Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-25 / 295. szám

22 JNfYÍR¥IDÉK. 1*29. áe-e ember 36. Kossu A sárospataki kollégium rektora : Sárosdy András, szigorú büntetetéssel sújtotta Thury Balázst és diáktársait. Thury Balázs azonban nem nagyon respektálta a rektor szigorú büntetését, épen a rektor leánya: Zsuzska miatt. — Zsuzska ragyogó szemei nagyobb hatalomnak bizonyultak az egész tanári konferenciánál, mert olyanynyira rabul ejtették Balázst, hogy ő mit sem törődve a rektor szigorú intézkedéseivel, több diákcimborájával kilopakodott éjnek idején a kollégiumból s éjjeli zenét adott Zsuzskának. Mivel azonban Zsuzska szemei Horn Pepit, a sváb diákot is megbolondították, és ő is éjjelizenét akart adni Zsuzskának, Balázs, annak rendje és módja szerint, a kétségbeesve figyelő rektor szemeláttára elverte Pepit és társait az ablak' alól. Hogy a verekedés nem fajult el, azt Makra Dani, a kollégium nyomorék diákja akadályozta meg. Dani közibe vetette magát a két verekedőnek és szétválasztotta, összeszidta őket s mindkettőt haza zavarta... Az éjjeli zene és a verekedés miatt az összes diákot carcerba csukatta a rektor. A diákság azonban ugy határozott, hogy Balázsnak és Pepinek meg kell verekednie. A nyomorék Dani és a pedellus segítségével sikerült is a diákoknak kiszökni a carcerből a párbajhoz. Balázs súlyos sebet ejt Pepin. Másnap a párbajért kicsapják őt a kollégiumból. Balázs keserű szivvel távozik. Ugy határozott, hogy másnap beáll Kossuth seregébe. Hiszen a kollégiumban, ha leborult az est, egyébről sem beszélt pajtásaival, mint a március tizenötödiki pesti eseményekről s azok következményeiről. Nemcsak ő, hanem az összes pataki diákok léikében ott ég a vágy régen: felcsapni honvédnek! Balázs elbúcsúzott Zsuzskától, a kinek megígérte, hogy egyszer viszszajön érte. Aztán nekilódult az éjszakának, betért a diákok régi tanyájára: a Kutyakaparóba, ahová egy utolsó pohár borra hivta meg cimboráit. Balázs .-vad mülatássál búcsúzik pajtásaitól. Táncra perdül a korcsmáros leányával, Pannival s dacos lobogással ropja a csárdást. Egyszerre azonban elnémul az öreg cigány húrja. Leányának: Csillának suttogó szavai némították el. íme azonban a vén cigány arca felderül s örömmel kiáltja, hogy mindenfelé honvédeket toboroznak 6 már az ő fia is beállott Kossuth seregébe. Mindnyájan odarohannak az öreg cigányhoz, összeölelik s még vadabb iramban kezdik kergetni a táncot. Néhány pillanatig tart, csak a gátjavesztett tombolás, mert a szoba ajtaját hirtelen betaszítja egy csizmás láb, melynek gazdája érces hangon kiáltja: Ácsi! Minden szem tágra meredve bámulja a késői vendéget, aki igy szól: — Kemenes honvédkapitány vagyok!... Kossuth követe...! Toborozni jöttem Patakral N öi kalapojdcnságok megérkeztek és a l»gilc«óbb ácrakon iraMtratnak: WALTERNÉ ka'apaaalonjában Luther-cica, 90. Beszédje alatt lassan széthúzza fekete köpenyét s mellén felragyog a megszületett negyvennyolcas honvédsereg jelvénye. Mint Orkán szakad ki az elnémult mulatozókból a rivalgás. A diákok vállukra kapják Kemenest, ugy ..viszik az asztalhoz. Balázs azonnal felcsap honvédnek. Aztán cimborái felé forrdul s felszólítja őket, hogy most már aztán mindnyájan álljanak fegyverbe, mert Kossuth üzente, mert veszélyben a haza ! Elmondja, hogy az osztrák orvul ráuszitotta a magyarra a szerbet, olájt, tótot, akik már ott pusztitanak a magyar végekeji... Theodorescu Pero és Vintilla erdélyi oláh, továbbá Dugonich Stevó és Arzén bánáti rác diákok, vérben forgó szemekkel zudulnak neki Balázsnak s ugy tiltakoznak. Tiltakoznak, mondván, hogy az osztrákok félrevezették véreiket, mert hiszen — folytatják mellüket vadul döngetve — ha bölcsőnk felett tótul, rácul vagy akár oláhul is dalolt a szülénk, azért mi is magyarok vagyunk, s ha kell, meg is halunk ezeréves magyar hazánk szabadságáért !... A négy oláh és rác diák szinte eszét vesztve fordul Kemenes kapitány felé és sértett büszkeséggel, fogukat csikorgatva, szinte ordítják, hogy adjon nekik puskát és honvédcsákót és vezesse őket a magyar szabadság kibontott zászlaja alá ! ... S másnap már mindenki ott állott Kemenes honvédkapitány seregében, a nyomorék Makra Dani is. Utolsó percben érkezik meg Horn Pepi is. Mire meggyújtja biborfáklyáját az alkony, már minden diák ott menetel az ut porában, lelTAVASZ A VIHARBAN kes nótát rikoltva bele a vérvörös alkonyatba. ... Elmentek a diákok, harcolni a magyar szabadságért. De nemcsak ők mentek el... Elment az ur, a koldus ... elment a szegény, elment a gazdag... elment a paraszt, a munkás, apa, fiu, testvér, tanár és diák ... mindenki !... — Megmozdult és talpra állt az egész nemzet, mert Kossuth Lajos azt üzente !.. . A fárasztó menetelés már egy hete tartott s kidöntötte a sorból a púpos Danit. Balázsék nehéz búcsút vesznek a kétségbeesett Danitól és mennek tovább.. . tovább. Hosszú idő telt el, mióta, a sárospataki diákhonvédek elmentek. Az otthonmaradottak reszketve lesik, érkezik-e hir róluk, de bizony napnap után múlik el feszült, nehéz várakozásban — hiába. Végre egy sebesült huszár érkezik Patakra, aki a diákokkal ment ei. A huszár elmondja, hol s merre járnak a diákok. Dani a háttérben meghúzódva hallgatja cimborái hősi küzdelmeit s amikor senki sem látja, szeméből nehéz könnyeket töröl ki s keze görcsösen ökölbe szorul, hogy aztán tehetetlenül lehulljon... A diákok — miként a huszár meséli — regékbe illő győzelmek dicsőségével koszorúzzák nap-nap után a magyar honvéd-nevet. Mindenfele győznek, de a győzelmeknek súlyos, véres ára van. A diákok sorai megritkulnak. Sokan hullanak el véres fővel, holtan. A legsúlyosabb veszteség a kápolnai csatában érte a diákok csapatát. Alig néhányan maradtak meg-. Az elhullottak között ott fe Az első ízig-vérig magyar film! Kossuth Lajosaztiizente... Filmregény az 1848-as szabadságharc idejéből 9 felv.-ban Irta : Zsabka Kálmán Rendezte: György István Forgatta : Eiben István FŐSZEREPLŐK; Ditrói Mór Zátony Kálmán Pataki Ferenc György István Zilahy Gyula Zsabka Kálmán Kertész Kálmán Nagy Anna Matyus Mária Rédey Erzsi BURLESZK K I S É R Ö MŰSOR Kossuth Lajos azt üzente... és megindul a sárospataki diákság, akiket a bor dal meg a szerenád melódiájából ragad ki az ágyú dörgése. Elmennek mind egy szálig, elszakadnak egymástól a szerető szivek, sok sziv örökre... A diákokat magával sodorja a nagy élethalálharc, küzdenek, sebeket osztanak, sebeket kapnak s végén bizony kevesen térnek vissza az elhagyott kedveshez, a családhoz, a baráthoz. Hatalmasan felépített tömegjelenetek elevenítik fel a háború egy egy nevezetesebb etappéját, végigviharzik előttünk a nagy föllángolástól az összeomlásig sok nagy eseménye