Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-14 / 286. szám

1929. december 15. mm 3 védők, ha tudja, hogy szenvedését, megpróbáltatását mások is átélték. A mohácsi vész utáni magyarnak messzire, az óstestamentumig kellett visszamennie, hogy a magáéhoz hasonló szenvedést találjon, az újkor magyarjának csak pár lapot kell visszalapoznia a történelem könyvében és példát talál a maga szenvedéseire. A mohácsi vész. óta a fájdalom kisért bennünket, a szenvedések sorozata és a legsúlyosabb szenvedés ideje Bethlen Gábor ifjúságára esik. Akkor a halál angyala az addig a szenrvedésekről megkímélt Erdély felett is megsuhogtatta szárnyait. A segítségre érkezett német pusztított s az ínséges időben az emberhúst is ették. E mély sülyedésbői Bethlen Gábor emelte 'ki Erdélyt es felemelte egyben az egész magyar nemzetet, erőt, kitartást adva még ellenségeinek is. Az egykorú író mondja: Egy ember által jött a halál és egy ember által jött a szabadulás is. — Apátlan, anyátlan árvaként áll előttünk Bethlen Gábor, amjnt első levelét irja, nincs senkije csak istenben és néhány rokona támogatásában bizhat. Sebtében irt első levelében négyszer emliti Is> ten nevét. Isten nevében, keresztény kötelességéért száll harcba már 15 éves korában. Fejedelméhez hűen a pogány ellen való harcot keresztény kötelességnek tartatta. Csontja tört, teste keresztül-kasul sebbe! vóít tele. fis mikor felépült, sajnálattal látta, hogy a szövetséges német kegyetlenebb ellenség a töröknél. Már ekkor elhatározta, hogy bármit igér a német, nem ért egyet vefe soha és mivel" akkor a magyar ember vagy a törökhöz, vagy a némethez csatlakozott, ő inkább a törökhöz állt s e meggyőződéséhez egész életén át ragaszkodott. A török becsületes, türelmes volt, nem bántott senkit hitéért, nem gátolta a lelkiismeret szabadságát. Esküjét, igéretét soha meg nem szegte. Ellenben a német soha egyetlen Erdéllyel kötött frigyét meg nem tartotta. Hencegett a keresztény névvei, "de a keresztény országokat szoígasággal nyomta el és a hit, a lelkiismeret szabadsága ellen támadt. Bethlen ennek tudatában elhatározta már zsenge korában, hogy soha némettel" nem tart. Básta elől Törökországba ment, nem akart némettel'szövetkezni, mert mint irja, nem akart hazája árulója lenni. A haza érdekében vet számot lelkiismeret ávei és a bujdosás keserves kenyerét választja. Rugonfaívi Kiss István ezután elvezeti hallgatóságát az ifjúból férfivá serdülő, a bujdosásból fejedelmi ' székre emelkedő, kristályosan tiszta, önzetlen Bethlen Gábor csodálatos életútján. Látjuk, mint utasítja vissza Törökországban fe_ jedelemmé választását és a méltóbbnak, Bocskainak mint viszi a a szultán által aláirt okmányt veszélyes uton, Lengyelországon át Kassáig. Látjuk a török udvarban, amint megtudja Szkender bégtől a rettentő titkot, azt, hogy a német császár magyar ruhás olasz követe a portánál azt a gyilkos ajánlatot tette a szultánnak, hogy a két császár — a német és a török nyugalma akkor lesz békés, ha a birodalmuk közötti területet üressé teszik, azaz a magyar nemzetet kiirtják. Csoda-e ezek után, ha Bethlen ha kell a poklokkal is szövetkezik hazája eHernségeivel szemben. És milyen könnyekig megható további életútja. Fejedelemsége idején a béke müveivei akarja boldoggá tenni országát és áldott jósága átölel minden magyar testvért. A kathoükusoknak Gyulafehérváron nagy házat ad és követe is katolikus az udvarnál. Mondja is Bécsben, milyen áldott jó alkotó, épitő, vallásszabadságot tiszteletben tartó az ő fejedelme — mind hiába: császárhű fejedelmet szeretnének, aki német őrséggel rakná tefe a magyar várakat és előkészítené a magyar nemzet végzetét. Aztán látjuk a küzdő, a harcos Bethlent. *A vészek jeleire jjenitenciát rendel "Erdélyben, ahoi csend és béke van, mikor máshol vér omlik és szenvedés sikolt. — Aztán látjuk harca indulását, csatáit, oldalán arannryal vert szablyáját, amelyet Isten nevében, fanatikus csodavárással von ki nagyszerű győzelmekre, hogy megvédje a spanyol igától, megóvja a csefc, morva, ausztriai hittest- _ vérek szenvedéseitől magyar test- 7 véreit. Látjuk harcait, amelyekben Európa egyik legnagyobb hadvezérének mutatkozik. A fehérhegyi csata után hívei is megrendülnek s ő a nagy veszélyben a legnagyobb, mást is biztató, fenséges bizakodásával, hi tével harcol tovább. Plasztikusan jellemző szavak nyomán élénk varázsolja az előadó Bethlent a diplomatát is, aki halála évében már az orosz cárral tárgyal, a nemzeti irodalom mecénását, aki a kultura ereejének tudatában a mbíga pénzén 23 könyvet adat ki, az iskolaépítő, tudást terjesztő, a kultura nagy nemzetet építő erejében tudatosan hivő Bethlent, aki népmüveltséget alapozott meg s ezzel nagyobb, mint Mátyás, akinek reneeszánsz-kulturája csak a főpapi uudvarokat sugározta be. És váteszi erejűek voltak Rugonfaívi Kiss István befejező szavai, amelyekben a megpróbáltatás napjaiban Istenbe vetett hitre Ielkesitet te a hallgatóságot és hirdette, hogy uj Bethlen Gábort adhat az ur, de a nép kultúrájának felkarolásával el kell készülnünk az uj Bethlen Gábor várására és befogadására. »Ha Isten velünk, ki ellenünk l« — hirdette hatalmas előadásának poénjául Bethlen, jelmondatát és meglelt a lelkünk a magyar csodavárás misztériumával az uj Bethlen eijöveetelének erős hitével. Sethlei Gábor seregei háromszor voniltak át Szabolcséi Rugonfaívi Kiss István előadását percekig tartó lelkes tapssal köszöni meg az ünneplő hallgatóság, majd a katonazenekar Kiss János dirigálásával Haendei Largo-jával kelt mély templomi áhítatot a szivekben. Az ünnepség műsorán most Görömbey Péternek, Nagykálló tudós lelkészének nagy érdeklődéssel fogadott előadása következett. Görömbey Bethlen levelei alapján mutatta ki a fejedelem szabolcsi kapcsolatait. Szabolcsban Bocskay felkelése idején Ghimesi Forgách Zsigmond volt a királyi főispán. A várakban, Káílóban is német katonaság volt. Kálfó parancsnoka, Lónyay Zsigmond kapitány Bethlen ellen paktált, amint Bethlen 1616-ban Rhédey nagyváradi kapitánynak panaszolja. Bethlen magyarországi hadjárataiban mindig Debrecenből indult ki, amely várost igen szerette. 1619-ben szeptember 12-én innen irja egy levelében, hogy »Kálló dolgában holnap végzek és október 1 o-én a pozsonyi mezőn leszek«. Kálfó dolgában végzett is, mert szeptember 14-én birtokába vette a várat, miután az őrség Lónyay, kapitányt elfogta. Lónyay, Kálló kapitánya ezután Bethlen Gábor hive és követe is lett. Bethlen hadai vérontás nélkül vonultak át Szabolcson. Nem Tokajnál, hanem Kenézlőnél keltek át a Tiszán és igy Tokaj hátába kerülvén, a várat vér nélkül bevették. Bethlen október 12-én valóban Pozsony alatt állott. A szabolcsi rendek a fehérmegyei csata után azt a hirt terjesztették, hogy Bethlen a nemesi jogokat akarja megnyirbálni. Bethlen nagyszombati táborából levelet irt a Kisvárdán gyűlésező rendeknek és megnyugtatja őket, hogy szabadságukat nem érinti, kiváltságukat nem óhajtja eltörölni. Minthogy a vármegyék nem állanak haddai mellette, pénzért toboroz katonákat és Nagyszombatról levelet ir Kállóba, hogy fogadjanak fel a hadai részére gyalogosokat, akiket akiket toboroztak is Kálló környékén. —Tudvalévő, hogy Bethlen 20.000 emberéből 16.000 lovas voit és csak 4000 gyalogossal rendelkezett. Második »kitámadása« idején is Debrecenből indult ei Bethlen Gábor és ekkor, 1623-ban szintén, váratlanul Tiszaföknél kelt át a Tiszán és igy ment a gesztelyi táborba és innen indult Kassa alá. Harmadik »kitámadása« idején Debreecen bői Szatmáron át Munkácsra ment és igy jutott Kassa alá. Horvát csapatai azonban átvonultak Szabo.ícsvármegyén, de ezek is minden vérontás nélkül. Bethlei Gábor Nyíregyháza földesura Bethlen Gábor 1621-ben a bécsi békében kapta az ecsedi uradalmat és ezz,el Nyíregyháza földesurává lett, mert Nyíregyháza akkor az ecsedi uradalomhoz tartozott. 1628-ban Nyíregyházát szabadságjogokkal ruházza fel és a megyei szolgáltatások alól felmenti. Ezek a hajdú jog ok Nyíregyháza részére a jólét, virágzás, haladás, ipar, kereskedelem, egyszóval boldogulás alapjait vetik meg. A fejedelmek a városok kiváltságainak erősítésére törekedtek, mert a virágzó, gazdag városok többet jövedelmeztek, mint a paraszt tized. A császár a jobbágyságot elnyomta, a jobbágy ezért szívesen harMa, csütörtökön utoljára 5, 7 m 9 úrikor CONRAD WEIDT és JOHN BARRIMORE felejthetetlen filmje MÁGLYA ÉS ÉLET Egy köaípkori költő regénye 10 felr. Kisérő misor: Megfőzött szakáci, Üldöz a pénz but

i. Szombaton és vasárnap: Nagy Katóval a Szökevény és Zort-Hurii. colt a fejedelem seregében, ahol hajdú kiváltságot kapott. Nyíregyháza Bethlen halála, — 1629 után Istváné lett, azután ennek József nevü fiáé, Széchy Mária uráé, maja Bethlen Péteré és a linzi béke után Rákóczi Györgyé, akire az ecsedi uradalom szállott. Nyíregyházát azután 1686—87-ben Karaffa zsoldosai elpusztították. Bethlen és a Rákócziak után a Károlyiaké lett Nyíregyháza s Károlyi telepitette be az elnéptelenedett várost, amely mindig hálávaí gondolhat első földesurára, Bethlen Gáborra, aki megvetette kultúrája és haladása alapját. Bethlen Gábor 1623-ban a kato likus papok kiváltságaival'ruházta fel a protestáns papokat is, majd e jogokat kiterjesztette 1629-ben a szabolcsi protestáns papokra is, akik cimerees nemesi levelet kaptak. Igy akart Bethlen magasabb kulturáju középosztályt teremteni. Elrendelte, hogy ha a jobbágygyermek iskolába adatott, onnan ne vétessék ki. A nép kultúrájának emelése lebegett szeme előtt Sokszor vonult át Szabolcson s vérontás nélkül foglalta el várait. A kultura fényét sugározta vidékünkre. Adja az Isten, hogy azt a világosságot, amelyet Erdéiy ő általa adott, visszasugároztathassuk oda s a világosság, és testvériség fénye el ne aludjék, hanem erősödjék a magyar feltámadásig. Görömbey Péter előadását lelkesen megéljenezte az ünneplő közönség, amelynek lelkében glóriás emlékként él a gyönyörű Bethlen-ünnep minden mozzanata. Az ünnepség, amelynek rendezésében a középszabolcsi ref. egyházmegye lelkészegyesülete: Porzsolt István esperes, Ferenczy Károly igazgató, Nagy Lajos lelkész és Nagy Vilmos tanítóképző tanár, a nagyvá—radi ref. tanítóképző menekült igazgatója fáradtak, a Himnusa imájával ért véget. — Egy kaposvári urifeány fényképének sikere. A Színházi Életben három héttel ezelőtt Miss Magyarország választás pályázóinak galériájában egy kaposvári urileány fényképe jelent meg. Ezt a képet meglátta a Színházi Eleiben egy csehszlovákiai földbirtokos, aki megkérte a kisleány kezét. A Színházi Élet uj számában riport számol be erről az érdekes eseményről. Egyéb szenzációk az uj Színházi Életben: Dayka Margit álnéven jelentkezett a Tehetségvizsgáló Intézetben és bi_ zonyitványt kért képességeiről. — Major Henrik illusztrált cikke a hollywoodi reklámszobrokról. — Vaszary, az r^mek. Irta: Móricz Zsigmond. Mistinguette elmondja, miért nem nyitott Pesten szinházat. Pesti kabaré Hollywoodban. Vészi Margit novellája. Heti hangos híradó. Uj Miss Magyarország képek. A Heltai Jenő regény és a Beregi Oszkár önéletrajz befejező része. Ezenkívül színházi és filmbeszámolók a premierekről. Vicclap, Nagy Társaság és Divatrovatok egészítik ki még Ince Sándor népszerű hetilapjának a Szinházi Életnek e heti uj számát, amely darabmellékletül Zsolt Béla nagysikerű uj szin«!t» rabját az »Erzsébetváros«-t és Török Rezső egyfelvonásos színdarabját a »PiIIangót« közli, kottamellékletén pedig a legújabb slágereket hozza. A Szinházi Élet egyes számának ára 1 pengő, negyedévi előfizetési dij 10 pengő. Kiadóhivatal: Budapest, VI. Aradi-utca 10. sz. — Karáicsonyra képeskönyvet, meséskönyvet, ifjúsági könyvet az Ujságboltban vásároljon.