Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-01 / 275. szám

1929. december 1. JNfYÍRYIDÉK!. Néhány szó Aeneis-forditásomról Irta: Vietórisz József dr. Azt hiszem, nem csoda, ha a mai kor embere társadalmi, gaz­dasági és erkölcsi viszonyaink •nyugtalanító helyzetéből valami magasabbrendü, tisztább, elvisel­hetőbb világ légkörébe menekül. Közelebbről ami az én személye­met illeti, igazán nem véletlen, hogy kénytelen nyugalmam idejét klasszikus tanulmányaim alapján a régi római irodalom egyik-másik nagy remekirójának korszerű for­dítására igyekszem felhasználni. Feládatom nem úttörő munka, hiszen Vergilius, Horatius, Pha­edrus müvei iskolai olvasmányunk­ból is ismeretesek, s javarészben eléggé gondos átültetésben is hoz­záférhetők. E műfordítások azon­ban részben elavultak, részben ki­fejezésbeli nehézséggel küzdenek, vagy Aiem eléggé költőiek, s nem mindf| éreztetik az eredeti műnek valamennyi szépségét. Ezért gon­doltam arra, hogy igaz lelkesed ás­sei*s lehetőleg teljes fegyverzettel kíséreljem meg a nagy örökség birtokbavételét. Munkaanyagomnak nem öntu­datlan rabszolgája, hanem öntuda­tos ura óhajtok lenni, s amennyi­re csak lehetséges, távoltartom magamat a merev ragaszkodás és a korlátlan szabadság szélsőségé­től. Alapelvem a tartalmi és alaki hűség következményének szem­meltartásával a teljes illuzió-keltés, az előadás művészi eszközeivel pe­dig annak a célnak megközelítése, hogy fordításom esetleges érdeme ne az utánzó hasonlóság, hanem a versenyző egyértéküség legyen. Erőm fogyatékosságát hadd pó­tolja a »Iaudanda voluntas«, a di­cséretreméltó jóakarat, vagy leg­alább is jószándék, amellyel klasz­szikus műfordítóinknak manapság már nagyon ritkuló sorába állok. Abban a meggyőződésben teszem ezt, hogy az irodalmi Ízlésnek és értékelésnek nagyon megváltozott viszonyai között is érdemes a regi mesterek iránt érdeklődést kelte­ni, s nyelvünknek végtelenül él­térő sajátságai mellett is lehet iro­dalmunkat a klasszikus kor jeles íróival gazdagítani. * Ez alkalommal Vergilius Aenei­séből szándékozván néhány sze­melvényt magyar fordításban be­mutatni, legyen szabad röviden rá­mutatnom arra, hogy ez a nagy eposz költőnek legmüvésziebben elgondolt, alkotó ereje teljességé ben megirt, hatásában szinte ver­senyen felül álló munkája, amely mint vallásos, nemzeti és dinasz­tikus jellegű hősköltemény jelentő­ség szempontjából méltán sorako­zik az általa is mintául vett Ho­meros Iliasához és Odisseiájához. Tárgya a nagy trójai háborúban elpusztult város menekültjeinek az a törekvése, hogy Itália földjén uj hazát alapítsanak s jfnagukkaJ •vigyék Latiumba megalázott iste­neik kultuszát. Hőse Aeneas, a gondviseléstől erre a célra elhiva­tott kegyes férfiú, aki vele mene­külő társaival hosszas kalandok és súlyos megpróbáltatások után ér­kezik a Iatinusok földjére, s főleg Turnusszal, a rutulusok királyával szemben vivott küzdelme árán szerzi meg az uj hont népe szá­mára. Aeneas, mint epikus hős, a vég­zet rendelését s az istenek akara­tát hajtja végre az őt szüntelenül tovább sarkalló belső ösztönzés­nek és utmutató jóslatoknak hű­séges és pontos követésével. Ve­nus segítségévei minden akadályon át győzedelmesen küzd Juno ha­ragjával; a trójai és latin nép egyesítésével megalapítója lesz Julus fia neve által a költő idejé­ben világuralomra jutott Genus Jú­liának s így isteni jogon legitimál­ja a nagy Augusztus császári ha­talmát. Az Aeneis 12 énekből álló s kö­«ei tízezer hexameterre terjedő me­séjéből legyen itt elegendő annyi, hogy hét évig tartó hányattatás után, miközben többek közt Thra­ciában, Delos szigetén, Actium­ban, a Cyclopsok földjén és Sici­liában esnek át mindenféle kalan­dokon, Aeneasékat a vihar Kart­hago partvidékére veti. Dido, más néven Elissa, a királynő, szívesen fogadja őket, főleg Aeneast, akit férjül szeretne magánál tartani, de haszta'an, mert « honszerzés vágya tovább hajtja őket Ausonia felé. Sicilia szigetén versenyjátékokat tartanak; Itáliában Aeneas az al­-/ilágba is leszáll, hol atyja, Anc­hises, feltárja előtte Róma jövőjét; azután Laviniumba, Latinus király­hoz jut, aki szívesen fogadja őt vejéül, jóllehet a leánya, Lavinia, már a fentebb emiitett Turnusnak a menyasszonya. Az ekként be­következett ellentét háborúban tör Nagy karácsonyi cipővásár! 4000 pár női-, férfi- és gyermekcipő kiárusítása nagyon olcsó árban a Hungária cipöáruházban Nyíregyházán, Zrínyi Ilona-utca 5. sz. Telefon: 1 95. szára. Divat hócipők Q.50 P töl NCi divat félcipők különlöző színekben és kivitelbea. 12 P-töl Női Trotteur divat félcipők, barna és drapp, különböző kombinált színekben 18 p-tői Férfi cipők kftlötböző színek­ben és fórunkban 17­8 0 P tői Kirakataink megtekintésénél áraink valódiságáról meggyőződhet I Vonás Vanisliinq &Cdd Creams ü női szépség ápolására és megőrzésére! Kapható drogériákban, Gyógyszertárakban és illatszertárakban, vagy a főraktáron Neruda Nándor Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 10. 6918- , ki, melyben a két pártra oszlott istenek is részt vesznek, s mely­nek a vége az, hogy Aeneas pár­viadalban legyőzi s bosszúállóként megöli Turnust. Fordításomból az invokációt, a tengeri vihart, Aeneas és Dido búcsúját, az aívilág leírásának egy részletét, az istenek gyűlését s Aeneas és Turnus párviadalát ol­vastam fel. Tárgyi tájékozásul any­nyit bocsátottam előre, hogy Venus az édesanyja Aeneasnak, kire Juno több okból engesztelhetetlenüí ha­ragszik; Venus tehát a trójaiak pártján van, Juno pedig a latinu­sokén; végül, hogy Aeneas fiát hol Juíusnak, hol Ascaniusnak hivja a költő. (Lásd az I., IV., VI., X., XII. énekét!) ' ' ""'"" BIMM I III IhV QI 1-tTII-l í I Ilii IIIIIIIIHI ü áz ej népiskola szelleméi ismertetik, történeti anekdotákat mondanak a tanítóképző holnapi knltúrdélutánján (A »Nyirvidék« tudósítójától.) J A nyíregyházi állami tanítókép­ző intézet ifjúsága holnap, vasár­nap rendezi második kulturdélután­ját, amelyet az intését az iskolán kívüli népmüvelés szolgálatába ál­lit. A kulturdéiután az intézet eme­leti nagytermében 4 órakor kez­dődik; műsora szórakoztató is, ta­nulságos is. Programmja a követ­kező: 1. Megnyitó: Csicsmann Béla V. é. 2. Petőfi: Felszedtem sátorfám, előadja Tóth Lajos II. é. 3. Dancla : Le souvenier. He­gedűn játssza Gaál Balázs, III. é., zongorán kiséri Berg Imre III. é. 4. Uj szellem a népiskolában. Előadja Pál László V. é. 5. Zon­goranégykezes. Előadják: Pallagi György és Berg Imre III. é. 6. Sajó: Magyar ének 1919-ben. — Szavalja Huszár Zoltán II. é. 7. Magyar történeti anekdoták. — Előadja Tóth Ferenc II. é. — Brahms : Magyar táncok. Játssza az ifjúsági zenekar. Vezényel Mayer Emil V. e. A kulturdéiutánon nincs belé­pődíj. Az esetleges adományokat az ifjúsági körök támogatására for­fditja a rendezőség. A Leányeg?@sü!et december 9 és 10-én a Városi Színházban műkedvelő előadást rendez (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyíregyházi Leányegyesület kitűnő szinészgárdája vitéz Dancs Pállat'az élén, felbátorodva á múlt­kori nagy sikeren, gyermekkony­hája javára a jövő hónap 9-én és 10-én a Városi Színházban ujabb műkedvelői előadással siet hálás közönsége szórakoztatására. Ez alkalommal összes erőinek lat bavetésével 4 felvonásos vígjátékot rendez és az előjelek szerint még nagyobb, még forróbb sikerre van kilátása. A szereplők névsorát és a szinre­kerülő vígjáték tartalmi ismerteté­sét legközelebb hozzuk, most csak annyit árulunk el, hogy az ok­tóberi szereplőket mind viszontlát­juk, kiegészítve pompás játéku és eddig még nem fsmert szereplők­kel. A Leányegyesület decemberi színházi estje elé nagy várakozással tekintünk. •oaooomaoaoaonöooonDoaanoDnao • ^Mikulásr Meséskönyvek, játékujdonsá­gok, iparművészeti tárgyak, művészi kerámia nagy válasz­tékban kaphatók az Ujságboltban. n • • • e • • • • • Ej • • • • OOÖOOPÖO^QÖOÖOODOÖOOSOOÖDOnODD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom