Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-07 / 254. szám

2 JWlrfRYIDKK. 1929. november 7. Energiagazdálkodás »Nyírvidék« számára írta: Söpkéz Sándor dr. műegyetemi tanár országgyűlési képviselő. A' kormány évek óta ígéri már az energiatörvény előterjesztését. Kilátásba helyezte a költségvetés bemutatása alkalmával a pénzügyminiszter, majd késóbb_ a közgazdasági miniszter ís. En azt hiszem, hogy nem terheli semmi mulasztás a kormányt, hogy késett ennek a törvénynek előterjesztésével, mert egy pénzügyileg kellően alá nem támasztott törvénynek — már pedig erre ma nem kedvezőek a viszonyok — nagyon sok haszna nem volna az energiagazdálkodás fejlesztésében. Az energiagazdálkodás az általános gazdálkodásnak egy része, és f>edig világszerte az érdeklődés homlokterében álló része. Ez egészen természetes is, mert az emberi életnek minden mozzanata energiafelhasználással jár. Energia felhasználás nélkül nincs élet, nincs mozgás. A mult századnak, a technikai találmányokban oly nagy XIX. század természettudományának egyik legnagyobb eredménye, az energiamegmaradás elvének megállapítása volt, annak megállapítása, hogy energiát sem teremteni, sem megsemmisíteni nem tudunk, hanem minden energia nyerésére irányuló működésűkben, akár mechanikai, akár fém-energiára van szükségünk, a természettől nyújtott ősi energiakészletek felhasználására és azok átalakítására vagyunk utalva. A természet rendelkezésünkre bocsátotta a föld mélyében felhalmozott éghető anyagokat, a magasabb nívóról alacsonyabb nívóra leeső vizekben, a szél erejében, a tenger apályában és dagályában bizonyos energiamennyiségeket. Ezeket az energiamennyiségeket, összegyüjenti, céljainkra felhasználni, ez képezi az energiagazdálkodás célját. Nálunk, jie az egész világon is, a legfontosabb energiahordozó a szén és egyáltalában a föld mélyében felhalmozott éghető anyagok. Vizierőkben gazdag országokban számottevő még a vizienergiábói nyerhető energia azonban az egész világon a vizíerőkből nyert energia alig teszi ki az egész energiaszükségletnek 20 százalékát. Kü Ionban is a mai viszonyok között legalább Közép-Európáróf beszélve, a jó vizierők már régen kiépít vék, a kevésbbé jó vizierő kiépítése pedig, a mai drága pénzviszonyok között, rendkivü/"nehéz, nagyon költséges, úgyhogy annak ellenére, hogy a viz az egyik legértékesebb energiaforrást képezi, mert soha ki nem merül, mindig megujui, 'a vízienergia jelentősége nemcsak nálunk, de az egész világon napról-napra csökken. Valójában tehát ugy áh a dolog, hogy amint a XIX. század előtti kulturának támasztópillére a fa Voft, a mai szellemi és anyagi kulturának támasztópillére a sz^n. De mert a föld mélyében felhalmozott szén nem kimeríthetetlen, az európai gazdálkodás rendeltetése: ősenergia készleteinknek* tehát elsősorban a szénnek racionális kihasználása, céljainkhoz mért, gazdaságos alakítása, a felhasználás helyére, lehetőleg kis veszteséggel való szállítása, végül pedig az energia takarékos felhasználása. A tudományos technika rohamos fetjlődése energiagazdálkodási szempontból arra tanított minket, hogy semminemű munkafolyamatban ne használjuk magát, a nyers szénenergiát, hanem annak az energiának nemesitett afakját. A' szénnek, illetőleg a szénenergiának megnemesitett alakja az elektromos -energia, az az energia, amelynél magát a tiszta energiát vékony drótokon át fehet tetszőleges távolra vinni, a veszteséget tetszőleges mértékben redukálni, v«cony drótokon lehet szétosztani nagy területen s azután számottevő veszteség nélkül 'átalakítani a szükséges energiaiajjá: hővé, mechanikai energiává, vagy fényener giává. Ez az energia rendelkezésre áll az embernek a földön, a föld alatt és a föld fölött, a vízen és a viz fölött, legyőzi az időt, fegyőzi a^ távofságot és a mai társadalmi és gazdasági életnek csakugyan egyik nélkülözhetetíén tényezőjévé vált. Azok a berendezések, amelyek arra szolgálnak, hogy ezeket a természettől hyujtott összes energiakészléteket nálunk, tehát főleg a szenet, átalakítsuk elektromos energiává, nagy tőkebefektetéseket igényelnek. Ennélfogva arra kell törekedni, hogy azokkal a nagy tőkét igénylő berendezésekkel a legnagyobb gazdasági eredményeket érhetjük el'. Ezt a feladatot oldják meg azok a modern, nagy telepek és az ezekből a telepekből kiágazó eféktromos hálózatok, amelyek létesültek Amerikában, Nyugat-Európában és ma már egész országokat hálóznak be és szolgálnak egész országok mindennemű energiaszükségletének egységes ellátására. A nagy pénztelenség a kereskedőkéhez hasonló ted?ezőtlen gazdasági helyzetbe sodorta nyíregyháza iparosait is A ruházati cikkek készítésével foglalkozó iparosoknak átlag 50-70 százalékkal csökkent az üzleti forgalma a tavaly óta. — Egyedül a szűcsszakmába kőzett nagyobb fellendülést az általánossá vált szőrmedivat vet, avagy a divatáru kereskedőknek. Némelyik szakmában a forgalomcsökkenés eléri a 70 százalékot is. Uj ruhát, uj cipőt, nagyon kevesen csináltatnak. Az iparosok tevékenysége úgyszólván kizárólag javítási munkálatokban merül ki. A kalapokat is ma épen ugy kifordittatják a fcuntsaftok, akárcsak "a íegsötétebb háborús években. Egyedül csak a szűcsök dicsekedhetnek a tavalyinál nagyobb forgalommal. Ennek a kivételes helyzetnek oka a nagy szőrmedivat és az a körülmény, hogy ma már a fegszinesebb és Iegmuta(A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi árupiac gazdasági viszonyaival foglalkozó cikksorozatunk további közleményeiben a kereskedők után, a különböző szak májú iparosok helyzetét kívánjuk behatóbb tanulmányozás tárgyává tenni. Ezirányu szemleutunk kapcsán legelőször is a ruházati cikkek készítésével foglalkozó iparosokat ke restük fel. A panaszok itt is ugyan azok, mint a kereskedőknél. A cipészeknek, szabóknak, kalaposoknak épen ugy megcsappant a forgalmuk, akárcsak a cipő, szöI NYÍREGYHÁZA LAKOSSÁGÁNAK PARANCSÁRA! ÚJRA JÓN PÉNTEKEN, 1 NAPRA A MAGYAR RAPSZÓDIA AZ APOLLOBA Szerdán CORINNE GRIFFlTH Csütörtökön a szépséges amerikai iilmszinésznő főszereplésével MOLNÁR FERE NC regényének filmváltozatában Budapesti történet 10 felvonásban — Szereplők: Riza, kávéházi fetirőnő Corrinne Griffith Sebfi Ottó Matiesen Dr. Csáthi Miklós . . Jan Keith Anton Koré .... Báron Hesse Rimmer Lenke . . . Julianne Johnston Brottos Lugosi Béla Kisérd műsor! — Rendes helyárak! Pénteken csak 1 napig Általános közkívánatra! MAGYAR RAPSZÓDIA Cigáayzene ! — Rendes helyárak! — Tisztviselőjegy érTénytelen i OLGA^CSEiHcívÁ HADAK UTJA Előadások kezdete: hétköznap 5. 7 és 9, órakor tósabb prémet is elő tudják állítani a szűcsök az olcsó bárányszőrméből. A cipészmesterek forgalma felére csökkent a tavaly óta — A forgalom a tavaly óta mint egy 50 százalékkal csökkent — mondja városunk egyik legkeresettebb cipészmestere. Ebben a szakmában a legtöbb munka az őszi esős idők beálltakor, azaz októberben szokott lenni. Az idén annyira kevés a megrendelés, hogy a munkásokat csak fél napig Tehet dolgoztatni. Díszesebb kígyó, gyik vagy krokodilus bőrutánzatból való luxus cipőt ma alig rendel valaki. Úgyszintén a vadászcipőt és vadászcsizmát sem keresik. Leginkább fix fizetésű tisztviselők és katonák dolgoztatnak, de ezek is leginkább rSfzletre. A külföldi nyers anyag ára semmivei sem csökkent, a belföldi is alig 2—3 százalékkal. A külföldi árukért még ma is horribilis vámot keh fizetni. t Nagyfokú munkahiányról panaszkodnak a férfi szabók is. A szabószakmában szintén 35 —40 százalékos a forgalom csökkenése a muft évihez viszonyítva. Különösen a gazdák és iparosok rendeléseiben mutatkozik nagy visszaesés. A nyersanyag árában lényegesebb változás nem történt. Kizárólag hétköznapi ruhákat csináltatnak a kundsaftok. Szmokingot, vagy pláne frakkot alig rendel vaTaki. A készpénzfizetés ma úgyszólván kiment a divatból. Min denki csak részletre akar dolgoztatni. t A pénztelenség uralja a női szabószakmát ís. A női szabók is a forgalom lényeges csökkenése miatt panaszkodnak, pedig a nyersanyagok, kü lönösen a selymek ára nagyon leesett s így az idén sokkal kevesebbe kerül a női toalett, mint tavaly. "A hölgyek nehezen engednek a divatból, de azért inkább a régi ruháikat alakíttatják át, ujat kevesen csináltatnak. A pénztelenség uralja ezt a szakmát is. Megint divatba jött a férfi kalapok kífordittatása. A nagy pénztelenség érezteti hatását a kalaposiparban is. Uj kala'pot kevesen vesznek, annál több a tisztítás és fordítás. A forgalom csökkenés körülbelül 40 százalékos. A gyapjú ára stabil. Ezzel szemben azonban lényegesen felemelték a kalapok vámját. Például egy nyuiszőrkalap után eddig 3 pengő 20 fillért kellett fizetni, most 5 pengő a vám. A vevők 75 százaléka vásárol hitelbe. A masamódók üzleti forgalma átlag 70 százalékkal csökkent. A masamódók üzleti forgalma is átlag 70 százalékkal csökkent a mult év óta. Ez a forgalomcsökkenés nemcsak az uj kalapokra, hanem az átalakításokra is vonatkozik. A nyers anyag árában nem történt változás, de a női kalapkészitők kénytelenek 30 százalékkal is olcsóbban odaadni árujukat, csakhogy fogyjon a portéka. A vásárlók legnagyobb része hiteligénylő, pedig a budapesti és bécsi nagykereskedők, tekintettel a vidéken mutatkozó rossz gazdasági viszonyokra, nem hajlandók a modelleket és kalapanyagokat hitelbe szállítani a vidéki masamódoknak.