Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-31 / 298. szám

4 JNdrÍRYIDÉK. 1929. december 31. ós előrehaladni akaró kisgazdatár­sadalomnak. Kell, hogy egy ilyen járás fő­szolgabirája azzal" a tisztelettel és megbecsüléssel övezze körül és viseltessék a felsőbb réte­glekhez tartozó családokkal szemben, mely nekik születésüknél, intelli­genciájuknál fogva kijár s ezt má­soktól is követelje meg részükre, anélkül, hogy e tekintetben. erősza­koskodásokba, avagy túlzásokba esnék. Uraim! Én ilyennek láttam gyer­mek szemmel az én néhai, szere­tett és tisztelt nagybátyámat Do­bos Imrét e járás élén. Én ilyen­nek ismertem meg ezelőtt 16 év­vel, mint kezdő tisztviselő a most önöktől búcsúzó főszolgabírójukat. Én hiszem és remélem, én mint a vármegye jelenlegi főispánja el­várom az önök uj főszolgabírójá­tól, hogy ezek a tulajdonságok ő benne is feltalálhatók lesznek. Mert ugy érzem, működése e já­rásban csak ugy lesz áldásos és eredményes. Uraim! Én abban a reményben, hogy ez igy lesz, ürítem pohara­mat e járás minden rendű és rangú polgárának s az önök uj főszolgabírójának az egészségére. Szabó lesvármegye alispánja a szeretet igazságának embere A főispán beszéde nyomán fel­hangzó taps után Barta László ref. esperes a vármegye egyik leg­kiválóbb szónoka mond gyújtó erejű beszédet, amelyben klasszikus szavakkal jellemzi Mikecz István alispán egyéniségét. Mikecz Ist­ván — mondotta — példát mu­tat arra, hogy miként kell egész egyéniségünk odavetésével, egész szeretetünkkei a haza javára tevé­kenykednünk. A férfierény, a köte­lesség teljesítés tökéletes példája az immár második ciklusra megvá­lasztott, mindjobban szeretett al­ispánunk. A legszebb férfierény az igazságosság. Áitalában igazsá­gosnak tartjuk az írott törvények szigorú betartását. Magasabb etikai felfogás szerint azonban az igazságosság az, amikor az irott törvényeket a sziv sugallatá­ra, a szeretet utmutatása szerint váltjuk életté. Ilyen értelemben ugaz^ágos Szabofcsvármegye alis­pánja is, aki az irott törvények mellé mindenkor odaadja szivét is, mert nem akar mást, mint szeretet­ben eggyé tenni a haza javára rnunkálók akaratát. Az egyetemes emberi életbe bele kell vinni azt, mi a családi életet boldoggá te­szi, az atyai szeretetet. Ezzel a szeretettel tölti be hivatását a vármegye alispánja, akire felemelő tudattal, gyermeki bizalommal néz a vármegye népe. Barta esperes bizalommal kö­szönti ezután vitéz Lázár Ferencet • járás uj főszolgabiráját is. Az uj főszolgabíró Erdély menekültje Vitéz Lázár Ferenc a tiszalöki járás uj főszolgabirája mond ez­után köszönetet a feléje áradó bi­zalomért és szeretetért, (amely megkönnyíti munkáját. Nem en­nek a földnek szülötte, de szabol­csi működése alatt megismerte és megszerette ezt az ősi földet. Er­délyben, ahonnan menekülnie kel­lett, a nemzetiségi kérdés állandó éberséget és küzdelmet követeft az állameszme érdekében. Itt tisz­ta magyar vidéken erre a küzde­lemre nem fesz szükség, de itt is a fajszeretet a vezérlő szem­pontja. Ez az átfogó, mindenkit egyformán testvérnek tekintő sze­retet vezérli működésében. Azok az elvek, amelyeket, mint a jó közigazgatás princípiumait a főis­pán beszédében megjelölt fő­szolgabírói működésben minden­kor irányító eszméi lesznek. Egyet­értést, egységet, bizalmat kér és azt fogja keresni mindenben, ami közelebb hozza a magyart a ma­gyarhoz a nagy cél érdekében, amely világító fáklyaként mutatja az utat. v Ezután Ujhefyi Sándor polgári főjegyző mond nagyhatású beszé­det. Rámutat, hogy a távozó fő­szolgabíró Szepesség fia, az uj főszolgabíró pedig Erdélyből jött. Azt kéri a magyarok Istenétől, adja vissza nekik és nekünk szü­Iőhazájokat. Majd tüntető lelke­sedést várt ki, amikor huszonhá­rom jegyzőné nevében köszönti a távozó főszolgabíró hitvesét, a járás első asszonyát, akinek nap­sugaras, nótás, varázsos kedvvel áthatott életet kiván továbbra is. Lakatos Miklós tiszadadai fő­jegyz'ő a jegyzői kar nevében mond búcsúbeszédet, amelyben kiemeli Kubassy Béla főszolgabíró ember­ismeretét, megértő jó szivét, ame­lyet a jegyzői kar iránt tanúsított és amellyel a közigazgatás nehéz munkáját megkönnyítette. A jegy­sők Ibha nem fogják elfelejteni Kubassy főszoígabiró áldásos mű­ködését és kérik, ne feledje el ő sem a járás jegyzőit. Béni József kisgazda a járás gazdatársadalma nevében mond köszönetet a távozó főszolgabíró jóságáért. Szeretett, vezetett, ok­tatott, sok jót tett velünk. Áldja meg az Isten érte — mondja meg­hatottan, hálásan. Mikecz ístván alispán a felekezeteken felüíálíó ha-' zafiságot hirdeti. Mikecz István alispán mond ez­után mély figyelemmel hallgatott és nagyhatású beszédet. Harminc év óta ismeri a távozó Kubassy Bélát, mindenkor kiváló, önzetlen, becsületes tisztviselőt látott és be­csült benne, akitől most fájdalmas az elválás. Majd az uj főszolgabíróról szól, akit a járás szeretetébe és bizal­mába ajánl, akivel méltó ember jön ebbe a járásba. Részint katoli­kus, másrészt református többsé­gű községei vannak ennek a járás­nak. Én — mondotta az alispán — keblemre ölelem a református lelkészt, de ugyanoly bensőséggel szorítom meg a katolikus lelkész kezét, mert én csak magyar em­bert ismerek. Azt kéri, hogy az uj főszolgabíró is a felekezeteken fe­lül álló hazafiságot méltányolja az emberekben és reméli, tudja, hogy ez igy is lesz. Az uj főszolgabírót köszönti. Egy virág a nép szereteté­nek kertjéből Az alispánnak a felekezeti né­zőpontokon felül emelkedő haza­fiságról mondott beszédét viharos lelkesedéssel fogadják, majd Sza­bó Sándor, a tiszalöki kerület nép­iszerü országgyűlési képviselője mond köszönetet tolmácsoló beszé­det. A megértő jó embert, a nép szerető atyját köszönti a távozó Ku­bassy Béla főszolgabíróban, akinek most a mezőkről hoz virágot, hogy a fejére font koszorúba tűzze. Ez a virág a nép szeretetének kertjé­ből való. Végül Kubassy főszolgabíró mond meghatottan köszönetet az el­hangzott üdvözlésekért. Köszönetet mond a vármegye főispánjának, al­ispánjának, a távoli vidékekről ér­kező képviselőknek és vendégek­nek. A járás közönségét kéri, őriz­ze meg emlékezetében az ő tanítá­sait, feljebbvalóinak megbecsülését és szeretetét. A bankét, amelynek megrende­zésében Popovics György főszol­gabirósági irodatiszt fáradozott, a késő délutáni órákban ért véget, lelkes hangulatban. Vitéz Lázár Ferenc, a tiszalöki járás uj főszolgabírója, január hó 3-án foglalja el hivatalát. > III »«I«I»»« wwww..-f x mn w Mozi Kossnth Lajos azt fizenle ... A sárospataki kollégium hősi diákjainak szabadságharci szerep­lését vetíti élénk ez az izig-vérig magyar filmregény a magyar hon­leányok bátor önfeláldozásának megható rajzával. Kossuth szavára megmozdulnák a magyar szivek és a magyar ifjúság egy sziwel-Iélek­kel csatlakozik Kossuth zászlója alá! A sárospataki hires kollégium diákjai tanáraik vezetésével egy szálig felcsapnak Kossuth katonái­nak, csak egy béna, púpos diák marad vissza tehetetlenül siratva bénaságát. A szabadságharc dicső harcait eleveníti meg a pompás film és bennök a pataki diákok hőstetteit, az orosz henger előnyomulásáig. Magyar honleányok életük felál­dozásával hírt visznek a tüzvona­lon keresztül a hős fiuknak, majd a Sárospatakra benyomuló oroszo­kat az otthonmaradt púpos diák hőstette és önfeláldozása döbbenti meg. A szabadságharc vérzivatarain keresztül egy pataki diák és szerel­mese megható történetét rajzolja megkapó színekkel a film és jut­Fényes Szilveszter-est a Diadal Mozgóban December 30 áu, bélfőn 5 7 és 9 órakor, ?l-én kedden, Szilveszterkor 5, '/<S és 1 alO órakor, mindhárom előadáson s?.erenese malac sorsolással egybekötött kacagtató est BOHN HESIaXalT MÖl TBIEÖBHN Szenzációs vígjáték 8 felvonásban Fősz- repbe í George Sidney. Mack Swain Vera Gordon. Kiaérö müior: Szamár a hegyen 2 felv. buri. Viaszkos ártatlanság 2 f Ir. burierík Ha kellemes Szilvesztert aVar s erezni magának) okvellen nézza meg a Dhd*l Moztró ragrvocrn mü*r>rát tatja a szerelmeséket megérde­mult boldogsághoz. A 9 felvonásos, eredeti magyar tájfelvételekben gazdag, mindvé­gig lebilincselő filmet tegnap mu­tatta be először a Városi Moz­góképszínház kellemesen fűtött helyiségében és három estén ma­rad műsoron. A Diadalban Szilveszterkar szerencsemalacokat nyernek a mozi legszerencsésebb x látogatói Régen nem volt olyan káprá­zatos műsora a Diadalnak, mint amilyent most Szilveszter és az újév hetére kötött le a filmszínház vezetősége. Ma hétfőn a szezon legmulatságosabb 8 felvonásos vígjátékával, a »Kohn és Kelly ilői trikóban« c. szenzációs világ­atrakcióval kezdi meg ünnepi elő­adássorozatát, Ebben a filmben, melyhez természetesen 'fényes ki­sérő műsor is járul George Sidney Mack Swain, Vera Gordon, K&te Price és Corudius Ceefe játszák a főszerepet. Ugyancsak ez a pazar burleszk marad műsoron Szilvesz­ter estéjén is, amikor a mozi igaz­gatósága ráadásul még szerencse­malacot is fog kisorsolni a néző­közönség között. Szerencsemalac kisorsolás természetesen lesz az 5, 7 és a fél i o órai előadásokon is. Aki tehát mégegyszer halálra akarja nevetni magát ebben az esz tendőben s amellett szerencsema­laccal megrakodva akar átlépni az uj évbe, okvetlenül menjen el szil­veszterkor a Diadal-Mozgóba, hoi hamisítatlan, valódi szilveszteri mulatságban lesz része. Újév nap­ján és 2-án a közönség általános óhajának engedve Chaplin legtö­kéletesebb alkotását, a »Cirkusz«-t ujitja fel a Diadal. »A n^zutasok hajója® c. frappáns vígjátékkal. Péntektől pedig 3 napon keresz­tül Emil Jannings legújabb, leg­szebb, legtökéletesebb és legdrá­gább filmjét »A bűnök utcájá«-t fogja vetíteni a Diadal Dina Grál­lá slágervígjátékával »Loulou kis­asszony«-nyaI. Erre a nagy műsor­ra még rá fogunk térni. Óriási sikerrel mutatta be tegnap az Apolló á cárnő és a gárdahadnagyot Szinte ostrom alá vette a kö­zönség az Apolló pénztárát, hogy jegyhez jusson a Cárnő és gár­dahadnagy előadásaihoz. Csak természetes, hogy a han­gos filmek erős konkurrenciája mi­£tt a ma még »néma« filmszínhá­zak a legjobb, a legötletesebb, a legmegindítóbb filmekkel kényte­lenek a közönség elé lépni, hogy zsúfolt házakat vonzzanák. — Az Apollónak ez teljes mértékben si­került is, amikor Vajda László re­mekmüvét hozta műsorában. Esz_ terházy Ágnes, Wladimir Gaidaroff Petrovich Szvetiszláv mozi kiváló­ságokkal £ főszerepekben. A hálás téma, a korhű stilus és a regény minden szépsége elevenedik meg a pompás filmben, amely mellé mél­tán sorakozik. * Mint már megírtuk, az Apolló holnap szilveszterkor mutatja be utóljára a Cárné és gárdahadnagy c. filmremeket és pedig ma hét­főn 5, 7, és 9 órakor holnapi; ed­den háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órás szilvesz­teri előadás keretében, mikor is a háromnegyed 10 órai előadáson hangon nóták, nótás mókák, s ingyen sorsolás is lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom