Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-27 / 271. szám

JNfVíRYIDÉK. 1929. november 27. ZIGOTO T Ü Z BEN Az idény egyik legjobb francia filmje! PÁRISI ERKÖLCSÖK VÁROSI M 0 z Gr ó Miért van szükség nemzeti munkavédelemre ? A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal törvényesen megalapozott: apparátus, mely a magyar királyi belügyminisztérium szerveként mü ködik, nemcsak politikamentes, de egyszersmind olyan szervezkedés is, amely a nyugati államok mintájára kizárólag csak szociális célokat szolgái, mikor a nemzeti munkateljesítés rendjét és folytonosságát kívánja biztositani. A magyar polgári és munkástársadalom minden tagjának meg kell értenie, hogy a munkavédelmi szervetet nem antiszociális és nem sztrájktörő intézmény: éppen ellenkezőleg olyan országos alakulat, mely elsősorban a kisemberek érdekeit tartja szem előtt s igy egyenesen szociális szempontok vezetik munkájában. A Nemzeti Munkavédelem gazdasági mozgalmaiban nem gátolja a mun kásságot: egyedüli célja, hogy a közüzemek munkáját olyan alkalmakkor is biztosítsa, amikor azoknak akadályoztatása esetén a társadalom felforgató erői elsősorban a nincstelen embereket fosztanák meg az elsőrendű életszükséglet lehetőségeitől. Esetleges akciókifejtés kizárólag a közüzemekre vonatkozik, így példáui ha a világítás vagy a vízszolgáltatás rendjét kellene megvédeni, ami szintén a kisemberek életszükségletéhez tar tozik, mert épen a szegény emberek azok, akik ezeket anyagi feltételek hiányában nem lennének képesek más uton előteremteni. Minden magyar polgárnak ugy az állami rena, mint a saját érdeke szerint is kötelessége részt venni a Nemzeti Munkavédelem szervezetében. (Nyíregyházán a p. ü. palotában működik, ahol jelentkezőknek a szükséges útbaigazításokat megadják.) Keretei között helyet foglal a társadalom minden hazafiasan gondolkodó rétege, mely szociális felfogását az állami munkarend biztonságának akaratával egyesíti. Hogy a Munkavédelem mennyire távol áll mindenféle antiszociális vonatkozástói, azt éppen a német birodalom volt elnökének, a szociálista Ebért nek gondolkodása mutatja, aki 1918-ban maga sürgette felállítását. Ezt. bizonyítja Franciaország példája is, melynek munkavédelmi szervezkedésére a »Nemzeti Munkavédeiem« c. folyóirat alábbi cikke vet életvilágot: Union Cívique. Frvanciaországi munkavédelmi sxervezeteinek kiküldöttei 1928. ju nius 9-én Párisban országos kongresszusra gyűltek egybe. Ez a szervezet — mint a neve: »Union Civique is mondja — polgárok tömörülése. Tagjait a társadalom különböző rétegeiből to- jt borozza, abból a célból, hogy § sztrájk esetén önkénteseinek mun- | kábaállitásávai a nemzet egyetemének érdekét szolgálja. Az Union Civique — eltérve a magyar, német, és más államok sonló szervezeteitől — magánvállalkozás. E tekintetben ugyanazon •lapon nyugszik, mint az osztrák munkavédelmi szervezet, Techni- g sche Nothilfe, — lévén utóbbi szin tén magánjellegű intézmény. A francia szervezet a polgári pártok küzdelmeitől teljesen függetlenül látja el hivatását, munkálkodásának útjait csupán a közérdek irányítja, azonban az utóbbi években mind erősebben feltörekvő kommunista üzelmek kivédésének szükségessége is irányt szab a vezetőség munkájának. A francia munkavédelem hivatalos közlönyének 1928. évi junius 21. száma érdekfeszítő cikkben tárgyalja a kommunista métely ve szélyeit. Szószerint idézi Poiricaré miniszterelnök szavait: »Az oroszországi kommunizmus, — mint a tapasztalat mutatja — nem oly irányzat, amelyből bármily csekély elvet is, mint boldogító újítást átplántálhatnánk Franciaországba.« További elrettentő bizonyítékul pedig a füzet címlapján közli Lenin, az elhalt oros« kommunista vezér következő megállapítását : »Az általános sztrájk a nép kiéhez tetésére vezet, nyomorba süiyeszti ázt, lehetőség nyilik a fennálló társadalmi rend erőszakos megváltoztatására, valamint a szo ciális és általános forradalom kitörésére.« Le is vonja a francia munkavédelmi közlöny cikkírója a konklúziót. A polgárságnak annak tudatára keh eszmélnie, hogy a forradalmi törekvések ereje és arcátlansága csak saját közönyének és gyengeségének a folyománya. A felforgató elemek csak ott burjánzanak, ahoi a polgárság elernyedt, vigyázatlan és szervezetlen! A megelőzés és védekezés utja az Union Civique szervezetébe való tömörülés. — Eddig a francia közlöny cikke. Megállapíthatjuk, hogy a francia munkavédelmi szervezetnek a neve is — mondja kesernyésen az osztrák munkavédő cikkíró — határozott jelleget hirdet és szerencsésebben választott, mint Németország és Ausztria hasonló szervezeteinek neve. Különösen az utóbbinak vezetősége érzi, hogy a Technische Nothilfe (magyarui körülírva: műszaki segítség végszükségben! elnevezés nem fejezi ki teljesen a célt. így megtörténik, hogy egyes bajbajutott személyek kérnek attól anyagi támogatást. Mig ellenben a francia intézménynek már a neve is hirdeti, a programmot, amelyből mindenki megtudhatja, hogy a polgárok önvédelmi szervezete a meggyökeresedett évszázados nemzeti és polgári hagyományok és értékek védelmére, különösen szem előtt tart va a létérdeket szolgáló nemzeti, tehát közérdekű munkának a védelmét, mely célt az 1920. évben történt életrekelése óta hűen szolgálja. A továbbiakban vázlatos ismertetést közöl a francia munkavédelemről. A belépni óhajtó egyén ebbeli, szándékát nyilatkozat formájában hozza az illetékesek tudomására, egyúttal megjelöli annak hátiapján, hogy a felsorolt munkák melyikét vállalja majd. A szervezetbe nőtagok is felvehetők. Aki csupán mint tag lép be, az köteles az intézmény költségeihez bizonyos meghatározott pénzösszeggel hozzájárulni; aki pedig munkát vállai, tagdijat nem fizet. A szervezet felkészültsége a következő foglalkozási ágazatokra közérdekű üzemekre és anyagi szolgáltatásokra terjed ki: 1. Szállítási eszközök, (autó, villamos, motor, vasút, folyami és tengeri hajózás, kikötőmunkák.) 2. élelmezés. 3. posta, távírda? telefon, 4. gáz, víz, villany, kenyérgyártás, szemétfuvarozás. 5. munkában állt tagjaink testi épségének és munkájának védelme, 6. közegészségügyi és közigazgatási szolgálat, 7. segélynyújtás országos csapásoknál, 8. tagok anyagi szolgáltatása. A munkába állás előre kidolgozott terv szerint történik. A vezetőség gondoskodik arról, hogy ele gendő szakképzett tag álljon mindig rendelkezésre. Hogy ezt elérhesse, azokat megfelelő számban kiképezteti. Ilyen munkavédő tanfolyamok léteznek a szállítási vállalatoknál, kenyérgyárakban és mindazon üzemekben, ahol bizonyos szakszerű felkészültség kívánatos. — Különösen a személy — és áruszállítással foglalkozó vállalatok támogatják — anyagiakkal is — a szervezetet. (A fran cia vasutak mind magánkezelésben vannak.) Az intézőbizottság élén, mint Városi Színház Mozgó. Ma, kedden utoljára PÁRISI ERKÖLCSÖK Szerelmi regény 7 fejezetben ZIGOTO TŰZBEN Amerikai burleszk 8 fejezetben Szerdától: Fehér árnyak. Főszerepben : Monté Blue és R.quel Torres. Előadások: kétkömap: 5, 7, •, rtsárnap : 8, S, 7 és » órakor. Jegyek elővételben a Jakobovit»»doháajiő«Bdébeii. A ruhatár díjtalan einök, Balfourier tábornok áll, kinek elnöklete alatt folyt le az egye sült francia munkavédelmi szervezetek, cikkünk elején emiitett, országos kongresszusa, Franciaország 28 városa munkavédelmi szer vezeteinek kiküldöttei jöttek öszsze, kik ezt az alkalmat felhasználva, a belügyminiszternél is tisztelegtek. A kongresszus elhatározta a kiképző tanfolyamok kiterjesztését a telefon és távírda szolgálatára, ami csak ujabb bizonyítéka a munkavédelmi gondolat térhódításának Franciaországban. (A magunk részéről csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy ha a világháború leghatalmasabb győztese, az erős hadsereggel ren delkező Franciaország szükségét érzi a munkavédelmi szervezet nemcsak felállításának, hanem további fejlesztésének, — mennyivel inkább a lefegyverzett és a forradalmak pusztításaiból alig hogy kilábolt Magyarország létérdeke az!) A nyíregyházi izraelita hitközség elnökének ünneplése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap este az izraelita iskola uj épületének felavatásával kapcsolatban az iskolaszék tagjai feleségeik társaságában teaesten vettek részt az uj iskola nagytermében. Az estén spontán lelkesedéssel és határtalan szeretettei nyilatkozott meg a hitközség tagjainak ragaszkodása Bodor Zsigmond elnök iránt, aki- immár 13 éve tölti be nagy sikerrel, népszerűséggel az ernöki tisztet és aki azt az elhatározását juttatta nemrégiben kifejezésre, hogy a hitközségi elnöki széket — a váltógazdaság elveinek szem előtt tartásával — másnak adja át. Erről a statusquo hitközség hívei hallani sem akarnak s a teaestén Bernstein Béla dr. főrabbi, Guttmann Zsigmond dr. iskofaszéki elnök felszólalása után számos lelkes megnyilatkozásból éreztük, hogy a hitközség, mint egy ember áll lelkes hűséggel és szeretettei "Bodor Zsigmond mellett. Az elnök válaszában meghatottan köszönte a megnyilvánult és az ünnepléssel határos ragaszkodó szeretetet, de a komoly dolgok ban való döntést a zöld asztal feladatának tekinti. A számos feíköszöntő közül különösen megragadta figyelmünket Hoffmann Mihály iskolaszéki tag beszéde, aki rámutatott hogy mennyire más ma az iskola atmoszférája, a tanítóság lelkülete, az iskolai munka tendenciája, mint egykoron. A gyermek ma szeretettel, boldog örömmel vágya kőzik az iskolába, ahol az uj

v tanterv szelleme hatja át a tanitó művészi munkáját. Ennek a munkának a vezető motivumia. aszeretet, az érzelem nemesítése, a jellem megalapozása, a szokatom, az akarat nevelése, ha kell, az ismeretek mennyiségének csökkentése árán is. Az iskolaszéki tagokat nagy örömmel "tölti ei az iskolai élet uj szive, uj tónusa. Friedmann Bertalan igazgató és. Friedlander Rafael tanitó szólaltak fei az iskola hivatott munká-