Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-15 / 287. szám

2 JhflfÍRYIDBK. 1929. december 6. U6HJTÁSaSMÍ 6rá6YVU£ SAVÓ LDO. V1ZELFTH AJTÓ Kaeybaní árnsitó Nirogyházata vidéke rémért : Alt ;r Bernát. Nyíregyháza nos ezt meghallotta. Mindig hara­gosom volt "kéremalássan és fúrta a begyit, ha nekem sikerült vala­mi. Odafurakodott és azt mondta a két úriembernek, hogy ne vigyék ezt a rossz trógert, már mint en­gem kérem — mert ez ha csár­dást játszik, hát sirvafakadnak, ha pedig bus nótát huz, táncra per­dülnek. — Én csak hallgattam és ugy néztem a két úriemberre békésen csudálkozva, mint aki azt kérdezi: mit tetszik ehhez szólni. Csak ami-­kor már elment a két ur, kér­deztem meg barátságosan, hogy miért mondta mindezeket. Hor­váth dühösen vicsorgott rám. Meg fenyegetett, aztán az öklével a sze­membe vágott. Még körül sem nézhettem jóformán, hogy miért kaptam az ütést, már a markát a torkomon éreztem. Az asztalra te­pert, vadul fojtogatott és betörte az orrom. Nagyon szorult "helyzet­ben voltam. Már fuldokoltam, ami­kor az asztalon a fezembe került egy üveghamutartó. Felkaptam és teljes erőmből kopácsoltam Hor­váth fejét. — Tehát önvédefemből kopá­csolt ugye — kérdezi az elnök. — Igen kérem védelmeztem ma­gamat. Ezután Horváth János kihallga­tása- következett. Horváth amikor a terembe Tép kegyetlen gyűlölet­tel és gúnnyal néz végig az öreg Kókán. Látszik az arcán, hogy most nagy dologra készül, most alaposan elintézi a baját vén ve­télytársának. Feszesen, határozot­tan áll birái elé. >— A két ur a bandavezetőt ke­reste. Az én öcsém a bandavezető — mondja emelt "hangon és dia­dalmasan néz körül. —' Jó, jó, ez minket nem ér­dekel, hogy ki vezeti a bandát — inti le az elnök — a verekedésről beszéljen . — És Kóka jelentkezett kérem folytatja zavartalanuf Horváth. —­Pedig ő csak kegyelemből volt a bandában. Éppen hogy megtűrtük. Nem prímásnak, de taligásnak sem való. Meg mondtam ezt az urak­nak és Kókát elzavártam onnan. De alig hogy az urak elmentek, Kóka hátulról egy nehéz üvegha­hamutartóvat fejbevágott, majd össze-vissza ütötte a fejem, öm­lött belőlem a vér. Az ujjaimat széthasította az eltörött hamutartó éle. Az orromnak egy darabja a számba lógott. — Na és maga nem ütötte. — Egyetlen ujjal nem nyúltam hozzá, csak védekeztem. Aztán vérző fejjel szaladtam a kórházba s majd kővé meredtem a csodál­kozástól, mert Kóka is ott volt. Hogy mit keresett ott, nem tu­dom, én nem bántottam. — De hiszen Kóka is erősen vérzett. •— Lehet, hogy később megse­bezte magát, de én nem nyúltam hozzá. Tessék megnézni kérem, Iátszik-e Kókán valami nyoma az ütésnek, míg az én fejem és or­rom teie van sébhefyekkef. Én összevagyok aprítva, mint a liba­aprólék. A kir. törvényszék az ügyész és a védő felszólalása után Kóka Gyufát i havi, Horváth- Jánost pe­dig I heti fogházra ítélte. Az ité­fet kihirdetése után a két cigány egyszerre óbégatni kezdett: — Agyonverte a fejem és még _'e ís csuknak — jajveszékelt Hor­váth. — Fojtogatott és én csak véde­keztem. Önvédefemből ütöttem a fejét, nem másért kérem — hado­nászott kézzel-Iábbaí az öreg Kó­ka. — Hallgass Gyuia, örülj, hogy élsz — nyugtatja a védő —a táb­la legalább három hónapra emeli fet ha fellebbezel. Kóka ijedten mered ügyvédjére. Egy pillanatig tanácstalanul néz maga elé, majd nyögve ejti ki a szavakat: — Megnyugszom az itéfe'tbe. földrajztanítás mint