Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-12 / 284. szám

1929. december 1 €. á mnükanélküiiség és ssegésység enybitése Irta: Hollós István. A gazdasági élet megnehezedése fotyfán a munkanélküliség és sze­génység ijesztő mérvben növek­szik. Ezen gazdasági bajok eny­hítésére ugy társadalmunk, mint v árosi hatóságunk egyenként szin­te képtelen. Szükséges tehát, hogy összefogjon minden tényező és pol gár, akinek embertársai nélkülö­zése nem közömbös. Mindnyá­junknak éreznünk kell, hogy a ba­jok orvoslásában nem várhatunk másokra, hanem azokat igyekez­nünk keli tőlünk telhetőleg már rövidesen enyhíteni. Az a kérdés tolul tehát önkén­telenül is elénkbe, hogy mikor mindnyájan nehéz helyzetben va­gyunk, hogyan segítsünk méf mások baján is? Szó sincs róla, fogós a kérdés, de mégis keres­nünk kell a lehető megoldást. Ezen szociális bajok enyhítésé­re egyfelől körültekintő hatósági intézkedések, másfelől a társada­lom szeretetteljes támogatása szük séges. ' A hatósági ténykedés abban nyilvánulhatnak meg, hogy keres­né az - alkalmakat és feltárná a lakosság előtt a gazdasági nehéz­ségek komoly következményeit s egyidejűleg reá mutatna a segítés módozataira is. Ezenkívül 'igye­keznie kell minden rendelkezésére álló eszközzel 'és móddal az ide­tóduló munkanélkülieket és sze­gényeket a várostól elterelni. Nemkülönben a város lakossága felhívandó, hogy a kínálkozó mun­kában az arra reászorulók ne vá­logassanak. Igényeiket pedig a nehéz viszonyokhoz képest mérsé­keljék, szerény magaviseletet ta­núsítsanak, s okosan alkalmazkod­janak — a munkabérek megsza­básában is — saját jól felfogott érdekükben. A lakosság az a része pedig, akiknek módjukban van valame­lyes munkát nyújtani, ezt juttas­sák elsősorban a városbelieknek, akkor, ha a munkabérek nem túl­zottak, hanem méltányosak. Min­den háznál, illetve műiden csa­ládnál van szükség kisebb-na­gyobb munkára, javításokra, me­lyeket a család tagjai — szaktu­dás hiányában — megfelelőeri el­végezni nem tudnak. Igyekezzünk tehát tőlünk telhetőleg munkaal­kalmat teremteni s nyújtani, mert ez a legmegfelelőbb és méltó se­gítség a reászorultakon. A rideg téli időn vergődjünk csak keresztül, a tavasz fakadá­sávafuj elet induf meg s akkorra valószínűleg a gazdasági feszült­ség is enyhül. ""A mindennapi kenyérért imád­kozunk s ha ezt megadja a Min­denható, Isten és tudunk mások­pak is juttatni belőle, akkor a tár­sadalmi segítésnek igen nemes formáját találtuk meg. A szegényügyet illetőleg pedig a hatósági intézkedés elsősorban oda irányuljon, hogy a yáros la- < kosságát védje meg erélyesen és i hathatósan a napról-napra szapo­rodó — különösen a vidékről be­özönlő — kéregektől. Ezek ugyan- i is nemcsak elvonják a városi sze­gényeink támogatásának egy ré­szét, hanem még sokszor tolako­dólag, sőt fenyegetőleg is lépnek fel. A városi szegény ügy a hatóság által az egyházak s társadalmi egyesületek bevonásával rendsze­resen kezelendő és szeretettel ol­dandó meg. Közsegélyben pedig elsősorban azok részesüljenek, akik elaggot­tak, vagy keresetképtelenek. A dolgozni tudók részére szereztes­sék megfelelő munkaalkalom s ha ezt meg nem ragadnák, akkor támogatásra nem is számithatnak Mindnyájunknak elsőrendű, jól­felfogott érdeke, hogy az