Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-27 / 271. szám

Szerda, csütörtök, péntek VÁROSI MOZGÓ jNfVíryidék. 1929. november 27. MONTÉ BLUE ÉS RAQUEL TORRES FEHER ÁBMYáE déli tenger szépségei filmen M © Z 1 Holnap lesz a „Fehér árnyak" bemutatója a Városi mozgóban A Városi Mozgó szerdán mutatja be azt a szenzációs io felvonásos filmet, amelynek főszereplői Monté Blüe és Raquel Torres. Egy fiatal királyleány és egy boldogtalan ember regénye ez a film, amely táj felvételeiben a déli tenger mesebeli szépségeit mutatja be. .A gyönyörű darab tartalma a következő: A déli tenger buja növényzetű korall szigetei évszázadokon át a boldogság édenkertjei voltak — a mig a hóditó fehér ember itt is meg nem vetette a lábát. Amint a fehérek felütötték sátraikat _ egyegy ilyen szigetecskén — mint a gaz a vetésben, ugy nőttek ki a földből a lelkiismeretlen kalandorok, kik csak egyetlen célt ismertek — a meggazdagodást. Egy ily, mindenre elszánt Sebastian nevű kalandor a bennszülöttek szSzajt kergette a halálba és a romlásba, azért hogy minél nagyobb vagyont harácsoljon össze magának. Egyetlen ember élt csupán közöttük, aki segíteni, támogatni igyekezett a szerencsétlen bennszülötteket és ezídr Mathew Llpyd — egykori hajóorvos volt. A doktort nagy emberszeretetéért valósággal meggyülölte Sebastian és mindenáron szabadulni akart tőle. Egy este cinkosaival egy |p estises hajóra csalja és a gaz banditák a kormányhoz kötözik az orvost és sorsára bizzák a nyilt tengeren. Mathew doktor napokig tartó szenvedések után végre megmenekül és egy elhagyatott szigetre vetődik, ahol a bennszülöttek ugy fogadják, mint a fehér istent. —• Nagy lakomát rendeznek tiszteletére és mindenben kedvében járnak. Itt, ezen a csendes helyen ismeri fel a doktor valóban az élet szépségét. Boldogsága azonban még nem teljes, mert szerelmes. Maya, a benszülöttek királyának leánya, csak akkor lehet az övé, ha a Nagy Szellem felszabaditja templomi fogadalma alól a leányt. Egy nap ez is megtörtént, amikor a doktor — megmenti a király fiát a vizbefulíástói. Most már semmi sem ^állna Mathew boldogságának útjában, ha meg nem szállná őt is a meggazdagodás vágya. Egész nap a tengeren kóborol csónakjával és — gyöngykagylókat halász a tenger mélyéből. Amikor már óriási vagyont érő gyöngykészlete van — elhatározza, hogy visszatér a civilizált földre. Nagy máglyát gyújt, hogy figyelmeztesse a tengeren járó hajókat a szigetre. Maya látja, hogy szerelmese el akarja hagyni és keserű szemrehányásokkal illeti a férfit, aki megdöbbenve eszmél magára. Elszórja a vagyont érő gyöngyöket és megigéri a leány nak, hogy soha többé nem vágyakozik vissza a világba. Ám a büntetést nem kerülheti el a doktor. A tüzet észreveszi Sebastian hajója, aki éppen uj lehetőségek után kutatott a szigetek között, ahol tovébbi vagyont és kincseket gyüjtbetne a maga számára. — Mathew doktor mindent elkövet, hogy meg akadályozza Sebastian és társainak partraszállását, de minden igyekezete meddő maradt, sőt Sebastian nal való küzdelemben életét veszti, Maya, a szerelmes leány pedig — mély gyásszal borul a szeretett férfi sirj ára, akit a sors elragadott tőle. A »Fehér árnyak«-at szerdán, csütörtökön és pénteken játsza