Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-30 / 274. szám

1929. november 30. jnftíryidék. im 3 sm ne, tehát equivalenssé lenne. Magunkba szállva tehát azt mondhatjuk, hogy nagy luxus yolt ezt a kérdést már régen meg nem oldani. 'Ha az elmúlt legalább 22 esztendő évi negyedmilliós vesz­teségét számítjuk, akkor mintegy 3 millió pengő tőkét kapunk, idő­közi kamatokat nem is számítva, mint olyan parlagon hevert tő­két, melyből semmi haszon nem volt, csak kár. Ennek a tőkének mai 10 százalékos "kamatát szá­mítva, évenként szintén elvész egy negyedmilliót meghaladó ösz­szeg. Tehát elvész most már en­nek az ideális tőkének kamata és az a veszteség, melyet ezen fe­lül évenként elszenvedtünk, ami szintén negyedmillió, vagyis a te­neráruszállitásnak mai rendje a továbbra fenntartás esetén, már egy fél millió pengőjébe kerül a város lakosságának évenként., hogy erről "számadás vezettetnék, anél­kül, 'hogy bárki is külön ki tudná mutatni'a saját háztartásában ezt a veszteséget és anélkül, hogy eb­ből a veszteségből bárkinek is íenne csak egy fikarcnyi haszna is! Felhozzák a teheqsályaudvar idehelyezésének "hátrányául azt, hogy a városnak vasút felőli ré­szét ellepné a korom, a füst. Ha a régi temető helyén lenne a te­heráruforgaíom lebonyolítása, ak­kor az a környék éjjel nem alud­nék, mert a vasúti kocsik tolatása álmában zavarná az azon a kör­nyéken lakókat. E sorok irója megnyugtathatja az ezt hívőket, mert bár közelé­ben lakik a vasútnak, ilyen pana­sza még nem volt. Nem is tart tőle, hogy lenne, ha a rakodópá­lyaudvar a régi temető helyére kerülne. A nagyvárosokban a frequentáltabb utak forgalma sok­kai nagyobb zajokat csap, mint amitől sokan féltik a vasút köze­lében lakókat. A füst, a koromé A nagyvárosokban állandóan hul­lik. Különösen télviz idején. Ha azonban pl. Budapestet még nyá­ron is, kora reggei' a várhegyről figyeljük, akkor azt látjuk, hogy a szerencsétlenül a város északi oldalán elhelyezett gyárak füst­okádó kéményei, az északi lég­áramlattól hajtva, minő füstfelhő­vel borítják be, az akkor még éb­redező várost. Azzal* a füstterme­léssel a Nyiregyháza városi vas* uti állomás nem versenyezhet. Mégis baj nélkül megússza Buda­pest ezt is, bár nem mondható, hogy a helyes módon. Az azonban kétségtelen, hogy azt az immár évenkénti félmillió pengőt, amit ez a város efvesz'it, redukálni (kell, még pedig a leg­sürgősebben. A fele már nem lesz megtakarítható, de a másik fele rnég kivédhető fesz. Ha pedig va­íahoi jogosult a takarékosságnak megkövetelése, akkor speciel Nyíregyházán, ennél a kérdésnél nem szabad a megtakarításon gondolkodni, hanem azt kérlelhe­tetlenül keresztül kell hajtani!! Remélhető, hogy most^ amikor már a köztudatba átment Nyiregy házának ez az orvoslandó baja, a javítás módja pedig ismert, sőt megoldott, akkor ezt a betegságét e városnak annyival is inkább ki kell gyógyítani, mert a városnak csak haszna lesz mellette, de kára nem! Tessék itt takarékoskodni, ahoi szemmellátható a fecsérlés! LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UiSÁGBOLTBAN Az orvosszövetség szabolcsmegyei fiókjának közgyűlése Dr. Mikecz Miklós megyei főorvos lemondott a Szabolcs megyei Orvosszövetség elnökségéről. — Uj elnök Klekner Károly dr. igazgató főorvos A »Nyirvidák« munkatársától. Az Országos Orvos Szövetség Szaboicsvármegyei Fiókja f. hó 28-án délélőtt tartotta közgyűlé­sét, melynek egyetlen pontja a tisztújítás volt. Minden három év­ben köteles a Fiókszövetség az alapszabályok értelmében tisztújí­tást tartani és a három évi fciklus ép most telt eí. Már hetek óta készülődött a megyei 'és városi orvosi kar a választásra, mert a beavatottak előtt nem 'volt titok, hogy az elnök Mikecz Miklós dr. megyei főorvos elkedvetlenedve a központ megnemértésétől, semmi körülmények között se akarta az ujabb elnökséget vállalni. Mikecz Miklós dr. példaképe volt az orvosi kar érdekeiért meré­szen sikra szálló megértő kollégá­nak, segítő társ a nehéz viszo­nyok között élő embernek, pártat­lan, minden tekintetben, ki a leg­ha azt igaznak találta, támaszt kisebb egyéni sérelem esetén is, nyújtott a rászorulónak. Nehéz időkben vezette a szövetség hajó­ját. Hiszen a nyomasztó gazda­sági viszonyok, az orvosok számá­nak gyors növekedése, a magán­praxis ijesztő megcsappanása erős felaclat elé állítja a régi'Ideális, orvosi felfogást tiszteletben tartó és ahhoz minden körülmények között ragaszkodó orvosokat. A panaszkodó, rossz megélhetésben küzködő orvost megnyugtatni, szebb jövő hitével biztatni és már csak kis kényért nyújtó praxisban megtartani az ideált: volt feladata Mikecz Miklósnak, ki ebben a munkájában általános megbecsü­lést és szeretetet szerzett. Ép ezért nehezen nyugodtak bele a választásra hatalmas szám­iján felvonuló megyei és városi orvosok, de isméiéit felkéréssel «em lehetett rávenni, hogy a szö­vetség ügyeit tovább Vezesse. A Szövetség fővárosi vezetőségénél nem taTálkozott azzal a támoga­tással, amelyre szüksége volt, hogy eddigi pártatlanságával foly­tathassa további munkásságát. KüTönösen elkeserítették a Társa­dalom Biztosító Intézetnél leg­utóbb történt kinevezések, ame­lyéknél a régi, a pályázati feltéte­leknek mindenben megfelelő kol­légák mellőztettek és egész fiatai nem régen végzett orvosokat ne­veztek ki, amelyekben számosan láttak serelmeket és fordultak hozzá panasszal. A központ továb­bá főképen társadalombiztosítási kérdésekkei foglalkozik, mig az orvosi karnak más osztályai, kör­orvosok, hatósági orvosok, magán­orvosok ügyei nem képeznek ala­posabb megvitatásra és elintézés­re alkalmas tárgyat. A fontos tisztújításra a szövet­ség majdnem minden tagja meg­jelent és a vármegyeház kistermé­ben alig fértek el. Mikecz Miklós dr. elnök üdvözli a megjelenteket majd szélesen tárja fel mindazon okokat, amelyek őt arra késztet­ték, hogy helyét átadja. A hiva­talos teendői is meggátolják, hogy ugyanolyan nagy szeretettel és buzgalommal vegyen továbbra is részt az ügyek vezetésében. Nem akarja idejét szétforgácsolni. Meg­köszöni az eddig élvezett nagy bi­zalmat és támogatást. (Percekig tartó éljenzés és taps.) A lelépő elnök után Dr. Rosen­berg Emil főorvos korelnök veszi kezébe a szavazás vezetését. Kedves, meíeg szavakban adja ki­fejezését az egész szövetség sze­retetének, mikor javasolja hogy Mikecz Miklós dr. megyei főor­vost örökös diszelnökké válasz­szák* Egyhangúlag elfogadták. (Újra hatalmas éljenzés) »Nem búcsúzni akarunk tőle, csak elbo­csátania — mondja a közszeretet­ben álló, a fehér -haj és a közei 50 éves praxis a'Iapj'án elnöklő Dr. Rosenberg. Javaslatot terjeszt elő, hogy Dr. Klekner Károly kórházi Igazgatót válasszák meg, kit a közgyűlés meg is választ egyhangúlag. Dr. Klekner Károly rövid be­szédet mond. Két nap előtt még nem hitte, hogy reá tudják bírni az elnöki tisztség elfogadására. El noki programmja: »Nem váltóz­tam semmiben és Ugyanúgy fo­gok küzdeni az orvosi kar érde­keiért, mint eddig.« Támogatást kér és igyekszik á régi megbecsü­lést visszaszerezni az orvosi kar­nak. Az elnöki megnyitó után a választást folytatják." A tisztikar teljes egészében megmaradt, bár Valent Mihály dr. főtitkár nagy elfoglaltságára hivatkozva nem akarta vállalni, azonban az orvosi kar megnyilvánuló közóhajánák engedve, elállott szándékától. A választmányi tagok megvá­lasztása képezte a legfontosabb részét a közgyűlésnek. Külön lis­ták alakultak és mindegyik Igye­kezett magának párthíveket sze­rezni. Nagy izgalom uralkodott a teremben. Kapacitálás jobbra és kapacitálás balra, önjelöltek es fiivatalos "jelöltek nevei röpködtek a levegőben. Húzzad ki 'ezt és tedd helyére azt — hangzik. Egye sek nem vesznek részt a szavazás­ban. A szavazatok összeszámlálá­sának ideje alatt az orvosok autó kon mennek ki a kórházba, hogy meghallgassák Dr. Klekner Ká­roly tudományos előadását. Félkettőre jár az idő, mikor ki­hirdetik az eredményt. Az elnök által összeállított hivatalos lista győzött. Legtöbb szavazatot Dr. Klinczkó 1 .ajos és Dr. Gergely Imre a megválasztottakon kivül legkevesebbet dr. Munk Károly orvos kapta . Este orvosi nicsorára gyűltek össze az orvosok, hogy fehérasz­talnál beszéljék meg a legköze­lebbi sürgős teendőket. A közös kenyér — a praxis — már igen kicsi -Ps sok szeletet kell belőle levágni — mondja az uj elnök. Csak megértéssel lehet elérni, hogy mindnyájunknak jusson va­lóbar egy szelet kenyér. Dr, November 29., 30. péntek, s»ombat 5, 7 ég 9, december 1-ín vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor hírold lloyd g b b TEMPÓ, HAROLD Kacagó fergeteg 8 felvonáson át Billie, mint ék»zermentfi — Bigi, Billi Báby, Tigi, a hnrl. gyCng»ei, Paramonnt hiradó Vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor nyílik meg a Jótékony Nőegylet kézimnnkavására A Jótékony Nőegylet december i.-i kézimunka bazárjának előké­szítésén egy lelkes hölgygárda élén maga az elnök Dr. Bencs Kálmánné szorgoskodik. Az egylet tagjai odaadó szeretettel és lel­kesedéssel munkálkodnak, nap­nap mellett összegyűlnek és "ké­szítik a legszebb és legizlésesebb kézimunkákat. A munkán kivül még külön áldozatot is hoznak a lelkes tagok, amennyiben a sze­rencsesátorhoz szükséges tárgya­kat a legnagyobb készséggel aján­lották feí"s taég a büfféhez is hoz­zájárulnak. Egyszóvaf az ygyes vezetés, szorgaiom "és jószivüség megteremt mindent, ami felté­tele a bazár sikerének. Egy további nagy lépést jelent a sikerhez az is, hogy az ünnepé­lyes megnyitóbeszéd megtartására sikerült Szohor Pál városi "főjegy­zőt megnyerni, akinek megnyitója elé — ismerve kiváló szónoki ké­pességeit mindig lebilincselő élve­zetes előadását — a legnagyobb várakozással tekint a megjelenő közönség. Az ünnepélyes megnyitó pon­tosan fél ii órakor lesz. Az Egy­let vezetősége csupán falragaszo­kon és ezúton hívja meg tagjait és a város közönségét, mert kü­lön meghívókat nem bocsájtott ki. Kéri'^ezenfelül azokat a tagokat, akik kézimunkák "készítését vál­lalni szívesek voltak, hogy azokat péntek délután szíveskedjenek a Nőipariskolába küldeni. Meghívó a ref egyház tagjaihoz Folyó hó 30-án d. u. 6 órakor a ref. iskola dísztermében előadás lesz, melyre az egyház tagjait tisz­telettel meghívja az egyház elöljá­rósága. A programm a következő: i. Gyülekezési énekk. 2. Evangé­lium és imádság. 3. Egyházi ének­kar. 4. Beszéd, tartja: Ujj Jenő ur. 5. Egyházi énekkar. 6. Sza­valat. 7. Gyülekezeti ének. Belé­pő-dij nincs. Mindenkit szívesen várunk. Hétfőtől jön! Abrls rózsája Hétfőtől jön A gazdasági vasút agyongázolt egy fiatal bérest Békéscsabáról jelentik: A bé­kési uradalomban halálás szeren­csétlenség történt. Zsiros Mi­hály gazdasági cs"eléd 'a gazda­sági vasét váltóját akarta meg­igazítani, mikor a sikos talajon megcsúszott és a sínekre esett. A suíyos teherrel megrakott kocsi, amely épen mozgásban volt, elgázolta Zsiros Mihályt v aki azonnal megbalt. Az ügyészség a vizsgálatot megindította. A SÍ^GFirmKRÓÍiEFEK ntesA LE&ilOBBAK T «

Next

/
Oldalképek
Tartalom