Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-28 / 296. szám

El a kishitfiséggel A jóvátétel kérdésében még •índig meglehetős bizonytalanság uralkodik, a konferencia megkezdésének időpontja sincs pontosan fixirozva, valóiziftü aaoaban, hogy a francia álláspont kerekedik felül s a konferenciát január 3r ára hívják egybe. A magyar kormány gróf Bethlen István vezetésével nagy apparátussal készül erre a nagyjelentőségű mérkőzésre. Az ország osztatlan közvéleménye áll a kormány mögött s ez a hangulat még fokozottabban alátámasztja a kormány ama álláspontját, hogy uj jóvátételt semmi körülmények között sem vállalhatunk, ellenben a végsőkig ragaszkodunk a <iö.<?.~ tőbiráskodás rendszerének fenntartásához, de ezen túlmenőleg garanciát, kérünk a döntőbírósági Ítéletek komoly végrehajtására. Képtelenség volna belemennünk olyan megegyezésbe, hogy a döntőbíróság elé tartozó ügyeket bármily vonatkozásban is, kapcsolatba engedjük hozni a jóvátételi kérdéssel. A mai diplomáciai viszony mellett helytelen volna ezeken a főbb pontokon túlmenőleg olyan rideg álláspontot elfoglalni, amelyik lehetetlenné tenné a tárgyalások további folytatását. Nagyon helyeseljük, hogy Valkó külügyminiszter a hágai konferenciái megelőzőleg tanácskozásokat folytatott Franciaország vezető köreivel, mert szükséges, hogy megismertessük velük is a magyar álláspontot. A magyar felfogásnak őszinte támogatója akadt az olasz kormányban s ez a támaszték már reményeket ébreszthet arra, hogy nem egyedül vívjuk meg a hágai mérkőzést. Jól teszi a magyar kormány, ha azzal a Franciaországgal is érintkezést keres, amelyikre a kisantant álláspont igyekszik támaszkodni. Nekünk ugy tűnik, hogy sok egyoldalúság van abban a híresztelésben, amelyet a kisantant röpít világgá. A tárgyalások fókusza bizonyos, hogy a Young-terv körül forog, ezt akarja most a kisantant megtorpedózni fenyegetéseivel. Nagy jelentősége van annak a kijelentésnek, ame lyik azt hangoztatja, hogy a keleti jóvátétel problémájának a megoldása semmi esetre se üpremissája, hanem csupán kiegészítése a Young-tervnek Ha a kisantant azt a merev álláspontot kívánja elfoglalni, amelyik a Young terv felbontására vezetne, bizonyos eu'ópai közhangulattal találná magát szemben, ami olyan külpolitikai izoláltságba szorítaná, amitől bizonyára visszarettennének Prágáiban, Bukarestben és Belgrádban is. A magyar álláspont szempontjából ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy döntés még nem történt. Reményünk lehet s bizodalmunk nem csorbulhat igazunk dülőrevitele terén. A magyar nemzet nem vesztheti el annyira önuralmát és tisztánlátását, hogy túlzott pesszimizmussal tekintsen az események bonyodalma felé. Reményt keltő ereje van annak a ténynek is, hogy maga gróf Bethlen István viszi, legkiválóbb pénzügyi közfunkcionáriusaink támogatásával ennek a problémának fonalát és a mi bizodalmunk csak fokozódhat, ha a multak tapasztalatai alapján ítéljük meg az ő sikraszállását, mert szinte varázserőt lehet már tulajdonítani neki, épen olyan időkben, amikor a veszély felhői a legkomorabban tornyosulnak. Mi-bízunk gróf Bethlen Istvánban, aki bizonyos, hogy a jóvátételi kérdést a lehetőségek szerint a legjobban oldja meg. (A »Nyirvidék« tufósitójától.) Tegnap délelőtt 