Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-14 / 260. szám

8 JNtYÍRYIDÉK. 1929. november 14. Princeps Transsylvaniae A legnagyobb erdélyi fejedelem halálának háromszázados évfordulóját ünnepelték a napokban elég szerény külsőségek között a budapesti Vigadóban s az elnöklő Ugrón Gábor azzal nyitotta meg a diszünnepet, hogy Bethlen Gábort nem szabad kiszakítani a miliőből, hanem azzal együtt kell történeti megvilágításba helyezni. Van valami igazság benne, hogy a mi történeti nagy alakjaink beállítása kö rüi eddig hibák voltak s ha már elsikkasztani nem engedte őket a nemzeti öntudat, legalább azon igyekeztek a fqtográfusok, hogy a kép ne legyen éles s inkább belevesszen a frázisok glóriájába, semhogy némely vonatkozásaik sze met szúrjanak a legmagasabb helyeken. Mert a mi nemzeti hőseink történelmünk utolsó háromnégy századában mind forradalmárok voltak a felséges ausztriai ház ellen s a magyar lojalitás nagyon vigyázott rá, hogy inkább a halóit .nagyokkal szemben legyen hálátlan, mint az élő nemnagyokkal szemben tapintatlan. Ezért kellett Thorma János nagy tablóját az aradi tizenháromról, amelynek megvásárlása elől nem térhetett ki a magyar áUam, vidéken lappangtatm egész az öszszeomlásig; mert ha a vértanuk képet az Országos Képtárban helyezték volna el, akkor nem lehetett volna oda Habsburg főherceget kalauzolni. És ezért nem íratta még máig se a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth Lajos életrajzát, mint ahogy meg« íratta Deák Ferencét és ezért íratták meg annak ide jen a Magyar Történeti Életrajzokban Bethlen Gábor életét egy magyar származású prágai egyetemi tanárral. Nem mert magyar származású I volt, hanem, mert a prágai egyetem tanára volt, aki nem is tudott magyarul ""s nem kellett attól félteni, hogy a tárgyilagosság sodrából a túlzott lelkesedés hozza ki a legnagyobb erdélyi fejedelem iránt. Az iránt a Bethlen Gábor iránt, aki nélkül a Habsburgok ép ugy rongyokra tépték volna Magyarország alkotmánylevelét, mint d.fíogy szélnek eresztették a fehérhegyi csata után az önálló cseh királyságét. A gyémánt azonban, akármilyen foglalatban gyémánt marad és Bethlen Gábor alakját semmiféle lojalitás se hamisíthatta meg ugy, hogy akármilyen korszak mást láthasson benne, mint a vallásszabadságnak olyan hősét, aki az zal is csak a közhazát akarta erősíteni. És ez az, ami a Középeurópát sivataggá tevő vallásháborúk korában annyira kiemelte Erdély fejedelmét történelmi nevü ellenségei, sőt szövetségesei közül. Neki nem azért kellett a protestantizmus szabadsága, hogy elnyomja vele a katolicizmust. Kortársa és életirója, Kemény János, a későbbi fejedelem azt írja róla: Oaz országban sine diseretione reIigioms kedvellette és promoveálta az embereket, lévén négy recepta relígio hazánkban, kiknek idejében szép egyezségben is éltenek a haza fiai és nem olyan htdeg atyafiszeretetben, mint most. Sine diseretione religionis, felekezeti külömbség nélkül, ahogy most mondanánk s ez ád egészen .ígyém vonást a vallásszabadság hősei közt az erdélyi fejedelemnek aki a korabeli Európának legnagyobb diplomatája volt s negyvenkét csatában mérte össze kardját a császár leghíresebb hadvezéreivel, anélkül, hogy egyszer is vereséget szenvedett volna. Teljes joggal taníthatta tisztességre a lengyel király követét, akinek derogált az erdélyi fejedelem előszobájában várakozni az audenciára: — Én tisztelem a te királyodat, de se nem félék tőle, se magamnál többre nem tartom. A te királyod nekem nem uram, mert az ő királyi címe nagyobb az enyémnél, de királyi tekintélye nincs akkora Lengyelországban, mint az én fejedelmi tekintélyem Erdélyben és hirem.-nevem az egész világon. Jól esik ezt olvasni most, háromszáz év után, legnagyobb megaláztatásunk idején és jól esik tudni ,hogy a nagy diplomata és a nagy haavezér nagy épittettő is volt, aki a harmincéves háború vadonában a gazdaság és kultura paradicsomává tudta tenni kis országát. Es — ha nem mindenkinek esik jól — illik megemlékezni arról is, amiről a numerus clausus korszakában ünnepi szónokai aligha emlékeznek meg: hogy ez a XVII. századbeli államférfi törvényt hozatott arról, hogy a politikailag jogtalan jobbágynak is' emberi joga a tanulás s többé egy földesúr se tilthatja meg a parasztgyerekeknek az iskolábajárást Városi Szinház Mozgó. Ma utoljára megy az 5 felvonásos CSERKÉSZFILM és a 10 telronásos filmdráma .,AZ ESŐ" Glória Swanson-nel Csütörtökön és pénteken SENKI FIA (Két árva lélek szerelme 7 'elv.) A SZÁRKYAS KERÉK ^ (A ainek szerelme) Vidám kalandos történet 7 fejezetb = n Előadások : hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits dohánytőzsdében. A ruhatár dijtalan A szakszerűség képviselete a vármegyei törvényhatósági bizottságban A vármegye törvényhatósági bizottságban a szakszerűséget képviselő tagok a következők: 1. A m. kir. államrendőrség főkapitánya : dr Ghiczy Tihamér Debrecen. 2. A m. kir. pénzügyigazgató: Tóth Bálint dr min. .tan. 3. A m. kir. ,államépitészeti hivatal főnöke: Marossy Imre műszaki főtanácsos. 4. A m. kir. gazdasági felügyelő: ség vezetője: Kausay Tibor m.kir. gazdasági főfelügyelő. 5. A tankerületi főigazgató: dr Ady Lajos kir. főigazgató Debrecen. 6. A m. kir. tanfelügyelő: Benkő András kir. tanfelügyelő. 7. A törvényhatósági m. kir. állatorvos: Fekete Jenő m. kir. törvényhatósági főállatorvos. 8. Az Orsz. Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárának ügyvezetője: Lakner Ödön aligazgató. 9. A vármegyei számvevőség főnöke: Borsy János m. Jár- számvevőségi főtanácsos. 10. A m. kir. erdőigazgatóságnak a vármegye területén működő vezetősége: dr Kovássy Kálmán m. kir. főerdőtanácsos, erdőigazgató, Debrecen. 11. A Vármegyei Általános Tanítóegyesület elnöke: Szabó Pái igazgató-tanító. Néhány szó még az ndvarvizsgálatokról, tífuszról, stb. Nap-nap mellett halljuk és olvassuk, hogy ugy nálunk, mint a szomszédos vármegyékben és általában mindenütt az országban nagyobb számban fordul elő a tífusz, ez a súlyos, veszélyes fertőző betegség. Legyen szabad néhány szót szólanom róla: A tjifusz, amikor már tünetei annyira kifejlődtek, hogy a vele megfertőzött betegnek érzi magát, rendesen hosszabb ideje áll fenn, csak az illető nem méltatta figyelemre azokat az apró kellemetlenségeket, melyek eleinte vele járnak Amikor észre vesszük, akkor már rendesen magas láz, erős fejfájás van meg a betegnél, étvágy elveszett, a nyelv bevont, has puffadt s kezd kifejlődni a veszedelmes betegség, mely hosszadalmasságával "?s a t magas lázakkal, '» táplálkozás lecsökkenésével anyayira igénybe veszi a szervezet ellenállóképességét. A fertőzés a vizelet és bélsár utján történik. A legegyszerűbb védekezés ellene tehát az abszolút tisztaság. Különösen étkezés előtt jó szappanos vízzel való kézmosás, nyers hámozatfan gyümölcs fogyasztásától való tartózkodás. Mérsékletes életmód, mert az egyensúlyban levő szervezet legjobban kepes védekezni akármilyen fertőzés ellen. De van egy megbízható védekezési módunk ellene és ez a szervezet immunizálása , oltások által. A világháború megmutatta, hogy ugy a kolera, mint a tifusz járvánnyá nem fajulhatott, mert a katonaságnál könnyű volt keresztül vinni kényszer utján az oltásokat. Azt mondhatja valaki ezek után, hogy mi szükségem van nekem az oltásokra, ha tifusz csak az ürülék utján fertőz? Semmi, hiszen én ilyenekkel ugy sem érintkezem. Helyes! Tudva nem. De vájjon tudtán- kívül nem-e? Vegyük ez okból szemügyre a tifusz terjedésének a Tehetőségeit. Amerikában a legyet tifuszlégynek hívják, mert bebizonyult, hogy a házi légy az egyik legserényebb terjesztője. Tudjuk ,hogy a légy mindent megszáll, képzeljük most el, hogy valamely háznál tífusz beteg van. A beteget onnan kiűzni nem lehet. Márpedig nem minden ember oly lelkiismeretes, hogy az ürüléket mésztejjel Ieöntse, mielőtt azt külön erre a célra ásott gödörbe önnedves ruhák,átázott cipők. Nem csoda, ha kellemetlen borzongás | fogja el és egészségéért aggódik. Nem kell azonban nyugtalankodnia, ha a meghűlés eísó jeleinél ' AspirinTablettákat vesz, melyek biztos és gyors ha* fásukkal mindenkor kitűntek.— Utasítson vissza pótszereket és követeljen mindig eredeti csomagolást, & f S Bayer* kereszttel. [sayepJ. Csak gyógyszertárakban kapbafók. lm -nn—T S tené, beléönti egyszerűen a pöcegödörbe, azt hivén, hogy ezzel a legmegfelelőbben járt el. Azt azon ban ismét tudjuk ,hogy a légy a petéit rothadó anyagokra rakja le egyszerre 6—700-at, hogy a kikelő kukacoknak legyen miből táplálkozni. Ezek a légypeték 3 hét alatt a kukacok bebázozása által ismét legyekké fejlődnek, mely a bábból való kibúvás után éppen olyan nagy és kifejlett, mint az anyja. A kicsiny légy tehát más fajta, de nem megnövekedőben levő légy. Ez a szaporodás egy nyáron 6—7-szer ismétlődik s igy könnyű megérteni, hogy szemetes ládákon, trágya dombokon stb. ezrei és ezrei tenyésznek és szaporodnak a légynek. Mondanom sem kell, hogy ezek a legyek kikelésük, illetve a bábból kinövésük után rettenetes falánkok s igy az esetleges fertőzött anyagokból, legyen az dög, vagy tífuszos vérhasas, vagy más betegtől származó ürülék, vagy váladék delectálják magukat és hordozzák szét a fertőző anyagot a ház minden részébe, de különösen a konyhába és éléskamrába s igy terjesztőivé válnak a különféle fertőző be tegségeknek. Ha tehát megtűrjük az udvarokban a szemétet, trágyát, és más rothadó anyagokat, ezzel csak a szaporodására s igy közvetve a betegségek terjesztésére nyujtunk kedvező feltételéket. Ezért tartom szükségesnek a naponkénti kötelező szemétfuvarozást. De nemcsak a szemét, de más ilyen légy tenyésztő is sok van. Ilyenek az istálló, a sertésól, a pötíegödrök. . Most tessék elképzelni, hogy a köztisztasági vállalat az ő csepegős ládáival, hogy szállítja el az utcákon végig ezt a fertőzött anyagot. Ezen is feltétlenül segíteni és változtatni kell. Másként ezt el sem tudom képzelni, mint csatornázás által, ez pedig vízvezeték nélkül ei sem képzelhető. Ezt kívánja' a higiénia és ezt követeli mindnyájunk jól felfogott egészségi érdeke. Ezért szükségesek az udvarvizsgálatok, hogy ha nemtörődömségből szemét és piszok rothad az udvaron, annak a kitakarítását ha kell, hatalmi szóval is eszközölhessük, hogy igy a » köznek az egészsége mentől kevésbbé legyen veszélyeztetve és igy azt hiszem, hogy a kihágási ügyosztály munkatöbblete, ha ezt a célt tekintjük hasznos fáradság s nekünk városi orvosoknak pedig megvan az a jóleső tudatunk, hogy a közegészségügy előbbre viteléhez egy-egy lépéssel hozzájárultunk. Dr. Demjén József