a Városi Mozgó. A filmmel kapcsolatban személyesen fellép La Perle d'Or, a»Párisi fényrevü« és »Az ezüstbarlang« csodák cimü fényilluzió játékban, amelyre felhivjuk a közönség figyelmét. „A szerelem Koldusai"-nak és Steinhardt Géza bnrleszkJének feemntatéja a Diadalban »A szerelem koIdusai«, (»Az égő sziv«) c. drámai újdonságot mutatta be tegnap a Diadal-Moz gó Gusztáv Fröhlich és Mady Christians remek alakításában. Már maga az a körülmény, hogy a filmszínház vezetősége a hét elején 3 napra kötötte fe ezt a darabot, előre sejtette, hogy a hét köznapi átlagfilmeket jóvaí tul fogja szárnyaim Ludwig Berger nagyszerű rendezőnek legújabb alkotása. Feltevésünkben nem is csalatkoztunk, mert Georg Wittig fiatal zeneszerzőnek, az aethermuzsika komponistájának és Dorothe nek, az árván maradt énekesnőnek könnyezésig megható szerelmi története, valóban minden idők egyik fegtökéletesebb társadalmi drámája. A műsor másik nagy slágere a hires budapesti Steinhardt Gézának legszellemesebb burleszkje a »Szakács«, melynek tréfáin valósággal agyon kacagja magát az ember. Ifj. Horthy István az Egyenlítő alatt Az Apolló szerdán és csütörtökön szenzációs Ufa műsort mutat be, amely műsornak egyik fénypontja ifj. Horthy István afrikai vadászkalandja, az egyenlítő alatt lesz. Ez a különleges filmszenzáció egymaga is felér minden filmzációt. Ez a film nem is szorul reklámra, mert élmény lesz, mindazoknak, kik ezt az expedíciós filmcsodát látni fogják. A műsor másik fénypontja Gustav Fröhlich és Gerda Maurus —• orosztárgyu szerelmi regénye, a: Hazaáruló (Szivek harca) c. filmremek lesz. Előre látható, hogy j ez a különleges Ufa-műsor teatre- | paré jelleggel fog leperegni, mert s már városunk szine-java, a legelő- ; kelőbb uricsaládok biztosították je- j gyeiket ehhez a fényes elite mű- i sorhoz. Akció indnlt meg a sóstói természetes gyógyintézet felállítása érdekében Bellovics Gyula bnji gör. kath. esperes indította meg a mozgalmat. — Hanvai Sándor Béla dr. természetgyógyász 1 nyilatkozik a Sóstóról | j (A »Nyirvidék« tudósítójátóf.) Bellovics Gyula buji gör. kath. esperes, a kiváló, az agilis pap a Sóstó lelkes szeretetétői'áthatottan, nagyjelentőségű akciót indított meg. Az akció, amelyet maga Nyíregyháza város is örömmel karol fel: a Sóstón .létesítendő természetes gyógyintézet megépítésére irányul. A gyógyintézet köszvényes, reumás, idegbajos betegek számára épüíne a sóstói erdő csöndes rejtekén, a csonka-országban egyedüli volna a maga nemében és nagymértékben fellendítené a Sóstó idegen forgalmát. A természetes gyógykezelés áldásait Bellovics esperes saját tapasztalataival igazolhatja és a gyógymód egyik kiváló szakemberét, dr Hanvai Sándor Béla mezőnyéki orvost meg is hivták Nyíregyházára. Sándor Béfa dr. részt vett a városházán a gyógyintézet tárgyában tartott értekezleten is, majd Hűnek Emil mérnökkel megszemlélte a Sóstót és azt a gyógyintézet létesítésére mindenképpen alkalmasnak találta. A Nyirvidék munkatársa az értekezlet után beszélgetett dr. hanvai Sándor Bélával, aki jövetele céljáról, a gyógyintézet létesítésének tervéről a következőket mondotta: Meghívtak Nyíregyházára a Sós tógyógyfürdő érdekében tartott értekezletre. Tekintettef koromra és nagy elfoglaltságomra, továbbá arra, hogy nem akartam senkinek érzékenységét és erdekeit sérteni, két izben elhárítottam a meghívást. De ismerőseimnek, különösen Bellovics Gyula esperes urnák, e nemesfelkü, a köz érdekében mindig önzetrenül fáradó papnak buzdító soraira eljöttem az értekezletre. A városházán tartott értekezlet után kimentünk a Sóstóra és Hűnek Emil mérnök urnák szíves kalauzolása mellett megtekintettem a fürdőtelepet. A nagyszerű hely valósággal" predesztinálva van természetes gyógy intézet létesítésére, arra, hogy száz- és száz szenvedő embertársnak segítségére fegyen. Ma, amikor külföldön, különösen Németországban, ofyan nagyszámmai létesitnek természetes gyógyintézeteket és a betegeket hazánkból is magukhoz vonzzák, itt az ideje annak, hogy mi is megépítsük az ország első ilyen gyógyintézetét és erre a kiváló erdei levegőjű par- és szélmentes Sóstó mindenképpen alkalmas. Az intézet állana egy magasan körülkerített légfürdő helyiségből, |ahoi a kora reggeli órákban tüdő és egyéb gyógytorna gyakorlatokat végeznek a betegek, egy napfényfürdőből, ahol fekvő padok, vetkező és öltöző kabinok vannak, egy közös teremből, amely a hidegviz-kezeíésre, különösen pedig a délelőtti és délutáni Kneipp-kezeléshez szükséges, kefefürdő-helyiségekből, amelyek a drága szénsavfürdőket pótolják és ahol a savasitandó gőz- és hőlégfürdők is vehetők lennének. A kezeléseket mindig szigorúan individuális alapon végeznék ezekben a helyiségekeben. A gyógyintézetet a Dreher-féle étrendi iskola szigorú diétája, Sauer-bruch Hermansdorfer, illetve Gerson orvos sótlan kosztolása részére rendeznők be. Minthogy a Sóstón a megfelelő helyiségek és kádak máris megvannak, csupán a férfi és női légfürdők olcsó faanyagból való építése válik szükségessé. A gőz- és légkészülékek, öntőkannák, a Kneip-féle vizsugárral való öntözéshez nyomást adó tartály és vezetőcsövek megépítése válnék még szükségessé, ami nem kerülne nagyobb összegbe. Egyelőre a gőzés légfürdők mellőzhetők is volnának, de a szabadban való hálás cél jára bizonyos számú légsátor építésére volna szükség. Ha az első esztendőben nem is térülnének meg a kiadások, később, mikor a nagyközönség tudomást szerezne a Sóstógyógyfürdő gyógyintézetéről, minden költség megtérül és az idegenforgalom hatalmas méreteket ölt. Itt olyan fontos közegészségügyi és gazdasági szempontokról van szó, hogy mindenkinek össze kell fognia a gyógyintézet létesítése érdekében. Már 1930. nyarán meg kell, hogy nyissa Nyíregyháza város Magyarország első, külföldi mintára berendezett természetes gyógyintézetét. Ezeket mondotta a lelkes, nagytekintélyű, külföldön is sokat járt s a természetes gyógymód terén huszonnyolc év óta nagy sikerrel működő orvos. Annyi bizonyos, hogy a Sóstó nem maradhat a mai elszigeteltségében és ha a szakemberek java-o solják a természetes gyógyintézet létesítését, ne késlekedjünk vele, hogy biztosítsuk Sóstófürdőnknek azt a látogatottságát, amelyet páratlan szépsége megérdemel. Bellovics esperes ur akcióját mindenesetre hálás szívvel fogadja minden nyíregyházi és felajánlja ehhez a mozgalomhoz támogatását a sajtó is . Budapest, VIII., József-körűt 5. sz. 6859-10 a ti ÍU ató m í« á e n ti t f ?