Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-29 / 297. szám

10 jtíVÍRYIDEK. 1929. december 258. Nehéz magyar vérétől távol maradt a szalonfilozőfia könnyed bája. Bessenyei Györgyöt temperamentumában, egyéniségében csillagmérföldek választják el mintaképeitől, Voltairetől vagy Gottschedtől. Mindjárt szellemi elindulásakor: őt nem szellemi hatalomvágy ösztönzi, hogy olvasson, irjon, hanem valami sokkal emberibb és sokkal magyarabb: a férfihiuság. Mária Terézia daliás testőre Bécsben kellemetlen meglepetéssel veszi tudomásul, hogy a finom udvari hölgyek, kiknek társaságába jár, bizonyos jóindulatu elnézéssel tekintenek rá, a szép, de tanulatlan emberre, a »csiszoIatlan gyémántra«. Bessenyei elkezd tanulni, eleinte bizonyára csak azért, hogy megállja helyét a bécsi társaságban. Öt is, mint általában érős intelligenciájú embereket, kiknek azonban nincs igazi tehetségük a tudományokhoz, vagy a művészetekhez, a filozófia vonzza leginkább; a végső kérdések, melyekre százada oly világos és szellemes válaszokat tudott adni, az »£rtelem keresése«, mely immár kecses játékká vált a szalonokban. Felvilágosult gondolkozó lesz, mert kora, környezete ebbe az irányba vezeti; de nehéz magyar vérétői mindvégig idegen marad a szalonfilozófia könnyed bája és a gondolatok ösvényén tovább bolyongva oiyan problémakomprexumokba, oly^ji magával való meghasonlásba sodródik, ami nagyon távol áll a felvilágosult bölcs fölényes és ironikus lényétől. Ha még megemlékezünk sokat vitatott konverziójáról és tragikusan sivár utolsó éveiről, melyek orosz regények hangulatára emlékeztetnek, azt lehetne mondani, hogy Bessenyei életformájára nézve már inkább romantikus volt és felvilágosultsága nem volt több, mint tanult költői »mondanivaló«, épen csak mondani való. A misztikus pillanatot, amikor a magyar felujulás belső átélése benne megszületett, a felvilágosodás bizonyára csak igen kis mértékben idézte elő: inkább az emiitett egyéni okok, a magyar lehetőségek megérzése önmagában és főlező intézkedései szolgálhatnak zsinórmértékül, hanem harminc év tapasztalata is rendelkezésére áll egyesületünknek. Most se maradhatott el az a tanulság ,hogy egyedül "a nemzeti eszme ad létjogosultságot minden irodalmi,, társadalmi és közművelődési egyesületnek, tehát ennek szolgálatába kell állítani továbbra is minden kulturtörekvést. Ezt kell megtartani a kipróbált régi hagyományokból; ezt és elsősorban ezt kell felvenni az új szellemi áramlatok sokatigérő mozzanataiból . Második tanulságul az kínálkozik, hogy amint' egy nemzet se vonhatja ki magát minden kár nélkül kulturáramlat nagy közösségéből, egyesületünk sem állhat elszigetelten a többi hasonló célú egyesület munkásságától, s mennél 'jobban belekapcsolódik a velük egyúton haladó közös tevékenységbe, annál könnyebben és biztosabban közelíti meg a saját célját is Ha azonban ez az eljárás bármely okból előállható túlzás következtében a helyi erők teljes mellőzésének veszedelmét jelentené, inkább mérsékelni, mint fokozni kell, mert nehezen viselhetné el a Kör az erkölcsi felelősséget, ha akár nemtörődés okából, akár mellőzés céljából csak egyetlenegy érvényesülésre érdemes tekép az a nagy európai nyugtalanság, mely ezekben az esztendőkben kezd Bécsre is átcsapni és amelyet magas társaságbeli helyzetében ő érzett meg először honfitársai közül. A jövő érdeklődése Bessenyeié. Ezek a rövid utalások is igazolják, hogy az elmúlt esztendő valóban Bessenyei éve volt. És kétségtelen, hogy a jövendő évek még erősebb szellemi áramlattal vetik elénk a Bessenyei problémát. Mert az irodalomban még sok friss levegőre váró kérdés van és ezö^í között első az irodalom és a politika viszonya az irók nemzetiesságének kérdése, amelyet ma még olyan két malomba őrlőén tárgyalnak. Bessenyei szellemi arcának tisztánlátásához még sok részletmunka, sok Uj látószögből való megvilágítás szükséges. Akik ezt a szellemidéző irodalmi vizsgálódást várják, örömmel zárhatják le az elmúlt esztendőt, amelyben magába több történt Bessenyei szellemének feltárása tekintetében, mint az utóbbi évek egész során át. Téser Béla. Táncest a város szegénvei és a nőípariskola javára (A Nyirvidék tudósítójától.) Január ötödikén este g órakor kezdődik az Általános Jótékony Nőegylet táncestje. A nagy társadalmi eseménynek készülő táncest meghívóit most küldi szét a rendezőség, amelynek élén maga ar. Bencs Kálmánné einöknő fáradozik az est sikere érdekében. A meghívók megjelölik a január ötödiki táncest célját: A Nőípariskola megsegítését és a város szegényeinek támogatását. Mindkettő elsőrangú szociális célkitűzés, amelyben készséggel segiti Nyiregyháza társadalma a Nőegylet et. A belépőjegyek árát szeméiyenként 3 pengőben, a kispáholyj egyek árát 12 pengőben, a nagypáholy árát 15 pengőben állapitól ta meg a rendezőség. A jegyeket Dicker Gyula könyvkereskedése árusítja. A jótékonycélra felajánlott felülfizetéseket köszönettel fogadja az egyesület, amely a nyomor elleni nemes küzdelemre szólítja meghívóival Nyiregyháza érző szivü társadalmát. 