szent harcunknak s háttere az önvédelem lázában halálosan birkózó egész Magyarország. A film büszkesége az újjáéledő magyar filmgyártásnak, bizonysága az áldozatkészségnek, a magyar színészi és rendezői tehetségnek, mely filmet minden magyar embernek szent kötelessége, hogy megnézzen. Az előadásokon a katonazenekar játszik és egy 6 tagú énekkar is szerepel. Jegyek előreválthatók Jakobovits Fannikánál. Wlfí* küdt Dugonich Arzén, a rác és Thodorescu Peró, az oláh diák is. Mind a ketten halálukkal bizonyították be, hogy magyarok. Félistenek módjára harcoltak, utofsó lehelletükig : a magyar szabadságért 1 A véres csata után Kossuth Lajo* maga is megjelent a holtakkal borított kápolnai csatamezőn s könynyes szemekkel, térdre borulva imádkozott a honvédek hullái fölött. Az imádkozó Kossuthot néma megindulással állták körül a megmaradt diákok. Kossuth fenséges imája mindannyiuk lelkét megrázta. »Szentelt sírhalmok fölött rabnépnek élni nem szabad !...« — imádkozta Kossuth. S a diákok könynyezve fogadták meg önmagukban, hogy Kossuth szavai "nem hangzottak el hiába, mert inkább az utolsó szálig elhullanak, de pajtásaik szent sirhalmai sohasem fognak domborulni rabföldön I.. . A pataki diákok hősi küzdelmet bejárták az egész országot. Petőfi Sándor maga is felkeresi táborukat s halkan duruzsoló tábortűz mellett buzdítja további küzdelemre a diákokat. Ugy hallgatják Petőfi Sándort, mintha a magyarok Istene állna közöttük. Mikor Petőfi befejezi szavait, mint egy ember zúgja utána az egész tábor : »Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk !« A tábori élet csendjét nem sokáig élvezik a diákok. Riadó zug bele az éjszakába, éppen abban a pillanatban, amikor Pepi gyűlölködve nekiront Balázsnak. Pepit az ingerli fel. hogy a velük kóborló cigánylány : Csilla, ott ^uzsgol Balázs mellett. Azt hiszi, hogy Balázs Zsuzska szerelmét a cigánylánnyal gyalázza meg. Balázs mármár Pepi arcába sujt öklével, amikor felbúg a riadó. A honvédség azonnal sorakozik. Parancs jött. Menni kell. tovább, fel : északra, mert az osztrák zsarnokság, nem bírván a magyar igazság félisteneinek mindent elsöprő szuronyaival, a muszka áradatot zúdította az or, szágra ... Balázsék utja Sárospatakon vezet keresztül, ahol nagy szeretettel fogadják őket. Tiszteletükre a rektor, az egykor olyan nagyon tiltott tanyájukon ; a Kutyakaparóban ven dégelte meg mindnyájukat . Igen kevés diák foglalta el régi helyét az asztal körül. Nagyon sok már odafönn ül: az Isten asztala körül. Zsuzska keserű búsulással ül apja oldalán. Majd a szive szakad meg, látván, hogy Balázs és Pepi még most is gyűlölik egymást — miatta. Segíteni azonban nem tud, mert szive csak egy van s az az egy sziv már Balázsé. Alig hagyják el a diákok Sárosrpatakot, kétségbeesést fakasztó jelenet játszódik le Panninál a csárdában. Már leszállt az est, mikor Csilla, apjával : az öreg cigánnyal, egy haldokló huszárt vonszolnak be a csárdába, aki ott Panni szemeláttára meghal. A keblébe rejtett levelet Panni reszketve felbontja. Görgei fővezérnek Kemenes kapitányhoz intézett parancsa van benne. Azonnal visszavonulást rendel el, mert különben a túlerőben lévő muszka sereg fegyvereitől mind

1 ott pusztulnak. Panni kétségbeesetten vágja magát Csillával egy székérbe s két lovát folyton ostorozva, őrült iramban vágtat a diákok ti.-