Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-28 / 296. szám

Í929. december M. JNdrÍRYIDEK. Nyíregyházán köm késziií a tiszaeszlári vérvádról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Deutsch Adolf, aki gyermekéveinek megrázó élményeként idézi lei a tiszaeszlári vérvád emlékeit, könyvet ir »A tiszaeszlári vérvád idejéből« cimmel. Munkatársunk megkérdezte a szerzőt, mik a? intenciói a bizonyára nagy feltűnést keltő könyv megírásában. — Azóta — mondotta Deutsch Adolf — több mint négy évtized telt el. Az akkor még ifjak megöregedtek, az idősebbek rég a földben porladnak. Én a tiszaeszlári vérvád idején pelyhedző állu ifjú voltam s ma Isten kegyelméből élek ugyan még, de megrokkant erővel, összetörten. Szilárdan él bennem a meggyőződés, hogy.a vérvád meséje helyrehozhatatlanul ártott ennek a szegény magyar nemzetnek. Az eseményedet, amelyeket könyvemben előadok, fontolja meg tárgyilagosan minden olvasóm, a zsidó is, a keresztény is. JMem lehetetlen, hogy akadni fognak a jövőben is olyan rendbontók, akiknek érdekükben fog állani, hogy a közfigyelmet magukról eltereljék. Jól vigyázzon azonban mindenki. Enn^jk a nemzetnek többé nincs anynyi feleslege, hogy akár egyeden polgárt is nélkülözni tudjon. Trianon csak akkor omlik össze, ha eyinek a nemzetnek polgárai a legteljesebb társadalmi és felekezeti egységben fogják ezt az elárvult és elszegényedett Magyarországot a gazdasági és lculturá-i lis térep magasabbra emelni. Mindefi állampolgár egyforma értékű, ha becsülettel áll a nemzet szolgálatába és mindetn hang, mely megbontja a polgárság egyetértését, a lazaárulás nemtelen hangja. Ebben az országban csak szenvedő és vérző magyarok vannak. Sqnki sem állithatja, hogy ez vagy az a felekezet ellensége a hazának, mert aki ilyent állit, az ellensége epnek a hazának. A multat azért idézem fel, hogy figyelmeztessen a rettentő tanulságra, hogy már csirájában megakadályozzunk minden olyan kísérletet, amejy a vérvád esztelen meséjére támaszkodna. Könyvemet a Magyar Hiszekegy felséges imájával végzem és ezt az imát azzal folytatom, hogy hiszejk ;az egyenlőség, testvériség, szabadság diadalában. Ezeiket mondotta az érdekes könyv érdekes szerzője, Deutsch Adolf és ezeket irja a tiszaeszlári vérvádat tárgyaló könyve előszavávában is. Behajtják a hátralékos vagyonválságot 50-60 millió pagő bevételre számítanak a hátralékból Budapestről jelentik: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ugy az ingó, mint az ingatlan vagyonra vagyonváltságot állapított meg, amelyet részben pénzben, részben természetben kellett leróni. A földtulajdonosokra vonatkozóan a rendelkezés ugy szólt, hogy az ezer holdon felüli birtokosok feltétlenül földben tartoznak kötelezettségüknek eleget tenni, mtg az ezer holdon aluli birtokosoknak megengedtetett, hogy a hivatalosan megszabott megváltási ár lefizetésévei tegyenek eleget ezen kötelezettségüknek. Az ezer holdon felüli birtokosok eleget is tettek a törvény intézkedéseinek s az államnak kiszolgáltatták a leadandó földterületet, ameiyek egyrészét ezidőszerint az államkincstártól bérbe bírják. Nem igy az ezer holdon aluliak, akiknek egy jelentős része — minthogy- az elmúlt időkben egyáltalán nem sürgették — fizetési köte levertségének nem tett eleget és a vagyon váltsággal ma is tartozik. Most arról f értesülünk, hogy a kormány intézkedésére pontosan összeírják azokat, akik a vagyonváltsággai még hátralékban vannak és a pénzügyi kormányzat haladéktalanul gondoskodni fog a hátralékos összegek behajtásáról. Értesülésünk szerint legalább 50—60 millió pengőnek kell a kincstár pénztárába befolyni a hátralékos vagyonvált ságbol. Értesítés! 7764—18 Tiszteletté van szerencsém irteciteni a mélyen SUrC* szabó-üzletemet :S,