említett társadalmi bajaink megoldását ne toljuk el magunktól, mert azok mindegyre csak növekednek s ké­sőbb már képtelenek leszünk ve­lük megbirkózni. A társadalmi béke és rend megérdemli áldo­zatkészségünket, különösen akkor ha vele még 'javítunk is embertár­saink gondolkodásán. A munkaszeretetnek fokozása és I ápolása megéri anyagi támogatá­sunkat, amennyiben azok csak jó irányban befolyásolhatják a né­pet, amely úgyis sok káros hatá­sokkai küzködik az élet göröngyös utjain. Társadalmi bajaink enyhítésé­ben tehát az anyagi áldozatkész­ségnek szeretettel kell párosulnia. Szitha Sándor választási elnök tegnap este 9 órakor hirdette ki a városi képviselőválasztások eredményét, amely szerint leadtak 4745, megsem­misítettek 3168, érvényesnek találtak 1577 szavazatot A választás a Nemzeti Blokk és a Városi Párt isyiiíes listájáatk győzelmével végződet! (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap este 9 órakor befejező­dött a városi képviselőtestületi ta­gok yálasztása. A négy órakor vé­get ért szavazás után a szavazat­szedő küldöttségek mégkezdték a szavazatok összesszámlálását: Hat órától kezdve sorra beérkeztek a szavazókörzetek jegyzőkönyvei, amelyeknek adatajból csakhamar kitűnt, hogy a szavazatoknak több mint a felét érvénytelennek kellett minősíteni. Leadtak összesen 4745 szavazatot. Ebből 3168-at érvény­telenítettek és mindössze 1577 az olyan szavazatok száma, amelye­ket a törvény által élőirt listákon adtak le. Mindenek előtt az tűnik fel, hogy Nyíregyháza 10.600 választója közül mindössze 4745 szava­zott. fi? ^ "» Ennek legfőbb oka az, hogy a választás munkanapon történt és hogy délután 4 órakor már befeje­zést nyert. A szavazás bezárása idején a Nyirvidék munkatársa körútra ment és megállapította, hogy legalább 1000-re megy azoknak a sza­vazóknak száma, akik ott vol­tak a szavazóhelyen, de dél­után 4 óráig nem kerültek sorra. Kerületenként a következő iheg­állapitást tehettük: az I. szavazó­körzetben 853 szavazatott adtak le. Ebből elfogadhatatlan voK 486, érvényes: 367. /. A II. körzetben leadtak 773 sza­vazatot. Rossz voít 455, elfogad­ható volt 318. A III. kerületben leadott szava­zatok száma 639, ebből 501 érvény telen és csak 138 az érvényes. A IV. kerületben 753 szavazatot adtak le. Érvénytelen 565, érvé­nyes: 188. Az V. körzetben 626 a leadott szavazatok száma. Érvénytelen 475, 1 érvényes: 151. A VI. kerületben 515 a szavaza­tok száma. Érvénytelen 394, érvé­nyes 121. A VII. kerületben 586 szavaza­tot adtak le, amiből 292 érvény­telen, 294 érvényes volt. A hibás listák okozták a bajt. Mi az oka a szavazatok érvénytelenségének. A szavazatok közül 3168-at az 1886. XII. t.-c. alapján kellett érvényteleníteni. Ez a törvénycikk, illetve a hozzáfűzött magyarázat világosan kimondja hogy a köz­ségi képviselőválasztásoknál, ha kerületenként történik a szavazás, a szavazólapokon külön meg kell jelölni, kik a rendes és kik a pót­tagok. Az a lista, amely csupán neveket sorol fel és nem írja ki vi­lágosan, hogy azok közül a nevek közül, melyek a rendes és melyek a póttagok nevei, mert az a vá­lasztás, amely a póttagokat a ren­des tagokuf választottak ttfán leg­több szavazatot nyert, de pótta­gonként meg nem jelölt egyének közül veszi, semmis. A hivatalos lista sem voft törvényszerű. Az 1886. XII. t.