Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

JWyÍRYIDÉK. 1929. nve mber 24. mmmmmmmamammmmtummmammmmmmmmmmmmmmmammmm Utazás — Torisxtüa A nyíregyházi Tirista Egye­sület kirándulása Debrecenbe Nincs talán egyetlen ember sem Nyíregyházán, ala nem járt volna .még Debrecenben, de azt bizton mondhatjuk, hogy turisztika szem­pontjából csak nagyon kevesen nézték meg a nyíregyháziak közül Debrecen városának szivet-leiKv gyönyörködtető látnivalóit. A most megalakult Debreceni Turista Egyesület meghívására, a helyi egyesületünknek mintegy 16 tagja utazott át vasárnap, Mau­rer Károly elnök és Margócsy Emil főtitkár vezetésével Debre­cenbe, ahol az állomásnál tagtársi szeretettel vártak bennünket a debreceniek. Kölcsönös üdvözlések után, mi­után női tagjainkat virágcsokrokkal lepték meg a debreceni hölgyek, a turista hagyományokhoz hiven, gyalog indultunk be a városba. A vasárnapi sétálók tömege ér­deklődve szemléite a hatalmas fel­vonuló csapatot s látható öröm­mel vett tudomást a turisták fel­vonulásáról. Első utunk a Collegiumba veze­tett. Végigjártuk a többszáz éves épülettömb bolthajtásos folyosóit, gyönyörködve néztük Petőfinek a budapesti szobrával azonos szo­boralakját és olvastuk Hatvani Ist­ván néhai professzor sirkő fel­iratát, melyet 1877-ben helyeztek a folyosóra. Ekkorra kinyitott a Collegium anyakönyvtára is s a jelenlevők­nek ritkán látott szépségekben volt alkalmuk gyönyörködni. A körül­belül 300 ezer könyvet tartalmazó ősrégi könyvtár, a legtanulságosabb látnivalók egyike hazánk ilynemű könyvtárai között. Közismert tény, hogy Schmidthauer 9H-M keseiBYiZB Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint ilyen, egyedüli a ®&ag« nemében. Gyomor- és béltisztitő hatása páratlan — Rend­szeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Magyarország részére kizárólagos egyedárusitó: Ásványvizkereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Király-u. 12. Az 1500-as években létesítették 1 s bár több ízben pusztított falai j közt a tüz, mégis mint a legrégibb emlékek gyűjteménye maradt meg az utódok részére. Dr. Salánszky József tanár, könyvtártiszt megragadó figyel­mességgel kalauzolt végig az ezer­nyi látnivalók közt és szolgált ta­nulságos magyarázatokkal. Láttuk a legrégibb bőrlapokra irott magyar énekes könyvet a 134-ik századból, okleveleket 1282 —1324. évekből, kódexet 1448­ból, melyet ma is az ősrégi kötés köt be. Megmutatta a könyvtártiszt a legrégibb nyomtatott betűkkel ki­adott la|in szövegű könyvet 1469­ből és az első magyar szövegű nyomtatványt, a debreceni kó­dexet 1541-ből. Ez az első papirra nyomtatott magyar szövegű könyv, mert addig állati bőrlapokra írták a betűket . Láttuk 1546-ból a Wittem­bergben tanuló református lelké­szek anyakönyvét és a legrégibb re­formátus énekes könyvet 1641. év­ből, melyet Rákóczi György aján­dékozott a debreceni református egyházközségnek. Szőke Sándor könyvtári altiszt ügyes buzgalommal mutatta be a régi tógát és a diáksapkát, melyet a Collegium hajdani növendékei viseltek. A diák tűzoltóság zász­lóit, melyek az 1600-as évektől 1888-ig hirdették a diákság szolgálatkészségét tüzesetek alkal­mából. A könyvtár helyiségében látjuk a legelső magyar fefirásu föld­gömböt, az 1749. évi világtérképet. Hatalmas festmény az augsbur­gi ütközet és II. Lajos király halála a Csele patakban. Gyönyörű szép grót Zichy Mi­hály »Krisztus és a pápa« cimü réz­karca, melyet a művész az 1872. évi kiállításra szánt. E kép ér­téke a békeévekben 40 ezer ko­rona volt. Zárt üvegszekrényben gyönyörű éremtár. Szent István királyunk uralkodásától kezdve mindennemű pénzdarabok, barbár, görög és római pénzegységek szép rende­zettségben. Szoborpályázatok, gipszmodell­jeL Izsóf szobrászművész hires »Busuló juhász«-a, Csokonai Vitéz Mihály márvány mellszobra. Ott látjuk Besssenyei György testőriró egy gipszmodell szobrát is. Ere­deti kéziratban olvastuk Arany János: Toldi szerelmét. A kijárat mellett egy asztalon hatalmas könyv »Vendégkönyv« fel­írással. Mindjárt az első lapon Széchenyi István gróf hiressé vált mondása, kezeirásával: — Magyarország rosszul volt, meglehetősen \mn, jobban lesz. 1846. aug. 5-én. Széchenyi István. A következő lapok egyikén Jó­zsef főherceg nádor kezeirása. Felszólításra mi is beírtuk ne­veinket a könyvbe. Megtekintettük a Collegium bel­ső templomát. A külső falon e felírás van már­ványkőbe vésve: E falak között tartotta a magyar országgyűlés képviselőház* üléseit. 1849 január 9-től május 31-ig. E falak hullották alkoimányunt* lánglselkü harcosait. j Dicső emlékükre a főiskola ifjú­sága emelte 1907. Apr. 28-án. Bent voltunk a Collegium dísz­termében, hol a falakról a ref. egyházmegye kiváló lelkészeinek és gondnokainak olajfestésü képei néznek le reánk. Kint a nagy udvaron az évszáza­dos mult hagyományainak szom­szédságában, a bentlakó tanuló­ifjak kacagó jókedvvel rúgták a Semmibe ívelő hidak REGÉNY Irta: Fehér Gábor. 28 Az asszony gondolkozott. — Nem tudom Magduskám, utána nézhe­tünk, de hétfőn embert kapni, azt hiszem, nem lesz könnyű. — Márta néniéknek már van emberük? A mi csomagunkat elhozza Zsófi — fe­lelt a háziasszony. « Magda kétségbe volt esve. Egyszerre azon­ban a tiszt felé fordult behízelgő, csaknem kö­nyörgő hangon: — Engedje meg hadnagy úr, hogy meg­kérdezzem, a hadnagy úr embere az a katona, akit az udvaron láttam? — Igen — felelte ez összeszedve minden erejét, hogy el ne nevesse magát. — Nem lenne szives megengedni, hogy hol­nap elhozza a mi holminkat ? Anyuka ad neki jó borravalót. Igazán csak végszükség visz erre a kérésre, nem szeretném, ha elmaradnánk Márta nénitől. — Kérem, nagyon szívesen — felelte gyor­san a hadnagy. A gyermek pedig mentege­tőzve fordult az asszony felé: — Ugye Márta néni, a hadnagy úr nem fog iánk haragudni ezért a... követ előzésért? Hisz úgyis mindnyájan egy társaságban me­gyünk. A mi csomagunk nem lesz nagy, a pucér elhozhatja azért a hadnagy úr csomagját is. Ugye nem fog haragudni? A háziasszony nagyon furcsa képet vágott, de látni lehetett, hogy a szándékosságról fo­galma sincs. Gyorsan összeszedte a vonásait és a lehető legnagyobb nyájassággal felelt: — Hát miért haragudna ? Hiszen látod, hogy nagyon szívesen megígérte. De úgy látom, a társaság felkel, biztosan ki akarnak menni a kertbe. Nem csatlakoznak hozzájuk? — De igen nagyságos asszonyom, megyünk azonnal. Lassan elindultak. A hadnagy nem birt az_ elragadtatásával. Odasúgta a lánynak: — Maga angyal. Az pedig furcsa mosolyra húzta a száját, azután otthagyta a tisztet és a gimnázistához közeledett, aki duzzogva ült az egyik szegletben. Gyuluska, jöjjön szolgálattételre —• szór lott hozzá kedves, behízelgő mosollyal. De ne ^ígjon hát olyan durcás képet. Igaz, magával egy kicsit sokat rendelkeztem ma délután, de azért csak bocsásson meg szépen és próbál­jon meg olyan arcot csinálni, amilyen nekem tetszik. Ugy látszik, a fiatalúr ma nem először bo­csátott meg a kis zsarnoknak, mert hamar ment neki a dolog s pár pillanat elteltével az arca fs a megrendelés szerint gömbölyűre, mosolygóra alakult át. Karját nyújtotta a lánynak, aki ked­ves familiaritással fogadta azt. Már csak Amálka és a hadnagy maradtak a szobában. — Parancsoljon — szólott a fiatalember a nőnek, a kijárás felé mutatva. — Köszönöm, a konyhában dolgom van, csak mulassanak jól, később utánuk megyek én is. •— — Lemondtál volna az ellenőri tisztről ? — gondolta a fiu csodálkozva. — Magdának ugyancsak igaza volt, ezek rohamosan törnek össze. — szótlanul megha­jolt és kiment. Az öreg kisasszony magára maradt. AEgy darabig töprengve, ráncolt homlokkal járkált az asztal körül, majd kifelé indult. A konyha mel­letti kis ebédlőből tapétás ajtó vezetett egy má­sik szobába. A hölgy kopogott az ajtón. Pompásan berendezett férfiszoba volt, aho­va belépett. Kényelmes bőrganitura, a dívány felett óriási fegyvertábla, amelyen zsúfolt ren­detlenségben állottak a különböző régi és uj fegyverek, antik ragyogó bronz kengyelek, bog­lárok, egy diszkard és más régiségek, a dívány felett pompásan kidolgozott medvebőr. A föl­dön állatbőrök és mindenütt nagy rendetlenség. Ez volt a szolgabíró szobája. ö maga az ágyon feküdt. Az ajtónyitás za­jára felnézett, de nem mozdult. — Na, miért jössz — kérdezte Justa. hang­hordozással. — Bocsánatot akarsz kérni azokért, amiket az asztalnál mondottál ? Megadom, el van jjntézve. — A nő leült és szomorúan felelt : — Nem Géza, nem azért jövök. Külön­ben te nem maradtál adós, egyformán szeren­csétlen mindkettőink természete. Mi már ismer­jük egymást. — — Az igaz — hagyta helybe unottan a. férfi, azután nagyot ásított és újra lehunyta a szemét. — Kérlek Géza ne aludj most, fontos do­logról van szó. — — Igen ? Na, akkor csak add elő. — — Erről a hadnagyról akarok beszélni. — ,— Igen. Látom ki akarjátok iníien mami. Előre is mondom, nem segítek. — — Te nem tudod, hogy tolakodott ez be ide. — — Dehogy nem. Magad mondtad, hogy Szinvaváron ismerkedtek össze Katinkával. A lány szép, a többi magától értetődik. — — Ez... nem igy volt. — válaszolt némi zavarral a nő. — Nem ? Na ez kezd érdekes lenni. Hát akkor miért hazudtál az érdekében ? — El akartam kenülni egy kínos jele­netet. — A kis ember gúnyosan elmosolyodott : — Elkerülni a kinos jelenetet ? Igen, er­ről rátok ismerek. Mindent, csak skandalumot ne : ez a jó modor. Inkább nyeldekeltek, hazu­doztok, csak az igazsággal szembe pe .kelljen nézni. Ezért olyan hazug és nevetséges az egész életetek. Két isteni dolog van a világon, ami minden fülledt, poshadt állapottól, minden ha­zugságtól megtisztítja a világot, ez : a vihar

Next

/
Oldalképek
Tartalom