és féí '10 mabb, legmulatságosabb műsorát | órakor is szerencsemalacokat fog IGEN TISZTELT VEVŐINEK ÉS JÓBARÁTAINAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN VEISZHAUSZ JENŐ sütőmester. 8145-1 kisorsolni a publikum között. A kisorsolás ugy történik, hogy a filmszínház valamennyi látogató­ja kap egy számot, természetesen ingyen. A kiosztott számokat elő­adás után kalapba teszik és az on­nan kihúzott szám tulajdonosa lesz a szerencsés nyertes, aki sivitó ma­lackával megrakodva távozik a Diadal szilveszteri előadásáról. Holnap, újév első napján és csü­törtökön Chaplin nagy filmjét, a »Cirkusz«-t ujitja Fel á Diadal á iegkedvesebb vígjátékkal, »A nász­utasok hajójá«-val. Péntektől pe­dig Emil Jannings legnagyobb att­rakciója, »A bűnök utcája« kerül három napon át bemutatásra, Di­na Gralla legbájosabb filmjével, »LuIu kisasszony«-nyaí. Boldog ujesztendőt kívánok ismerőseimnek, barátaimnak és kedves növendékeimnek és azok hozzátartozóinak Schildmayer Árpád ticetanár. Nagyrabecsfiit verőközőnségének, jóbarátaiaak és ismerőseinek egy jobb és boldogabb újévet kiván Vrabecz Andor drás és ékszerész Nyíregyháza. Boldog ujevet Kíván jó barátainak és megrendelőinek Radoszta Béla műlakatos. Telefon : t-43. szám. Boldog újévet kivan kedves jó barátainak és kedves vendégeinek Reich Ignác. 8939

Next

/
Oldalképek
Tartalom