-c.-nek ezt a rendelkezését figyelmen kívül hagy ta a demokrata blokk, de a lista kinyomatásánál figyelmen kívül hagyta az Egyesült Nemzeti Blokk és Városi Párt is. Reggel 9 óra után, miután már a szavazás meg­kezdődött, észrevették al Városi Párt vezetői a súlyos hibát és ko­pogtatott listát állítottak össze, amely listákon már a törvénynek megfelelően külön megjelölték a rendes és külön a _póttagokat is Igy a szavazatok összeszámlálásá­vai ezek a kopogtatott listák jöt­tek be győzelmesen. Demokrata körökben azt han­goztatják, hogy az 1886. t.-c. ma­Városi Színház Mozgó. Szerdán Csütörtökön CQRINA GBIFFITH főszereplésével AZÉDENKEHT színmű 8 felvonásban és A TiUg legnagyobb tengeri csatája filmen 10 fejezetben Előadások: kétköanap: S, 7, vasárnap : S, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a JakoboTÍtí-dohány tőidébe*. A ruhatár díjtalan. gyarázata is olyan régi, hogy ma már más rendelkezések a mérték­adók és igy a párt a választás el­len petícióval él. A választás eredményé­nek kihirdetése. Szitha Sándor dr., a választás elnöke az eredményt a következő hirdetményben tette közzé: Alólirott dr. Szitha Sándor vá­lasztási elnök ezennel közhírré te­„ szem, hogy a Nyíregyháza megyei 'Városban afe r i'9Z% ''évi de­cember hó 10-ik napján megtar­tott képviselőtestületi tagok vá­lasztása során képviselőtestületi tagokui a következők lettek meg­választva : Az I. kerületben megválasztat­tak rendes tagokul: 1. Somogyi Gyula, 2. Garai József, 3. Németi Sándor, 4. Ruttkay Gyula, 5. Krasznay Sándor, 6. Karasz György, 7. Huray János, 8. dr. Konthy Gyula, póttagokul: 1. Fa­zekas János, 2. vitéz Helmeczy (Henzsely) Mihály, 3. Gál Lajos, 4. Jobbágy Pál. A II. kerületben megválasz­tattak rendes tagokul: 1. Nagy Lajos lelkész, 2. Meskó Elek, 3. dr. Guttmann Zsigmond, 4. Zom­borszki Dániel, 5. Hoffer Bertalan, 6. Varga János, 7. Pápai Mihály, 8. Valkó Pál, póttagokul: t. Schmotzer József, 2. Márföldi Jó­zsef, 3. Tóth György, 4. dr. Álmos Zoltán. A FII. kerületben megváíasztat­tak rendes tagokul: 1. T'aulik Já­nos, 2. Bencs András, 3. Papp Lajos, 4. Bodor Zsigmond, 5. já­nosbokori Kovács András, 6. dr. Furman Lajos, 7. Sereghy László, 8. Kovács Zsigmond, póttagokul: 1. Soltész János, 2. Kiss Gyula, 3. Balázs István, 4. Varga Ferenc. A IV. kerületben megválasztat­tak rendes tagokul: 1. Gedulv Henrik, 2. Lakner Ödön, 3. dr. Krómy Károly, 4. TS Tagy János, 5. Görömbey István, 6. Hogyan Mi­hály, 7. Miskolczi Mihály, 8. Za­jácz János, póttagokul: 1. Kubala Ferenc, 2. Szmolár Mihály, 3. Var­sa Mihály, 4. dr Sarkadi István. Az V. kerületben megválasztat­t,ik rendes tagokuf: 1. dr. Vietó­risz József, 2. dr. Garay Gyula, 3. dr. lilás Andor, 4. dr. Juhász Sándor, 5. dr. Murányi László, 6. Lakner Béla, 7. "Babicz József, 8. Hrenkó János, póttagokuf: 1. Kecskés József, 2. Zomborszkí András, 3. Szmolár András, 4. Morauszki János. A VI. kerületben megválasztafe tak rendes tagokul: 1. vitéz Ta­más András, 2. Énekes János, 3. Tóth Pál tanácselnök, 4. Toma­sovszkt Mihály, tamásbokori, 5. Mikecz Ödön, 6. dr. Bernstein Bé­la, 7. Papp Miklós, 8. dr. Klár András, póttagokuí: 1. Irsay Gusz­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom