Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-03 / 251. szám
2 JSfYÍRYIDÉK. 1929. november 3. BIZTOS & 0* 5' tMYHB OOKOtADE* HASNAJTtia Állami takarékosság Ezekben az időkben különösen aktuális a takarékosság problémájával foglalkozni, nemcsak azért, mert október 31-ét a takarékosság gondolatának szenteltük, de azért is, mert közéletünk terén egyre több óhaj hangzik él oly irányban, hogy a takarékosság szellemét minél rigorózusabban érvényesítsük. A kormány egyik legfontosabb programmpontját jelenti a takarékosság eszméjének keresztülvitele. Képtelenség volna ebben a lerongyolódott országban luxusra költeni, éppen ezért nagy érdeklődéssel figyel a közvélemény minden olyan hang felé, amelyik fei tud tárni még olyan területeket, amelyeken megtakarításokat Tehet i eszközölni. Az bizonyoshogy az államra háramlanak a legnagyobb feladatok. Gróf Bethlen István az egységespárt kisgazdaképviselő tagjainak legutóbbi tanácskozásán bejelentette a kormány ama szándékát és elhatározását, hogy a költségvetést a lehetőség szerint csökkenteni fogja, amit nyomon követ az adminisztráció leépítése is. Ha a kormány keresztül tudja vinni 'csaüE azt, Hogy nem emeli tovább a költségvetés kereteit, már magábanvéve ez a tény is nagyjelentőségű, de — amint Bethlen István szavaiból kitűnik — ezzef még nem elég szik meg, mert a költségvetés tételeit ötszázalékkai kívánja csökkenteni. Nem kis dologról van szó, mert ha betekintünk egy reszortminiszteríum gazdálkodásába s látni fogjuk, hogy abból hiányzik 40—50 millió pjngő a költségvetés csökkentése miatt, bizony el' keli ismernünk, hogy a takarékosság érdekében igen lényeges dolgokról kéllett lemondani. Az állam legközvetlenebbül az adminisztráción tudna még takarékoskodni. Előre kell bocsájtani, hogy bár a háború utáni időkben nagy problémájává lett ennek az országnak a tisztviselőkérdés, mégis közgazdasági bajainkat a legradikálisabb tisztviselői leépítéssel sem volnánk képesek helyes mederbe terelni. Bizonyos azonban, hogy megfelelő takarékoskodás mellett ezen a téren is lehet eredményeket elérni. Szó sem lehet azonban arról —• miként gróf Bethlen István miniszterelnök is mondotta — hogy ujabb tisztviselői B lisztázásragon dőljünk. Még ma is állás nélkül van annak a negyvenötezer B listázott tisztviselőnek egy része, akiket annakidején az államnak el kellett bocsájtania. Ez a tekintélyes tömeg szociális szempontból még ma is sok gondot okoz az államnak. A tisztviselőkérdésen takarékoskodni egyedül oly módon lehet, ahogyan azt Wekerle Sándor pénzügyminiszter a parlament egyik ülésén az ideális státus fefállitásávai kapcsolatban megjelölte. A pénzügyminiszter fenntartotta az elmúlt évi költségvetés beterjesztése alkalmával tett kijelentéseit s ma is azon a nézeten van, hogy minden szociális megrázkódtatás nélkül szabad csak csökkent ejji nemcsak a nagy, de a kisebb tisztviselői állásokat is oly mértékben, ahogy azok megszüntetése lehetséges. Ennek a gondolatnak keresztülvitelére igen alkalmas módszernek mutatkozik az ideális státus felállítása, amely kizárólag azokat a tisztviselőket fog Ialja magában, akikre- az államnak jnuíhatatlanul szüksége van. Az idők folyamán a kihalási rendszer alapján ennek a státusnak keresztülvitelére kell törekedni. Amit a közönség észrevesz Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apix»-*s«*»k Reklám és haza A reklám a modern gazdasági élet messzehordó ágyuja, amelyen cégek foglalják el egymás elől a piacot és kiszorítják egymást, a győztes mindig az, akinek jobb a tüzérsége. Angliában a világkereskedés első hazájában reklám-minisztérium van, mert Anglia felismerte, hogy a reklám bizonyos tekintetben államérdek. Az Egyesült Államokban a termelés konjunktúrájának föllendítésére külön hírszerző szolgálat van, amelyre nézve jellemző, hogy pl. Kína területere egy nőt neveztek ki kormánybiztossá, aki á takaréktüzheiytőí kezdve a Kina modernizálásával járó minden háztartási szükségleti cikk elhelyezési lehetőségeiről statisztikát készített. A nagy államok példája mutatja, hogy a mindennél fontosabb és végzetesebb gazdasági harcban a reklám a nehéz tüzérséget jelenti, föltétlenül szükséges és ha jól megvan szervezve, óriási haszonnak "Jár. Nálunk is van reklám. A m. kir. pósta rádió előfizetési nyugtáin úgyszólván kizárólag külföldi rádió cégek gyártmányait ajánlja. A pósta szakavatottságánál fogva, de mint állami hivatal is, rendkívül jó szolgalatokat tesz külföldi cégeknek. Ezt bizonyítja az a statisz tika is, hogy 1929 első felében majdnem 8 millió pengő értékben hoztak be az országba külföldi rádió cikkeket. Olyan rádió cikkek ezek, amelyeket a fejlett magyar rádió-ipar itthon is előállít. Két esztendővel ezelőtt a Fővárosi Autóbuszüzem kocsiparkjának növelésével kapcsolatban erős törekvések voltak arra nézve, hogy a főváros külföldi autóbuszokat vásároljon. A próbajáratok bebizonyították, hogy az Állami Gépgyár kocsiai kitűnően beváltak, úgyhogy a külföldi próbakocsikat ki is vonták a forgalomból. Csodálatosképpen az Állami Gépgyár hamajorba: »Nem terem ott számomra más, mint csúfság!« — gondolá Thore. A Huszaby-majorhoz, mint tudjuk, csak egy ut vezetett keresztül. Meg lehetett még mászni a hegyet a tenger felől is, egy kiálló sziklafalnál de ez életveszedelemmel j'árt, mert a sziklafal oly meredek volt, hogy még a kecske is nehezen mászott fel rajta, pedig az ugyancsak nem fél a meredektől. Szombat este is elérkezett és Thore egész nap kint járt; a nap sugarai égetően tűztek s behatoltak a legsűrűbb cserjésbe, a hegyről pedig egyre-másra csábító dalolás hangzott le. Még mindig kint ült az ajtó előtt, mikor már a nap nyugodni tért és rég szürke köd lepte el fátyolként a sziklafalakat. Feltekintett a hegyre s ott oly csendes volt minden; felnézett Huszaby udvarába, aztán eltaszitá sajkáját a faltól s a sziklafokot körülevezte. Nap/' munkájától kimerülve ült Aslang odafent a majorban. Azon gondolkozott, hogy Thore az éjjel nem jöhet ely—- de annál többen jöhetnek mások; éppen azért szabadon eresztette nagy kutyáját és senkinek sem mondta, hogy hová megy. Leült egy sziklára, honnan * völgybe nyílt kilátás, de a köd leszállt, meg aztán nem is igen kívánt oda letekinteni, hol minden bánatára emlékeztette őt. Megváltoztatta hát helyét s leült anélkül, hogy valamire gondolt volna, egy másik sziklára, honnét a tengerre láthatott. Oly megnyugtató volt nézni messze, messze, a végtelen tengerbe. Kedve kerekedett énekelni" bá-. natos, panaszos dalt választott és dalolása messze elhangzott a néma éjben. Maga is. meg volt hatva s azért még egy verset énekelt el. De ime, ugy rémlett előtte, mintha a mélyből valaki felelt volna. » Vájjon mi lehet ez?« — gondolá Aslang. Odalépett a sziklafal párkányához, kezeivel megkapaszkodott egy kis cserjében, mely reszketve hajolt ki a sziklafaion és lenézett a völgybe; de csak nem vett észre semmit. Csendes és nyugodt ,volt a fjord, még csak egy madár se repült arra. Aslang ismét leült s újra dalolni kezdett. Ekkor már igazán felelt neki valaki, még pedig ugyanazon a hangon, de most már közelebbről. »Mégis csak valaki lesz« — mondá a leány s uj'ra lenézett a völgybe. Ekkor lent a sziklafalnál megpillantott egy sajkát, mely ki volt kötve s a roppant mélységben alig látszott nagyobbnak egy kagylónál. Jobban odanézett s ekkor egy alakot ís látott, amely a majdnem függélyes sziklafalon felfelé mászott. »Ugyan ki lehet ?« — fcérdé Aslang^ s eleresztva a gaiyat, messze hátra ugrott. Nem mert magának választ adni, pedig nagyon jót tüclta, hogy ki van odalent. Ledobta magát őrületében a földre s mindkét kezével' belekapaszkodott á fübé, mintha nem akarná többé eleresztem; de a fü gyökerei elszakadtak s a leány hangosan felsikoltott s Istenhez, a Mindenhatóhoz könyörgött, hogy segítse meg. De ekkor eszébe jutott, hogy Thore vállalkozása tulajdonképpen istenkisértés s azért nem is várhat Istentől segítséget. »Csak most az egyszer, egyetlenegyszer!* — könyörgött kétségbeesve s átkarolta az eb nyakát, mintha Thore volna; lerogyott a földre s a percek ugy tűntek fel neki, mint egy örökkévalóság. Egyszerre egy sapka emelkedett ki 'a szikla karimáján, azután egy férfi s Thore ott pihent a leány keblén. Percekig feküdt ott a leány ölében, anélkül, hogy egy szót is tudott volna kiejteni s amit először kimondott, annak sem volt értelme. Az öreg Huszaby pedig, mikor meghallotta a dolgot, olyasmit mondott, ami értelmes volt, mert igy szólt: — A íegény megérdemli, hogy bírja, legyen hát övá a leány! Nagybani árusító Niregyházaés vidéke résíére : Alt ir Kernát, Nyiregyhéza. zai gyártmányú kocsijaira a Fővárosi Autóbuszüzem az olasz Fiatcég hirdetéseit vette föl és a magyar autóbusz oldalán ott ragyog a reklám: Fiat, a vezető világmárka. A budapesti Stúdió egyáltalán nem közvetít reklámokat, most azonban minden hazafias magyar őszinte megdöbbenésére a német Telefunken-cég rádió-matinéját rek lámozza. Ha még tovább akarunk menni ezeknek a szomorú adatoknak boncolásában, a magyar Stúdió műsorán valóságos francia inváziót találunk, szerepel ott Clemanceau, Molier, Cortteline, úgyhogy a rövid hullámok Budapestről a francia kultura alkotásait közvetítik a jó magyar vidéknek, a külföld pedig bizonyára azt gondolja, hogy szegény magyarok, ha egy kis kulturát akarnak, Franciaországba mennek kölcsönkérni. — Nem szerepei a Stúdió műsorán a magyar klasszikus irodalom, de még az élő sem, kivéve egy pár feltűnően gyönge, tehetségtelen dilettáns remekmüveit. A londoni »The Studió« legszem betünőbb oldalán egy fényképreklám ékeskedik, mely egy jóképű erdélyi menyecskét ábrázol. Alatta a következő szöveg: »Népies képzőművészet Romániában« G. Oprescu bukaresti egyetemi tanár kiválóan érdekes könyve. Szőttesek és művészi varrottasok nagy választékban*. Utána a cim, ahol mindez a románositott magyar nép művészet beszerezhető. Lélegzetfojtó adatok ezek! Egy ország sajátmaga ellen csinál rek1 Iámot, mintha nem is a XX-ik században élnénk, mmtha körülöttünk nem viharzana az ádáz harc a világpiac minden talpaiattnyi helyéért. A lelkiismeretlenségnek kiáltóbb bizonyítékait a világ egyetlen nemzete sem produkálja. Hirdetjük azt, ami külföldi és fecsepüljük azt, ami hazai. A bűnös Budapest nemzetárulásának egyik legsúlyosabb ténye az a maIicia, amivel rossz szokás szerint minden hazai értéket, legyen az bármi, előre silánynak minősít és leköpköd. Megújhodásra van szükség, amely a gerinctelenségnek, a gyáva tehetetlenségnek ezt a szellemét gyökeresen kiirtja a magyar földből. — Etelét ha ízletesen akarja főzni, hasznáíjon hozzá valódi SZEGEDÍ-PAPRIKÁT. Kapható Farkasnénál a Bessenyei-téri piacon az ernyő alatt. ^mm^mt^m^ 6839—3 I Budapesten öröklakások 1-2-3 és többszobás, hall és összes mellékhelyiségekkel, egyszobásak, hálófülke és fürdőszobával, Buda legszebb részén, a Belvároshoz közel, villamos, autóbusz. Oleiö áron, kedvező teltételekkel 1—2000 pengővel leköthetők. Előjegyzések más házakra is. Kérjen díjtalan tervrajzot. „FÉSZEK" Szövetkezet Budapest, VII, Rákóczi it 72.
