Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-20 / 291. szám

jhfaRYIfléK. 1929. december 20. mmmmummwammmmmmmmmm Egy kis knltnríölény Egy kis hir veszik el a világhírek özönében. Alig p'ár soros kis h»r, azc jelenti, hogy a magyar zarándokok emléktáblával jelölik meg Rómában, a Vatikánban a Szt. István apostoli király által emelt templom helyét. Szent István királyunk nemcsak templomot, de zarándokházat is állíttatott Rómában a klassiftus kultura fővárosában és a kereszténység központjában. Egy kis hir az egész, de nem szabad elsiklani fölötte, még akkor sem, ha a nagy angol es £ímerikai újságok nem vesznek róla tudomást, ha a filmhíradó nem közli ennek a ritka ünnepségnek a képét. Nem igen akad közel ezer esztendős emlékünnepség a fiatai Európa történetében. Mi magyarok most megragadhatjuk az alkalmat, hogy egy kis kulturfőlényt tartsunk oda mutatóba a világ elé. íme ezek voltak azok a közveszélyes, kutyafejiinek csúfolt emberevőnek rágalmazott magyar ősök, akik az uj Európa kezdetén a kereszténység első emlékei közé beiktatták nevüket, a magyar nevetf - ' Mit szól éhhez Titulescu ás mit szólnak hozzá társai? Vájjon ezt is Iemerik-e tagadni? Minden hetvenkedés és farizeus szemforgatás nélkül éppen azért, mert gyűlölnek, rágalmaznak ás üldöznek bennünket, jogunk van megkérdezni a müveit Nyugatot: hol "voltak a Szent István temploma idejében a román, a cseh, a szerb keresztények? Egyáltalán hoi voltak ezek a nációk akkor, amikor a magyarságnak Szilveszter pápa koronát küldött ? Hoivannak az ő letagadhatatlan történelmi bizonyítékai, amelyekkel igazolni tudnák évszázados hazugságaikat, hoi vannak a Krisztus utáni tizedek százados irásos, vagy kőből emelt emlékei arra nézve, hogy a román, a szerb, a cseh alkotmányos uralkodó vezérletével, hitében élt itt Európában? A magyar szent év tragikusan összeesik a magyar meggyaláztatás korával, de ebben is az igazságos európai módon, a kereszténység Isten intő ujját látni: az egész esztendő, amely most következik, az egész világon propagandája lesz á magyarság történelmi igazságának, bizonyítéka lesz annak, amit mi régen tudunk, csak a világ nem akar ismerni, hogy ezek az ellenséges nációk minden kulturát, minden állami berendezkedést, politikai tudást, humanisztikus műveltséget, filozófiát és művészetet tőlünk kaptak. A mai magyarság sorsa ugyanaz mint a mártír nevelő sorsa, akit tanítványai gyilkolnak meg. Az úgynevezett utódállamok főképen azért gyűlölnek bennünket, mert kénytelenek ielkük mélyén érezni azt az igazságot, hogy nekünk sok mindennel tartoznak, elsősorban-hálával, jóindulattal és sok tekintetben engedelmességgel. Mi megértjük, hogy az alacsony emberi indulat mindig tagadja a kiválóságot, az éretlen fiatal megveti a tapasztalt és bölcs öreget, föllázad a tekintély ellen és azi reakciósnak bélyegzi. De az ilyén lázadás mindig a lázadó bukásával, meghunyászkodásával és meghódolásávaí* jár. Ha mindenki napirendre tér ts az ilyen kis hirek fölött, mi annál erősebben kiáltjuk világgá: Szent István templomot emelt Rómában, kereszténységet, és kulturát terem tett a Kárpátok medencéjétől északra, nyugatra és délre. Ugyan. ugy azonban, hogy erről megfeledkeztek, megfeledkeztek arról is, hogy a többi nagy magyar, égési Bolyay Farkasig és Kossuth Lajosig mit adott a hálátlan tanítványoknak. Magyarországon Nyíregyházán a Kálvinenmban mntatták be először Dombre Károly francia költő hatalmas erejű hugenotta drámáját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Originális szépségű műsoros est volt tegnap a Káivineumban. — A Vallásos estén, amelyen Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Mikecz István alispán, Kiss Ferenc egyetemi tanár, kálvineumi elnök, Porzsolt István esperes, Harsányi László fő. ispáni titkár, vitéz Mikó Bertalan főszolgabíró és protestáns társadalmunk sok más neves reprezentánsa jelent meg, két premier is volt. Az egyik a műsor megnyitója, Ferenczi Károly kálvineumi lelkész tanitóképző-intézeti Igazgató és Dobay Sándor tanár szerzeménye, a »Hazaszeretet« cimü dal, amelyet Dobay Sára tanárnő dirigálásával a leánykák kitűnő összhatású kara adott elő finom árnyalással. A dal nemes tartalmi és formai szépségeivel tisztán tolmácsolja az áhítatig emelkedő hazaszeretetet és osztatlan nagy tetszést aratott A hatásos dalszámot kijegecesedett szépségű zongorajáték követte, Brahms Rapszodiája, amelyet Szitha Jolán adott elő elmélyedéssel, tiszta billentéssel, általában preciz technikával. A hálás tapssal fogadott szám után vegyes kvartett következett, amelyhez foghatót még keveset hallottak Nyíregyházán. A kvartettben Révészné Váró Margit szopránt, Szabó Vilma altot, dr. Szabó Gyula tenort, Kerekes László basszust énekelt.-A négy kristályosan zengő hang tiszta együttesbe olvadottan tárta elő Mendelssohn »Nyu galom völgyét«. A debreceni kvartett szép muzsikáját lelkes tapssal köszöntötték a nyíregyháziak. A műsoros est nagy száma köMa, csütöriököa utoljára RAMON NOVARRO grandiózus parádés filmje RANG ÉS SZERELEM romantikus szerelmi regény 8 felv. A női főszerepben : RENÉE ADORÉE a „Big Parade" világhírű női főszereplője Óriási kisérfi mfisor

. Péntektől-hétfőig Budapestet megelőzve! ZORO és HUHU A PERZSA VÁSÁRON Két jóbarát kalandjai Londonban éa Perzsiában 9 felvonáaban. — Rendezte : Monti Banks N»yy barlestk verseny! . Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor vetkezett ezután: Dombre Károly francia költő, lelkész: »A kőbe vésett szó« c. allegorikus drámai jelenete, amelyet Révész Imréné Váró Margit fordított magyarra. A drámai jelenet érdekessége, hogy 1921-ben, Franciaországban, a »HaIái vize« (Aegmord), ősi provenceí város bástyáinak Constence (Álhatatosság) nevű tornyában, a hugenotta mártírok raboskodásának iszonyú színhelyén játszották el először. ^ szenvedések sötét toronyszobájába vándoroltak 1921ben a francia protestáns leányegye sületek és ott játszották et Dombre Károly >TA kőbe vésett szó« c. drámai jelenetet. Az allegorikus jelenet főhőse Durand Mária, a hugenották glóriás mártírja, aki ifjú leány volt, amikor elfogták, bebörtönözték és elaggott de lélekben diadalmasan, legyőzhetetleiaül fiatal volt, mikor szabadulhatott. Szenny, sötét, borzalom tornya a Constence, ahonnan könnyen szabadulhatott volna, ha kimondja a szót, azt, hogy elhagyja hitét. Ezt a szót nem mondotta ki az ifjúság, a szerelem csá. bos hivogatására sem, fenyegetésekre sem. De a torony egyik kövébe éveken át bevágta ezt a szót: »Resister« — kitartani. A drámai jelenetet, ameiy egy lelki történést mutat be Durand Mária nehéz éjszakáiból, Nyíregyházán mutatták be először óriási hatással. A dráma előtt Révész Irtire debreceni lelkész, a kiváló hitszónok és iró ismertette a dráma keletkezését, a XVII. é» XVIII. század hugenotta üldözéseit. Igen helyesen felvetette azt a kérdést, helyén való-e Magyarországon, ahol amúgy is féltve kell őrizni a felekezeti békét, kisértetjárásként feltárni az üldözés korának rémségeit. Ha ezt — úgymond — akként tennénk, hogy az üldözőkön van a hangsúly, akkor nem járnánk el helyesen, mert a felekezeti üldözés motívumát vinnénk be a közgondolkodásba. Dombre Károly drámája azonban nem igy jár el. Nem az üldözőket mutatja ostorozva, hanem a mártír hős lelkét glorifikálja. A hugenotta üldözés borzalmainak ecsetelésénél, igen megnyugtatóan arra mutatott rá Révész, hogy Magyarországon még a gályarabság korában is irigyelt helyzete volt a protestánsoknak a hugenottákéhoz képest. A bevezető előadás után megkezdődött a játék. Kovács Ilus festőmüvésznő mesteri ecsetje tökéletes illúziókeltéssel varázsolta a színpadra a Constence-tornyot, amelyre leszáll az est. Durand Máriát Dobay Sára elevenítette meg mély invencióval, mig 'S. rózsás ifjúság csábos tündére Kovács Ida volt. — Május muzsikája zendült szavaiból. A Hit allegorizálója Kovács Ilus volt. A reneszánsz képek fénylő Madonnájaként ragyogott előttünk és hitének himnusza áradt minden mondatából. Dobay Sára felségesen szép dikcióban, jellemet festő játékmüvészettei ábrázolta Durand Máriát. Az allegorikus dr^ia megrendítő szépséggel hatott és erős etikai hatásával magasba szökkentette a szivekben az állhatatos hit virágát. A vallásos estről emelkedett ér«éssel, meghatottan és hálásan távozott a közönség. q r b • r csillái*, gramofon 6-18 havi részletre n3QlO,

EAT

Z MIKSA cégnél Takarékpalota. ' Kórjen rádiót dijMeates btnitatásra. sboo-ii