a nevelés egyik eszköze Irta: Tolnay Pál. • A második pedagógiai szeminá­riumi előadáson az uj tanterv sze­rinti földrajztanítás gyakorlati al­kalmazását Németh Bertalan kis­várdai állami tanitó mutatta be hálás hallgató közönségre _ talált kartársainak részéről. Már jó elő­re haladt az idő, mire az uj irányú földrajztanításnak eme lelkes apos tola a 'hosszuranyult többi előadás miatt szóhoz juthatott, mégis ki­tartott mindenki türelemmel és meghallgatta szinte fokozódó fi­gyelemmel az élvezetes és tanul­ságos tanítást. Voltak a hallga­tóság között nem pedagógus ta­nitó családtagok is néhányan, akik szintén őszinte elragadtatással nyi­latkoztak erről a kellemesen eltöl­tött tanítási óráról. Minden tanítást az uj tanterv szellemében érzelmekkel kell meg. tölteni. Ha csupán csat egy közön séges tárgyról pl. nagyanyó szek­rényéről van szó, beszédes lénnyé változik az át és mint ilyen telje­sen kitölti egy-egy tanítási óra kereteit. A nem pedagógus gya­nakvólag kérdezhetné: — Ugyan, mit lehet egy közön­séges, megkopott tárgyról mon­dani?!... Néhány szál deszkát vá­sárol az asztalos, aki egyszerű technikai tudásával, jól-rossziu összeírieszti, vagy kiíényezi s ké­szen ván a szekrény. Nem ifyen szük területen mo­zog a mai modern iskola, a taní­tási egységek teritékre hozásánál. Az az egyszerű bútordarab is any­nyit meséi nekünk!... Dédelgetett kedvence az egész családnak, mert hiszen nagyanyóé az. Nagyanyó is szüleitől örökölte, ezért annál na­gyobb becsben tartják. Készítője belelehelte alkotó lelkét, aki ma­ga is gyönyörűséget keres és ta­lál termelésének remekeiben. Oda­varázsoljuk tanítványaink elé gon­dolatban a tisztessséges, becsü­fetes magyar iparos szellemét, megtanítjuk őt verejtékes munká­jáért szeretni és tiszteim. A beszélgetés és képzelet film­Szombatoi! 14-én 5, 7 és 9, vasárnap 15-én 3, 5, 7 és 9 órakor. Hans Schwartznak, a Magyar Rapszódia páratlan tehetségű szerzőjének legújabb bájos alkotása Joe May produltciöjín>k 10 felvonásos exclasiv filmje Főszerepben : Nagy Kató és Hans Brausavetter. ZOFO-HU^U Háxtüznézők Vígjáték 7 felvonásban. w* —— DEHMAL zongoraterem Budapest, VIII., Rákóczl-nt 19. szám. Tel.: J. 421-04. Alapítva: 1888. Aranykoszorns mester, számos kitüntetés. Képviselve külföldi gyártmányok, u m. : Schel, Fahr, Scholze, Rösler, Petrof, E. Produktív, Lauberger, Stingl stb Legaagyobb választék zongora, pianinó és Karmoniumoiiban, új és használtakban. — Előnyös árak. kedvező fizetési feltételek! Bérlet, javítás, hangolás ! jén elszállítjuk a magyar ipar egy­szerűbb termékeit s műremekeit a társadalom különböző csoport­jainak hajlékába a földmives és munkáscsaládok ejjyszerü otthoná­ba, valamint a gazdagok palotái­ba egyaránt. Lelkükbe véssük kis tanítványainknak, hogy minden ember egyformán hasznos, s3t nél­külözhetetlen tagja lehet nemze­tünknek, ha híven teljesiti köteles­ségét. Hirdetjük a mindent és mindenkit átfogó önzetlen szere­tetet s igyekezünk lelkük mélyére elre'jtem minden szomorúságot. Fáj, de nem mondom meg sen­kinek, hogy a legutóbbi városi képviselőtestületi tagok választá­sánál utolsó helyen jelölték és csak pótlék városatyáknak tették meg a tanítóknak erkölcsi súlyá­hoz képest nagyon is csekélyszá­mu képviselőit. Ezért nem mon­dunk s nem mondhatunk köszö­netet, de nem vádolunk senkit, ha­nem törekszünk olyan társadalmat nevelni, amely bennünket is job­ban megbecsül. Egy közönséges bútordarab tár­gyalásánál a sokféle erkölcsi és gazdasági vonatkozás mellett m^g jó alkalom kínálkozik az egész­ségügyi szempontok kidomboritá­sára s továbbá az esztétikai ér­zék fejlesztésére is. Mennyivel há­fásabb théma ennél egy földrajzi egységnek a tanítása, amely ma­gában foglal majdnem mindenféle tantárgyat!... Öh a Föld él, szi­ve va!n, mely 'dobog érettünk, méltó hát arra, hogy szeretettei foglalkozzunk vele s meggyűlöl ­tessük azt a hitvány fajzatot, mely elrabolta tőlünk a Hadúr által ne­künk ajándékozott bércekkel ko­szorúzott ősi területeket. A földrajztanítás múltja és jelene: Régi tanterveink megkívánták már a harmadik osztály növendé­keitői, hogy a térképről el "tudják beszélni "lakóhelyük vármegyéjének SZANATÓRIUM, minden nevezetesságét. Szavakat tanult tehát a gyermek, anélkül, hogy elképzelte volna a rajz után a valóságot. Térképről a termé­szetes valóságot még sok felnőtt sem képes maga elé képzelni, azért aztán nem csoda, ha néha tanult emberek kérdeznek az Itá­liát beutazó ismerősüktől naiv dol­gokat, mint amilyen ez is: — Igaz, hogy Olaszországnak olyan csizmaformája van, mint amilyennek a térkép ábrázolja? Az uj tanterv megszüntette a Ta­kóhelyismertetésnek ezt a régi módját és mentesítette a népis­kola harmadik osztályába járt? gyenge gyermekeket az értelmet meghaladó fogalmak megtanulá­sától. A szülőföld és a lakóhely ismertetést a beszéd^ és értefem­gyakorlatok körébe helyezi és már az eiső osztályban megkezdi an­nak a környezetnek megkedvel­tetését, amelyben a gyermek él. Firkáló' füzeteikbe le is rajzol­ják, amit a valóságban szemlél­tek és megfigyeltek. Igy halad az iskola fokozatosan a harmadik osz tályig s ha minden kisebb osz­tály teljesiti a földrajzi alapfogal­mak megismertetésévei köteles­ségét, lehetetlennek tartom, hogy a negyedik osztályba lépő gyer­mek, ahol megkezdődik az inten­zivebb földrajztanítás, ne lenne birtokában a legszükségesebb alap ismereteknek, amelyeket főleg a határba való kirándulásaik alkal­mával szereztek. Mindent szem­ügyre veszünk: megmérik a "fo­lyó mélységét, pontosan megha­tározzák a viz folyásának sebes­ségét, lépésekkel megmérik a fa­sor és ut hosszát stb. Tapasztalataikat feljegyzik s otthon a tanteremben egyik órán mindénről beszámolnak majd a tanitó irányítása mellett fe is raj­zolják a látottakat. Nem akarom fejtegetéseimet a végietekig folytatni, csak annyit jegyzek még meg, hogy a három alsó osztály tanulói á természeti valóságban tanulja a földrajzot és térképet készit róla, a felső há­rom osztáfy pedig a térképről ta­nulja a valóságot megismerni és itt már tágabb tere nyilik a kép­zeletnek. A Körösök vidékének ismer tetése a ÍV. osztályban. Bevezetésképen Németh Berta­lan tanitó bemutatta sajátkészíté­sű, domborművű térképét „ amely­lyei a Nagy-Alföldet és a környező hegyeket szemléltette. A legma­gasabb néhány hegy emelkedettsé ségének elképzeltetésénél ' több torony gondolatbeh egymásrahe­lyezésére hivatkozott. Az Alföldi ­medencét egy óriási teknőhöz, für­dőkádhoz hasonlította, amely felé a környező magaslatokból sietnek sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen közös szobában 8 pengő, külö i szobában 16 —inadon választhatja, j^ggyj^ laboratórium. Ápolási díj pengő naponta. Orvosát I , KáUói-ntca 42. azám. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom