Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-11 / 283. szám

1929. december 11. J^mqHK. M CORINA GRiFFiTH A ' „ „ g _ _ _ A Deaemtoer II. és 12. EDENKERT ••••• YÁ R 0 SI MOZGÓ Bökényi Dániel'ny. igazgatómond ta et "k dalkultusz ápolásával kap­csolatban felmerült szép gondola­tait. Beterjesztette a beérkezett pályamunkákról szóló bírálatot, amelyek közül a bíráló bizottság egyet 100 P. jutalomban, egyet pedig dicséretben részesített. A megjutalmazott pályamüvét Szabó Géza tanfelügyelőséghez beosztott tanitó a másikat Harmath Sándor nagyhalászi tanitó irta. Szilvássy József nyíregyházi tanitó az egye­sületi p'énztár állapotáról tartott beszámolót. Végűt a'z uj népművelési titkár Süle 'Dénes, áll. igazgató-tanitó mutatkozott be Szabofcs tajiitósá­gának, kérve kartársainak közre­működő támogatását. T. P. (A FALKLAND! CSATA) ••v szerdán—csütörtökön Kanadai magyar hangok Mióta az északamerikai álla­mokba való bevándorlás kvótához köttetett, azóta a magyar nép gyermekei, főként a megszállt területek magyarjai Kanadában keresik boldogulásukat. Kanadában egyre több magyar telep létesül, Erdély magyarjai és székelyei so­kasodó számban foglalják el helyü­ket Manitobában, ahol közfelfogás szerint a magyar búzával egyen­rangú acélos buza terem. Kiván­dorlott magyarjaink a tengereken tul is megőrzik magyarságukat s ebben nagy segítségükre vannak a magyar hírlapok, a magyar egyle­tek és a magyar egyházak. MacDonald amerikai és kana­dai látogatása során többször nyilt alkalom, hogy az amerikai és ka­nadai magyarok az angolszász nép iránt érzett rokonérzésüknek kife­jezést adjanak s MacDonaldot ame­rikai utján végigkísérte a magyar nép rokonszenve és tisztelete. A Winipegben megjelenő kana­dai Magyar Ujság« írja: És most, amikor egy győztes, gazdag angol társország miniszterelnökét hall­juk, a szinte megoldhatatlan nehéz­ségekről, az áthidalhatatlan akadá­lyokról és a pártfelfogásokon fe­lülállóan dirigáló adott helyzetről órák hosszat szónokolni, — akkor álljunk meg egy pillanatra és szálljon gondolatunk messze, ^ tengereken túlra, szülőhazánkba, — Magyarországra. Mert ha a munkanélküliekkel túlzsúfolt Angliában, sőt még a sokkal fiatalabb, életerősebb, fej­lődésre képesebb Kanadában is vannak nehézségek, akadályok, és bajok, — ugyan mennyivel körül­ményesebb, súlyosabb és felelőség­teljesebb lehet a mai megcsonkított Magyarország kormányzása! Hiába alaptermészete a magyar embernek a szigorúan biráló ellenzékieskedés, azt ma mindenki elismeri, hogy a csonkaország mai elszomorító hely­zetében a magyarságra nézve a leg­komolyabb létkérdés az, hogy meg­fontolt és erős kezekben legyein a kormány gyeplője. Épen ezért vesszük tudomásul nagy örömmel az Óhaza immár 8 éve kormányon levő miniszterel­nökének a dunaparti törvényhozó palotában legutóbb elhangzott ha­talmas szózatát, melyben kor­szakalkotó intézkedéseket helye­zett kilátásba a szétdarabolás foly­tán gazdasági csapdába jutott ma­gyarság érdekében. A demo­Icrácia elveinek kimélyitése, a ma­gyar mezőgazdaság és ipar termé­nyeinek kedvezőbb árcxn való érté­kesítése, a munkanélküliség csök­kentése, az államháztartás takaré­kosságra való szorítása és ennek folytán az adóterhek leszállítása, mind-mind olyan életbevágó lét­Teltételei a magyar dülőrejutás­nak, hogy megvalósításuk előtt ka­lapot emel minden magyar ember. Jól esik olvasni a tengereken túlról jött eme józan magyar kije­lentéseket. Bár tudjuk azt, hogy az utódállamok ügynökei mindent elkövetnek, hogy idegenbe sza­kadt véreinket eltántorítsák, — mégis nap-nap után érezzük azt, hogy a magyar összetartozandóság érzete minden fondorkodást le­küzd, mert a magyarság vezetői mindenütt, mindig megmaradnak magyarnak és hűségükben tántorít­hat lan gyermekei lesznek és maradnak az Óhazának. Egy fehérgyarmati bukott diák kalandos története Lopott kerékpáron világkirlli ítra indult és a nyíregyházi törvényizékre érkezett (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egy fehérgyarmati gimnáziumi tanuló lopás bűntett ével vádoltan állott tegnap délelőtt a kir. tör­vényszék Horváth tanácsa előtt. A fiatal diák egy kerékpárt tulaj­| donitott el a kaszinó udvaráról, megszökött hazulról, majd később a kerékpárt eladta s a pénzt apró, haszontalan dolgokra pazarolta el. A diák szepegve vállotta be bű­nét s e Vallomásból lassanként ka­landos diáktörténet bontakozott ki A félárva gyermek nem volt kellő felügyelet alatt, szabadon kóbo­rolt az utcai gyerkőcökkel, csavar­gókkal Fehérgyarmat utcáin, ami­nek természetesen az fett a követ­kezménye, hogy három tantárgy­ból megbukott. Az apa, szegény, nyugdíjas em­ber, nem akarta haszontalan gyer­mekét tovább taníttatni, kivette az iskolából és otthoni munkára fogta A nehéz robot sehogysem konve­niált a fiúnak s most már minden­áron tovább akart tanulni. Az apa azonban hajthatatlan maradt. A diák el volt keseredve s egy ravasz napszámos buzdítására ka­landos cselekedetre szánta er* ma­gát. A napszámosssal közösen el­határozták, hogy körüljárják a vi­lágot. De hogy menjenek? A tár­sának voft kerékpárja, neki nem. Gyalog pedig kényelmetlen az ut. — Lopjál égy kerékpárt, van a községben elég — buzdította a ravasz napszámos és a fiu a ka­szinó udvarából egy óvatlan pil­lanatban kihozta Kajdi Gusztáv bi ciklijét. így indult útnak a két jómadár. De nem értek Törökszentmiklós­nál tovább, amikor a napszámos kijelentette, hogy ő már megunta a dicsőséget. A fiu megrémült visz sza akart fordufni, de a napszámos rábeszélte, hogy adják el a kerék­párt és a pénzen osztozkodjanak. Akadt is egy asszony, aki vállalko zott az »üzfet« lebonyolítására és­pedig sikerrel: A fiu 40 pengőt, egy micisapkát, 2 boxkenőcsöt és egy ruhakefét kapott a kerékpár ellenében, aztán ugy a napszámos, mint az asszony eltűntek mellőle. Mit csináljon egyedül egy isme­retien városban. A világkörüli út­nak fuccs, haza nem mert menni, hát felült a vonatra és elutazott remegő sziwef, kétségbeesve az egyik rokonához Esztergomba. De az állomáson a rokon ölelő karjai helyett a csendőrök vasbilincsei várták és a diák, mint egy közön­séges gyilkos megbilincselve, két szuronyos csendőr között érkezett Fehérgyarmatra. Miután a fopott kerékpár értéke nem haíadta meg a 200 pengőt, a kir. törvényszék lopás vétségében találta bűnösnek a fiatal vádlottat s ezért a 17 szakasz II. pontjában meghatározott próbaidőre bocsáj­totta. Nag? érdeklődés nyilvánnl meg as E?. nőegylet szombati műsoros délntánja iránt A karitás érdekében a nyíregy­házi jótékony egyesületek talán még nagyobb energiát fejtenek ki, az idén, mint tavaly. A nyomor méreteinek emelkedésével váro­sunk nemesszivü hölgyei felesle­ges idejük minden percét felhasz-^ hálják, hogy áldásos működésűk-" kei a szenvedés verejtékgyöngyeit letöröljék az esett embertársaink ezreinek homfokáról, hogy azok gyermekeit megmentsék a biztos pusztulástól. Kongatni kell a harangokat nagy tűz esetén, hogy meglehes­sen menteni azt, ami még ment­hető s a nyiregyházi jótékon, egyesületek tagjai is szakadatlanul harangot kongatnak az emberi lel­kiismeret harangját a nyomorultak és elesettek érdekében. Müssoros előadást, kulturdélutánokat rendez nek, gyönyörű karácsonyi ajándék tárgyakat készítenek, hogy a nyo­mor enyhítésére adott filléreiért műélvezetben részesítsék az ada­kozót. A Nyíregyházi Evangélikus Nő­egylet példás szorgalommal dolgo­zik ennek a nagy nemes eszmé­nek érdekében. Agilis tagjait a krisztusi gondolat, az emberszere­tet ereje füti, amikor december 14 szombat délután fél "6 órakor az ev. elemi iskola dísztermében mű­soros előadást rendez, a következő pragrammaí: Megnyitó beszéd: Tartja dr. Geduly 'Henrik ev. püspök. Zon­gorán játs'zik Kozák Istvánná, — Szavai Dr. Szesztáy Andrásné Dr. Vietórisz Lenke. — Énekei Uhrin Klára. Mozart: XIV. vonósnégyes. Előadják: dr. Németh Sándor (I. hegedű), dr. Rőder Ede (II. he­gedű), Simkovits Endre (viola). Kalmár János (cello). Svédországi tanulmányútjáról vetitettképes elő'-' adást tart: Szohor Pál városi fő­jegyző. Belépődijak: Ülőhely 2 P, állóhely 1 pengő, A jjiüsor illusztris szereplői való ban nivós, értékes előadást bizto­sítanak s így érthető, az az óriási érdeklődés, amely városunkban megnyilvánul az Ev. Nőegylet mű­sora délutánja iránt. Passepartoukat ízléses kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyiregvháfán , Széchenyi-út 9. 11 Áramfogyasztás éi egység­árak a magyar városokban A »Városok Lapja« legutóbbi számából közöljük az alábbi tanul­ságos ismertetést: Amióta Szolnok város bekapcso­lódott a salgótarjáni centráléba, sok támadás érte Ti város vezető­ségét, amiért a 14.5 filléres egység áron kapott áramot 70 fillérért számlázta a fogyasztóknak. A vá­ros vezetősége most terjedelmes közleményben válaszol a váda's­kodóknak! Bevezetőben megálla­pítja hogy a város az elmúlt év­ben 1.959,805 kw.-órát fogyasztott. Ebből üzemi sz'ükséglet 27,415 k\r óra, összesen 458,750 kw. óra, amit minden megtérítés nélkül kell a villamostelepnek szolgálnia. Aviz­mütelepek gépeinek hajtásához fel­használtatott 356,878 kw. óra, a jéggyár üzeméhez 52,730 kw. óra, összesen 409,608 kw. óra, amit mint saját üzemet, önköltségi ár­ban keli az illető számlák terhére írni. Tehát az árammennyiség egy- * negyedrésze elvész, egynegyed ré­szét saját árban kell számítani. A közvilágításra felhasználódott 2I4.199 kw. óra, a tiszazugi közsé­geknek átadtak 113,315 kw. órát, a Máv. részére átadtak világításra és müheiyi használatra 201,770 kw. órát, amely árammennyiséget igen olcsón, alig valamivel magasabb áron a saját áramnál kell az illető közüzemnek rendelkezésére bocsá­tani. Tehát ez sem hasznothajtó áram s kb. ujabb egynegyedrészt emészt feí. Hasznos árammennyiség a vilá­gítási célokra felhasznált 483,628 kw. óra s a motorikus (ipari) áramra felhasznált 78,535 kw. óra. Összesen 562,163 kw. óra, amely kb. az összfogyasztásnak csak egy­negyedrészét teszi ki. Ez a fo­gyasztás az, amelyet a város la­kossága fizet s ez tartja fenn a többi elkerülhetetlenül szükséges fogyasztást is. A világitási áram ára 70 fillér, a motorikus áramnál vannak 10—15 százalékos kedvez­mények, melyek szintén az áram egységárak rovására mennek, de ezeket nem fehet megvonni, mint­hogy ezekkel lehet ösztönözni a fogyasztást. Ezenkívül a villany­hálózat fejlesztése évi 20 ezer pen­gő, a vízmüvek üzemi deficitje és a hálózat karbantartása kb. évi 100,000 pengő. Városi részesedés 156,000 pengő, összesen 276 ezer pengő, tehát az az összeg, amit a villanyvállalat a köz javára for­dít s mivel ezekre az összegekre szükség van, kénytelen a 14.50 fil­léres áramot 70 fillérért számlázni a fogyasztóknak. A 156.000 pengő városi részesedés megfelel a mái szolnoki p'ótadó 60 százalékának, azaz ennek hiányában a mai 50 százalék pótadón kivül további 3# százalék pótadót kellene kivetnie a városnak, hogy a költségvetést egyensúlyba hozza. Tehát a vil­fanydij mai megállapítása egy bur­kolt adózás, ami viszont teljesen igazságos, mert progressziv, azaz v aki többet fogyaszt, az többet is 1 fizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom