Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-13 / 285. szám

Előadások kezdete: hétköznap 6, 7. 9, órakor • •—• ' Iskola, nyomor, gyermekvédelem frta: Kis« Gyula. Az iskolába megyek. Előttem károm fiúgyermek halad. Figyelem őket. Egész külsejükről a legnagyobb nyomorúság ri le. Vékony, sápadt testükön ruhának nevezett rongydarabok éktelenked nek. Mindegyik cipőjéből sovány lábujjak kandikálnak ki. Fázósan dideregve húzzák össze magukat. Valószínűleg éhesek is, mert tekintetük mohón szegződik egy élelmiszerekkel bőven megrakott kosárra, melyben egy cseléd sok mindenféle jót visz. Egy uriház előtt megyünk el, melynek nyitott ablakában egy felöltöztetett kísku tya Szendereg, mig gyermektelen de jó anyagi körülmények között élő úrnője meleg szeretettel dédelgeti. « Látva azt a kontrasztot, mefy az iskolába menő éhes és rongyos gyermekek és egy agyondédelgetett hitvány, rongy eb között ily élesen és felháborítóan vigyorogva üti fei a fejét, kérdezem, mit várhat a társadalom | az iskolába járó és becsületesen, j szorgalmasan tanuló szegény gyermekektől és mit várhat egy buta ebtől? Az iskola a lélek teljes odaadásával, a sziv meleg szere* tetévei mindent elkövet, hogy a szegény gyermek az ő szánalmas nyomorúságát legalább az iskolában rie érezze. De miért nem mozdul meg az egész társadalom szive, hogy megértéssel, meleg szeretettel siessen az iskola támogatására abban a nagyfontosságú nemzetépítő munkában, amely a magyar népiskolákban nap-nap mellett lankadatlan szorgalommal folyik. Híres szónokaink míiédes ajakkal hirdetik a gyermek szeretetének és megbecsülésének a szükségességét. A társadalom tüzesen tapsol nekik. De hol van a szónokratok hatásaképen az életben mindenhol mutatkozó gyermekszeretet, amelynek eredménye a szegény gyermekek tisztességtől et viszonyok közé való futtatása? Fájó dolog, hogy Nyíregyházán ma, december havában az iskolába mezítlábas, hiányos öltözetű gyer mekek járnak. Csak az iskola tudná elbeszélni azt a készséges jóakaratot és igyekezetet, mellyel a szegény szülő is mily nagy gonddal látja el gyermekeit, hogy azok az iskola feladatkörébe be tudjanak illeszkedni. Csak az iskola tudná elbeszélni, hogy a szegény, éhes és rongyos iskolásgyermekek szeme mint csillan fel, amikor munkáróf, kötelességteljesitésrőí, hazaszeretetből fakadó áldozatkészségről van szó. Ma az iskolákban a szegény tanuló amúgy is ínferioris helyzetét, a szegénységéből fakadó keserű érzetét semmi sem fokozza jobban, mintegy idétlen intézmény: a io órai tejakció. Jöjjenek be az iskolába azok az urak, akik a 10 órai tejakciót rendezték és kérdezzék meg azoktól a szegény"gvermekek tő', akik szegénységük miatt nem tízóraizhatnak, hogy gyermekem, mit érzel te akkor, amikor te éhes vagy és más még az iskolában is jóllakik? Az iskola minden növendékét a haza szeretetérc, a munka megbecsülésére, az áldozatos felebaráti »szeretetre tanitja. A szegény gyermek milyen rózsás reniénynyel megyen neki az életnek, amikor még az élete hasadásának a hajnalán már a nyomorúság tárja feréje ijesztő karjait? Becsüljük meg és szeressük a szegény gyermekekeket is, ők is a haza nagy reményekrle jőgosjitő gyermekei. •9 Iia van gyermekvédelem, akkor az ne az agyonprotekcionált gyermekeknél kezdődjék és ne csak kizárólag azokra terjedjen ki, hanem kivétel nélkül: minden arra szoruló magyar gyermekre, de különösen az iskolában járó szegény gyermekekre. Maga Nyíregyháza város, valamint a társadalom, a 'különböző társadafmi egyesületek utján jósziwet áldoz a jótékonyság oltárán. Mégis a jótékonyságnak jóformán semmi nyoma sincs. Ez mutatja, hogy a jótékonyság nemes ténye sincs kellőleg megalapozva, hiányzik a körültekintő tervszerűség, az élet valódi ismerete, mert nem volna szabad, hogy a szegénység még az iskolában is Ily megdöbbentő módon ordítsa ki a világba a nincstelenség jajsirámait. Hatalmas, emberszeretet tői áthatott koncepcióval, emberszeretetből táplálkozó akaraterővel Nyíregyházán a nyomorúság okozta szenvedéseket nagyon könnyen lehetne lecsökkenteni, csak ember kell a gátra. Üdvös dolog ! volna, ha az uj városatyák a választás reggelén egy kis razziát tartanának a szegénység vigasztalan mezéin és olyanokra adnák szavazataikat, akik a szociális feladatok megoldásának a hallatára ! nem libabőröznek, hanem életcél- j juknak és tisztségükből kifolyó j legszorgosabb kötelességüknek az irgalmasságot tartják és ismerik. Megjelent az adminisztráció egyszerűsítéséről szóló rendelet Budapestről jelentik: A kormány rendeletet adott ki, a közhivatalok és közintézmények ügyrendjéről, amely szerint az állami és önkormányzati hivatalok, intézmények és intézetek ügykörébe tartozó ügyek elintézésénél és kezelésénél minden hivatali alkalma zottnak fegyelmi felelősség terhe mellett a következő elveket kell szem előtt tartani: Az elintézés jó, gyors és lehetőleg végleges legyen. A végleges elintézés előkészítéséhez szükséges előzetes tárgyalásokat lehetőleg ,az írásbeliek mellőzésével kell foganatosítani. Az elintézés sok munkaidőt igénybe ne vegyen, sem az elintézés előtt, sem után. A főnök feladata nagyobb hivatalóknál: Kötelessége fejleszteni az alárendelt intézkedési önállóságát és felelősségérzetét, gondoskodnia kell jó helyettes kiképzéséről Ügyiratok és könyvek se többet, se kevesebbet ne tartalmazzanak, mint amennyit az intézkedés meg kíván és amennyi a nyilvántartás ' keresztülviteléhez szükséges. A ; hivatalos munkaidőt teljes egészé- I ben a hivatali teendők elintézc- l Sére kell fordítani. A nagyobb ; ügyforgalmu hivatalok főnökei a munka minőségének megfelelően a megállapított munkaidőt az egész ; hivatalnál, annak egyes osztályai- I nál hosszabb, vagy rövidebb idő- j szakra felemelhetik. Azoknál a hivataloknál, melyeknek természeténél fogva nem keh a közönség ren , delkezésére állani, a felek fogadá- j sára szolgáló időt hétköznaponként legfeljebb két órában kell megállapítani. A Budapesti Központi Hatósá- ' goknái ez az idő lehetőleg 12—14 órára terjedjen. Az előadók feleket nem fogadhatnak. A Budapesti Közapnti Hatóságoknál a főnök elrendelheti, hogy a feleket egy, vagy több e célból kirendelt tisztviselő fogadja, ahol ha az illető PETROVICH SZVETISLAV BRIGITTE H ELM PAUL WEGENER PÉNTEKTŐL — VASÁRNAPIG AZ APOLLOBAN. II , A r •Vk

1; m. %«*•<» I Csütörtökön Hmnm Stüwfi SKffi Csütörtökön A VERES LEGIO A spanyol idegenlégió borzalmai 9 felv. A Halállégió testvérfilmjs! F4HV«S kísérő műsor! Pénteken, szombaton és vasárnap Minden idSk legnagyobb filmalkotása! ALRAUNE Fantasztikus dráma 2 részben 12 felv. Haans Heins Ewers „ALRAUNE" regénye nyomán magyarra átdolgozta: Tibor János. — Rendezte: Henry Galeen. — I. rész: Az ördög konyháján II rész: Airaune igazi arca Szereplék: Arj«»a Brigitte Hel« Professor ten Briakea .... Paul We£e«er Frank Braun Petrovich Sivetistláv Csakis felnőtteknek. Mérsékelten felemelt helyárak. Tiíztviselőjegy csak pénteken érvényes ráfizetéssel. megfelelő felvilágosítást adni nem tud, ott az illetékes osztály főnöke vagy annak helyettese hallgatja meg a feléket. Oly felekkel, akik nél a szóbeli tárgyalással az ügyet kellőképen nem lehet elintézni, jegyzőkönyvet kell felvenni, még pedig ugy, hogy azon az iven az intézkedés is megtörténhessen. A posta utján, vagy más uton érkezett, vagy a hivatalos órákon belül a felek által benyújtott ügy-^ iratokat még a benyújtás napján kell iktatni. Amennyiben a fél az iktatószámot tudni kívánja, ugy köteles a beadványához saját nevéhez címzett bérmentesített levelezőlapot mellékelni, mellyet az iktatással megbízott alkalmazott köteles az iktatás után kitölteni és postára feladatni. Ha a beadvány ikatószámot nem ka_p, ugy a féllel az élőadó nevét kell közölni. — Minden fölösleges iktatást kerülni kell. Az előadó közbeeső intézkedésére érkezett válaszókat és jelentéseket nem szabad iktatni. A hivatali főnök kötelessége két szer, de legalább hetenként egyszer a hivatalos óra kezdetén megbeszélést tartani az előadókkal. A főnök részére minden hó 3-án tevékenységi kimutatást kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a két hétnél régebben érkezett ügyiratoknál' a tárgyat és az elintézést hátráltató körülményt is. Minaen fölösleges levelezést és az iktatmányok számának mesterséges szaporítása tilos. Az előadók önállóságának és felelősségének fokozása céljából arra kell törekedni, hogy az erőadó minél több ügyet rendezzen el önállóan. Az ügyek elintézésénél különösen előkészítésénél lehetőleg mellőzni keH az írásbeli munkát, az érintkezés, ideértve az osztályok egymás közötti érintkezését is, lehetőleg szóbeli legyen, esetleg telefonon történhessen. Az előadó az egyszerű ügyeket, különösen azokat, amelyeket ő maga ad ki, olyképpen intézi el, hogy a fogalmazvány készítésével másoló papírral 5 kiadványt is elkészíti. Az uj "ügyrend minden állami és qnkormányzati hatóságra, hivatalra, intézményre és intézetre kötelező, nem vonatkozik azonban a legfelsőbb állami számvevőszék, a közigazgatási bíróság, az O.F.B., a királyi itélőbiróságok és ügyészségek, valamint az országos bűnügyi nyilvántartó ügykezelésére. Az önkormányzati testületeket a legrövidebb idő alatt összhangba kell hozna a rendelet intézke'désévei. Az ügyrend 1930. év január i-én lép életbe. Egy rafeamazi asszony öt fogát kirágta a ló Fontos Mihályné rakamazi lakos október 28-án délután a tokaji vásároói ment gyalogosan hazafelé. Útközben a két híd között a töltésen utolérte Szikszai Gábor gávai gazdálkodó szekerével. Alig, hogy elhaladt a szekér mellette, a saraglyához kötött ló felugrott és az éles patkó Fontosné száját érte, ugy, hogy 5 foga kiesett. Szikszai ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés cimén megindult az eljárás. Cukfászd émai a Bethlen-utca 2. sz. alól Zrínyi Ilona-utca 3. sz. alá, a róm. ktth. bérpalota melletti eUö üslethelyuégbe helyeztem át. Sipog Oézt cufcráaz. 7767-t JWH8ÖfW&IL 192f. december 13.