u,k L'

i

0" Bercsényi-utcára (a postával szemben) Dr. Hartstein fggorvos házába helyeztem át. Legfőbb törekvésem, hogy a tisztelt rendeli-Jöiönséget a mai kor igényeinek megfelelőt* legszebb kivitelben és a legszolidabb árak mellett kielégíthessem. Staabaszati tanfolyamom külföldön végeztem, mely diesérá eklevellel lett kitüntetve. A nagyérdemű közönség síire* pártfogását kérve, tisztelettel LÉNÁRT IMRE angol u

ri áív«tsiabo. Egy titokzatos földbirtokos megvette több optáns földjét A budapesti főkapitányság különös ügyben folytat nyomozást. Feljelentés érkezett arról, hogy az optánspörben érdekelt több budapesti lakost felkeresett egy magát Nagy Dénes erdélyi földbirtokosnak nevező egyén és felajánlotta, hogy a pör tárgyát képező birtokaikat holdanként 70 pengőért megveszi. Az összeg rendkívül alacsony, mivel maga a román kormány is 180 pengőre értékeli a földek holdját, több optáns azonban szorult helyzetében mégis eladta földjét az állítólagos Nagy Dénesnek. — Az ügyekben most kellett volna lefolytatni a további tárgyalásokat, Nagy Dénes azonban eltűnt. A rendőrség aziránt nyomoz, hogy miféle akció áll az ügy hátterében ? Száraz fát, jó szenet Nagy Kálmántól vehet Telep : Axpád-utca 4. se. Telefonszám : 40. 7485-30 Préselt szalmái legjutányosabb i'rheri bármilyen mennyiségim kaphat Szamecz Káról ymál Nyíregyháza, Kis-íé: 8, 78*4-10 R ledöntött bálvány. - A Nyírvidék eredeti regénye. Irta: Váth János. 5 ! A tavaszi hűvösben kipüffedt, uborka orra jobban megdagadt. A szeme alá festett kék karika mélyebb árkot szántott. Faja asszonyainak természete szerint túlzásba hajtott s ízléstelenséggel kikent, ritkuló hajaszálai a csepegő olaj alól ís meredeztek. Potrohos, tömzsi alakjára fölhúzódott a rövid és szűkre szabott tunika. Alóla kilátszott kövér lábaszára s a saruja magas szijazatára förtelmesen rágyűrődő háj. Ott állt háttal, enyhezöld tunikában Erika az oltár le- és szétgomolygó füstjében. Házi sarujától a sima görög konytyba csavart hajáig minden az izlés, a forma keresetlenségével ölelte körül lányos, vonalas alakját. Ismerte a római babonákat. Maga is be-be látogatott Cypria kis templomába, aki előtt anyák s rokonok a szépségért annyi tömjént égettek el, annyi ajándékot halmoztak föl. 'Azt hitte, a formás és bájos Erika is Cypria előtti hódolatának köszönheti kellemeit. Célját feledte, hogy házukban hízelegjen megejtően a kis Kelemennek s ezzel megfogja az ötvöst. Óvatosan megfordult s apierről jlött, elsietett. Máriusz, szomszédi viszonyánál fogva, sdntén látogatást tett Erikánál. A mozaikteremben fogadta Erika. Kőiül szintén pamlagok futották be a fal mentét. A hatalmas falsírokat freskók színesítették: Rabszolgák gyümölcsöt szedtek létiákról, szőlőt szüreteltek szolgafán tartott vödrökben a lugasokról. A harmadik falon sarlózták a gabonát. Tetővilágítást kapott a terem s a behulló fényben a falsíkok és a mozaikpadló díszei pompában úsztak. A fűtőháztól körülágazó csöveken ide is kelí«mes meleg áramlott. 1 Máriusz elbámult a halványzöld ruhába I öltözött fiatalasszonyon, akinek férje halá| Iával került ide s eddig csak gyászban látta. — Domina, a tavaszi füvek zöldjében szebb vagy a legszebb rózsánál a Rózsakő alján. — Máriusz, úgyse fogadnád az egy diakmát el reggeli széptevésedért. — Űrnő, a legkedvesebb emlék volna arról, hogy valamikor kegyes is voltál hozzám. — Nemes Máriusz, a második rend aszszonyaitól kevés értéke van nálatok mindennek. * — Domine Aquincum színházaiban arannyal átszőtt ruhájukban csodálhattam az asszonyokat. Azonban itt láttam meg, hogy az arany, selyem, bársony, légió rabszolga nem minden. Ma reggel néhi tetted meg virágágyaidnál látogatásodat, erősebben füstölt a fűtőház, álmaink is zavarosak valának felőled... — Nemes Máriusz, a te katonai jelentéseidbe nincs rubrika Erika számára ? — mutatott komoly megrettenést elképedő arca az özvegynek. A nagy darab katona elrestelkedett. Borotvált arcát, fejét elöntötte a vér. Ha Orbánusz előtte áll, megkorbácsoltatja, huszonötöt vágat katonáira, vagy vesszőt futtat valamelyik szerencsétlennel rabszolgái közül. De nemessége szorította a fenevadat s ahogy a pusztai csikót térde közé, sarkantyualá s rövidre fogott gyeplővel lefékezte, vérbőségét is leszorította neveltetése a vendégjogról. Erikán eleinte végigborsózott a katona vadságának látása, aztán szelíden elmosolyodott : - »Győztél Kájusz !« — idézte az özvegy. — A legnagyobb győzelmi trófea te... Erika nem engedte befejezni: — önmagadat győzted le — s tyogy elterelje a tágas jelenettől a folytatás lehetőségét, elpanaszolta, hogy a nagy télben sajnálta erdőírtáson kínozni embereit, a virágházakban nem fűttethetett kellően és sok déli növényét megvette a fagy Jövedelmei apadását is fölhorgászta, hogy Máriusz lohassza vágyait Mikor minden gazdasági baját elI panaszolta, felhívta szomszédját, beszélje el ' napi életét. A katona fölállt, megszegte a nyakát: — Domina, ezt a számadóval szoktam elintézni. Erika elpirult a neveletlenségen s nem bocsátotta kezét csókra. A mozaik-kép kakasa is megbörzenkedett a padlózatban, ahol kidöngött Máriusz a teremből. * Erika soha nem érezte jobban, hogy ellenséget szerzett, mint most. Annál nagyobb aggodalommal fogadta az ötvös híradását, hogy éjjel a téglakemencéknél misét szolgáltat Piusz atya. A katekéta a gyerekeket is összegyűjtötte a szent ember levele értelmében, kis Kelement pedig ilyen kérdésekkel faggatta : f- Ki az Isten, hogy szeressed, tiszteljed jőt és nékie engedelmeskedj ? Kicsoda Jézus Krisztus ? Mi ő nekünk ? A kis fiú anyja ölébe könyökölve, felelgetett okosan és teljes igyekezettel a tökéletesedés felé. Anyja rá-rábámult az ötvös arcára, amelyen a fanatizmust egykedvűség takarta. Mintha nem is ő járta volna sorra a hitközség minden egyes tagját Piusz levelének vétele után. Eddig Erika házában gyanútlanul tartózkodhatott Kelemen tanítójaként. Ezentúl — gondolta el szomorúan a ház asszonya s aggodalmát iparkodott az érdeklődés palástjába öltöztetni — minden lépés veszedelmet zúdíthat házára. fSWytWjpfc,)