10 órakor impozáns társadalmi esemény színhelye volt a Kiosz Bocskai-utcai székháza. A Kiosz zászlója alatt tömörült tábor a Kiosznak István, és János nevü tagjait ünnepelte Ie'i kes szeretettel, mindenekelő|rt Qzisrj'-Lstváfi .mi/iőrtanicsost, yáki karácsonyi szabadságát Nyíregyházán tölti és akit, mint a : Kioszban tömörült iparosság megszervezőjét, magyar testvéri szívvel való felkarolóját tüntető ünnepléssel vették körül a Kiosz székházában megjelentek százai. A nagyterem zsúfolásig megtelt az asztalok mellett felsorakozókkal. Ott láttuk Mikecz Dezső udvari tanácsos volt alispánt, Ozory István rendőrtanácsost, dr. Tóth Bálint min. tanácsos, kir. pénzügyigazgatót, Mikecz Ödön dr-t, Sikorszky István iparkerületi főfelügyelőt, Pisszer Jánost, dr. Névery János igazgatót, dr. Orosz István rendőrkapitányt, dr. Walter Gézát, Vitéz Vén Zoltánt, Vitéz £Iekes Gábor ny. ezredest, vitéz Mészáros tanárt, dr. Vass Jenő ügyvédet, a rendőrségi tisztviselői kart és Huray János elnök vezetésévei a Kiosz több száz főnyi gárdáját. A délelőtti társas összejövetelen ismételten kifejezésre jutott a Kiosz szervezetében élő hatalmas eszmei erő ellenállhatatlan toborzó aktivitása. Ideálokkal áthaA CÁRNŐ ÉS A GARDAHIDNAGY Bizarr, kényes témája románt ka* szerelmi regény az orosz cirok Hdr»«ából. A cár szerelmi kalandja egy udvarhölggyel. A cárné izgalmad, »zeevedélyekt®l tal'ütött veszedelmes szerelmi játéka egy gárdatiszttel. Cári paloták titkai, pompája, udvari intrikák, ragyogd kiá'litáslan és pompás szcrepojzUsban Vasárnap, héttőn és kedden az Apol'óban Ma, pénteken utoljára LENGYEL MENYHÉRT hacánk nagy írójának filmszenzációja A^RLÖCniAJÓJA (AZ ELVESZETT EMBER). Misztikus kalandor dráma . 1 Fe

rkó buri, 1 Mi bandánk buri. 1 Tinta Matyi burt. Szombaton csak 1 napig! HENNY PORTÉN és CARL DE VOGT idei egyetlen filmje VISSZA OROSZORSZÁGBÓL Egy sorsüldözött asszony regénye és a kisérő „UFA" ttnfisor Klőadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor. 1929. december 28. pénz ügyigazgató mondott hatalmas beszédet, amelynek nyomán eszmei magasságban bontakozott ki Ozory István nyíregyházi aktivitásának nagy nemzeti jeleritősége. Az a keserű magyar sors,' ameiy miatt Ozory Istvánnak ei kell hagynia működése helyét, futball labdaként dobálja az országban az embereket, ez az ország megcsonkitottságának szomorú végzete. Ozory István itt hagy ben niyiket, de neve, emléke, ^ltető szelleme itt marad ezek között a falak között továbbra is. (Lelkes éljenzés). Itt marad e város minden becsületes magyar polgárának szerető és hálásan érző szivében. (Éljenzés). Tudjuk, hogy uj működési helyén is azt a becsületes magyar munkát végzi, ame Iyet itt végzett közöttünk: az elesett, szenvedő magyarság ügyének felkarolását. Ott is megérzik szive hivó szavát: Jöjjetek hozzám, akik keresitek az igazságot, és megtaláljátok. Ozory Istvánnak ellenségei sem vethettek egyet szemére, azt, hogy nem az igazságot kereste és védte. Hogy elsősorban magyar fajtáját szerette odaadó áldozatos szeretettel, hogy elsősorban ezért a szenvedő, sorsverte magyar fajtáért akart egész lelkével dolgozni, magyar testvé- • reit igyekezett becsülettel szolgálni, azért senki sem vethet a szemére semmit és ha a kitűzött célokért kitartással, becsületes hűséggel harcolt, ha a megkezdett ütrói nem akart soha letérni, ezén ie kell előtte emelni a kalapot. (Ugy van, éljen!) Mindezeket nehéz itt elmondani róla, akiben kedves, jó barátunkat vesztettük el. Igaz, ma a határok olyan köze/esnek, hogy u] állomásán' sem lesz távol tőlünk és amikor arra gondolunk, hogy 'ott is ugyanazokat a tántoríthatatlan elveket valló magyar munkát fog végezni, nyugodtan, megbékélten bocsátjuk útjára. A szere, tet ünnfcpén a végzet rendeltetésében megnyugodva a szebb, jobb magyar jövő hitévet bucsuzunk tőle. Arra kérjük: szeresse továbbra is a magyar embert ugy, amint ez minden magyar ember kötelessége és segítse uj állomáshelyén is az elesetteket, ugy amiként ez minden jó ember kötelessége. Kaposvárott is megérzik és méltányol ják ezt a szeretetet, hiszen ott is magyar emberek laknak, akik meg becsülik az őszinte, becsületes, szókimondó, faját lángolóan szerető embert, akinek támogatása értékesebb, mint a hatalmas emberek kegye. Amikor távozik, azzal célunk meg ideiglenesen is tőié, hogy egy pillanatra meg ne szűnjék küzdeni azokért a célokért, amelyek megvalósítása nélkül Magyarország nem ország. A--viharos lelkesedéssel fogadott, bensőséges szavak elhangzása után Osváth szobrászmester emelkedett szólásra és könnyes szemmel mondott hatalmas búcsúbeszédet, amelyet helyenként a Kiosz ellenségeinek és kétszínű támogatóinak szatlrizálása tett derűssé. Annak a hitének adott kifejezést, hogy Ozory István onnan Kaposvárról is figyel és vigyáz a nyíregyházi eseményekre, emberekre és őrködik a Kiosz egységére, hogy meg ne ismétlődhessék, ami a választásokon történt, hogy a Kiosz tagokat kihúzzák a listáról. Még számos lelkes köszöntő hangzott el, a vallomás bensőségévei Elekes Gábor, Huray János elnök, Nagy Kálmán, Pisszet János, Sikorszky István Névery János és még többen mások adnak sorra kifejezést a nagy eszmékhez faló törhetetlenségüknek Jfafé^^ÜW IDJSlCa Lelkes szeretettel ünnepelte a Siosz Ozory Istvánt, a magyar célkitűzések tántoríthatatlan harcosát | /tott, acélos jellemű emberek tá<• borában érezzük a kollektív lélek i, magával ragadó erejét, amely L' olyan kevéssé alakul ki ma társa daimi életünkben. Éreztük azt a rajongó szeretetet és forró hálát, amely Ozory István szervező egyéniségét fonta itt át a fér, fimunkának kijáró babérral, amelyet sem pénzzel, sem hatalmi szóval senki meg nem szerezhet. A szavakban rakétázó hazafiság helyett itt a nemzetorganizmus kialakításának önzetlen és áldozatos munkájában megnyilvánuló hazafiság tényeit szemlélhettük bizakodó magyar lélekkel. Szónoklatok hangzottak el itt is, de viharzó erejök az érzés őszinteségét tanúsította. Az első felszólaló Kazár Ferenc alelnök volt, aki rámutatott arra, hogy a maihoz hasonló impozáns ünnep még nem volt a Kioszban és szeretettel köszöntötte az ünnepelt Istvánok és Jánosok élén Ozory Istvánt. A Ozory István távozásán érzett fájdaiom első hangadója Stibi József volt. Ozory Istvánt — mondotta — más talajba ültették át, de gyökereivel itt marad ebben a szabolcsi földben és uj állomáshelyén, ahol ugyancsak a csonkaország béklyói, a trianoni határ közelébe jut, továbbra is a magyarság ügyének, lelkes, önzetlen harcosa lesz. Ezután dr. Tóth Bálint kir.