8062 Ni MM B i«p Wíl U « .m u cMerni nélkül. Küllöldi nők. kedvelt fehérneműje. Eredetiben árulja : Blumberg Eszenvi lenét kormányíőtanácsossá nevezték ki Eszenyi Jenő tornyospálcai nagybirtokost a kormányzó kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki. A kinevezés a karácsonyi ünnepségek alkalmával jelent meg a hivatalos lapban és ünnepi érzést vált ki az igaz érdemet megbecsülök lelkében. A jól megérdemel telismerés a nemzet életére közreható munkásságot mindenek felé emelő emberekben megnyugtató érzést vált ki. Ezzei az>érzéssel köszönti Eszenyi Jenőt a magyar gazdaközönség. Mert Eszenyi Jenő az alkotó gazdák sorából való, aki egy életet szentel ideáljainak megvalósítására, olyan ideálok realizálására, amelyek egyek a boldogulni akaró nemzet egészséges eszményeivel. Ilyen ideál hetség kibontakozását is megnehezítené vagy elfojtaná. Mikor helyi tehetségeket említek, nem csupán a költőkre, Írókra és tudósokra gondolok, hanem a művészetek rajongóira és művelőire is. Mert amily szép dolognak tartom okulás céljából — elismert nagy művészek fel léptetését, annyira sajnálom, hogy például zenekedvelőink ujabban végkép lemondottak régi zenekaruk életrehivásáról s megfosztottak minket előadásuk élvezetétől. Sajátos hivatása épen a mi Körünknek a Bessenyei-kultusz terjesztése, aminek megvalósítására nemcsak eddig felhasznált eszközeink alkalmasak, hanem emek mellett, sőt ezek felett Bessenyei életviszonyainak kiderítése, munkáinak ismertetése és kiadása, fellépte hatásának megállapítása, kortársaihoz való viszonyának ismertetése, sírjának gondozása. Egyesületünk a mai napig mindezekből igen kevés eredményre mutathat, aminek oka megfelelő szaktudósok hiányára és anyagi eszközeink fogyatékosságára vezethető vissza. Egyéb sikereink mégis feljogosítanak arra a reményre, hogy a Bessenyei-Kör lelkes tagjainak szellemi és anyagi téren önfeláldozó közreműködésével a jövőben is megteszi kötelességét. a többtermelés eszméje, a magyar mezőgazdasági produktumok nemesítésének, versenyképessé tételének nagy gondolata. Eszenyi Jenő e téren kiváló sikerrel koronázott odaadó és áldozatos munkásságot fejtett ki és példaadása, egy-egy szakgyülésen felhangzó irányító tartalmú hozzászólása, gazdasági irodalmi működése, de kivált gazdaságában berendezett kísérleti nemesítő telepe az onnan kiállításokra került, kitüntetett, széles körben elterjedt uj féleségei, amelyekről a Nyíregyházán tartott centennáriumi gazdasági kiállítás alkalmával részletesen megemlékeztünk, beigazolták, hogy tudás, szorgalom, lelkes odaadás az egyéni élet keretében is egyetemes jelentőségű, egy nemzet életére kiható eredményekhez juthatunk. — A' nyugtalan, tökéletesség felé vágyódó, 3 maga körében a nemzet boldogabb jövőjének útját szántó élet ma a nemzetiesség, az igazi hazafiság. Ma az a hazafi, aki embertársainak javára munkálkodik, aki egyéni célokon felülemelkedve a köz érdekeit hordja szivében. — Eszenyi Jenőben ezt a Széchenyi értelemben vett hazafit üdvözöljük kinevezése alkalmával, amely kitüntetésnek szivünk mélyéből örvendünk . ALBUMOK MŰVÉSZIES KIVITELBEN KÉSZÜLNEK A JÖBANYOMDA KÖNYVKÖTÉSZETÉBEN, SZÉCHENYI-UT 9. Városi Mozgókép Szinhfe | Az első ízig-vérig magyar film! Kossuth Lajos azt üzente... TAVASZ A VIHARBAN VASÁRNAP HÉTFŐN KEDDEN Filmregény az 1848-as szabadságharc idejéből 9 felv.-ban Katonazene és énekkar kíséret Kossuth Lajos azt üzente... és megindul a sárospataki diákság, akiket a bor, dal, meg a szerenád melódiájából ragad ki az ágyú dörgése. A diákokat magával sodorja a nagy élet-halálharc, küzdenek, sebeket osztanak, sebeket kapnak s végén bizony kevesen térnek vissza az elhagyott kedveshez, a családhoz, a baráthoz. Végigviharzik előttünk a nagy föllángolástól az összeomlásig sok nagy eseménye szent harcunknak s háttere az önvédelem lázában halálosan birkózó egész Magyarország. A film büszkesége az újjáéledő magyar filmgyártásnak, bizonysága az áldozatkészségnek, a magyar színészi és rendezői tehetségnek, mely filmet minden magyar embernek szent kötelessége, hogy megnézze. Irta : Zsabka Kálmán Rendezte: György István Forgatta : Eiben István FŐSZEREPLŐK: Ditrói Mór Zátony Kálmán Pataki Ferenc György István Zilahy Gyula Zsabka Kálmán Kertész Kálmán Nagy Anna Mátyus Mária Rédey Erzsi BURLESZK KÍSÉR Ő MŰSOR December 29-én, 30-ón és 31-én, vasárnap, hétfőn és kedden. Jegyelővétel.